Az Országgyűlés Hivatala július 26. és augusztus 13. között három ötnapos akkreditált pedagógus-továbbképzést szervezett az Országházban. A programok célja a történeti kutatások legfrissebb eredményeinek ismertetésén túl olyan pedagógiai módszertani gyakorlatok bemutatása, illetve kipróbálása volt, melyek az általános és középiskolai történelemtanároknak segítséget nyújthatnak 20. századi magyar történelem hatékony feldolgozásához, tanításához. 

1991. augusztus 16-án lelkipásztori látogatásra hazánkba érkezett II. János Pál pápa. A katolikus egyházfő az esztergomi székesegyházban tartott mise után az Országházban négyszemközti megbeszélést folytatott Göncz Árpád köztársasági elnökkel és Antall József miniszterelnökkel. Ezt követően üdvözölte a Kossuth téren összesereglett több tízezres tömeget.

1921. augusztus 12-én választották meg Gaál Gasztont a Nemzetgyűlés elnökévé, s ezt a tisztet 1922. augusztus 8-ig töltötte be. Ebben a minőségében szigorú, de a házszabályokat liberálisan értelmező, pártatlan, a kormány és az ellenzék közötti megegyezést személyes közreműködésével is mindig támogató, nagy tekintélyű politikus volt.

A Vadászterem az Országház egyik leggazdagabb falképprogramjával rendelkező helyisége. Az ablakokkal szembeni falra Spányi Béla nagy kiterjedésű falfestményei kerültek, melyek a történelmi Magyarország várait, várromjait ábrázolják. A festő Vajdahunyad, Visegrád és Trencsén várának megörökítését követően 1901. augusztus 1-jén írta alá a szerződést Klissza és Árva várának megfestésére.

A világcsúcsot döntő infláció megszüntetésére és a gazdaság stabilizálására a képviselők 1946. július 31-én elfogadták az államháztartásnak az 1946. január 1-től az 1946. október 31-ig terjedő viteléről szóló törvényt. A kormány 1946 tavasza óta dolgozott egy stabilizáló programon, melynek további elemeként 1946. augusztus 1-jén új valutaként – a máig hatályos rendelettel – megjelent a forint. Az első, 10 és 100 forintos bankjegyek 1946. június 3-i dátummal kerültek forgalomba.