Készült: 2022.08.15.14:10:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

13. ülésnap (2014.07.04.), 166. felszólalás
Felszólaló Kepli Lajos (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:58


Felszólalások:  Előző  166  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Röviden meg kívánom indokolni a Jobbik Magyarországért Mozgalom álláspontját ezen törvénycsomag kapcsán, amely alapvetően fogyasztóvédelmi célú törvénymódosításokat tartalmaz és alapvetően támogatható a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakciója részéről.

Természetesen - ahogy itt már többször elhangzott - az önkormányzati választási kampány felé közeledve mindenképpen van ennek egy kampányízű része, ami a rezsicsökkentésnek sokszor az eltúlzott és túlzó kommunikációjára vezethető vissza általunk. Hiszen tudjuk és elismertük, hiszen támogattuk is, valahány rezsicsökkentési indítvány a parlament elé került, mégis azt gondoljuk, hogy a társadalom egészében ez a rezsicsökkentés, ennek a hatása nem érezhető, hiszen soha nem élt ennyi ember létminimum alatt és mélyszegénységben Magyarországon, mint amennyien most. Ezért az intézkedés részben inkább egy kampányfogásnak, egy választási kampányfogásnak volt tekinthető a korábbiakban is részünkről, amely érdemi javulást a magyar társadalom helyzetében sajnos ez idáig még nem hozott.

Várjuk a folytatást. Reméljük, hogy ebben a ciklusban már valóban születhetnek majd olyan jellegű és olyan mélységű intézkedések, amelyek áttörést hozhatnak a magyar társadalom gazdasági helyzetében, anyagi helyzetében, bár azt gondolom, ennek az eszközeit talán a munkahelyteremtésben és egyéb gazdaságélénkítő intézkedésekben kell keresni.

A másik pedig, hogy valóban fogyasztóvédelmi célú intézkedéseket tartalmaz, és ezek teljes egészében támogathatók. Talán a részleteibe belemennék, néhány dolgot kiemelnék. Ami aggályosnak tűnik részünkről, az a közszolgáltatásoknál az elévülési idő ötéves időtartamról kétéves időtartamra való lecsökkentése. Véleményünk szerint itt ütközés van, az új polgári törvénykönyvvel kapcsolatban az ötéves elévülési időt tartalmazza. Ha megnézzük a jogszabályt tételesen, már szintén szó volt a közszolgáltató részére megállapított kötelezettség, az internetes tájékoztató tartalmú honlappal kapcsolatban. Ez természetesen mindenképpen üdvözlendő és támogatandó, hiszen sokszor pontosan az okoz nehézséget, hogy egy-egy elérhetőséget a szolgáltatóval kapcsolatban, akár egy kapcsolatfelvételi lehetőséget, akár egy szolgáltatási területet az ember megtaláljon. Természetesen ezek akkor működhetnek megfelelően, ha olyan tartalommal vannak feltöltve és folyamatosan frissítve, üzemeltetve, ami ezt lehetővé teszi.

A másik fontos része ennek a törvényjavaslat-csomagnak a rezsicsökkentés számlán való feltüntetésének további fokozása. Azt gondolom, hogy erre nincs szükség. Itt korábban már olyan jogszabályok is születtek, amelyek egyenesen büntetik azt a társasházat, ahol a társasház hirdetőjén nem kerül nyilvánosságra hozatalra az, hogy a ház mennyit spórolt a rezsicsökkentési intézkedések által. Akkor is felvetettük, hogy ezek után véleményünk szerint a következő lépés már csak az lehetne, hogy a parlament elé kerül majd a büntető törvénykönyv új tényállással történő kiegészítése a rezsicsökkentés tagadása címén. Tulajdonképpen más intézkedést, amellyel még tovább lehet a rezsicsökkentés eredményeinek kicsinyítését büntetni úgymond, ahogy a társasházi hirdetőtábla esetében, már nem nagyon tudunk elképzelni. Természetesen nem elviccelni akarom a dolgot. A számlán való feltüntetésnek akkor van vagy volna létjogosultsága, ha valóban érdemi és látható megtakarítást ér el az adott fogyasztónál vagy jelentkezik az adott fogyasztónál. Ez sajnos nem mindig történik így.

A következő része a jogszabálynak, amiről beszélnék, gyakorlatilag a tanúsítás, hogy két egymást követő naptári évben nem végezheti ugyanaz a szervezet a tanúsítást, ezzel hatályát veszti ez a rendelkezés. A törvény meghatározza az elektronikus hírközléssel kapcsolatos állami feladatok ellátását megvalósító intézményrendszert. Ez hazánkban sokszereplős, kormány, miniszter, Hírközlési Hatóság, Gazdasági Versenyhivatal, Fogyasztóvédelmi Hatóság, Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, hazánk Európai Unióhoz való csatlakozását követően az Európai Bizottság, valamint a tagállami nemzeti szabályozó hatóságok is, tehát ez egy sokszereplős szabályozási rendszer. A közösségi szabályozás ugyan szűkszavúan szól a nemzeti szabályozó hatóságokra vonatkozó követelményekről, csak a piaci szereplőktől való függetlenséget, a pártatlanságot és a feladatai ellátásához szükséges finanszírozási, személyi, tárgyi feltételek biztosítását követeli meg a tagállamoktól.

A törvénynek az intézményi rendszerre vonatkozó szabályai, a magyar nemzeti szabályozó hatóság vonatkozásában pedig egy új szervezeti modellt hoznak létre. A törvény csak a működéséhez szükséges legkisebb mértékben rendelkezik a hatóság szervezeti struktúrájáról, az érvényesülő munkamegosztásról, ezáltal biztosítja a hatóság vezetésének nagyobb önállóságát a struktúra- és a munkamegosztási rend kialakításában, illetve a változó feladatokhoz való rugalmasabb alkalmazkodást. A távhőszolgáltatásról szóló törvénnyel kapcsolatban - mint szóba került már - 15 nap áll rendelkezésre a számla kifizetésére. Ez mindenképpen üdvözlendő kezdeményezés, hiszen valóban biztosítani kell a megfelelő időtartamot arra természetesen, hogy megint csak szóba kerül, hogy a megfelelő bevétel is, forrásoldal is rendelkezésre kell hogy álljon a számla befizetésére, mert nem mindig az a probléma sajnos a magyar háztartások döntő többségében, hogy túl hamar van a befizetési határidő, hanem inkább az, hogy nem áll rendelkezésre a megfelelő összeg. Természetesen ezt nem a jelen törvény feladata megoldani. Ez egy hosszabb távú, megint csak gazdasági, szemléletbeli változást igényel.

Talán azokról az adminisztratív rendelkezésekről nem beszélnék részletesebben, amelyek továbbiakban is fogyasztóvédelmi indokokat és célokat szolgálnak. A Fogyasztóvédelmi Hatóságnak a fogyasztóvédelmi törvény alapján jelenleg nincs eszköze arra, hogy az üzletszabályzatokban előírt konkrét jogkövetkezmények alkalmazására kötelezhesse az engedélyest, így a kiegészítése a hivatal és a Fogyasztóvédelmi Hatóság eljárásainak közelítése és a fogyasztóvédelmi érdekek érvényesítése céljából is indokolt, ami a fogyasztóvédelmi törvényt illeti. Ez a jogszabály még jó néhány törvényt módosít, többek között a földgázellátásról vagy a hulladékokról szóló törvényeket. A földgázellátásról szóló törvény kapcsán nagyjából ugyanez mondható el, hogy adminisztratív jellegű módosításokról van szó.

A víziközmű-szolgáltatásnál pontosításra kerül a Fogyasztóvédelmi Hatóság feladatköre a vízi közművekkel kapcsolatban, másrészt a víziközmű-fejlesztések esetén az önkormányzatok és az önkormányzati társulások is kiemelésre kerülnek a jogszabályban. Az eddigiekben csak a víziközmű-szolgáltató került megemlítésre, és ez kerül kiegészítésre ilyen módon.

Elmondható összességében anélkül, hogy még tovább mennék bele a részletekbe és a technikai szabályokba, hogy számos adminisztratív pontosítást tartalmaz a jogszabály. Van egy olyan olvasata ennek, amely valóban fogyasztói érdekeket szolgál, van egy politikai célzatú része, és összességében mégis azt kell hogy mondjuk, hogy amellyel a fogyasztók helyzete megkönnyíthető ma Magyarországon, minden olyan intézkedést összességében támogatni fog a Jobbik Magyarországért Mozgalom ezek után is, akár fogyasztóvédelmi, akár konkrét díjcsökkentéssel kapcsolatos törvény kerül a parlament elé, természetesen a kritikánkat ezekkel kapcsolatban mindig ki fogjuk fejezni.

Azt gondolom, hogy anélkül, hogy további technikai részletekbe mennék bele, a későbbiekben talán majd a vezérszónoki körök végeztével részletekről is vitázhatunk. Még egyszer és utoljára elmondom, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom a javaslatot támogatja. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  166  Következő    Ülésnap adatai