Az Országház Könyvkiadó gondozásában megjelent a magyar országgyűlések történetével foglalkozó könyvsorozat nyolcadik része, A magyar országgyűlés a dualizmus korában című kétkötetes munka. Az első rész A képviselőház, a második A főrendiház alcímet viseli, ami arra utal, hogy a korszakban a két kamara egymástól jelentősen eltérő jelleggel bírt. A megnövelt terjedelem e periódusnak a hazai parlamentarizmus történetében betöltött fontos szerepét is hangsúlyozza, mivel ekkor alakult ki az a szabályrendszer és szervezeti keret, amely a mai napig meghatározza modern törvényhozásunk életét.

Közös álláspont kialakítására törekednek Európa jövőjéről a visegrádi országok - közölte az Országgyűlés elnöke a V4-ek (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország) parlamenti elnökeinek pénteki fehérvárcsurgói találkozóját követően.

1991. július 10-én az Országgyűlés elfogadta a volt egyházi ingatlanok tulajdoni rendezéséről szóló törvényt. Ennek értelmében az egyházak visszakapták az 1948. január 1-je után kártalanítás nélkül államosított ingatlanjaikat, kivéve a termőföldeket, a gazdasági létesítményeket és olyan vagyontárgyakat, amelyek jövedelemszerzésre szolgáltak.

Az Országgyűlés 2011. július 11-én döntött arról, hogy 2014. május 31-ig át kell alakítani a Kossuth Lajos teret. Az országgyűlési határozatban előírt felújítás, illetve a tér fejlesztése a Steindl Imre Program keretében valósult meg. A térrekonstrukció csaknem hét és fél hektárnyi terület teljes átalakítását és új funkciókkal történő ellátását eredményezte.

Az Országgyűlés 1991. július 9-én elfogadta a Magyar Köztársasági Érdemrend és Magyar Köztársasági Érdemkereszt alapításáról szóló törvényt. A kitüntetések a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató tevékenységet kifejtő személyek elismerésére szolgáltak.
2012 óta a Magyar Érdemrend és a Magyar Érdemkereszt elnevezést viselik.