Készült: 2024.04.26.00:09:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

150. ülésnap (2020.09.21.), 233. felszólalás
Felszólaló Dr. Varga-Damm Andrea (független)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:31


Felszólalások:  Előző  233  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy köszöntsem önöket a 2020-as őszi ülésszakon, hiszen először találkozunk egymással, és ez az első ülésnap. Nagyon szomorú az, amikor egy ilyen jellegű törvénycsomagot kell beterjesztenie egy kormánynak, mert ez azt jelenti, hogy a társadalomban olyan komoly, súlyos problémák vannak, amelyekre az emberek legelőször mindig azt kívánják, hogy törvényalkotás történjék, hiszen mindig a kormánytól és a parlamenttől várják el, hogy a problémáikat megoldják, de azt kell mondanunk, bár én üdvözlöm ennek a jogszabályjavaslatnak az előterjesztését, hogy ezeket a kérdéseket törvényekkel soha az életben nem fogjuk megoldani.

(20.00)

A T/10953. számú törvényjavaslat a hozzátartozók sérelmére elkövetett bűncselekmények megelőzésére irányul, méghozzá oly módon, hogy kiterjeszti az eddig csak a legsúlyosabb bűncselekményekre vonatkozó büntetőeljárási intézkedéseket, illetőleg a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét szűkíti; és egy nagyon fontos intézményi kiterjesztést tesz, ez pedig a pszichiátriai vizsgálat, illetőleg a pszichiáterek fokozottabb bevonása a bűncselekményt elkövetők joghátrányainak meghatározása, valamint a gyógykezelésük érdekében.

A kormány számára készült egy jelentés a hozzátartozók sérelmére elkövetett bűncselekmények megelőzése érdekében. Gondolom, ez az a 180 oldal, amelyről Sebián-Petrovszki László képviselőtársunk is beszélt. De azt kell mondanom, hogy azért ez a javaslat annak a 180 oldalas munkának körülbelül 1 százalékát teszi ki, tehát körülbelül 99 százalék van még, ami feladatokat ír elő a kormány számára. De míg élünk, remélünk, reméljük, hogy ebben a ciklusban a maradék 99 százalék javaslat is vagy a Ház elé kerül, vagy a kormány ezeket a feladatokat megoldja, hiszen azért ennek a 180 oldalnak elég kis része szól arról, hogy törvényjavaslatokkal lehetne megoldani.

Picit rátérve ennek a javaslatnak a szakmai részére: a legsúlyosabb bűncselekményeknél kizárja a feltételes szabadságra bocsátást, és egyedi mérlegelést ad a bírák számára szélesebb bűncselekményi körben arra, hogy a feltételes szabadság kedvezményéből zárjanak ki olyan bűnelkövetőket, akik erőszakos bűncselekményt követtek el. Illetőleg, ha megkapta a feltételes szabadságra bocsátást, akkor pártfogó felügyelet, illetőleg távoltartás intézményét alkalmazhatják ennek az elektronikus szerkezetnek a használatával. Ha felfüggesztett büntetést kap, akkor szintén lehet távoltartás és pártfogói felügyelet. Viszont az is tény, ezt tartalmazza az indokolás, ha már felfüggesztett büntetést kap valaki, akkor nagy eséllyel nem olyan súlyos erőszakos bűncselekményt követett el hozzátartozója sérelmére.

Itt azért meg kell jegyeznem, hogy nagyon könnyen mondjuk ki azt, hogy pártfogó felügyelet alá kerül valaki. Rendkívül kevés a pártfogó. Itt több ügyvédkollégám ül a teremben, akik pontosan tudják, hogy nagyon nehéz már ma is a pártfogó felügyeletet ténylegesen és hatékonyan végezni, mert rendkívül csekély a számuk. Nagyon jó lenne, ha valahogy az igazságügyi kormányzat megpróbálna kidolgozni egy olyan életpálya-lehetőséget egy olyan bérezéssel, hogy ezt a hivatást többen akarják gyakorolni, hiszen egy nagyon szép hivatásról van szó, hiszen egy megtévedt, eltévedt embert kellene visszaterelni egy teljesen normális életformába, ami, azt hiszem, tényleg nagyon szép feladat.

Ami nagyon komoly újdonság, az a pszichiátriai gyógykezelés kérdése, az ügyészséget kötelezi arra, hogy szélesebb körben kell kezdeményezniük a pszichiátriai vizsgálatot, illetőleg a kötelező pszichiátriai kezelést. Ugye, ez egy nagyon komoly kérdés, nagyon sokszor van az, hogy olyan pszichés állapotban követi el a bűncselekményt valaki, akire vonatkozóan a szakemberek megállapítják, hogy nem láthatta át tettei következményét. Ezért természetesen mindjárt a büntetése csekélyebb lesz, viszont ily módon tulajdonképpen a sértetteket bünteti. És nagyon komoly rendelkezése ennek a javaslatnak az, hogy igenis a pszichiátriai gyógykezeléssel kell akkor pótolni a le nem töltendő börtönbüntetést vagy fegyházbüntetést, hiszen az nem lehetséges, hogy őt, egy ilyen személyt visszahelyezzünk változatlanul a társadalomba.

Az élet ellen irányuló bűncselekmények feltételes kizárása mellett a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos, legalább nyolc évvel fenyegetett esetben is kizárja a javaslat a feltételes szabadságra bocsátást. Ez egy nagyon komoly dolog, óriási előrelépés, ugyanis tényleg nem szeretnék egyetlen bírót sem megbántani, de a gyakorlatban azt látjuk, hogy nem igazán hatékony és a megelőzést szolgáló súlyos éveket adnak az ilyen bűncselekményeket elkövetőknek.

Kiterjeszti a javaslat a hozzátartozói kört a polgári jogi hozzátartozói terminológiához képest. Ez nagyon helyes, hiszen családok sokkal nagyobb létszámban, sokkal változatosabban élnek együtt, mint a polgári jogi viszonyokban a hozzátartozói kör. A távoltartás nemcsak a sértettre, hanem a családtagokra is vonatkozik. Ez egy nagyon korrekt és komoly szabály.

Tényleges lakóhelyet határoz meg akkor  függetlenül a tulajdonviszonyoktól , amikor a távoltartást meghatározza. Ez ugyanis azért rendkívül fontos, mert nagyon sokan úgy tudtak kibújni a távoltartás végrehajtásából, hogy azt mondták, na de kérem, az az én tulajdonom, és a tulajdonával rendelkezhet, használhatja, a polgári jogi szabályok ezt megteremtik. Ahhoz, hogy őt tényleg ki lehessen zárni, valóban teljesen fel kellett adni a tulajdonviszonyok figyelembevételét, a tényleges lakóhely és a tényleges használat határozza ezt meg.

A gyermek láthatása felügyelet mellett  nagyon régi hiány. Valóban, ahogy Gyüre Csaba képviselőtársam elmondta a győri kettős gyilkosságnál, az anya még patronálta is a kapcsolattartást, és tulajdonképpen hiába volt egy aránylag széles körű vizsgálat arra vonatkozóan, hogy a gyermekeket és az apát engedhetike találkozni. Hogyha lett volna egy ilyen rendelkezés, teljesen mindegy lett volna, hogy az anya mit nyilatkozik, hiszen a szülő igyekszik jóhiszemű lenni és csak a gyerek kívánságát teljesíteni, holott a gyerek nem mérheti fel, hogy az apában milyen folyamatok zajlottak le, és valóban az a kapcsolattartás majd minőségi lesz és nem az a következmény, ami bekövetkezett. Ilyenkor igenis a hivatalnak kell okosabbnak lenni, és a hivatalnak kell megakadályozni az ilyen jellegű következményeket a felügyelet melletti találkozással.

A feltételes döntések széles körű tájékoztatási jogot ad a bírónak szakemberek bevonása mellett. Ez, azt kell mondjam, a legjobb része ennek a javaslatnak, mert hosszú évek óta mondjuk, hogy a bíró nem elég felkészült arra, hogy a mikrotársadalmi viszonyokat felmérje olyan módon, hogy pontosan azt a büntetést és olyan mértékben szabja ki, amely az adott személyre mind a megelőzést, mind a megtorlást együttesen tudja képviselni. Kell a bírákhoz olyan szakembereket és olyan intézményrendszert adni, terelni, aki segít nekik abban, hogy ilyen szituációkban valóban jó döntést hozzanak. Ez aztán tényleg egy XXI. századi javaslat.

Nagy az előrelépés egyébként ezzel a javaslattal, de azért azt kell mondanom, hogy ezek a viszonyok, amelyeket megpróbál most ez a javaslat, hogy úgy mondjam, jogkövetkezménnyel megajándékozni, ezek nagyon hosszú pszichés folyamatok. Amikor mi már látunk egy ilyen súlyos cselekményt, mint például a győri kettős gyermekgyilkosság, az egy nagyon hosszú, pszichésen terhelt folyamatnak a végső stádiuma volt. Azt kell mondani. és nagyon örültem, hogy államtitkár úr azt mondta, hogy ezzel a javaslattal nem fogják megoldani azokat a társadalmi problémákat, ami idáig juttatja a családokat. Ez abszolút korrekt és szerintem ezt mindenki tudja, ez egy próbálkozás arra, hogy ha a társadalomnak megüzenjük, hogy jóval súlyosabb következményei lesznek, hátha van egypár ember, aki visszatartja magát attól, hogy ilyen jellegű súlyos cselekményeket valósítson meg.

Azt kell mondanom viszont, hogy késedelemben vagyunk. Az EU 2011-12-ben készítette el 42 ezres mintán az európai uniós felmérést arról, hogy a családon belüli erőszak miként alakult a 27 európai uniós tagállamban, és ebben Magyarország is hogy áll. Ugye, ’13-ban megismertük ezt a tanulmányt, szerintem ’13 óta picit hatékonyabban, ritmusosabban, megelőzés céljából lehetett volna az, hogy a kormány elkezdje a feladatait a törvényalkotásban és az intézményrendszer létrehozatalában elvégezni.

Engedjék meg, hogy pár adatot elmondjak! Havonta legalább három nőt öl meg a párja Magyarországon. A rendőrség a statisztikai adatokban érdekes módon épp a felét írja. Minden ötödik nő olyan családban nőtt fel, ahol az apa verte az anyát; rendkívül nagy szám. A nők elleni erőszakos cselekmények 22 százalékát partnere követi el, és a nőknek több mint a felét a partnere gyilkolja meg, de 76 százalékát viszont valamely családtag. Óriási szám! Tehát az összes meggyilkolt asszonyról beszélünk, több mint 50 százalékát a partnere, 76 százalékát valamely családtagja. Óriási szám!

(20.10)

Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a családon belüli életekben olyan komoly pszichés problématömeg van, olyan szinten terheltek a családok a problémákkal és a konfliktusokkal, hogy én egy dolog miatt örülök, hogy mától családügyi miniszterünk van: mert szerintem neki a legelső feladata az, hogy minden olyan lehetőséget megteremtsen, kitaláljon kormányzati szinten, hogy a családon belüli feszültségeket oldjuk, mert ezek borzasztó nagy számok.

Ahol a nő öli meg a férjet, ott 80 százalékban a nő bántalmazott volt hosszú időn át  nagyon nagy szám. A nők 23 százaléka élt már meg fizikai erőszakos kapcsolatot. Hát, a nők 23 százaléka azt jelenti, hogy 900 ezer nő már átélt fizikai erőszakot kapcsolatban, közben pedig a statisztika szerint 6 ezer ilyen bűncselekmény van egy évben. 900 ezer nő élte meg, és 6 ezerről tudunk. Micsoda látencia! Óriási látencia!

Én azt szeretném, és azért nem elemzem jobban jogi szempontból ezt a javaslatot, hiszen megtették előttem többen, hanem inkább arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ezzel tulajdonképpen még a munka első lépéseit éljük. Azt látnunk kell, és be kell látnunk, hogy a társadalmunk frusztráltsága nem egy véletlen következmény. A politikai életből mit látnak az emberek? Arroganciát, a másik bántását, a másik megalázását, a másik leszólását  és ez csak a legmagasabb szintű társadalmi csoportból a társadalom felé lesugárzó jelenség. Mit látunk alacsonyabb szinten, közigazgatásban, vállalatoknál? Lenézően bánnak az alattuk lévő, a hierarchiában alattuk lévő dolgozóval. Minden következmény nélkül be lehet szólni egymásnak a munkahelyeken úgy, hogy megalázzák egymást az emberek. Nézzük meg a rendkívül széles körben megnyilvánuló igazságtalan társadalmi kapcsolatokat! Nézzük meg azt, amikor például egy férfiember kiválóan dolgozik, előmeneteli lehetősége van a munkahelyén, és mit lát mindig? Hogy nem a legkiválóbb dolgozó kerül magasabb lépcsőre, hanem az, aki a főnökének a kedvét keresi, és hízeleg. Micsoda frusztráció ez, ugye? Ezt, amit a társadalomban megélnek az emberek, mind-mind a családba viszik haza, ott csapódik le  ott csapódik le!

Azt azért hadd mondjam tehát el, hogy ma Magyarországon az igazságtalan közélet, ha tetszik, ha nem, a közélet legmagasabb aktoraitól kezdődik, hogy nem az érdemelv, hanem az érdekelv, hogy nem a teljesítmény, hanem az üzlet, hogy nem a legjobb, hanem aki a legtöbbet tudja protekcióban megszerezni, megkapni; ahogy bekerülnek a gyerekek az iskolába, attól a pillanattól kezdve végig kell élniük azt, hogy nem az igazság és nem az érdem alapján zajlik az előmenetelük  ezt mindenki hazaviszi a családba. Azt kell tehát mondani, hogy alkothatunk törvényeket, kiabálhatjuk azt, hogy rossz helyzetben vagyunk, és rosszak a statisztikák, és valamit csinálnunk kell akkor, hogyha azt az alapvetést, hogy egy társadalmat igazságossá próbálunk formálni, vagy hozzátesszük a magunkét, hogy az igazságos legyen, mi magunk nem végezzük el.

Most is a felszínt kapargatjuk, de mindannyian tudjuk, hogy azért a probléma gyökere nagyon-nagyon mélyen van, és mi mint országgyűlési képviselők nagyon sokat tehetnénk azért, hogy a társadalomból elkezdjük kihúzni a frusztrációt, és helyébe pedig a szeretetet, a megértést és a jóérzést üzenni. Ez nagyon nagy munka, viszont hadd mondjam azt, hogy ezt sem a kormánypártok, sem az ellenzék nem tudja egyedül megcsinálni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiban.)




Felszólalások:  Előző  233  Következő    Ülésnap adatai