Készült: 2020.09.18.08:44:16 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

77. ülésnap (2019.06.21.), 80. felszólalás
Felszólaló Dr. Rónayné Slaba Ewa Maria (lengyel nemzetiségi szószóló)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:23


Felszólalások:  Előző  80  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÓNAYNÉ SLABA EWA MARIA nemzetiségi szószóló: Szanowny Panie Marszałku, szanowni posłowie, szanowni rzecznicy, witam wszystkich bardzo serdecznie. Panie Marszałku, dziękuję za udzielenie mi głosu. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Szószóló Asszony! Szeretettel üdvözlök mindenkit. Elnök úr, köszönöm a szót. A nemzetiségek bizottsága a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló T/6457. számú törvényjavaslat tekintetében, a benne megfogalmazottak kapcsán érintettséget érez. Ezzel összefüggésben köszönöm a Házbizottságnak a törvényjavaslat nemzetiségi napirenddé történő nyilvánítását, illetve, hogy már az előterjesztő is javasolta akként történő tárgyalását.

A nemzetiségek bizottsága a törvényjavaslatot a 2019. június 13-i ülésén napirendre tűzte, lefolytatta a javaslat vitáját, és megfogalmazta a bizottsági véleményt. 12 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül, egyhangúlag döntött arról, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban részletes vitát kíván lefolytatni a házszabályi rendelkezések 32. § (2) bekezdése alapján a törvényjavaslat egészére.

A felszólalásomban hat témát kívánok érinteni, részben a tervezett törvénymódosítás szövegéhez fűzött észrevételek formájában, részben ettől függetlenül, a magyarországi nemzetiségek számára már korábban is fennálló köznevelési problémák mihamarabbi megoldását szorgalmazva.

1. A véleményezési, illetve egyetértési jog esetleges módosítása. A törvényjavaslat 23. és 24. §-a a köznevelési törvény. 83. és 84. §-ával foglalkozik. Itt lényegében arról van szó, hogy a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézménnyel kapcsolatos lényegi fenntartói döntésekkel, például igazgatói kinevezésekkel kapcsolatban az érintett nemzetiségi önkormányzatok eddigi egyetértési joga helyébe csupán véleményezési jog lép. Ez a nemzetiségek szempontjából érthetetlen és rendkívül aggályos javaslat, amelynek a megszavazása valójában megteremtené az egyes nemzetiségek kulturális autonómiájába történő beavatkozás lehetőségét. Nem gondolom, hogy akaratlagosan ez lett volna a jogalkotó szándéka. Biztosan ragaszkodik az előterjesztő ehhez a módosításhoz? Mi azt kérjük, hogy a nemzetiségek egyetértési és véleményezési jogaival kapcsolatos passzusok változatlanok maradjanak.

2. A kötelezően előírt infrastruktúra pazarló mivoltának mérséklése. A törvényjavaslat 9. §-a a köznevelési törvény 9. § (9) bekezdésének módosítását célozza. A változtatás tartósan kis létszámú nemzetiségi köznevelési intézmények esetében a fenntartóra háruló aránytalan anyagi tehertételt és a költségvetési pénzek felesleges elköltését lenne hivatott visszaszorítani. Ezzel egyetértünk, támogatjuk a szándékot, hiszen nem életszerű, hogy egy osztályonként, évfolyamonként 8-10 tanulóval működő nemzetiségi iskola esetében a szükséges 12-20 négyzetméter helyett a jelenlegi szabvány szerint 52 négyzetméteres tantermeket kelljen kialakítani.

Szintén pazarlónak tűnik, hogy egy legfeljebb nyolc osztállyal működő nemzetiségi iskolának, amely maximálisan 80-100 tanulónak nyújt köznevelési szolgáltatást, a jelenlegi szabályozás alapján több mint 30 különböző rendeltetésű teremmel  tanterem, csoportszoba, szaktanterem, egyéni fejlesztőszoba, logopédiai foglalkoztató, általános szertár, szaktantermek szertárai, általános raktár és a többi  kell rendelkeznie, melyek összesített alapterülete meghaladja az ezer négyzetmétert. Ráadásul ezen ingatlanok fenntartása  fűtés, takarítás, állagmegóvás, karbantartás  is jelentős anyagi terheket ró a fenntartó nemzetiségi közösségre.

(14.00)

A T/6457. számú törvényjavaslat idézett részlete ezt a problémát igyekszik orvosolni, de az általa kínált megoldás véleményünk szerint továbbra sem eléggé takarékos, mert még mindig nem kellő módon veszi figyelembe a nemzetiségi köznevelés átlagostól eltérő, sajátos helyzetét. A nemzetiségi törvény lehetővé teszi a tényleg kis létszámú, minimum 8 fős csoportok, osztályok létrehozását. Ez jóval alacsonyabb a köznevelési alapesetben szereplő minimumlétszámhoz képest  utóbbi óvodákban 13 fő, általános iskolákban 14 fő, gimnáziumban 26 fő. Mellékesen megjegyzem, ez jól példázza a nemzetiségek fennmaradásához elengedhetetlen pozitív diszkriminációt.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Azt javasoljuk, hogy a törvényjavaslat vegye figyelembe a nemzetiségi köznevelési intézmények esetében a lefelé lényegesen eltérő csoport-, illetve osztálylétszám-minimumokat: 8 fő és átlagokat: 10-12 fő, és ezekhez igazítsa az előírásokat.

3. Nemzetiségi előkészítő évfolyam bevezetésének ügye. A helyzet megértéséhez szükséges elmondanom, hogy a nagy létszámú nemzetiségeknél a nemzetiségi óvodai ellátás a hét minden napján nem kiegészítő jelleggel zajlik, ahol a gyerekek külön program alapján nyelvi foglalkozásokat is igénybe vesznek. Egészen más a helyzet a kis létszámú nemzetiségeknél, különösen azoknál, amelyek kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskolákat működtetnek, és nincs lehetőségük létrehozni nemzetiségi óvodát. Ezen esetekben nagy különbségeket tapasztalunk a nemzetiségi nyelv ismeretében azon gyerekek között, akik elkezdik a nemzetiségi kiegészítő iskola első osztályát.

E probléma megoldását jelenthetné a kiegészítő nemzetiségi iskolák előkészítő évfolyamának létrehozása. Az itt tartandó foglalkozások egyedüli célja az esélyegyenlőség biztosítása, a beilleszkedési és a nyelvi felzárkóztatás lenne, és csak azok a gyerekek vennének részt rajta, akik a következő tanévben megkezdenék tanulmányaikat a kiegészítő nemzetiségi iskolában. Nem teljesen precedens nélküli lenne mindez, mert hasonló előkészítő évfolyamok már léteznek a köznevelési rendszerben ott, ahol valamely idegen, például angol nyelven is zajlik a tantárgyak oktatása. Nekünk, nemzetiségieknek ezért nagyon fontos, hogy a köznevelési törvénybe bekerüljön az általános iskolai kiegészítő nemzetiségi iskolák első évfolyamát megelőző előkészítő évfolyam indításának lehetősége.

4. A nemzetiségi hitoktatás helyzete. A törvényjavaslat 12. §-a a köznevelési törvény 35/B. § (3) bekezdésére vonatkozik, amely a hit- és erkölcstanoktatásban közreműködő személyek által teljesítendő feltételekkel foglalkozik. Ezzel kapcsolatban két kiegészítést vagy módosítást javasolunk. Egyrészt célszerű lenne, ha a nemzetiségi hitoktatást a 35. §, a 35/A. §, a 35/B. §-hoz kapcsolódva külön alpontban szabályoznák, amiből kiderülne, hogy a nemzetiségi hitoktatás nemzetiségi nyelven történik. Fontos körülmény továbbá  aminek a lehetősége be kellene épüljön a törvényjavaslat szövegébe , hogy a nemzetiségi köznevelési intézményekben az adott nemzetiséghez tartozó olyan egyházi személyek, papok és apácák is végezhessenek hit- és erkölcstanoktatást, akik nem magyar állampolgárok és/vagy nem rendelkeznek az ehhez szükséges magyar végzettséggel.

5. A nemzetiségitankönyv-ellátás helyzete. A vitára bocsátott törvényjavaslat az eddigi különálló, a tankönyvellátásról szóló törvény rendelkezéseit beépíti a köznevelési törvénybe, amely így a nemzetiségi iskolák tankönyvellátását is szabályozni fogja. Ezzel összefüggésben két módosításra tennénk javaslatot. Egyrészt javasoljuk, hogy a köznevelési törvénybe kerüljön be a nemzetiségi tankönyv fogalma. Ez azért fontos, mert például a nemzetiségi népismeret tantárgy tankönyve nem a Nemzeti alaptantervhez tartozó közismereti tankönyv. Másrészt szeretném felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy azon nemzetiségek esetében, ahol a nemzetiségi oktatás kiegészítő jelleggel zajlik, ott nagyon kevés megfelelő tankönyv áll rendelkezésre, amin sürgősen változtatni kellene.

Az első kiegészítő nemzetiségi iskola 2004-ben jött létre. A kiegészítő nemzetiségi oktatásban korábban, illetve gyakran még jelenleg is használt tankönyvek általában az adott nemzetiség anyaországából származnak. Öt évvel ezelőtt nyílt lehetőség TÁMOP-pályázat keretében saját nemzetiségi tankönyvek készítésére. Akkor a viszonylag újonnan létesített kiegészítő nemzetiségi iskolák 12 évfolyama és 4 témaköre: nemzetiségi nyelv, irodalom, történelem és földrajz számára összesen 8 tankönyvet írhattunk, ami nyilván  (Leesik a mikrofonja.) elnézést  nem jó dolog, de átmeneti megoldásként jobb volt a semminél. Sajnos, az első tankönyvek kiadása óta eltelt öt évben a helyzet semmit nem változott, nem nyílt lehetőség új tankönyvek készítésére. Erre való tekintettel szükségesnek tartunk valamiféle garanciát arra nézve, hogy a  (Hordozható mikrofonba:) köszönöm  a gyakorlatban élni lehessen a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló törvényben nevesített tankönyvfejlesztési pályázati lehetőséggel, amit a mostani törvényjavaslat beépíteni javasol a köznevelési törvénybe.

6. A költségvetési támogatás megállapításának értelmezési nehézségei. A köznevelési törvény 88. §-a a köznevelési rendszer finanszírozásáról, az ellátott gyermekek után igényelhető fajlagos támogatásról rendelkezik. A nemzetiségi köznevelési ellátásban részesített gyermekek jogcímén magasabb, nagyjából kétszeres mértékű fajlagos költségvetési támogatást igényelhetnek az intézmények. A jogszabály egyértelmű módon történő értelmezése azonban néha gondot okoz. Így fordulhatott elő, hogy a jogszabályszöveget másképpen értelmezte az egyik nemzetiségi köznevelési intézmény, és másképpen az Államkincstár. Ennek következtében a szóban forgó vegyes óvodában egy egész csoportnyi gyerek után sem alapszintű, sem nemzetiségi emelt szintű fajlagos támogatást nem folyósítottak. A konkrét példa tükrében szükséges lenne megvizsgálni, hogy a jogszabály szövegezése hozzájárulhate a kétséges jogértelmezés bekövetkeztéhez. Ha igen, akkor kérjük a szövegezés egyértelművé tételét. (Az elnök csenget.)

Köszönöm, hogy meghallgattak. Dziekuje za uwagel. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

(14.10)




Felszólalások:  Előző  80  Következő    Ülésnap adatai