A világcsúcsot döntő infláció megszüntetésére és a gazdaság stabilizálására a képviselők 1946. július 31-én elfogadták az államháztartásnak az 1946. január 1-től az 1946. október 31-ig terjedő viteléről szóló törvényt. A kormány 1946 tavasza óta dolgozott egy stabilizáló programon, melynek további elemeként 1946. augusztus 1-jén új valutaként – a máig hatályos rendelettel – megjelent a forint. Az első, 10 és 100 forintos bankjegyek 1946. június 3-i dátummal kerültek forgalomba.

Az Országház Könyvkiadó gondozásában megjelent a magyar országgyűlések történetével foglalkozó könyvsorozat nyolcadik része, A magyar országgyűlés a dualizmus korában című kétkötetes munka. Az első rész A képviselőház, a második A főrendiház alcímet viseli, ami arra utal, hogy a korszakban a két kamara egymástól jelentősen eltérő jelleggel bírt. A megnövelt terjedelem e periódusnak a hazai parlamentarizmus történetében betöltött fontos szerepét is hangsúlyozza, mivel ekkor alakult ki az a szabályrendszer és szervezeti keret, amely a mai napig meghatározza modern törvényhozásunk életét.

Közös álláspont kialakítására törekednek Európa jövőjéről a visegrádi országok - közölte az Országgyűlés elnöke a V4-ek (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország) parlamenti elnökeinek pénteki fehérvárcsurgói találkozóját követően.

1991. július 10-én az Országgyűlés elfogadta a volt egyházi ingatlanok tulajdoni rendezéséről szóló törvényt. Ennek értelmében az egyházak visszakapták az 1948. január 1-je után kártalanítás nélkül államosított ingatlanjaikat, kivéve a termőföldeket, a gazdasági létesítményeket és olyan vagyontárgyakat, amelyek jövedelemszerzésre szolgáltak.

Az Országgyűlés 2011. július 11-én döntött arról, hogy 2014. május 31-ig át kell alakítani a Kossuth Lajos teret. Az országgyűlési határozatban előírt felújítás, illetve a tér fejlesztése a Steindl Imre Program keretében valósult meg. A térrekonstrukció csaknem hét és fél hektárnyi terület teljes átalakítását és új funkciókkal történő ellátását eredményezte.