Készült: 2021.06.20.11:40:31 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

90. ülésnap (2019.11.05.),  51-62. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 17:49


Felszólalások:   35-50   51-62   63-104      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön, 16 óráig van lehetőség.Most soron következik a magyar-szlovén államhatár új, 2018. évi határokmányainak kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/7841. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető. Elsőként megadom a szót Kontrát Károly államtitkár úrnak, a Belügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat célja a magyar-szlovén államhatár új határokmányainak kihirdetése az államhatárról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően.Az új határokmányokat a 2009. évi XII. törvénnyel kihirdetett, jugoszláv határszerződés alapján létrehozott magyar-szlovén vegyes bizottság dolgozta ki az államhatár 2017. évben befejeződött felmérése alapján. A vegyes bizottság a 2018. évi új határokmányokban dokumentálta az 1981. évi eredeti határokmányokban megállapított adatok helyesbítését, valamint a határvonalban és annak megjelölésében az 1981-2017. évek között bekövetkezett kiegészítéseket és módosításokat, amelyeket a magyar és szlovén jogszabályoknak megfelelően jóvá kell hagyni.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2017-ben befejeződött felmérés alapján modern technológiával teljesen új határokmányok készültek a régiek helyett. A határokmányok nem eredményezik a határvonal változását, és nem minősülnek nemzetközi szerződésnek sem, azonban az államhatárról szóló törvény értelmében nemzetközi szerződésként törvényben kell azokat kihirdetni.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a javaslatot tárgyalja meg és fogadja el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Zsigmond Barna Pál képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Jugoszlávia felbomlását követően Magyarország 1992. január 15-én ismerte el a Szlovén Köztársaságot, és létesített vele diplomáciai kapcsolatot. Jelen törvényjavaslat előzményei azonban egy évtizeddel korábban kezdődtek. Az egykori Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Magyar Népköztársaság 1983. október 20-án hívta életre azt az egyezményt, amely kihirdette, hogy a szerződő felek a határvonalat ötévenként közösen ellenőrzik, és elvégzik a határjelek felújítását, karbantartását, valamint szükség szerint a határvonal kiegészítő megjelölését. Az egyezményt a Szlovén Köztársaság jogutódlással átvette. A legutóbbi közös, 2017-ben befejeződött, modern technológiával elvégzett hetedik időszakos határfelmérés eredményeként készítették el a 2018-as határokmányokat, így a határleírást, a koordinátajegyzéket, valamint a határtérképet. A dokumentumok elkészítéséért az a szlovén-magyar vegyes bizottság felel, amelyet még a jugoszláv határszerződés 11. cikke alapján hoztak létre.

Az eredeti határokmányokat még 1981-ben készítették, így időszerű volt, hogy dokumentálják az 1981 és 2017 között a határvonalban és annak megjelölésében bekövetkezett kiegészítéseket és módosításokat, valamint rögzítsék a mintegy 36 évvel ezelőtti hibák helyesbítését is. Az új határokmányok tartalmazzák a 2016. évi XXVIII. törvénnyel kihirdetett, a Magyarország és a Szlovén Köztársaság között a Lendva-patak vízgazdálkodási szabályozása következtében az államhatár megváltoztatásáról szóló szerződésben jóváhagyott új határvonal megjelölésével kapcsolatos valamennyi változást és kiegészítést.

Ugyan a szóban forgó határokmányok nem minősülnek nemzetközi szerződésnek, az államhatárról szóló törvény szerint nemzetközi szerződésként törvényben kell azokat kihirdetni. Tisztelettel kérem a tisztelt Házat, támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Steinmetz Ádám képviselő úr, aki a felszólalását innen, az emelvényről mondja el. Megvárom, míg képviselő úr felérkezik. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. STEINMETZ ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő T/7841. számú törvényjavaslat a magyar-szlovén államhatár új, 2018. évi határokmányainak kihirdetéséről szól. Az Országgyűlés e törvény elfogadásával felhatalmazást ad az új határokmányok kötelező hatályának elismerésére. Azon képviselőtársaim kedvéért, akiknek nem volt lehetőségük tanulmányozni ezt a törvényjavaslatot, szeretném elmondani, hogy ez mindösszesen öt paragrafusból áll, ám mellékleteivel együtt 415 oldal terjedelemmel bír. A mellékletek tartalmazzák a határleírást határpontokkal és határjelekkel, tartalmazzák a koordinátajegyzéket és a magyar-szlovén államhatár határtérképét. Ehhez kapcsolódóan egy kérdés felmerül, tisztelt államtitkár úr. Az áttekintő térképen nem látható a vegyes bizottság pecsétje. Mi ennek az oka, miért nem hitelesítették, szemben a többi dokumentummal, amin rajta van a pecsét, és látható, hogy hiteles. Ezt azért is fontos tudni, mert a határokmányok ugyan nem minősülnek nemzetközi szerződésnek  ezt az előttem szólók is elmondták , azonban nemzetközi szerződésként kell kihirdetni őket, a hatálybalépést követően pedig az új határokmányokat kell alkalmazni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar-szlovén vegyes bizottság az 1981-ben megállapított határvonalban 2017-ig bekövetkezett módosításokat végezte el. A modern technológiával készült határokmányok  és most tessék figyelni!  a természeti környezet megváltozása miatt bekövetkezett módosulásokat mutatják be. Tisztelt államtitkár úr, ezzel kapcsolatban felmerülnek kérdések. Milyen természeti környezet változott meg? Esetleg a Mura medre változott vagy a Lendva-patak medre változott, vagy esetleg más dolgok történhettek, amik befolyásolják az államhatár fekvését is?

Még szintén meg kívánom említeni, hogy ebben a törvényjavaslatban nem látjuk, hol volt a régi határvonal, csak az új határvonalat, és nem tudhatjuk, hogy a természeti környezet megváltozása miatt bekövetkezett új határvonallal Magyarország területe nőtt vagy adott esetben csökkent. Ezt fontos lenne tudni.

Azt is fontos lenne tudni, hogy ezek a változások vajon érintike a Magyarország-Szlovénia és Horvátország hármas közös határvonalát. Ezért szeretnék erre határozott választ kapni, mert mint az tudható, Horvátország és Szlovénia között évek óta folyamatban van egy igen komoly határvita (Kontrát Károly: De nem itt!), és nem szeretném, nem szeretné a Jobbik-frakció sem, de szerintem önök sem a jószomszédi kapcsolatok fenntartása végett, hogy ebbe a határvitába esetleg Magyarország is belekeveredjen.

Ezért aztán, hogy nyugodt szívvel tudjam javasolni az előttünk fekvő törvényjavaslat támogatását a Jobbik-frakciónak, kérem tisztelt államtitkár urat, hogy válaszoljon a felmerült kérdéseimre.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Nacsa Lőrinc képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttem szólók részletesen kifejtették a bár öt paragrafusból, de 415 oldalból álló törvényjavaslat lényegét. Szólnék arról, hogy milyen a két ország kapcsolata, azért is, mert a szlovén miniszterelnök nem olyan régen itt járt hazánkban, meglátogatta magyar partnerét, Orbán Viktor miniszterelnököt, és beszéltek az együttműködés jelentőségéről és további folytatásáról.Úgy tekintünk Szlovéniára, mint egy sikeres, stabil országra, amely példaként szolgálhat a többi nyugat-balkáni országnak az euroatlanti integrációval kapcsolatban. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a pontosan kijelölt, biztos határok két szomszédos, stabil, szuverén ország között elengedhetetlen alapfeltételnek számítanak, éppen ezért pont a szlovénokkal soha ilyen jellegű vitánk az elmúlt évtizedekben nem volt, és azt is szeretnénk elkerülni, ahogy ezt képviselőtársam is elmondta, hogy a jövőben előforduljon ilyesmi, mint akár például az említett horvát-szlovén szakaszon előfordulnak.

(11.40)

A két ország között az elmúlt években egy nagyon modern technológiával újra megtörtént a magyar-szlovén határ felmérése, amihez 2018-ban új határdokumentumok készültek. Egy új, a határokat rögzítő dokumentum azért is szükséges Szlovéniával, hogy biztos pontként szerepeljen a két ország közötti kapcsolatokban, és felváltsuk vele az 1981. évi határdokumentumokat, melyeket még Jugoszlávia és a Magyar Népköztársaság kötöttek.

A két ország kapcsolata az elmúlt években kifejezetten jó volt. Mi üdvözöljük azt, hogy még ebben az évben befejeződik az M70-es autópálya a magyar-szlovén határig, valamint megkezdődött a Zalaegerszeg-Rédics-Lendva vasútvonal tervezési szakasza. A határ tehát nem elválaszt minket Szlovéniától, hanem összeköt. Ugyanakkor ennek egy pontos, törvényben rögzített dokumentuma csak erősíti a két ország szuverenitását, együttműködését.

Számunkra rendkívül fontos, hogy a Szlovéniában élő magyar közösség és a Magyarországon élő szlovén közösség otthon érezze magát a két országban, nemzetiségi jogaik garantálva legyenek, őrizzék meg hagyományaikat, kultúrájukat. Számunkra a határon túl élő magyarok és a nálunk élő államalkotó nemzetiségek erőforrásként jelennek meg, nem pedig valami kellemetlen kérdésként.

Örülünk annak, hogy a magyar kormány 900 millió forinttal támogatja a magyarországi szlovénok által nagy számban lakott Rábavidéket, ottani gazdaságfejlesztési programot. Emellett pedig 2 milliárd forinttal támogatta a kormány a Szlovéniában lévő, magyarok által nagy számban lakott Muravidék gazdaságfejlesztési programját.

Nagyon fontos, hogy közös projektet is indítunk Szlovéniával: Afrikába gyógyászati segédeszközök, gyógyszerek és kórházi eszközök kerülnek majd szállításra a két ország közös projektjeként, hiszen mind a két ország megtapasztalta a migrációt, az ellenőrizetlen határátlépéseket, az illegális határátlépéseket, ezért fontos, hogy ne a bajt hozzuk ide, hanem a segítséget vigyük oda.

Nagyon fontosnak tartom, hogy a magyar kormány 2010 óta négy és félszeresére növelte a Magyarországon élő szlovén kisebbség támogatását; kulturális intézményekben, oktatási intézményekben, folyóiratokban vagy akár különböző programokban és hitéleti, egyházi támogatásokban nyilvánult ez meg. És támogatjuk annak a magyar kormány által már kezdeményezett fejlesztési alapnak a létrehozását, amely egy magyar-szlovén, határokon átnyúló regionális fejlesztési alap lenne.

A mostani törvényjavaslat is a két ország jó viszonyához járul hozzá, fontos tudni a pontos határokat. A KDNP-frakció támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Gurmai Zita képviselő asszony. Parancsoljon!

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! „A Magyar Népköztársaság kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Képviselőházának Végrehajtó Tanácsa között a magyar-jugoszláv államhatáron a határvonal és a határjelek felújítására, megjelölésére és karbantartására Belgrádban, 1983. október 20. napján létrejött egyezmény”  úgynevezett jugoszláv határszerződés – „amelyet a Szlovén Köztársaság jogutódlással átvett” szerint a szerződő felek a határvonalat minden szakaszon ötévenként közösen ellenőrzik, és elvégzik a határjelek felújítását, karbantartását, szükség szerint a határvonal kiegészítő megjelölését, amelyről egyébként államtitkár úr is beszélt. A jugoszláv határszerződés által létrehozott magyar-szlovén vegyes bizottság az államhatár 2017. évben befejeződött új felmérése alapján az alábbi új határokmányokat dolgozta ki: határleírás 2018., koordinátajegyzék 2018. és határtérkép szintén ugyanebből az évből.

A magyar-szlovén vegyes bizottság ezen új, 2018. évi határokmányokban dokumentálta az 1981. évi eredeti határokmányokban megállapított hibák helyesbítését, valamint a határvonalban és annak megjelölésében az 1981-2017. évek között bekövetkezett kiegészítéseket és módosításokat, amelyeket a szerződő felek jogszabályainak megfelelően jóvá kell hagyni, amiről természetesen tájékoztatták egymást.

Az új határokmányok tartalmazzák a 2016. évi törvénnyel meghirdetett, Magyarország és a Szlovén Köztársaság között a Lendva-patak vízgazdálkodási szabályozása következtében az államhatár megváltoztatásáról szóló szerződésben jóváhagyott új határvonal megjelölésével kapcsolatos valamennyi változást és kiegészítést. A határokmányok nem minősülnek nemzetközi szerződésnek, azonban az államhatárról szóló megfelelő törvény bekezdése értelmében nemzetközi szerződésként törvényben kell azokat kihirdetni.

A „Magyar-szlovén államhatár határleírás 2018” című dokumentum bevezetője szerint a felek a jóváhagyásról diplomáciai jegyzékváltás útján értesítik egymást, és az új határokmányok a későbbi jegyzék kézhezvételét követő 30. napon lépnek hatályba.

Mindezeknek megfelelően a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja támogatja az új határokmányok kihirdetéséről szóló törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne valaki még a vitában felszólalni. (Nem érkezik jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom. Megadom a szót Kontrát Károly államtitkár úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének, hogy a zárszót elmondja. Parancsoljon, államtitkár úr!

KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Legelőször is szeretnék köszönetet mondani mindazon frakcióknak, illetőleg képviselőtársaknak, akik a benyújtott és most tárgyalt törvényjavaslat támogatásáról biztosították hozzászólásukban az előterjesztőt, illetőleg a parlamentet, és bízom abban, hogy ez a támogatás majd a szavazásnál is megnyilvánul, és szavazatukkal is támogatják a javaslatot. Steinmetz Ádám képviselő úr kérdéseire szeretnék válaszolni ezt követően. Az első kérdése: az áttekintő térképek a térképszelvények összesítői, amelyek csak kisegítő dokumentumok  mondják a szakértők , ezért ezt nem kell aláírni. A térképszelvények pedig alá vannak írva. Ez a válaszom az első kérdésére. A régi határvonalak ábrázolása azért nincs feltüntetve, mert a határvonalak nem változtak, csak koordináták kerültek pontosításra, az eddigi akár félméteres eltérések ma már csak maximum centis eltérések lehetnek.

A következő: nőtt vagy csökkent Magyarország területe? Nem változott, nem nőtt, nem csökkent. Kivétel a Lendva-patak esetében, de arról már külön törvényt fogadtunk el, ez a törvény csak azt a törvényt, amit korábban elfogadtunk, átvezeti.

A következő kérdés: a horvát-szlovén-magyar határszakasz nem változott, tehát nekünk ezzel kapcsolatban nincs vitánk, és jelen törvényjavaslat a magyar-szlovén államhatárról szól, a 2018. évi határokmányok kihirdetéséről. Úgyhogy erről tájékoztatjuk a tisztelt Házat, erről szól a benyújtott törvényjavaslat, és kérem önöket, hogy támogassák. Remélem, a képviselő úr megfelelő válaszokat kapott a kérdéseire. Köszönöm szépen a türelmet és a figyelmet. (Taps.)




Felszólalások:   35-50   51-62   63-104      Ülésnap adatai