Készült: 2021.06.18.22:49:17 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

145. ülésnap (2020.07.02.),  51-78. felszólalás
Felszólalás oka Vita kivételes eljárásban
Felszólalás ideje 1:55:09


Felszólalások:   31-50   51-78   79-86      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Úgy gondolom, hogy a forgatókönyv szigorú előírásaitól eltérhetek most, és elnökként elmondhatom, hogy e törvényjavaslat kapcsán nemcsak módosítunk egy törvényt, hanem méltó módon emlékeztünk meg Benedek Tibor egyéniségéről, nagyságáról, példamutató tevékenységéről, és akkor járunk el helyesen az életben, ha a szellemiségét és emlékét valamennyien megőrizzük. Ezt a gondolatiságot hozzá szerettem volna fűzni a vita színvonalához és a vita megemlékező hatásaihoz. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapunkon kerül sor.

Most kettőperces technikai szünetet tartunk, mivel a méltóságos hangnemből rátérünk egy másik törvényjavaslat tárgyalására. (Rövid szünet.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatjuk munkánkat. Soron következik az egyes törvények igazgatási, valamint gazdaságélénkítő célú módosításáról, továbbá egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája. A kormány-előterjesztés T/11175. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

Mielőtt megadnám államtitkár úrnak a szót, szeretném tájékoztatni arról, államtitkár úr, hogy 25 perces időkeret áll rendelkezésére, és amennyit felhasznál most a vitát megelőzően, annyival kevesebb idő áll majd rendelkezésére a zárszó elmondására. Most pedig megadom a szót Orbán Balázs államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a tájékoztatást és a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a terveinknek megfelelően 15 törvény módosítására tesz javaslatot. Áttekinthető módon, röviden teszi meg ezt. Mindez egyébként a törvényszerkesztés, a törvénymódosítás észszerűségi szempontjai miatt fontos. Azt gondoljuk, hogy a törvényjavaslat célját pedig maga a törvényjavaslat címe is mutatja: igazgatási és gazdaságélénkítési célú, illetőleg a vagyongazdálkodással összefüggő törvénymódosításokról van szó. Ez egy olyan gyűjtés, amely azt szolgálja, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés gazdasági hatásai elleni küzdelem jegyében egyes igazgatási, bizonyos gazdasági szektorokban, illetőleg egyes vagyongazdálkodási kérdésekben lazítsunk, és ezzel is segítsük a munkahelyek megtartását, új munkahelyek teremtését és a gazdaságélénkítés feladatát. Azt hiszem, hogy ebben mindannyian egyet tudunk érteni.

Adódik a kérdés, hogy miért tettünk javaslatot a kivételes eljárásban történő tárgyalásra. Azért, mert az elmúlt időszakban érkeztek ezek a jelzések hozzánk.

(10.20)

Ezek olyan típusú módosítási szándékok, amelyek az adott szektoroknak tudnának segíteni. A kivételes eljárás feltételei rendelkezésre állnak, és azt gondoljuk, hogy a járvány elleni védekezésben nem tehetjük azt meg, hogy várunk az őszi ülésszakig, mert ezzel olyan időt veszítünk, ami jelen pillanatban a járvány elleni védekezéssel összefüggésben kifejezetten értékes idő, és mi arra teszünk javaslatot, hogy ne vesztegessük ezt az időt, hanem még most, a meghosszabbított tavaszi ülésszak lezárása előtt döntsön az Országgyűlés erről a törvénymódosításról.

Ahogy említettem, több konkrét javaslatunk van. Ha megengedik, pár javaslatot röviden említenék. Az első a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása. Ez azt a célt szolgálja, hogy megjelenítse a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményekkel kapcsolatos állami és önkormányzati feladatokat, és ezeket elválassza a gyakorlatban az általános sporteseményektől mind fogalomhasználatban, mind eljárási szempontból. Ezen kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események fő állami aktora a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter lesz. A többi esemény, tehát általánosságban a sportesemények pedig maradnak a sportpolitikáért felelős miniszter hatáskörében. Ezt a hatásköri szétválasztást javasolja a törvényjavaslat.

Mi azt gondoljuk, kulcsfontosságú  nyilván amennyiben a járvány elleni védekezés ezt megengedi , hogy a kiemelt nemzetközi sportesemények közül minél többet el tudjunk hozni hazánkba, Budapestre és a vidéki városokba is, mert ezek mind a turizmus, mind az ország sportdiplomáciai értékét, mind pedig a gazdaság teljesítményét növelik, hogy a nemzeti büszkeség dimenzióját ne is hozzam most ide, bár ez is kulcsfontosságú szempont a mi megítélésünk szerint.

Van egy másik javaslatunk, és ez a cégnyilvánosságról szóló 2006. évi V. törvény módosítása, ez egy technikai jellegű módosítás. Az egységes kormányzati üzemeltetés megvalósítása érdekében szeretnénk törvényi szinten is rögzíteni, hogy a cégnyilvántartás mint a nemzeti adatvagyon szempontjából kiemelt nyilvántartás szintén az egységes kormányzati felhőben kerül üzemeltetésre. Nagyon komoly technológiai változások zajlanak a világban. Ezekre a technológiai változásokra a magyar államnak is fel kell készülnie, és egy olyan informatikafejlesztési rendszert vagy stratégiát kell végrehajtani, amelyben a kor technológiai vívmányainak megfelelően a kulcsfontosságú, stratégiai jelentőségű állami adatbázisok is XXI. századi körülményeknek megfelelően kerülnek tárolásra, illetőleg az adatok védelme is  a nemzeti szuverenitás szempontjait is figyelembe véve  biztosítható. Ezért fontos az, hogy a cégnyilvántartás mint kulcsfontosságú alapnyilvántartás adatait is a kormányzati felhőben tudjuk üzemeltetni.

További javaslatunk a büntető törvénykönyv módosítása, ez is ehhez az előző témához kapcsolódik. A törvényjavaslat kiegészíti a nemzeti adatvagyon védelmét a Btk.-ban szabályozott nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény tényállásának módosításával. A hatályos tényállás csak azokat a cselekményeket rendeli büntetni, amelyek magával a nemzeti adatvagyonhoz tartozó adattal kapcsolatosak, és azt hozzáférhetetlenné teszik az adatkezelő előtt. A hozzáférhetőség azonban ugyanilyen sérelmet szenved akkor is, ha a nyers adatok hozzáférhetősége adott, de az adat feldolgozásáért felelős nyilvántartás nem üzemel, ezért a nyilvántartás működőképességére is szeretnénk ezt a Btk.-s tényállást kiterjeszteni.

A további módosítási szándékunk a településkép védelméről szóló törvénnyel függ össze. Ez a része a törvényjavaslatnak a tegnapi törvényalkotási bizottsági ülésén is felmerült. Itt most szeretném egyértelművé tenni, hogy itt tulajdonképpen arról van szó, hogy 2016-ban került sor a településkép védelméről szóló törvény módosítására, amely tulajdonképpen a vizuális reklámhordozókra vonatkozóan fogadott el egy szigorúbb szabályozást, nyilván a tisztább városkép és a vizuális környezetszennyezés, illetőleg az úgynevezett reklámzaj csökkentése érdekében. Ez akkor, én pontosan tudom, hogy komoly vitát váltott ki politikai hovatartozástól függően. Ezt a vitát természetesen  ha a képviselő hölgyek és urak erre igényt tartanak  én szívesen kinyitom újra, de az expozéban ezt nem tenném meg.

Az Országgyűlés úgy döntött, hogy ezt a módosítást elfogadja. Ez a módosítás, pontosabban a módosítással összefüggő legtöbb elem ez év, tehát 2020. december 31. után állt volna fel, tehát eddig kaptak egy átmeneti felkészülési időszakot az érintettek. Mi arra teszünk javaslatot, hogy ezt toljuk ki 2023. december 31-éig. Itt ez megint szektorspecifikus, és a koronavírus-helyzettel összefüggő dolog miatt fontos.

A reklámszektor, a reklámpiac a koronavírus-járvány egyik nagy kárvallottja, ezért azt gondoljuk, hogy a korábbi szabályoknak a fenntartása segíteni tud ennek a gazdasági szektornak, amely több ezer embernek ad munkahelyet és magyar vállalkozások működnek benne. Tehát tudunk segíteni abban, hogy az eddigi szabályokat  amellett, hogy az eredeti jogalkotási célt nem engedjük el  egy meghosszabbított átmeneti időben fenntartjuk.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt is szeretnénk módosítani; ez egy rövid, de a gyakorlat szempontjából nagyon fontos módosítás. Eddig a hatóság eljárást csak akkor függeszthetett fel bizonyos előkérdések megvizsgálása ügyében, ha ez az előkérdés-megvizsgálás a bíróság hatáskörébe tartozik, vagy külföldi szervet kell megkeresni. Mi arra teszünk javaslatot, hogy akkor is sor kerülhessen az eljárás felfüggesztésére, ha az Európai Unió intézményeivel vagy más nemzetközi szervezetekkel szükséges egyeztetni.

A következő módosításunk a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény módosítása. Egy új intézményről van szó; elsősorban angolszász mintára honosította meg a magyar Országgyűlés a vagyonkezelő alapítványok intézményét a magyar jogrendszerben. Ez az alapítványok sajátos típusa, amit a polgári törvénykönyv szabályozott. Ilyen az alapító által rendelt vagyon kezelésére és az ebből származó jövedelemnek az alapító okiratban megjelölt feladatok megvalósítására, valamint a kedvezményezettként megjelölt személyek, illetőleg személyi kör javára történő vagyonjuttatás céljából alapítható. Tehát speciális célból és speciális vagyonkezelői feladatokra hozható létre ilyen alapítvány.

Jelen pillanatban ezeknek két fajtája van, nem közérdekű vagyonkezelő alapítvány és közérdekű vagyonkezelő alapítvány, nyilván attól függően, hogy mi az a cél, amely az alapítvány alapító okiratában meg van jelölve. Eltérő szabályok vonatkoznak rájuk. A közérdekű vagyonkezelő alapítványi forma az, ami az egyetemek átalakításával kapcsolatban az elmúlt hónapokban is többször felmerült. Ez egy olyan jogintézmény, ahogy említettem, amely nemrég került bele a magyar jogba. Most épülnek ki ezek az alapítványok, mind a magánalapítványi, mind a közérdekű vagyonkezelő alapítványi forma, és a szabályozás hatálybalépését követő első gyakorlati tapasztalatok diktálták ezt a módosítási szándékot.

Bizonyos területeken szeretnénk az alapítói magánautonómia kiszélesítésére lehetőséget biztosítani, például hogy az alapítói jogok gyakorlására nemcsak a kuratórium jelölhető ki, hanem adott esetben az alapítói szándékoknak megfelelően a vagyonellenőr is. Csak azért hoztam példának ezt a rendelkezést, mert ebből is látszik, hogy a módosítás iránya az alapítói mozgástér növelése a számára leginkább kedvező struktúra meghatározásában.

Végezetül: javaslatot tesz a törvény a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványról szóló törvény módosítására, illetőleg a Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának módosítására és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítására is.

(10.30)

Ezt az indokolja, hogy a korábban bizalmi vagyonkezelésben lévő részvényvagyont a Corvinus Alapítványt működtető közérdekű vagyonkezelő alapítvány tulajdonába kapta, illetőleg ilyen konstrukció valósult meg a Mathias Corvinus Collegiummal összefüggésben is, és ezzel kiszélesedett a vagyonkezelési tevékenység is, természetesen a meglévő, törvényi szinten rögzített garanciák mellett, de ezzel összefüggésben bizonyos pontosítások váltak szükségessé. Jogalkalmazói oldalról merültek fel ezek a kérdések. A magyar jogrendbe való beillesztése ennek a konstrukciónak például az adózási, illetékfizetési, beszerzési szempontból kulcsfontosságú, a törvényjavaslat ezekkel összefüggésben helyezi el a magyar jogrendben egyértelműen az alapítványoknak a helyét.

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben foglalt ágazati szabályok, továbbá a vagyonkezelői alapítványokról szóló törvényben foglaltak összhangját szolgálják a felsőoktatási törvény kiegészítései, amely a fenntartói irányítást és a vagyonkezelési összhangot, a vagyonkezelési tevékenység összhangját teremti meg, kiemelve, hogy a vagyonkezelő alapítvány célja a vagyon megtartása és gyarapítása. Ennek érdekében biztosítható a közérdekű cél, és természetesen kijelöli emellett a vagyonnal való gazdálkodás kereteit is.

Nagyjából ezek azok a módosítási szándékok, amelyeket egy expozéban kiemelni fontosnak gondoltam. Azt gondolom, hogy egy jelentős törvénymódosításról van szó. Kérem megértésüket, hogy 15 törvény módosítására egyetlenegy javaslatban teszünk javaslatot, de teljesen egyértelmű, hogy ezen javaslatok mindegyike az adott szektoron belül egyrészt a bürokráciacsökkentés, az igazgatásegyszerűsítés, másrészt az adott szektoron belül a gazdaságélénkítés célját szolgálja. Így azt gondolom, hogy minden pont támogatható, jó szívvel támogatható, és azt szeretném kérni önöktől, hogy az országgyűlési vitában és majd később a szavazáskor is tegyenek így: támogassák az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tájékoztatom önt, hogy a vitában való felszólalásra és a zárszóra még 10 perc 50 másodperc időkeret áll majd az ön rendelkezésére. Most a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Tapolczai Gergely képviselőtársunknak, a Törvényalkotási bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr! Öné a szó.

DR. TAPOLCZAI GERGELY, a Törvényalkotási bizottság előadója: (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. július 1-jén tartott ülésén megtárgyalta az egyes törvények igazgatási és gazdaságélénkítési célú módosításáról szóló, továbbá egyes vagyongazdálkodást érintő kérdésekről szóló törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság megvitatta kivételes eljárás során, és 24 igen szavazattal, 8 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő törvényjavaslat a korábbi észrevételek, gyakorlati tapasztalatok, javaslatok alapján került elénk. Több törvény módosítását tűzte ki célul ez a javaslat. Most nincs keret arra, hogy az egészet felsoroljuk, azokat, amiket a javaslat érint. Államtitkár úr már többet érintett ebből. Csak egy-két témát szeretnék én is érzékeltetésképpen bemutatni.

Láthatjuk, hogy az összes törvény foglalkozik a hatékonyabbá tétellel, ezeknek a javaslatoknak az a célja, hogy a gyakorlati alkalmazás során minél hatékonyabbak legyenek ezek. Egy-két témát érintenék csak gyorsan.

Az egyik, hogy Magyarország az elmúlt években nemzetközileg jelentős sporteseményeknek adott otthont. Ezek kedvező hatást gyakoroltak a gazdaságra, a turizmusra, illetve öregbítették hazánk hírnevét is. Az elmúlt évek sporteseményeinek megrendezése, pályázati tapasztalatai alapján hatékonyabb feladat- és forráselosztást kell megvalósítani. Két csoportról beszélhetünk. Az egyik az ismétlődő jelleggel megrendezett sportesemények, és vannak az egyedi sportesemények. Mindkettő más-más szabályozást igényel. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a törvényjavaslat úgy kívánja rendezni ezt a helyzetet, hogy kiemeli az állami támogatással megrendezett sporteseményeket, kiemelt hazai rendezvényeket, nemzeti sporteseményeket, és az ezekkel kapcsolatos pályáztatási és megrendezési feladatokat a kiemelt nemzetközi események, sportesemények rendezéséért felelős miniszter hatáskörébe utalja.

A másik fontos terület a vagyonkezelői alapítványokról szóló szabályozás módosítása. Néhány jelentősebb módosítás például: a javaslat bővíti az alapító rendelkező szabadságát, elsődlegesen az alapítvány szervezési struktúráját érinti ez a változás. Lehetőséget ad az alapító számára, hogy az őt megillető alapítói jogokat az alapítványi ellenőrnek átadhassa, illetve a vagyonellenőr, ha nem gyakorol alapítói jogokat, akkor az alapító mellőzheti a felügyelőbizottság létrehozását. Még javasolja, hogy tehessen olyan rendelkezést az alapító, hogy halála esetén vagy jogutód nélküli megszűnés esetén vagy az alapító okiratban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén az őt megillető alapítói jogok átszállnak az alapítványra.

Ez a törvényjavaslat az összes törvényt érintően is hatékonyabbá, gyakorlatiasabbá teszi a megvalósulást, és kérem támogatni ezt a törvényjavaslatot, és köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a képviselői felszólalások következnek. Tájékoztatom önöket, hogy az egyes frakcióknak 30-30 perc időkeret áll rendelkezésükre, míg a független képviselőknek összesen 8 perc. Első körben a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, melyeknek időtartama változatlanul 15-15 perc. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Budai Gyula képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr! Öné a szó.

DR. BUDAI GYULA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat számos törvény számos pontját módosítja, mégpedig a gyakorlati tapasztalatok során érkezett visszajelzésekre figyelemmel. Ezekkel a módosításokkal az elérendő cél egyértelműen az, hogy az egyes törvények rendelkezései minél hatékonyabban érvényesüljenek az életben. Természetesen mindegyik esetben majd az adott törvény társadalmi hatásvizsgálata fogja visszaigazolni számunkra a döntés helyességét. Tisztelt Ház! Államtitkár úr expozéjában igen részletesen ismertette a benyújtott javaslat főbb irányait, én csupán néhány kiemelkedően fontos célkitűzésre szeretnék rávilágítani.

Magyarország az elmúlt esztendőkben fontos sporteseményeket rendezett meg, és ezek az események mindig Magyarország hírnevét öregbítették. A törvényjavaslat az elmúlt évek sportesemény-pályázási és -rendezési tapasztalatai alapján a feladatok és forrásallokálás hatékonyabb megvalósulását kívánja biztosítani.

Itt már államtitkár úr részéről is elhangzott, illetőleg a TAB részéről is elhangzott, hogy ebben a körben két feladatcsoportot különböztetünk meg.

(10.40)

Egyrészt az ismétlődő jelleggel megrendezendő sporteseményekről beszélhetünk, másrészt pedig az unikális jellegűekről. E két feladatcsoport eltérő szabályozási igényét az elmúlt évek sportesemény-pályázási és -szervezési feladatait felismerve a törvénytervezet kiemeli az állami támogatással megrendezendő kiemelt hazai rendezésű és nemzetközi sporteseményeket, illetve az állami támogatásból megrendezendő hazai és külföldi sportdiplomáciai események pályázását és megrendezését, és e feladatokat, a kiemelt nemzetközi sportesemények rendezését a felelős miniszter feladatkörébe utalja, ahogy az államtitkár úr is már elmondta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Van még egy nagyon fontos terület, amit Tapolczai képviselőtársam már érintett, én azonban megpróbálok erről részletesebben beszélni. A vagyonkezelői alapítványokról szóló törvény módosítását a törvény hatálybalépése óta felmerült gyakorlati igények tették indokolttá. Maga a törvény a vagyonkezelő alapítvány két típusát különbözteti meg: van a közérdekű vagyonkezelő alapítvány, és van a vagyonkezelő magánalapítvány. Jelen esetben az utóbbi típusra irányadó szabályok módosításáról beszélünk, amelyet az alapítói magánautonómia kiszélesítésére irányuló törekvések tesznek indokolttá. A jogalkotó e módosítással ugyanis tovább kívánja bővíteni az alapító rendelkezési szabadságát, elsődlegesen a vagyonkezelő magánalapítvány szervezési struktúráját érintően. A jogalkotó tehát lehetőséget kíván teremteni az alapító számára, hogy az őt megillető alapítói jogok gyakorlását az alapítványi vagyonellenőrre bízza, az alapítói jogok jogosultjaként maga helyett alapítványi vagyonellenőrt jelöljön ki.

A javaslat továbbá rögzíti azt is, hogy ha az alapítványi vagyonellenőr alapítói jogokat nem gyakorol, abban az esetben az alapító a felügyelőbizottság létesítését mellőzze. Ilyenkor ennek a feladat- és hatáskörét is lényegében az alapítványi vagyonellenőr látja el, hiszen a vagyonkezelő magánalapítványa ebben az esetben csak ügyvezető szervként eljáró kuratórium, valamint az alapítványi tevékenység törvényességét és a vagyongazdálkodás alapítói okiratban meghatározott céloknak való megfelelését felügyelő alapítványi vagyonellenőr működik. A vagyonkezelő alapítvány mindkét típusára vonatkozó módosítás viszont, hogy az alapító, az alapítói okiratban foglalt tehessen olyan rendelkezést, amely szerint halála, jogutód nélküli megszűnése vagy az alapítói okiratban meghatározott feltétel bekövetkezése esetén az őt megillető alapítói jogok átszállnak az alapítványra.

Tisztelt Ház! Lényegében mind az expozéban, mind pedig Tapolczai képviselőtársam hozzászólásában a lényeges dolgok elhangzottak. Az előterjesztő részéről hallhattuk a javaslat részletes ismertetését. Meglátásom szerint ez a törvénytervezet alkalmas arra, hogy eleget tegyen a gyakorlatban felmerült igényeknek. Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott javaslatot a Fidesz képviselőcsoportja támogatja. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Erre innom kellett egy pohár ásványvizet, mielőtt az ember vesz egy nagy levegőt és nekikezd, ugyanis egy szörnyűség fekszik előttünk, egy politikai Frankenstein, egy torzszülött, egy egészen elképesztő politikai förmedvény. Nem tudom megfogalmazni, hogy hogyan vehették a bátorságot önök mindehhez. Egészen elképesztő, hogy beszórnak egy másfél tucatnyi témakört, törvényt és különböző területet módosító csomagot, amit gyakorlatilag egy-két nap alatt igyekeznek átvezetni a parlamenten. Hogy ezzel a parlamentarizmus alapszabályait megerőszakolják, nem lep meg, tíz éve ezt csinálják, és a korrektség kedvéért jegyezzük meg, hogy a 2010 előtti időszakban is azért bőven voltak olyan vadhajtásai ennek a rendszernek, amelyek a parlamentarizmus megújításáért kiáltottak, vagy éppen a korabeli, régi, tradicionális rend visszaállításáért, de az a borzalom, amit most önök műveltek, valami egészen elképesztő.

Én őszintén kíváncsi lettem volna az általam mélyen tisztelt fideszes vezérszónok képviselőtársam valódi gondolataira, de hát egy kényszeredett felolvasás következett a különálló témákból. Nyilván sem ön, sem én nem lehetünk ezen témák önálló szakértői minden területen, a régi korok polihisztorai talán már kivesztek közülünk, de úgy gondolom, hogy itt a parlamentben mérsékelt létszámban vannak jelen. Én magamat nem sorolom közéjük, és azt kell hogy mondjam, 15 területen nyilván én sem lehetek annyira jártas, mint amennyire a magyar parlamentarizmus követelményei megkívánnák. De az, hogy a „meglátásom szerint”-et is papírról kell felolvasni, mert egész egyszerűen oda jutnak, hogy kapnak egy központi panelgyűjteményt, gyakorlatilag az általános indokolás részeit visszaolvassák nekünk a parlament előtt, végighallgatják  tegyük hozzá, többségében udvariasan  az ellenzéki hozzászólásokat, aztán a mélyen tisztelt elnök úr lezárja a vitát, és önök szavaznak, ahogy kiadja a frakcióvezetés, ez nem parlamenti rend, kérem szépen.

Ez a demokrácia bástyáinak a lebontása, és valami egészen elképesztő, hogy a bizalmi vagyonkezeléstől kezdve a sportrendezvényeken át, a Btk. módosítása, a reklámtörvény módosítása kerül elénk. Kérem szépen, hova sietnek önök? Le van kötve a nyaralás? Mi áll emögött?

Ha érzik ezeket az aktuális piaci igényeket, és különböző lobbierők hatnak önökre, ami nem feltétlenül baj, ne mondjuk azt, hogy minden lobbierő rossz, miért nem fújják le azt a nyavalyás nyaralást? Miért nem maradunk akkor két héttel tovább a parlamentben? Miért nem szedik szét ezeket a javaslatokat témakörönként, nyújtják be az ezzel foglalkozó és valóban illetékes bizottsághoz? Vitatkozzuk ezt le! Adhatnának egyébként a piacnak is annyi időt, hogy a benyújtott javaslatokkal kapcsolatos meglátásaikat valamilyen visszajelzés útján el tudják juttatni önökhöz, és aztán ezek a javaslatok, ez a mostani politikai szörnyszülött valami valódi, jobbító módosító csomaggá válhatna. Hova sietnek önök ennyire?

Elmondták az indokolásban, és államtitkár úr, egyetértek önnel, ha vannak piaci anomáliák, és azokat kezelni kell, komolyan egyetértünk, akkor nem szabad szeptemberig várni ezekkel. De hát könyörgöm, a parlament feszített menetrendjéhez igazítják önök a piaci igények feldolgozását?! És mivel három nap múlva már le van kötve a nyaralásuk, két nap áll rendelkezésre munka frontján, ezért most két nap alatt kell ezt megoldani egy rendkívüli eljárással? (A kormánypárti padsorok felé:) Ne integessen, képviselőtársam, nyomjon gombot! És a helyzet az, hogy semmilyen akadálya nem lenne annak, hogy a tisztességes menetrendben, akár két hetet ráhúzva az ülésszakra, ezeket a kérdésköröket rendezzük  ez a feladatunk, képviselőtársaim. Nincs az kőbe vésve, hogy önöknek két hónap nyári szünetet kell elrendelni. Ezzel az indoklással kérem, hogy ne traktáljanak bennünket, mert ez elfogadhatatlan. Tehát önmagában a mostani nyári rendkívüli ülésszak lezárása nem ad okot arra, hogy egy ennyire silány és ennyire összecsapott munkát ennyiféle területen letegyenek elénk.

Szeretném elmondani önöknek, hogy a Btk. adatvédelmi rendelkezésének módosítása egyébként indokolt lehet, tehát gondolom, hogy a szegedi rektorral kapcsolatos ügy és problémakör váltotta ezt ki, és egyetértek önökkel: ez valóban egy kezelendő terület. Sőt, ahogy a digitális gazdaság korába behatolunk, és haladunk egyre mélyebbre ebben, nyilván minél mélyebben és minél szélesebb körben lesz szükség hasonló módosításokra, tehát teljesen indokoltnak tartom, hogy hozzányúlunk ehhez a területhez. Még azt se mondom, hogy ami előttünk fekszik, az kivétel nélkül rossz elgondolásokból áll. Csak azt mondom, hogy a téma komolyságához méltó módon ezt nem tudjuk itt megtárgyalni. Én sem vagyok adatvédelmi szakjogász, nem biztos, hogy itt a teremben helyet foglalnak vagy a háttérmunkában helyet kaptak két nap alatt azok a szakértők, akik ehhez hozzá tudták volna tenni a magukét.

És azt kell hogy elmondjam, hogy az indoklás jó részével, államtitkár úr, én tényleg egyetértek. Tehát amikor a magyar munkahelyek megvédéséről beszél, egyetértünk. Amikor arról beszél, hogy minél több munkahelyet kéne létrehozni a válság hatásainak ellensúlyozása érdekében, megint csak egyetértünk. Ebben a csomagban, ha így összecsapták, ez miért nem szerepel, államtitkár úr? Hol van itt például a magyar munkahelyek megvédésének szándéka azok esetében, ahol komoly veszélyben van a munkahely? Nézzük a katásokat például! Ez miért hiányzik a csomagból? Ez valóban fontos lenne!

A katások egy része számára  általam támogatott módon  ez a kormány a járványügyi veszélyhelyzet közepén, tehát nem az első napokban, de azért viszonylag még érzékelhető ütemterv szerint kedvezményeket foganatosított: azt a havonta pár tízezer forintos díjat átmenetileg nem kellett fizetni egy bizonyos ideig. A problémám ott kezdődött, hogy ezt nagyságrendileg a katások mintegy ötöde számára elérhető módon tették meg, és a nagy többségük nem részesült ebben a kedvezményben. Mi történik a nyári ülésszak lezárása előtt? Az történik, hogy nem kiterjesztik ezt a kedvezményt, mondjuk, a katások egész körére, hiszen látják, hogy egy gazdasági válsághelyzet elején, bevezető szakaszában vagyunk, hanem gyakorlatilag egy büntető jellegű különadót vetnek ki, ami megint csak egy legitim vita alapját képezhetné, hiszen vannak piaci működési zavarok a kata frontján.

(10.50)

Én is látom azt, hogy munkavállalók mennyire kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek tömegesen, és kényszerítik őket sokszor abba, hogy katás jogviszonyba kerüljenek, és az adózásukat így folytassák. De azt kell hogy mondjam, nem ez a megfelelő időpont ennek rendezésére, hanem talán a január 1-je lenne. Most túl kell élnünk egy gazdasági válsághelyzetet. Most az a célunk, hogy azok, akik valahogy még eddig a hullámok fölött maradtak katásként, kapjanak egy átmeneti segítséget. Ez hiányzik ebből a csomagból, pedig ön teljesen jogosan a magyar munkahelyek megvédéséről beszélt, és én egyetértek önnel ebben. Miért nincs ebben a csomagban? Miért a személyre szabott jogalkotás kerül elénk, a különböző lobbierők megtestesülése ebben a csomagban? Még egyszer mondom, Btk. adatvédelmi jellegű módosítása, reklámtörvény, vagyonkezeléssel kapcsolatos rendelkezések, amely értem, hogy felfutó piac, tökéletesen látom, hogy kormányközeli üzletemberek hogyan és milyen módon tudják a portfóliójukat észszerűen diverzifikálni és felhasználni ezeket az újfajta gazdasági egységeket. Látjuk. De akkor legyen szó ebben a csomagban azokról is, akik valódi problémákkal küzdenek, a magyar munkavállalókról. A katásokról már esett szó.

A munkabérek kipótlásáról sincsen semmi ebben a csomagban. A járványügyi veszélyhelyzet utáni gazdasági válságban rengeteg munkabér kiesett. A Jobbik javaslata volt erre a magyar munkahelyvédelmi alap, amely a kiesett bérek 80 százalékát pótolná azok esetében is, akik már elvesztették a munkahelyüket. Ezzel szemben a Fidesz másfél hónapos késéssel benyújtott csomagja a piacon összesen kiesett munkabértömeg nagyjából 10-20 százalékát volt képes pótolni. Szerintem ez is megérne egy szakmai vitát, hogy javíthatóe az önök rendszere. Azt látjuk, hogy a beletett pénzeszközök hiánya elképesztő és aggasztó.

Nyilván a sportberuházások is megérdemelnek pár szót, bár a mi frakciónkban ül olyan személyiség és közszereplő, aki sokkal inkább rutinos ezen a területen, tehát nyilván ő fogja ennek a dandárját elvégezni, de azért felmerül az egyszerű újságolvasó emberben is, hogy mondjuk, egy 65 milliárd forintos MotoGP-pályára  ami az életben nem térül meg  mi szüksége van Magyarországnak. Egyetértünk, vannak olyan beruházások, világversenyek, amelyek szükségesek ebben az országban, sőt továbbmegyek, nyilvánvalóan a nemzeti büszkeségünket kell hogy táplálja, szolgálja az, hogy minden vezérhajónk, zászlóshajónk és minden kiemelkedő sportteljesítményünk kapcsán méltó körülmények között rendszeresen tudjunk ezeknek a rendezvényeknek otthont adni. De miért nem lehet priorizálni? Miért az a hozzáállása Magyarországnak, hogy amit el tud hoznia a sportügyi világpiacról, azt a rendezvényt el is hozza? A MotoGP-pályával kapcsolatban nekem azért lennének ellenérveim, aggályaim. Ha a Felcsútra érkező taotízmilliárdok sorsát vizsgáljuk meg, nyilván arról is tudnánk szerintem egy több órás parlamenti vitát összehozni, de most nem akarok erre elmenni, mert próbálok arra szorítkozni, ami ebben a csomagban van. Így is túl sok van benne, hiszen 15 témakör jelenik meg előttünk, és ember legyen a talpán, aki mindezt két nap alatt átolvasta, felkészült belőle, de bőven elég vérlázító tényt és körülményt találunk.

Azt is látjuk ugyanakkor, hogy vagyonkezelői szempontból ez a kormányzat nem vizsgázott jelesre, és ez a csomag a kisajátítások kapcsán is tartalmaz rendelkezéseket. Egy nagyon körmönfont és kicsit sunyinak tűnő kormánypárti trükköt érünk tetten ebben, hiszen a kormány bizonyos kiemelt beruházások tekintetében  ugye, milyen jó kifejezés; a sportberuházások is természetesen ideértendők  sokkal könnyebben teszi kisajátíthatóvá a jövőben azokat a magánterületeket, amelyekre szükség van egy beruházás érdekében. Azt látjuk, hogy mindez a visszaélések melegágyává válhat, ha megfelelő garanciákat nem építünk ebbe a rendszerbe. Egész egyszerűen elképesztőnek tartom azt, hogy ezeket a nagyon mélyre ható, több milliárdos, tízmilliárdos beruházásokat érintő változtatásokat így próbálják két nap alatt, egy ilyen teljesen naiv, idealistának tűnő, romantikus indoklással keresztülvinni a rendszeren, miszerint a gazdaságot kell élénkíteni. Még így is nevezik el ezt a csomagot  5-10 százaléka szól nettó gazdaságélénkítésről. Bárcsak több szólna, és nekem nagyon tetszene, ha több szólna erről, de egész egyszerűen elszabotálja ezt a területet a kormányzat. Vegytiszta neoliberális módon teljes társadalmi csoportokat hagy az út szélén, velük nem foglalkozik, kieső munkabéreket nem pótol, a katások életét megkeseríti ahelyett, hogy megkönnyítené, megint csak, eközben kedvezményezi a milliárdosokat, az oligarcha ismerőseit, és feltételezhetően olyan piaci szereplőket, akik a legkevésbé szorulnának rá erre a segítségre. Ezek fényében tehát ez a csomag, bár tudok két-három pozitív elemet kiemelni belőle bármikor, nehogy azt higgyék, hogy ellendrukker vagyok, és ezért mindent lefújok ebből, de a csomag összességében alkalmatlan a támogatásra, hiszen szakmaiatlan, fércmunka, egy politikai Frankenstein, egy torzszülött, amely különböző végtagokból lett összevarrva, -fércelve a parlament utolsó két napjára. Szégyen és gyalázat, hogy ilyen színvonalú vitában kell bármelyik képviselőnek részt vennie, méltatlan mindez a magyar parlamenthez, méltatlan azokhoz a hagyományokhoz, amelyeknek igenis mindannyian meg kellene hogy feleljünk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Nacsa Lőrinc képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előző napirendnél volt egy olyan pillanat, amikor megtapsoltam Arató Gergely hozzászólását; nem hiszem, hogy ez a közeljövőben meg fog ismétlődni. Tisztelt Képviselőtársam! Ön a nyaralást emlegeti. Eddig egy közszereplő politikus nyilatkozta azt, hogy hosszabb nyaralásra megy, ez az önök által is támogatott, Hitlert méltató újbudai polgármester. Ő nyilatkozta egyedül, hogy hosszabb nyaralásra menne most. Most, hogy az interjúkba és a testületi ülésekbe egy kicsit belezavarodott a gyurcsányista polgármester  az önök logójával támogatott polgármester, az önök logójával került megválasztásra, ezt csak jelezném , ő volt az egyedüli, aki a nyaralásról eddig nyilatkozott és beszélt. Beszéljenek vele, hogy miért megy el nyaralni, vagy egyáltalán miért van ott, ahol van még mindig, pedig már nem lenne helye a közéletben.Ha már a vagyonkezelést is említette a képviselő úr, az állami vagyon kezelését és növelését, képviselő úr, 2010-hez képest másfélszeresére nőtt az állami vagyon. Másfélszeresére nőtt az állami vagyon. (Z. Kárpát Dániel: Te sem gondolod komolyan! Nincs statisztikátok! Nincs vagyonleltár!) Képviselő úr, az előbb kérte, hogy nyomjak gombot, már akkor is vezérszónokként be voltam jelentkezve; most ön csinálja ugyanazt. Másfélszeresére nőtt az állami vagyon 2010-hez képest. Míg korábban a szocialista-liberális kormányzat rablóprivatizációt folytatott, és egyszerűen magánvagyon lett az állami vagyonból  és emlékezhetünk, hogy 180 céget árusítottak ki; hogy a privatizáció, a rablóprivatizáció és az eladósítás útját folytatták; hogy stratégiai vállalatokat játszottak ki haverok vagy külföldi multik kezébe , ezzel szemben 2010 óta folyamatosan növekszik az állami vagyon, átláthatóbb az állami vagyon. Nagyobb az állami vagyon, mert a Fidesz-KDNP-kormány jó gazda módjára jár el az állami vagyonnal, és nem elkótyavetyéli, és nem elherdálja a haveroknak, nem rablóprivatizációt folytat, hanem megőrzi, sőt növeli az állami vagyon mértékét. Ha problémája van valamelyik kormány vagyonkezelésével, akkor a szövetségeseinek címezze a kritikákat, ne pedig nekünk, akik másfélszeresére növeltük az állami vagyon mértékét ez alatt a tíz év alatt.

Ahogy ez már elhangzott, tényleg sok törvényt módosít az előttünk fekvő salátatörvény, egész pontosan tizenötöt. Értem én az ellenzéki kritikákat a salátatörvényekkel kapcsolatban, vagy érteni vélem. Ugyanakkor mégiscsak fontos, hogy ha van egy olyan rendkívüli helyzet, amelyet a koronavírus-járvány és annak gazdasági hatásai okoznak, és ott közben olyan dolgok derülnek ki, olyan gazdasági történések mennek végbe, olyan folyamatok kezdődnek el, amelyekben fontos, igenis, fontos döntéseket hozni egyébként még nyár előtt, még ősz előtt, igenis fontos segítséget nyújtani szektorálisan is, igenis fontos segíteni azokat a vállalkozásokat, azokat a szektorokat, amelyek a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe kerültek, és ahol egyébként sok helyen át is alakult a piac. Mert ne várjuk azt, tisztelt képviselőtársaim, hogy pontosan ugyanolyan piacok, ugyanolyan szereplők fognak tovább dolgozni a járvány után a gazdaság fellendítésekor, akaratlanul is történik egyfajta átrendeződés, és akaratlanul is megjelennek olyan piaci igények, akaratlanul is korrigálni kell olyan dolgokat, amelyeket egyébként a koronavírus-járvány okozta gazdasági helyzet megváltoztatott. Ezt el kell fogadni, tisztelt képviselőtársaim. Ha van egy ilyen rendkívüli helyzet, amire egyikünk sem számított, és egyikünk sem tudta érdemben befolyásolni, hogy elérje Európát ez a járványhullám, és ennek legyenek ilyen negatív gazdasági hatásai, láthatjuk, hiszen óriási számokban növekszik még a fertőzés a különböző területein a világnak, például a Egyesült Államokban, akkor örüljünk annak, hogy sikeresen védekeztünk az első szakaszban, és most már arról beszélhetünk itt a parlamentben ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán is, hogy egyébként hogyan próbálunk meg segíteni a gazdaságon, hogyan próbáljuk meg újraindítani a gazdaságot, milyen nagyobb strukturális és milyen kisebb pontosító változtatásokra is szükség van ehhez. Itt szerintem pont a kisebb és közepes méretű változtatásokról beszélünk, hiszen a Gazdaságvédelmi Alap és a gazdaságvédelmi akcióterv kezeli a gazdaság újraindítását célzó nagy terveket és az ahhoz szükséges forrásokat.

(11.00)

Ebben a salátatörvényben talán azért kerültek ezek össze, én úgy értelmeztem államtitkár úr szavaiból, illetve a törvényjavaslatból is, mert pontosan ennek az elmúlt nagyon nehéz 3-4 hónapnak a tapasztalatai összegződnek benne, azok a tapasztalatok, amelyekre bár egyikünk sem szeretett volna, de sajnálatos módon szert tettünk az elmúlt 4 hónapban.

Sok mindenki beszélt már a törvény különböző részeiről, államtitkár úr az expozéjában is ismertetett többet közülük, én most egyet emelnék ki, mégpedig a sportesemények, sportrendezvények és sportdiplomáciai események rendezésével foglalkozó szakaszt. Ugyanis emlékezhetünk arra, hogy a koronavírus-világjárvány előtti békeidőben Magyarországon egymást érték a különböző sportesemények, nemzetközi érdeklődésre is számot tartó sportbajnokságok, rendezvények, diplomáciai történések. Nyilván elsősorban a nemzetköziekre gondolunk itt, de hazai szempontból is sok olyan esemény történt az elmúlt időszakban a koronavírus-járvány előtt, ami a sportszerető magyar nemzetet pozitívan érintette.

Láthatjuk, hogy az elmúlt években Magyarország számos hazai és kiemelkedően sikeres nemzetközi sporteseményt is le tudott bonyolítani, amelynek pozitív hatásai, azt gondolom, mindenki előtt nyilvánvalóak, és ezt senki nem próbálja meg eltagadni. Egyfelől világszinten is kiemelkedően sikeres magyar sportolók miatt méltán híres sportnemzet hazánk, másfelől pedig a magyar közönség magyar városokban biztathatta egy emberként a magyar versenyzőket különböző sportágakban, azokon a világeseményeken, világversenyeken vagy éppen európai szintű bajnokságokon, amelyeket hazánkban tudtunk lebonyolítani. Azt gondolom, hogy a hazai rendezésű nemzetközi sportrendezvények és sportdiplomáciai események pozitív hozadéka az is, hogy a hazánkba érkező sportturisták, versenyzők, stábtagok hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez, ugyanis ők magyarországi szálláshelyeket, magyarországi szolgáltatásokat vesznek igénybe. Az elmúlt években már láttuk annak tendenciáit is, hogy az ideérkező sportturisták, sportszerető emberek, illetve a sportolók meglátogatják a kiemelt turisztikai térségeinket, különböző olyan helyekre látogathatnak el Magyarországon, amelyekre méltán büszkék lehetünk, és amelyekre mi is szívesen látogatunk, hiszen Magyarország tele van csodás hellyel.

A rangos nemzetközi sportesemények országimázsnak is kiválóak. Egy képet szeretnék önök elé idézni. Emlékezhetünk az óriás-toronyugró versenyre a vizes vb alkalmával, amikor a Batthyány téren a Parlamenttel szemben ugorhattak le a versenyzők, az egész világot és a sajtót bejárt képeken, méltán híres képeken láthattuk ezt, amelyeknek köszönhetően Budapest és Magyarország imázsának és ázsiójának növekedése egyértelműen tapasztalható volt. Utána a különböző sajtóban megjelent értékelések, illetve a turisták számának folyamatos emelkedése alapján is kimutatható volt, hogy ezek a nemzetközi sportesemények alkalmasak arra, hogy Magyarországra vonzzák a turistákat, alkalmasak arra, hogy idehozzák a sportszerető embereket. Akik pedig itt megtapasztalják a magyarok vendégszeretetét, a csodálatos helyeket, azok máskor, egyéb körülmények között is el tudnak jönni.

A sportélet újranyitásával a koronavírus utáni időszakban is érdemes lesz nemzetközi rangos sporteseményeket rendezni Magyarországon, ugyanis a hazai sportélmények mellett a hazai vendéglátósok, kereskedők, szolgáltatások és a magyar emberek rengeteget tudnak belőle profitálni, és mint mondtam, az országunk nemzetközi elismertségének is jót tesznek ezek az emberek. A turizmusban és vendéglátásban dolgozók úgy is vissza tudják majd szerezni a munkájukat és meg tudják erősíteni bevételeiket, ha jönnek a turisták, ha lesznek sportesemények, ha tudunk rendezni a jövőben is méltán nagyhírű sportrendezvényeket.

Támogatjuk a kormány azon álláspontját, hogy a járvány által negatívan érintett szektorokban az emberek meg tudják tartani vagy vissza tudják szerezni munkájukat, és nem kívánjuk  már lefolytattuk párszor ezt a vitát  a segélyekre épülő politikát, munkapolitikát vagy társadalompolitikát erőltetni.

A mostani törvényjavaslat tartalmazza a 2022-es magyar-szlovák rendezésű 15. férfi Európa-bajnokság lebonyolításához szükséges jogszabályi változásokat, miszerint a korábbi veszprémi helyszín helyett a debreceni Főnix Csarnok lesz a sportesemény magyarországi helyszíne Budapest és Szeged mellett.

A törvényjavaslat az elmúlt évek tapasztalatai, pályázási és rendezési tapasztalatai alapján rögzíti a sportesemények és sportdiplomáciai rendezvények megrendezésének hatékonyabb rendszerét és hatékonyabb feladatkiosztását. A megrendezésre kerülő sportesemények két kategóriába csoportosíthatók. Egyfelől léteznek az ismétlődő jelleggel megrendezendő sportesemények, amelyek a gyakoriság miatt igényelnek különböző feladatkiosztást és feladatellátást, különböző struktúrákat és szakemberállományt, másfelől elkülönítendők azok a számszerűen sokkal kevesebb, ugyanakkor kifejezetten speciális szaktudást és sportszakmai, sportdiplomáciai jártasságot követelő sportesemények, amelyek megrendezése világviszonylatban is unikális jellegű, és mérföldkőként szolgálnak nemcsak egy-egy nemzet, hanem egy-egy sportág történetében is. Itt emlékezhetünk az Úszószövetség elnökének kifejezésére, miszerint a magyarországi vizes vb volt az eddig megrendezett legjobb vizes vb a vizes vb-k történetében.

Ezt felismerve, az elmúlt évek rendezési tapasztalatait felhasználva a törvényjavaslat kiemeli az állami támogatással megrendezendő kiemelt hazai rendezésű nemzetközi sporteseményeket és az állami támogatásból megrendezendő hazai és külföldi sportdiplomáciai események pályázását és megrendezését, és e feladatokat a kiemelt nemzetközi sportesemények rendezéséért felelős miniszter feladatkörébe utalja. Azt gondolom, hogy mind a feladatok különbözősége miatt, mind a célszerű és eredményes pályázás miatt, illetve a rendezés profisága miatt indokoltak ezek a változások.

Azt gondolom, hogy sokféle változásról beszéltünk az elmúlt időszakban, államtitkár úr részletesen kifejtette ezeket. Tény, ezzel nem lehet vitatkozni, ez egy salátatörvény, a koronavírus-járvány okozta gazdasági helyzet tapasztalatait szűri le. Azt gondolom, helyesek azok az irányok, amelyeket az államtitkár úr megfogalmazott, és amelyeket a törvényjavaslatban olvashatunk. A KDNP-frakció ezért támogatja a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Mesterházy Attila képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hallgattam Nacsa képviselőtársamat (Nacsa Lőrinc: Megtisztelő!), sőt nemcsak hallgattam, próbáltam megérteni és értelmezni is a szavait. Ezt ajánlanám önnek is, hiszen arról beszélt, hogy lefolytattunk olyan vitát már, amely arról szólt, hogy a segélyezés helyett önök munkahelyeket akarnak teremteni. Akkor most már huszonnyolcadszor én személyesen is elmondom, hogy ilyen vitát nem folytattunk le, a vita arról szólt, hogy kellene segíteni azoknak az embereknek is, akik elvesztették az állásukat, és három hónap alatt mégsem sikerül nekik munkát találniuk vagy számukra munkahelyet teremteni. Mi ezekről az emberekről beszéltünk, nem pedig segélyalapú meg munkaalapú, és nem tudom, milyen alapú társadalomról. Értem, hogy önnek ez van megírva a kommunikációs kliséi közé, és ezt kell itt állandóan hajtogatnia, de szó sincs arról, az ellenzéknek ilyen típusú javaslata, legalábbis az MSZP-nek egészen biztosan nem volt. Csak hogy ezt is tegyük egy pillanatra tisztába. Azt is tegyük tisztába, hogy beszélt a salátatörvényről, és úgy fogalmazott, hogy a vírusjárvány tapasztalatait szűri le ez a mostani javaslat, ezért önök nagyon támogatják. Utána rögtön mondott egy-két példát, amiből pontosabban nem lehetett megérteni, hogy mi ebben a tapasztalat. Ahhoz, hogy mondjuk, egy sportrendezvény rendezését a sportért felelős minisztériumtól elveszik és odaadják egy másiknak, ehhez milyen vírushelyzet alatti tapasztalat vezetett? Vagy ahhoz, hogy adott esetben a kisajátítások helyzetét, az arról szóló szabályozást megváltoztatják, vagy ahhoz adott esetben, hogy a vagyonkezelő alapítványok működését megváltoztatják? Nem hiszem, hogy két hónap alatt voltak olyan tapasztalatok, amik. Tehát azt gondolom, megint arról van szó, hogy van valóban egy-két-három pont ebben a salátatörvényben, amely vonatkozhat a járványügyi helyzetből fakadó kérdésekre, de összességében 14 törvényt módosít ez a javaslat, és úgy látjuk, hogy ebben számos olyan van, amit semmiféle sietség okán talán nem éri meg idehozni a parlamentbe.

Arról nem is beszélve, hogy az egyik részét ennek a törvénynek kivették a TAB ülésén, mégpedig a plakáttörvény módosítását. Ezt csak azért akarnám idehozni, mert nagyon érdekes volt az érvelés, hogy miért veszik ki ebből a salátatörvényből a plakáttörvény módosítását. Az érvelésük úgy hangzott, hogy túl gyors a folyamat, nem tudtak a szektor szereplőivel kellő mértékben egyeztetni, ezért leveszik napirendről. Akkor hadd ajánljak egy másik intézményt az önök figyelmébe, ez a Színház- és Filmművészeti Egyetem. Ők pont ezt mondják, hogy túl gyors a folyamat, nem volt elég idejük egyeztetni önöknek velük. Ezért azt javasolnám, hogy akkor ezt is vegyék le napirendről, és egyeztessenek a szektor képviselőivel kicsit hosszabban, mert látható módon úgymond a szektor képviselői nem érzik úgy, hogy velük egyáltalán egyeztettek volna bármiről is, különösen úgy, hogy annak tartalmi következményei lennének, ami alatt azt érteném, hogy az érdekeiket tudnák érvényesíteni.

(11.10)

Ha a plakáttörvény megérdemli ezt, akkor azt gondolom, hogy egy ilyen nagy hírű intézmény egészen biztosan szintén megérdemli azt, hogy hosszasabban és részletekbe menően egyeztessenek az ő személyes sorsáról.

Néhány pontot hadd emeljek ki…  ja, és még egyet mondott, a privatizációt emlegette még ön. Akkor hadd ajánljam még a figyelmébe azt a mondatot, hogy a közpénz elvesztette közpénzjellegét, csak azért, mert a Magyar Nemzeti Bank áttette egy alapítványba, amiről aztán utána mindenki más, még hivatalos szervek is kimondták, hogy a közpénz nem veszti el közpénzjellegét. De ha már ön azért kritizálta a korábbi kormányokat, mert privatizáltak, önök pedig nem privatizálnak, hanem egyszerűen rabolják a közvagyont, nem hiszem, hogy ez sokkal jobb helyzetet eredményez, függetlenül attól, hogy ön mit gondol, meg hogyan akarja ezt kommunikálni.

Mint ahogy azt is nagyon nehéz megmagyarázni, hogy miért gyengítik tovább a sporttal foglalkozó minisztériumot, miért gyengítik tovább államtitkár asszonyt. Itt volt az előző pont vitájánál; azt gondoltam, hogy esetleg itt marad és részt vesz ebben a vitában, hiszen újabb jogosítványokat vonnak el tőlük.

Azt nehéz feltételezni, hogy az a szerv, az az államigazgatási szerv, amely az elmúlt 30 évben számos világversenyt rendezett Magyarországon, függetlenül attól, hogy éppen milyen kormány volt, ahol olyan kollégák dolgoznak, akik ezt meg tudták szervezni nem egyszer, hanem százszor, akkor most hirtelen miért kell elvenni ezeknek a nagy rendezvényeknek a rendezési felelősségét, jogát, pályáztatását ettől az államtitkárságtól.

Nem tudok mást feltételezni, mint hogy az ok az, hogy itt nagyon sok infrastrukturális fejlesztésről van szó, nagyon sok pénzről van szó, és talán ott, ahova kerül ez a mostani jogosítvány, ott nagyobb a bizodalom, és talán jobban fogja tudni kezelni, ez az új államigazgatási szereplő felelős a haverok kéréseiért, hogy mindig, mindenhol Mészáros Lőrinc meg az önök által kijelölt emberek nyerhessenek infrastrukturális fejlesztésben, hogy vehessenek részt a pénzek elköltésében. Én tehát úgy látom, hogy emögött egészen biztosan pénz van megint, valamilyen olyan pénzügyi művelet, amit bizalmasabb körben szeretnének kezelni.

Ugyanez a kérdés és erről kérdezném államtitkár urat  és megtisztelne azzal, ha nem várná meg a vita végét, de ha megvárja és akkor reagál rá, akkor azt is megköszönöm , hogy mi változik a kisajátításoknál. Tehát az van leírva, ha jól értettem a törvény szövegét, már folyamatban levő projekteknél is lehet ezt érvényesíteni, tehát érintett, folyamatban levő ingatlanoknál is, hogy melyek ezek az ingatlanok, vagy mi indokolja ezt a módosítást. Erről teljesen semlegesen kérdezem, lehet, hogy valamit nem értettem meg vagy nem jól értelmezek, de nekem értelmetlennek tűnt ez a mostani változtatás. Az indoklásból sem derült ki, hogy miért kell a kisajátítások folyamatán bármilyen formában változtatni, és hogy melyek lehetnek azok az ingatlanok, ingatlanegyüttesek adott esetben, amelyek már most érintettként ennek a törvénynek a hatálya alá esnek, és ha van ilyen, akkor ott milyen kisajátítást tervez a kormány, ami ilyen törvénymódosítást tesz szükségessé.

A harmadik, amit még szeretnék megemlíteni, hogy a vagyonkezelő alapítványoknál a mi értelmezésünk szerint sokkal átláthatatlanabb lesz a helyzet, mint ami korábban volt, éppen ezért ez sem úgymond a transzparenciát meg a könnyebb eligazodást segíti egészen biztosan. Itt is óhatatlanul az ember fejében csilingel az a kis csengő, és azt mondja, hogy valószínűleg itt is van valami olyan vagyonátadás, van olyan vagyoni trükk, ami az önök gazdasági-pénzügyi érdekét szolgálja. Éppen ezért már csak emiatt sem tudja természetesen az MSZP támogatni ennek a törvénymódosításnak szinte egyetlenegy pontját sem, vagy legalábbis így, salátatörvényként egészen biztosan nem.

És még egyet hadd emeljek ki! Ez a Mathias Corvinus Collegium, aminek olyan mértékű támogatást adnak, ami elképesztő, hiszen látható módon önök számára kedves személyek alapították ezt a felsőoktatási intézményt, és látható módon az ő problémájukat anyagilag nagyon hosszú távra szeretnék nagyon gyorsan megoldani. És ha ez nem a kivétel lenne, hanem a szabály, akkor nem is lenne ezzel gond. Magyarul, ha az összes többi magyar felsőoktatási intézményt ilyen módon erősítenék meg, ekkora anyagi potenciállal, mint amit most mögé tettek, e mögé az intézmény mögé, akkor azt gondolom, hogy mindenki boldog lenne a magyar felsőoktatásban; de úgy, hogy ez csak egy haveri intézménynek szóló támogatás, így egészen biztosan ebben a formában ez elfogadhatatlan.

Úgyhogy már csak ezek miatt az érvek miatt is azt kell hogy mondjam önnek, hogy a Magyar Szocialista Párt frakciója ezt a salátatörvényt ebben a formájában így nem fogja támogatni. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Arató Gergely képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! Valóban elillant a korábbi szomorú, de mégiscsak emelkedett hangulat, mert ez a törvényjavaslat aztán semmifajta kíméletre vagy éppen támogatásra nem méltó. Ha van valami, ami kimeríti a visszaélésszerű jogalkotás fogalmát, akkor ez a törvényjavaslat abszolút ez a kategória.Kezdjük a dolognak a körülményeivel! Magas kormány úgy döntött, hogy a parlamenti ülésszak, bocsánat, még csak nem is a parlamenti ülésszak, hanem a rendkívüli ülésszak utolsó hetének hétfőjén nyújt be egy törvényjavaslatot, amit pénteken szavazásig szeretne vinni. Ráadásul olyan típusú törvények módosítását kezdeményezik  most fogok rá példákat mondani , amelyek egyébként a Ház előtt vannak, szintén nem éppen ráérős, de az önök idejében normálisnak tekinthető négyhetes parlamenti tárgyalási rendszerben.

Magyarán, a kormánynak négy héttel ezelőtt még nem jutott eszébe, hogy mondjuk, a sporttörvénybe mit szeretne még beírni, nem jutott eszébe a kormánynak az, hogy mit akar kezdeni a plakáttörvény hatályba léptetésével vagy éppen a felsőoktatási törvényben mik a szándékai.

Ez önmagában is azt mutatja, hogy ha jóindulatú vagyok, akkor fogalmuk sincs arról, hogy mit csinálnak, kapkodnak, és összevissza hoznak be törvényjavaslatokat; de nem vagyok jóindulatú, őszintén szólva nem szolgálnak erre rá, sokkal inkább arról van szó, hogy egy olyan javaslatot akarnak áttolni a parlamenten, ahol már a javaslatok számával, a módosított törvények számával is el akarják rejteni azokat a dolgokat, amiket nem mertek egy normál törvényalkotási eljárásban bevállalni.

Ezt az abszurditást aztán sikerült még fokozni azzal, hogy a kormány támogatásával, a rendkívül kreatív és szorgos kormánypárti képviselők javaslatára a Törvényalkotási bizottság elé került egy sor javaslat, amely még átírta a hétfői javaslatot. A kormány ezeket támogatta. A kormány hétfőn gondolt valamit, benyújtott egy törvényjavaslatot, szerdán már mást gondolt, és mást támogatott, amikor ez megérkezett a Törvényalkotási bizottság elé.

Hadd mondjam el a kedvencemet, csak azért, mert elsősorban jogalkotási szempontból érdekes! A Corvinus Egyetemet működtető alapítványról szóló javaslat esetében sikerült megcsinálni azt a zseniális disznóságot, ha mondhatom Fülig Jimmy örökbecsű szavait idézve, ha jól emlékszem a szerzőre… Bocsánat, a szerző persze Rejtő Jenő, de jól emlékszem arra, hogy kinek tulajdonította ezt a mondást. Ez a zseniális disznóság arról szólt, hogy hétfőn a törvényjavaslatban a törvény jelenleg hatályos szövegét nyújtották be módosításként.

Tehát a Corvinus Egyetemet működtető alapítvány esetében egy olyan javaslatot nyújtottak be, ahol azt mondták, hogy maradjon meg a törvény jelenlegi szövege. Ez törvényalkotási unikum, azt gondolom. Majd a Törvényalkotási bizottságban nyújtottak be egy olyan javaslatot, ami kiszedte azt, hogy maradjon meg a törvény szövege, tehát ezt az értelmetlen módosítást, és megjelenítette a valódi szándékot, ahol egyébként a valódi szándék a vagyonkezelő alapítvány felsőoktatásra való alkalmazhatatlanságának valamifajta kezelése, tudniillik utólag visszaírják ebbe a törvényszövegbe, hogy na de, ez egy vagyonkezelő alapítvány, de ennél a vagyonkezelő alapítványnál nem érvényesek azok a szabályok, amiről egyébként államtitkár úr itt hosszú, lángoló szónoklatokban szokott beszélni, hogy micsoda előnyöket jelent a vagyonkezelő alapítvány a felsőoktatásnak. Most beírják, hogy igen, igen, de ezek a vagyonkezelő alapítványok mégse működjenek  vagy ez az alapítvány  a felsőoktatásban valódi vagyonkezelőként, hanem a normál alapítványi szabályoknak megfelelően csak az alapítvány céljainak megfelelően gazdálkodó tevékenységet végezhessen.

Erről lehetne beszélgetni, meg van is értelme. Mi pont azt mondtuk a törvényjavaslat vitájában, hogy nem jó, hogy nincsen szabályozva az alapítvány gazdasági tevékenysége, és ez komoly kockázatokat jelent, de az mégiscsak abszurditás  még egyszer mondom , hogy egy gyakorlatilag kamu módosító javaslatot nyújtottak be, és most ezt helyettesítették szerdán a valódi módosító javaslattal. Ez a rendkívül kevéssé elegáns, de kevésbé káros javaslatok közé tartozik.

Két javaslatról szeretnék beszélni, amelyeknek az egyike elképesztően képmutató, a másik pedig kimondottan káros.

(11.20)

A képmutató javaslat a plakáttörvény hatálybalépésének módosítása. Mi történik? Akkor, amikor az ellenzéknek még volt módja arra, hogy plakátfelületeket vásároljon, és óriásplakátokon megjelenjen az országban, akkor önök hoztak egy egyébként alkotmányellenes szigorító szabályozást arról, mert akkor éppen nem volt kétharmaduk, ezért feles törvényben hoztak egy olyan szabályozást, amely ellehetetlenítette azt, hogy az ellenzék megjelenjen plakáthelyeken. És miután akkor még a 2018-as választásra gondoltak, ezért akkor ezt a szabályozást úgy léptették hatályba, hogy bizonyos szabályai azonnal, de más szabályai csak 2020 végén lépjenek hatályba. (Közbeszólásra:) Így, ez az igazság fájt önöknek annak idején, és ezt így oldották meg.

Most mi történt? Közben megváltoztak a viszonyok, ráküldték az Állami Számvevőszéket a pártokra, gyakorlatilag elveszik állami eszközökkel, jogellenesen azokat a forrásokat, amelyeket politikai hirdetésre fordíthatnának a pártok, most már nem érdeke önöknek ez a fajta korlátozás, hát most rendkívül fontos lett az egyeztetés. Így öt év után hirtelen eszükbe jutott  vagy három év után, bocsánat, eszükbe jutott , hogy mégis kellene egyeztetni a szereplőkkel. Ezért aztán kitolják. Meddig? 2023-ig. Ki hinné? Pont 2023-ig. Véletlenül pont 2022-ben lesznek választások. Így aztán 2022-ig boldogan élvezhetjük egyrészt a kormányzati hirdetés- és hazugságcunamit az óriásplakátokon, másrészt pedig nyilván majd a Fidesznek azok a vállalkozói, akik ehhez rendkívül nagy előnyöket kapnak. Mi történik? Kapnak a Fidesztől egy ajándékot. Ez az ajándék persze az csak, hogy eddig pörgették a macskát, és most elengedik, de mégiscsak egy olyan változást hoznak, ami rengeteg pénzt fog hozni a hirdető cégeknek. Hogy fogalmazzak finoman? Majdnem durvábbat mondtam ennél, de legyünk udvariasak, visszafogottak és reálisak, nem lepődnék meg, ha nagyon-nagyon-nagyon sok óriásplakátot jeleníthetne meg a következő választási kampányban a Fidesz és természetesen a KDNP  nehogy Nacsa képviselő úr megsértődjön , cserébe ezért a kis szívességért, amit most tesznek a hirdetőknek. Most ez a politikai érdek, ehhez hajlítják hozzá a jogszabályt.

A másik szabályozás pedig a kisajátításokra vonatkozó szabály. Önmagában az a szabályozás meglehetősen vérlázító, amikor önök azt mondták, hogy majd amit a kormány kiemelt beruházásnak minősít, annak kapcsán lényegében bármilyen tulajdont kisajátíthat, ha kedve van hozzá. A Törvényalkotási bizottságban még egyet csavartak ezen a dolgon, mert most már kiemelt beruházássá sem kell minősíteni, a kormány területrendezési rendeletben majd úgy dönt, hogy ez egy fontos területrendezési cél, és bármit kisajátíthat. Ha a kormány úgy kegyeskedik dönteni, hogy egy nagyon életszerű példát mondjak, hogy mondjuk, valamilyen ok miatt, valamilyen jól felfogott pénzügyi ok miatt fontos valakinek, hogy mondjuk, megépüljön a Galvani híd  hogy ne olyan példát mondjak, ami teljesen életszerűtlen lenne , és megépüljön a hozzá tartozó úthálózat a pesti oldalon, aminek a nyomvonala fölötte vitatott, ezt tudjuk, hiszen bárhol vezetik, nagy környezeti terhelést jelent; a kormány majd úgy dönt egy területrendezési rendeletben, hogy neki ez a dolog fontos, és az érintett tulajdonokat pedig szépen elveszi mindenkitől, és megépíti, amit akar.

Miről szól ez a szabály? Eddig is volt területrendezési okokból mód arra, hogy kisajátítások történjenek, csak eddig olyan jogszabályokhoz volt ez kötve, ahol az önkormányzatoknak beleszólása volt. Mostantól kezdve a kormány, a mindenható és mindentudó kormány majd eldönti, elveszi, kész, passz. A helyi önkormányzatoknak ebbe a dologba innentől kezdve semmilyen beleszólása sincsen, és persze tudjuk, hogy ez mit jelent, az önök beruházási gyakorlatából. Azt jelenti, hogy azoknak az embereknek, akik ott élnek, akiknek az életét egy ilyen beruházás tönkreteszi, azoknak sem lesz beleszólása semmibe.

Végül hadd szóljak néhány baráti szót a sporttörvény kapcsán és a sporttörvény módosításai kapcsán. Értjük, hogy ez a miniszterelnök mániája, hogy valódi kormányzati sikerek helyett szereti, ha nagy nemzetközi sportrendezvények vannak, és ott szerepelhet. Van ennek gyakorlata, Nacsa úr már említett egy urat, aki például olimpiát rendeztetett azért, hogy megnyithassa. Miniszterelnökünk is szeret egyébként ilyen típusú szerepben tündökölni, szeret nagy sportrendezvényeken szerepelni, szeret ő lenni a sport nagy barátja.

Azt kell mondanom, hogy persze, például a vizes vb-t bizonyára nagyon sokan élvezték, élveztük ebben az országban, nagyon látványos volt, örült a szívünk, hogy ez Magyarországra jött, azt gondolom. Na de azért azt ne felejtsük el, ha már Nacsa képviselő úr evvel dicsekszik, hogy egyébként a vizes vb az eredeti bekerülési költségekhez képest két és félszer többe, majdnem két és félszer többe került, negyvenvalahány milliárddal tervezték eredetileg az eredeti kormánydöntésben, végül 130 milliárd fölött állt meg ez a számla, és mellesleg jóval drágább volt, mint a hasonló nemzetközi versenyek költsége.

Egy picit azért benne van az emberben, hogy a propagandacélokon túl a nagy sportrendezvények támogatásában bizonyos anyagi érdekek is megnyilvánulnak. Jól jönnek ezek az ilyen esetben  a fontos nemzetközi sportrendezvényre hivatkozva - számolatlanul az ablakon kiszórt milliárdok az önökkel fölötte baráti kapcsolatban lévő vállalkozói körnek. Tudjuk, hogy kik fogják megnyerni a beruházásokat, kik lesznek a közbeszerzés nyertesei, kik fogják az úthálózatot építeni. Megint ki lehet lapátolni egy csomó közpénzt az ablakon, és most önök ehhez teremtenek törvényi hátteret, ide adnak további kedvezményeket.

Azt kell mondanom, hogy persze, jó dolog nagy nemzetközi sportrendezvényeket szervezni. Persze, jó dolog, ha nemzetközi szervezetek, akár sportszervezetek jönnek Budapestre, csak ezen az áron, amibe ez az adófizetőknek kerül, nem éri meg. Erről egyébként a budapestiek elég világosan az olimpia kapcsán határozott véleményt mondtak.

Az már csak a dolog szépségéhez tartozik, szintén ebben a törvényjavaslatban található, hogy mellesleg a kormány cukorkát, illetve korbácsot is tud osztani ebben a tekintetben. Ebben a javaslatban szerepel, megharagudtak Veszprémre valamiért, most odaadják a kézilabdacsarnokot Debrecennek. Nyilván egy rendkívül megalapozott sportszakmai döntés volt annak idején Veszprém kijelölése, mellesleg azért Veszprém az ország egyik legpatinásabb kézilabdaműhelye, most úgy döntöttek, hogy ja, mégse Veszprém legyen, talán nem összefüggés nélkül azzal, hogy Simicska Lajos kegyvesztett lett, mégse Veszprém legyen, hanem legyen Debrecen. Debrecenben jobb elvtársak vannak, akik jobban érdemesek a támogatásra. Így működik a sporttámogatás önöknél.

Összességében azt tudom tehát mondani, hogy ez a törvényjavaslat előterjesztésének módjában, a tárgyalás módjában elfogadhatatlan és felháborító, részleteiben káros és átgondolatlan. Nem tudjuk támogatni, tényleg azt kell mondanom, nem bízom abban, hogy önök ezt visszavonják meg nem szavazzák meg. Nyilván meg fogják szavazni.

Jaj, még egyről nem beszéltem, bocsánat, nagyon röviden még ezt szóba hozom, még maradt egy kis időm. Azért az is csodálatos, hogy a felsőoktatási törvény a vagyonkezelői alapítványok kapcsán  megy a legkomolyabb reformja a magyar felsőoktatásnak az elmúlt időszakban, magánegyetemmé szervezik át az állami egyetemeket, most már hetet. És ezt olyan jól sikerült átgondolniuk, hogy módosítottuk a tavaszi ülésszakban egyszer a felsőoktatási törvényt, majd holnap módosítjuk ezzel kapcsolatban még egyszer a felsőoktatási törvényt, és egyébként most ebben a javaslatban harmadszor is módosítják a felsőoktatási törvényt. Nem lehetne először átgondolni, hogy mit szeretnének, és utána hozni az Országgyűlés elé törvényjavaslatokat? Ez szerintem hosszabb távon önöknek is érdeke, nem csak az országnak.

Végül, persze értem, hogy Nacsa Lőrinc képviselő úrnak fáj az, hogy László Imre megnyerte a XI. kerületben az önkormányzati választást az önök aljas és mocskos rágalomhadjárata ellenére is, de szeretném jelezni, hogy polgármester úr elnézést kért ezért a szerencsétlen kijelentésért, és bízzuk majd a választókra, hogy megítéljék az ő polgármesteri tevékenységét. Nem az ön dolga, azt hiszem, hogy ebben döntsön. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr. Parancsoljon, frakcióvezető úr, öné a szó.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy jó hírrel tudok szolgálni, nem fogok túl sokat beszélni erről a törvényről, cserébe lesz néhány kérdésem majd önhöz, illetve önökhöz, gondolok itt a kormánypárti képviselőkre is.

(11.30)

Köszönöm képviselőtársamnak ezt az igen részletes és kimerítő ismertetést, én nem kívánom itt a rendkívüli ülésszak utolsó napján megismételni ezeket a gondolatokat, de mondjuk úgy, hogy 80 százalékban egyetértek azzal, amiket elmondott a képviselő úr.

Ugyanakkor az már szimbolikus volt  jobbikos képviselőtársam utalt rá, hogy milyen formában és milyen gyalázatos módon történt meg ennek a törvénytervezetnek az előterjesztése , hogy Orbán Balázs államtitkár úr az expozéjában gyakorlatilag elnézést kért ezért, hogy egy ilyen torzszülöttet vagy politikai Frankensteint hoztak elénk, hogy 15 törvényt egyszerre módosítanak. Ilyenre sem volt példa. Én úgy gondolom, hogy ez egy icipici előrelépés a tekintetben, hogy legalább elismeri államtitkár úr, hogy ez igen kellemetlen és nem igazán méltó az Országgyűlés hagyományaihoz.

De ami már nem olyan vicces, sőt mondhatjuk, hogy tragikus, hogy önök arról beszélnek, hogy itt a koronavírus okozta gazdasági válság indokol sürgős intézkedéseket. Ha megnézzük ezt a törvényjavaslatot, ebben alig-alig találunk olyat, ami valóban ilyen szempontból alátámasztható. S ami a tragikus ebben, hogy másik oldalról viszont rengeteg olyan intézkedést sürgősen valóban meg kellene hozni, ami viszont nagyon-nagyon fontos lenne ahhoz, hogy ezzel a problémával szembe tudjon nézni a magyar társadalom.

Mesterházy képviselőtársam utalt rá, hogy igen, az egyik legnagyobb probléma, hogy azokon a családokon, azokon az embereken segíteni kellene, akik valóban három hónap alatt nem tudtak munkahelyet találni, és ezzel szembe kellene nézni. Ez nem könyöradomány, ez nem segítség, ez nem valamiféle olyan cselekedet, amivel az önök ideológiai meggyőződését szembe kéne állítani. Egy rendkívüli helyzet van, egy gazdasági válság van, és nagyon sok család került önhibáján kívül olyan helyzetbe, hogy elvesztette a jövedelmét, és ezeknek az embereknek segíteni kellene. Én azt gondolom, hogy millió javaslat volt önök előtt, és készen állunk mi arra, hogy akár egész nyáron ülésezzen az Országgyűlés, és ezek a javaslatok, ezek a döntések megszülessenek.

De még néhány példa, tisztelt államtitkár úr. Rengeteg vitát folytattunk arról például, hogy milyen helyzetben vannak a víziközmű-cégek, és milyen módon nehezítette meg a működésüket ez a bizonyos gazdasági válság. Ők kértek egy kis határidő-módosítást a közműadók befizetése kapcsán, nem kapták meg. Konkrétan a csőd szélére került több cég. Hol vannak ezzel kapcsolatban megoldások? Én azt gondolom, hogy lépni kellene az ügyben már most, sürgősséggel. Tehát ilyen intézkedéseknek kellene ott lenni egy salátatörvényben, és nem lenne egy szavunk sem.

Sokat vitatkoztunk az önkormányzatok helyzetéről, arról, hogy a különböző elvonások konkrétan likviditási problémákat okoztak. Az teljesen egyértelmű, azt talán, államtitkár úr, önök sem vonják kétségbe, hogy az önkormányzatok a védekezés első számú bástyái, s ne adja isten, hogy jöjjön második hulláma ennek a járványnak, vagy éppen másfajta járvánnyal kelljen szembenézni, de nagyon-nagyon fontos ebben a helyzetben  és ez felelőssége a kormánynak , hogy az önkormányzatok olyan helyzetbe kerüljenek, hogy ha egy ilyen kihívás megismétlődik vagy felerősödik ismét, akkor tudjanak intézkedni, tudjanak lépni. Tehát most olyan intézkedéseket kellene hozni, amik nem sanyargatják az önkormányzatokat, hanem megerősítik őket, hogy a védelmi képességeik ki tudjanak teljesedni.

S hasonlóképpen az elmúlt héten, illetve ezen a héten voltak nagyon-nagyon érdekes és izgalmas viták, és kiderült, hogy a miniszterelnök urat is félrevezették; itt azt mondta, hogy a teljes vasúti hálózaton járványügyi menetrend van. Ez nem igaz, mert 34 vasúti mellékvonalat kipécéztek, és ott szinte lenullázták a személyforgalmat, más, egyébként, mondjuk, forgalmasabb mellékvonalakon pedig nincs járványügyi menetrend, és talán arról sem tájékoztatták a miniszterelnök urat, hogy mennyivel veszélyesebb az utasokat egy lényegesen kisebb légterű autóbuszra, pótlóbuszra terelni, mint a nagyobb befogadóképességű vasúti kocsiba. Tehát ilyen intézkedésekkel kellene foglalkozzunk, és valóban az emberek érdekében ezeket a döntéseket meghozni.

S ami a legfontosabb  és ezzel zárnám a rövid felszólalásomat , hogy az is kiderülhetett itt a hétfői vitában az azonnali kérdések órájából, hogy a miniszterelnök úr nem tudja, hogy titkosították a Budapest-Belgrád vasútvonalnak nemcsak a szerződését, hanem valamennyi dokumentumait, a megtérülést alátámasztó különböző hatástanulmányokat  ha léteznek ilyenek , sőt említette államtitkár úr és Nacsa képviselő úr is, hogy a koronavírus-helyzet tapasztalatait le kellene szűrni, és a legfontosabb intézkedések a gazdaságvédelemmel vannak összefüggésben, és a törvényjavaslatnak is az egyik alcíme az, hogy gazdaságélénkítési célú módosítások.

Ha munkahelyek védelméről, munkahelyek teremtéséről van szó, akkor nem mehetünk el amellett, hogy önök idén több mint 80 milliárd forintot elköltenek a Budapest-Belgrád vasútvonal projektjére, amivel 70 ezer új munkahelyet lehetne teremteni. Én azt gondolom, hogy azonnal meg kell nézni ezeket a dokumentumokat, hogy ebből a 80 milliárd forintból, ha önök a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítására költik, pontosan hány munkahelyet lehet teremteni, és ha ez a szám elmarad ettől a bizonyos 70 ezertől, akkor valóban össze kell hívni az Országgyűlést, ezt a döntést vissza kell vonni, le kell állítani ezt a projektet, és ezt a 80 milliárd forintot is új munkahelyek megteremtésére kellene fordítani.

Én nagyon remélem, és kérdésem államtitkár úrhoz…  én most mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy megismerjük ezeket a dokumentumokat. A titkosítás  amiről miniszterelnök urat nem tájékoztatták, talán nem volt bent a szavazáskor  nyomán a külgazdasági és külügyminisztertől tudunk mi információt kérni, ezt meg is fogjuk tenni, és minden jogi lehetőséget ki fogunk használni annak érdekében, hogy a magyar emberek megtudhassák, hogy önök összességében milyen megtérülési garanciák, milyen kihasználási garanciák és kötelezettségvállalások mellett döntöttek úgy, hogy ezermilliárd forintot a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésére költenek.

Kíváncsi lennék államtitkár úrnak, illetve Nacsa képviselő úrnak is a véleményére, hogy támogatjáke azt, hogy ezeket az információkat vagy ezeket a nagyon fontos dokumentumokat a magyar emberek számára elérhetővé tegyük.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most van lehetőség kettőperces felszólalásra. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy valaki szeretnee kettőperces felszólalást tenni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. További képviselői felszólalásokra a módosított időkeretnek megfelelőn van lehetőség, amelyet képviselőtársaim folyamatosan figyelemmel tudnak kísérni a hirdetőtáblákon. Elsőként megadom a szót a Jobbik képviselőcsoportjából Steinmetz Ádám képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. STEINMETZ ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, egyes törvények igazgatási, valamint gazdaságélénkítő célú módosításáról, továbbá egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről szóló törvénymódosítási salátatörvényhez, illetve ebben a csomagban a sportot érintő részekhez kívánok hozzászólni. Ebből a javaslathalmazból gyakorlatilag kiemelnék egy részt, és idézném önöknek, ha megengedik: „A kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter ellátja a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezésének támogatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatokat, ellenőrzi a pénzeszközök felhasználását, gondoskodik a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás visszafizettetéséről.”

Ehhez és a törvényszöveg további részéhez is mindjárt az első kérdés, ami fölmerül bennem: mi ebben a gazdaságélénkítés? Milyen gazdasági célt valósít ez meg egyáltalán?

De továbbmegyek, és nagyon örülnék, ha államtitkár úr is figyelne, mert kérdéseket fogok önhöz intézni, és nagyon remélem, hogy válaszokat is kapok ezekre majd, mert szeretnénk érteni ennek a javaslatnak a lényegét. Tehát kőkeményen kérdezem: miért vették el a sportesemények támogatására vonatkozó feladatokat, a pénzeszközök felhasználásának ellenőrzését az EMMI-től? Miért, eddig az EMMI nem ellenőrizte ezt?

Addig is én a törvényjavaslat általános indokolásából próbáltam ezekre választ kapni, ami pedig úgy fogalmaz: „A törvényjavaslat az elmúlt évek sportesemény pályázási és rendezési tapasztalatai alapján  most tessék figyelni  a feladatok- és forrásallokálás rendszerének hatékonyabb megvalósulását célozza.” Kérdezem én: eddig nem volt elég hatékony a feladat- és a forráselosztás?

De továbbmegyek, megint idézem: minőségében elkülönülnek a számszerűen kevesebb, azonban kifejezetten speciális szaktudást és sportszakmai és sportdiplomáciai jártasságot igénylő, kiemelt hazai rendezésű, nemzetközi sportesemények. De hát hogyan is értsük ezt? Ez azt jelenti, hogy az EMMI sportért felelős államtitkárságának eddig nem volt meg a speciális szaktudása?

Tisztelt Államtitkár Úr! Szervezeti szempontból is aggályosnak tartom, hogy miért nem lehetnek a sportügyek egy államtitkárságnál. Ha már egy sportszerető kormánynak nincsen önálló sportminisztériuma, miért nem tartozhat minden, sporttal kapcsolatos ügy a sportért felelős államtitkársághoz, aminek egyébként nem mellesleg a vezetője Szabó Tünde volt olimpikontársam, aki egyébként egész életét a sportban és a sportdiplomáciában töltötte? Ezért sem értem, hogy miért van erre szükség. Talán azért, mert Fürjes Balázs úr és a Miniszterelnökség kimazsolázza a kiemelt anyagi vonzatú, kiemelt nemzetközi eseményeket? Tényleg erről van szó? Csak hogy értsük tisztán: Nem elégedettek Szabó Tünde eddigi munkásságával? Szeretnénk válaszokat kapni.

Ez azért is furcsa, mert Magyarország az elmúlt évek folyamán számos sikeres hazai rendezésű, egyébként kiemelt nemzetközi sporteseménynek adott otthont, Nacsa Lőrinc képviselőtársam is említette, hogy a vizes vb, talán úgy fogalmazott, hogy minden idők legjobbika  illetve nemcsak ő, hanem maga a szakma is , de egyébként személyes tapasztalatból is elmondhatom, hogy a budapesti vízilabda-Európa-bajnokság szintén sikeres volt nemcsak az eredményesség tekintetében, hanem a szervezés tekintetében is.

(11.40)

Éppen ezért nem értem, hogy miért kell az EMMI-től és a sportállamtitkárságtól elvenni a kiemelt nemzetközi sportesemények szervezését, ellenőrzését és egyébként minden ehhez tartozó ügyet.

Felmerült a salátatörvényben egy másik, sportot érintő törvényjavaslat, amelyről nagyon röviden szintén szeretnék kérdezni. A 2022. évi férfi vízilabda-Eb (sic!) előkészítése során miért állt el a kormány  a gazdaságosság elvét szem előtt tartva  a veszprémi beruházás megvalósításától? (Nacsa Lőrinc: Kézilabda.) Miközben Veszprém egyébként kézilabda-fellegvár. Nem értjük, talán a debreceni helyszín olcsóbb? Olcsóbb lesz a beruházás? Érdekes, ha egyébként tényleg erről van szó és nem sportszakmai okokról, akkor például a MotoGP-pálya építésének ügyében miért nem volt a gazdaságosság és az olcsóság szempont? Miért kell 65 milliárd forintot erre a zöldmezős beruházásra fordítani Hajdúnánáson, miközben ennek a feléért be lehetne fejezni egy sávolyi félkész MotoGP-pályát? Ezek a szakmai érvek, illetőleg sem turisztikai érvek, sem gazdaságossági érvek egyébként a kormány autó-motor sport stratégiájának felállítása során, úgy tűnik, úgy látszik, hogy egyébként nem kerültek elő, nem voltak szempontok.

Végezetül, tisztelt államtitkár úr, legyen kedves válaszolni a kérdésekre, újra összefoglalom: nem elégedettek Szabó Tünde munkásságával; eddig az EMMI nem ellenőrizte rendesen ezeknek a nemzetközi versenyekre kiírt forrásoknak a felhasználását. Nem bonyolították le kellő szakértelemmel ezeket a versenyeket? Nem voltak elég elégedettek ezekkel a versenyekkel? Hogy értsük, világítsa meg, kérem, számunkra, miért is van erre ténylegesen szükség. Előre is köszönöm szépen a válaszait. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló az LMP képviselőcsoportjából Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr. Parancsoljon, frakcióvezető úr, öné a szó.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm, elnök úr. Bocsánat, csak elfelejtettem egy kérdést feltenni; nagyon röviden. Államtitkár úr, említette ön is, képviselő úr is azt, hogy a koronavírus okozta válság tanulságait le kell vonni, és én itt említettem, hogy különböző ágazatokban elmaradt a cselekvés. Én magam benyújtottam három indítványt is, erről szeretném nagyon röviden kérni a kormány véleményét, a Miniszterelnökség véleményét. Az egyik a víziközmű-ágazat szektoriális problémáinak feltérképezése és egy cselekvés kialakítása, az ágazati különadó kivonása és a vasúthálózatnak egy egységes rendszerként történő fejlesztése, a mellékvonalakat is ideértve. Ha erről kaphatnék egy rövid visszajelzést, hogy ha a kormány elmulasztotta ezeket az indítványokat betenni, akkor számíthatoke arra, hogy ilyen fontos problémák kapcsán támogatják majd, hogy ezek napirendre kerüljenek, és erről tudjunk vitát folytatni. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. A következő felszólaló…  a Jobbik-képviselőcsoportból Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Azért álltam meg egy pillanatra, mert két percre volna lehetőség, de sajnos két percre senki nem jelentkezett be. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elnöki figyelem fölöttünk van, és ezt én mindig nagyra értékelem. És biztos, hogy nem kívánok visszaélni az időkeret adta lehetőségekkel sem, hiszen úgy érzem, hogy a vezérszónokiban azért egy igen erős munícióval ellátott vélemény és kiállás hangzott el részemről. Nem kívánok ugyanakkor udvariatlan lenni és ezt ismételgetni. Nacsa Lőrinc képviselőtársammal a látszat ellenére nekünk azért vannak közös pontjaink, és én ennek egyébként örülök. Tehát amikor hallom öntől a nemzeti érzülettel kapcsolatos pozitív előjelű megjegyzéseket, nekem eszembe jutnak a kilencvenes évek, amikor a MIÉP ifjúsági tagozatának tagjaként még valódi Soros-szervezetekkel szemben küzdöttem; hogy az utcán vagy különböző kongresszusi és konferencia-helyszíneken, azt a helyzete és fegyverneme válogatta. Akkor a Fidesz még egy kicsit máshol állt. Ezt most nem a KDNP-nek címzem, ezt a Fidesznek címzem. Tehát nyilván, amikor ők még ösztöndíjat kaptak attól, aki ellen most harcoltak, én akkor szocializálódtam a különböző, nyílt társadalmat éltető civil szervezetekkel szembeni kiállások során. (Dr. Orbán Balázs: Mi történt?) Tehát melengeti a szívemet az, amikor markáns nemzeti és pozitív előjelű megjegyzéseket hallok. Örülök, hogy megérkezni látszik, legalábbis retorikailag néhány közszereplő erre az oldalra.

De a valóság mást mutat, és ez a problémám, hogy itt olyanokat mondanak képviselőtársaim, hogy másfélszeresére nőtt az állami vagyon 2010 óta. Tehát olyan, közgazdaságtan első órán bukásra ítélendő állításokat tesznek, ami egyszerűen vérlázító és nevetséges. Nem önnek címzem ezt, képviselőtársam, mert, mondom, ez egy dicséret volt eredetileg, csak a valóság és a tények annyira mást mutatnak.

2010-ben volt ennek a kormánynak egy ígérete  és, államtitkár úr, nagy tisztelettel kérem, járjon utána, hogy hol tart ez az ígéret , egy nemzeti vagyonleltárt ígért Magyarország akkori kormánya. Ha jól emlékszem, akkor a Fidesz nyerte a választásokat, tehát ez az ígéret még, bár volt azóta több kormányalakítás, számonkérhető önökön. Ez a nemzeti vagyonleltár azóta sem készült el. Készült egyes állami vagyonelemekről egy olyan lista, amit egyfajta vagyonleltárként behozott ide Magyarország Kormánya. Ezen, mondjuk, nem volt rajta a Lánchíd. Tehát érdekes módon az önök világában a Lánchíd kimaradt a nemzeti vagyonból. A Parlament épülete szerencsére benne volt, amiben vitatkozunk, tehát nem kell egy ilyen fekete lyukban éreznünk magunkat. De azt kell hogy mondjam, a nemzeti vagyonba tartozik a szakma meghatározásai szerint nagyon sok minden, ami túlmutat az állami vagyonon, tehát vállalkozások különböző vagyontárgyai, beruházásai, egyéb lehetőségei is ideértendők, külön, szakma által összeállított követelményrendszere van ennek a területnek.

Erre 2010-ben tett egy ígéretet Magyarország Kormánya, nem teljesítette ezt, és nagyon méltatlan helyzetek álltak elő emiatt. Tehát amikor négy-öt évvel ezelőtt a parlament vitatkozott arról, hogy Magyarországnak az arany, illetve nemesfémtartaléka mekkora mértékű, milyen értékű, a kormánypárti képviselőtársak, államtitkárok, miniszterek nem tudtak erre válaszolni. Tehát úgy vitatkozunk állami vagy nemzeti vagyonról  ami messze nem ugyanaz , hogy nem tudják, mennyi a családi ezüst. Azt kell hogy mondjuk, olyan kijelentéseket tenni, hogy másfélszeresére nőtt valaminek a mértéke, ehhez kellene ismernünk a bázist, kellene tudnunk, hogy mennyi a száz százalék, és Magyarországon ez a munka kimaradt. Bárcsak keresztülvitték volna! (Dr. Gyüre Csaba: Még infláció is volt.)

Még egy kérdésről beszélnünk kell, ez a segély versus munka és a munkabér könnyebb elérhetősége kérdésköre. Mi a Jobbikban nem csináltunk titkot abból, hogy egy segélyezésre alapított társadalompolitikát alapvetően elutasítunk, és inkább a munkabér könnyebb elérhetőségére koncentrálunk. Ugyanakkor látni kell, hogy egy járványügyi veszélyhelyzet XXI. századi gondolkodást, gondolkodásmódot igényel, be kell látni ugyanis azt, hogy emberek tömegei most önhibájukon kívül kerültek olyan helyzetbe, hogy elvesztették a megélhetésüket.

Képviselőtársam, Nacsa Lőrinc úr, itt most egy filozófiai vitát el kell döntenünk. Úgy gondoljuk, hogy a munkavállaló addig hasznos a nemzetgazdaság számára, amíg ő adót fizet, dolgozni tud, amúgy utána már egy ilyen lenézett, segélyezett valaminek tekintjük  én nem így gondolom , vagy pedig úgy gondoljuk, hogy egy társadalmi szerződést kötött a munkavállaló a hazájával, és ezen társadalmi szerződés értelmében természetesen dolgozik, adót fizet, húzza a hátán ennek az országnak a szekerét… De, képviselőtársam, nem része ennek a társadalmi szerződésnek az, ha az érintett bajba kerül, akkor legalább egy idézőjeles lélegeztetőgépet biztosítunk számára? Adott esetben az álláskeresési járadékot, mondjuk, két-háromszoros időtartamban biztosítjuk, emelünk az összegén, pontosan azért, hogy az érintett ne folyamatosan szociális transzferekre szoruló honfitársunk legyen, hanem a lehető leghamarabb vissza tudjon térni a produktív adófizetői szférába. Én maximálisan tudok azonosulni azzal a gondolattal, hogy ne tekintsük segélyre alapított politikának ezt az átmeneti segítségnyújtást. Ez a lélegeztetőgép biztosításának analógiája a beteg számára, és az a célja, hogy minél hamarabb vissza tudjon térni az elsődleges munkaerőpiacra.

Én azt látom, hogy teljes társadalmi csoportok esetén önöknél ez a pozitív hozzáállás hiányzik. Ha most csak a katásokra térünk ki, akkor idegenvezetők, nyelvtanárok, különböző, a turizmussal, a vendéglátóiparral foglalkozó szakemberek, abban dolgozók úgy kerültek körön kívülre, hogy  talán ebben megegyezhetünk  önhibájukon kívül veszítették el a megélhetésüket.

Nem lehet ezeknek az embereknek azt mondani, hogy három hónapig sem biztos, hogy kapnak bármiféle segítséget, mert annak is feltételei vannak, hogy három hónapig kapjanak, és az érintettek fele kiesik ezen feltételrendszeren, tehát nem lehet azt mondani nekik, hogy három hónapig valamit talán biztosítunk, amúgy oldd meg magad. Ez egy szó szerinti nemzeti összefogásért kiáltó helyzet, és én akkor lennék nyugodt, ha a magyar parlament ezeket a nemzeti minimumokat meg tudná fogalmazni, és valóban ne lenne olyan munkavállaló Magyarországon, aki úgy érezte, hogy ott hagyták az út szélén, vagy elengedték a kezét.

És azt látom, hogy nincs üzenetük ezen munkavállalók számára. És ha a gazdaságélénkítő csomagról beszélünk: a gazdaságélénkítéshez szükség lenne azokra, akik most bajba kerültek.

(11.50)

Én minden magyar munkavállalóval stratégiai szerződést kötnék, nem csak úgy, mint önök, hogy a multikkal meg egy jó nagy munkaerő-közvetítő céggel, és aztán importálják szervezetten az idegen munkaerőt Magyarországra. Itt vannak azok a magyar emberek, akiknek segítő kezet kellene nyújtani, én ezt várom el önöktől. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A KDNP képviselőcsoportjából Nacsa Lőrinc képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én is azt gondolom, hogy lehetnek közös pontok, de ez nem a kilencvenes évek politikai aktivitása lesz, mert én akkor óvodás voltam, tehát ne várja tőlem, hogy ez legyen a közös pont. Ami az ország vagyonát és a nemzeti vagyont illeti: 2010-ben 11 650 milliárd forintnyi volt az állami vagyon, ez 2020-ra 17 743 milliárd forint, ez 52 százalékos növekedés, mindenki ki tudja számolni; 62 százaléka ennek a vagyonnak ingatlan, 21 százaléka társasági részesedés, és a maradék fennálló részt különböző ingóságok, műtárgyak és egyéb adatok teszik ki. 600 társaság van az állami tulajdonban, nagyon egyértelmű számok ezek. Az orszagleltar.gov.hu oldalt ajánlom a figyelmébe, illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő oldalán a különböző ingatlan- és társasági portfóliókat. Azzal szemben, hogy a szocialisták 180 céget kiárusítottak és eladtak, 600 cég van állami tulajdonban Magyarországon. Stratégiai ágazatokban vásároltunk vissza, közművek, vízművek, energiaszektor, bankszektor, pénzügyi szektor különböző olyan részeiben, amelyeknél stratégiailag és nemzetbiztonságilag is nagyon fontos, hogy magyar nemzeti tulajdonban legyenek. Ezeket a számokat egyébként ön is mind megtalálja az internet segítségével.

Szintén ne vegye személyeskedésnek, de amikor azt mondja valamire, hogy politikai Frankenstein, akkor nekem az az MTI-kép ugrik be, ahogy a Jobbik elnöke, Jakab Péter esküt tesz Gyurcsány Ferenccel a Parlament lépcsőjén. A politikai Frankensteinről ez jut eszembe. Köszönöm szépen. (Dr. Gyüre Csaba: Annak örülünk!  Z. Kárpát Dániel: Legalább terápiás jelleggel jó lesz!)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim! Arra kérek mindenkit, hogy lehetőleg a törvényjavaslatról beszéljünk. (Z. Kárpát Dániel: Elnök úr, a terápia is fontos!) Meg is kérdezem, hogy kíváne valaki a törvényjavaslathoz, annak a vitájában felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, az összevont vitát lezárom.Most megkérdezem Orbán Balázs államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Orbán Balázs jelzésére:) Tisztelt államtitkár úr, 10 perc 50 másodperc áll az ön rendelkezésére. Parancsoljon, öné a szó.

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Először a technikai részekre, aztán a tartalmi kérdésekre válaszolnék. A salátatörvénnyel kapcsolatos megjegyzések esetén, a korábbi vitákban is bizonyára tapasztalták, én minden esetben megértő vagyok, mert az országgyűlési képviselők népképviseleti feladatot látnak el, tehát nem foglalkozási ágak szerint kerülnek megválasztásra, így ugyanúgy vannak köztük kétkezi foglalkozásúak, mint közgazdászok, jogászok. Nyilván, egy nem jogász számára egy ilyen összetett kodifikációs dolognak a feltérképezése (Arató Gergely közbeszól.  Nacsa Lőrinc: Na!), hogy mondjam, komolyabb erőforrásokat igényel. Én ezért mindig megértő vagyok, és ebben kérem a türelmüket. (Arató Gergely: Szégyelld magad! Tisztességes jogász nem adja a nevét ilyenhez!)

ELNÖK: Arató képviselő úr!

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: De, de, de és egy nagy de: azt viszont, amikor egy 40 paragrafusos, 10 oldalas törvényjavaslatra  napok álltak rendelkezésre, hogy tanulmányozzák  minden ellenzéki frakcióvezető azt mondja, hogy egész egyszerűen nem voltak képesek, és egyébként a kérdésekből, pár kérdésből látszódott is, hogy tényleg nem voltak képesek feltérképezni azt, hogy mi a jogalkotási szándék ezekkel a javaslatokkal kapcsolatban, nem tudom elfogadni. Azért nem tudom elfogadni, mert azt gondolom, hogy az országgyűlési képviselőknek, minden országgyűlési képviselőnek, pártpolitikai hovatartozástól függetlenül, az a feladata, hogy megértse, mi van ezekben a törvényjavaslatokban, és annak alapján tudjon megalapozott véleményt mondani róluk, mert erre bízták meg a választópolgárok.Még egyszer: én megértem, hogy kivételes eljárásban tárgyalunk 15 törvényt módosító javaslatot, de 40 paragrafusról van szó, 10 darab nyomtatott oldalról. Tehát aki azt mondja, hogy itt valamilyen jogalkotási turpisság történik, annak fixációja van, a fixáció kezelése pedig nem a parlamentbe, hanem az orvosi szobába való.

Ha átmegyünk a technikai részekről a tartalmi részek tárgyalására, és itt felírtam az ezzel összefüggő kérdéseket is, egyrészt kezdeném a településkép védelmével kapcsolatos, tehát a plakáttörvénnyel összefüggő megjegyzéssel. Itt megint az a helyzet, mint a klasszikus viccben: ha van rajta sapka, akkor az a baj, ha nincs rajta sapka, akkor az a baj.

Itt arról van szó, hogy jelen pillanatban is olyan a hatályos szabályozás, ami az ellenzék szerint jó, annak módosítása nem volt jó, és ennek a plusz három évig tartó megtartására teszünk javaslatot gazdaságélénkítési és szektortámogatási célból. Tehát vagy az egyik állítás lehet igaz, vagy a másik állítás lehet igaz. Ha nem így van, akkor pedig a kritika nem jogos, hanem csak arról van szó, hogy valami negatívat mondani kell minden olyan javaslattal összefüggésben, amit a kormány letesz a parlament asztalára, mert ez van a pártpolitikai sorvezetőben, amit az ellenzéki képviselők megkapnak. Remélem, hogy nem erről van szó, de azért most nagyon gyanús, hogy mégis ez áll az ügy hátterében.

A felsőoktatás kérdése. Abszolút megértő vagyok, nagy dolgok történnek a magyar felsőoktatásban, olyan reform és olyan megújulás indult el, ami a rendszerváltoztatás utáni Magyarországon az elmúlt 30 évben nem történt meg. Kétségtelenül a modellváltás egy rendkívül komoly változást jelent, de megnyugtatok mindenkit: teljesen egyértelmű, hogy ezek a vagyonkezelő alapítványok, amelyek létrejöttek, egyrészt nagyobb függetlenséget jelentenek, mert ezek az egyetemek eddig költségvetési szervek voltak. Hát, milyen függetlenségről beszélünk? Ezeket az egyetemeket a minisztériumból irányították eddig, most pedig alapítványok, ráadásul vissza nem hívható kuratóriumi tagokkal fogják őket irányítani.

Tehát aki amiatt aggódik, hogy az egyetemek függetlensége csorbul, az ne tegye, hanem olvassa el a jogszabályokat, és aki pedig az iránt aggódik, hogy hogyan fog alakulni ezeknek az alapítványoknak a sorsa, az nézze meg, hogy milyen finanszírozási, infrastruktúra-fejlesztési és szakmaiprogram-fejlesztési tervek vannak az adott egyetemek vonatkozásában, és akkor meg fog nyugodni, mert végre ezek az egyetemek megkapják azt a figyelmet és megkapják azt a támogatást, amit megérdemelnek, és amit bizonyos kormányoktól nem kaptak meg, mert ők nem foglalkoztak velük. Bizonyos kormányok pedig a gazdasági helyzetet kellett hogy rendbe rakják, és ezt követően a felszabaduló és az összegyűjtött forrásokat a jövőbe tudják fektetni, a magyar felsőoktatás támogatásába.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A másik a kisajátítással kapcsolatos kérdés. Ugyan Mesterházy képviselő úr elment, de azért mégis válaszolnék a kérdésére. Itt semmilyen turpisságról nincs szó, itt arról van szó, hogy az adott kisajátítási törvényben szereplő jogszabályhely, az adott kisajátítási ok a hatályos törvényben is ugyanígy néz ki. Ezzel kapcsolatban egy pontosítást tartalmaz a javaslat, hogy melyek azok a dokumentumok, melyek azok a jogszabályok, amelyek figyelembevételével a kisajátításról egyébként alkotmányos és törvényes keretek között minden egyes esetben dönteni lehet, és ezen dokumentumok, jogszabályok, tervek közé felkerül a kormány által meghozott rendeletben foglalt szabályozási terv is számos más jogszabály mentén. Tehát nincs itt semmi, hogy mondjam, turpisság, vagy főleg nincs új kisajátítási ok, főleg nincs magántulajdon megsértése. Ez egy olyan pontosítás, amelyik egyébként a kisajátításban részt vevő hatóságok és bíróságok, tehát jogalkalmazók munkáját segítik.

A másik a sportberuházások ügye. Szóval, én nem is értem az ezzel összefüggő kritikákat. Arról van szó, hogy vannak olyan sportrendezvények, amelyek nagyobb szervezési, humánerőforrás, anyagi ráfordítást nem igényelnek, ezek tömegével, hála istennek, zajlanak Magyarországon, és vannak kiemelt nemzetközi jelentőségű sportberuházások, és van a Miniszterelnökségen egy olyan államtitkár, aki a Budapest fejlesztéséért és a nemzetközi sporteseményekért felelős államtitkár, tehát ez van az ő névjegyén. Szerintem az egy nagyon logikus dolog, hogy az ilyen kiemelt, nemzetközi jelentőségű sportesemények pályáztatásával kapcsolatos feladatokat a Miniszterelnökség államtitkára végzi. Most is említette, hogy milyen jól sikerült az előző vizes vb. A 2020-as (sic!) vizes vb-re is pályázunk, annak a pályázati csapatnak például Fürjes államtitkár a statútumrendelet alapján a vezetője.

(12.00)

Szerintem nagyon logikus, hogy az ilyen típusú szervezési, elszámolási, infrastruktúra-fejlesztési szakmai kérdések oda kerüljenek, akinél a felelősségi kör egyébként van. Bevallom őszintén, sportolói berkekben én még soha senkitől nem hallottam azt, hogy bármi probléma lenne, és bárki megkérdőjelezné az EMMI sportügyi államtitkár asszonyának a kompetenciáját. Nem is érinti, mert ez a hatásköri szétválasztás: kiemelt sportrendezvények, nemzetközi rendezvények és hazai rendezvények, ezzel összefüggésben most is van egy feladati lehatárolás, most ezt egyértelművé tesszük. Egyébként államtitkár asszony természetesen kiváló munkát végez.

Említette kritikai kontextusban Mesterházy képviselő úr a Mathias Corvinus Collegium Alapítványt. Ebben én személyesen is érintett vagyok, ezért röviden arra is szeretnék reagálni. Tehát azt szeretném kérni képviselő úrtól, hogy nézze meg az ezekre az alapítványokra vonatkozó szabályokat, nézze meg az ezekre az alapítványokra vonatkozó vezető testületek összetételét. Az, amit ön állít, hogy ennek milyen üzleti körökkel és milyen gazdasági érdekekkel van összefonódása, ez egész egyszerűen nem igaz. Nyilvánosság által ellenőrizhető információk vannak. Egy olyan tehetséggondozási intézményről van szó, ha itt a parlamenti vitában részt vett volna, az általános vitában anno, akkor az összes ellenzéki párt képviselője megerősítette azt, hogy kiváló szakmai tevékenység folyik (Arató Gergely: Éppen arról beszéltünk, hogy nincs saját kormányintézmény…  Az elnök csenget.), és azt gondoljuk, hogy a tehetséggondozás ügye ugyanolyan fontos, mint a felsőoktatás megújítása. A tehetséggondozást is az általános iskolától egészen az egyetemi képzés végéig végezni kell, erre egy nemzeti intézményt kell létrehozni, és a felsőoktatásban az egyetemek modellváltását is folytatni kell.

Említette Keresztes frakcióvezető úr a víziközmű-hálózat és egyéb, vasútiinfrastruktúra- és közösségiközlekedés-fejlesztés kérdéseit. Itt csak azt szeretném jelezni önnek, hogy ugye, ön sem gondolja komolyan, hogy ezeket a kérdéseket egy kivételes eljárásban behozott törvényben kellene kezelni, miközben azt kritizálja, hogy kivételes eljárásban hozunk be szabályokat?! Ezek szerintem fontos kérdések; ha azt szeretné, hogy mondja ki a kormányzat képviselője  sokadik alkalommal tesszük ezt meg , hogy ezek fontos kérdések, mi is készülünk, ezek nemcsak szabályozási kérdések, hanem pénzügyi kérdések is. Tehát az ezzel összefüggő feladatot a kormány végzi, az ezzel összefüggő előkészítő munka zajlik, megfelelő időben ezeknek a kérdéseknek a parlamenti tárgyalására is sor kerülhet, de azt gondolom, hogy ezt pont nem egy kivételes eljárásos törvényben kellene megtenni.

Amit pedig Z. Kárpát képviselő úr említett, én mindig nagy örömmel hallgatom az ő felszólalásait, mert ő egyszerre tud jó zsaru lenni és rossz zsaru lenni. Egy személyben megvalósítja egyik felszólalásában a rossz zsarut (Közbeszólások a Jobbik soraiból.), az első felszólalásában minden alkalommal ránk hányja a gyűlöletmantrát (Felzúdulás a Jobbik soraiban.), tehát hogy mi mennyire vagyunk elfogadhatatlanok, mennyire elképesztő az, amit mondunk; és akkor mindig van egy második felszólalása, amikor pedig a szakmai összefüggések jönnek, és egy nagyon barátságos, nyitott tónus kerül elő. Ezek mindig szépen el vannak választva egymástól. Úgy látom, hogy képviselő urat ez nem zavarja meg, én azonban az egyik felszólalás támadó és sértegető tartalmát a másik felszólalás konstruktív hangvételétől nem tudom elválasztani, nem tudunk egyszerre két szempontnak is megfelelni.

Én csak azt szeretném javasolni, amit Nacsa képviselő úr mondott, tudakozódást szeretnék javasolni. Tehát meg kell nézni a nyilvánosan elérhető adatokat, és ott a nemzeti vagyon bővítésével kapcsolatos elmúlt tíz évben elért eredmények teljesen egyértelműek. Az elmúlt tíz évben számos esetben azzal támadtak minket, hogy a költségvetési forrásokat miért arra fordítjuk, hogy a nemzeti vagyont gyarapítjuk, miért vásároltuk vissza a különböző társasági portfóliókat, államosításról beszéltek bizonyos stratégiai ágazatokkal kapcsolatban. Most akkor vagy az nem volt igaz, mert azt nem tettük meg, vagy ha igaz volt, akkor abból óhatatlanul az következik, hogy a nemzeti vagyon bővül. Tehát megint arról van szó, hogy a két állítás egyszerre nem lehet igaz. Legalább azt döntsék el, hogy milyen álhírek mentén támadják a kormányt, de ahhoz akkor tessék konzekvensen ragaszkodni, mert így se füle, se farka nincs a dolognak.

Említette, hogy egy korábbi leltár tárgyalása kapcsán a nemzeti vagyonnak része a Lánchíd vagy nem része. Nem tudom, de én nem javaslom azt, hogy merüljön föl a Lánchíd értékesítése.

Volt már olyan, amikor a Lánchíd magántulajdonban volt, 1870-ben vissza kellett vásárolnia a magyar államnak. Tehát ez a kormány mindig az a kormány lesz, amelyik gyarapítja a nemzeti vagyont, szimbolikus ingatlanok esetében is, szimbolikus létesítmények esetében is, és egyébként a társasági portfóliók és az egyéb ingó eszközök kapcsán is. Mi örülnénk annak, ha ebben támogatást kapnánk, és nem pedig támadást az ellenzéki pártok részéről, de tudomásul vesszük, hogy ilyenre nem számíthatunk.

Azt hiszem, az időm is most már a végéhez közelít. Egy áttekinthető, egyértelmű, kétségtelenül szektorspecifikus, de áttekinthető, egyértelmű, jól követhető törvényjavaslatról van szó, amelyik igazgatási szempontból egyszerűsítéseket hoz, és a különböző szektorokban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a gazdaság újraindítását segíti, éppen ezért azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat méltó az önök támogatására. Köszönöm szépen a konstruktív hozzászólásokat, a konstruktív kritikát is, és kérem a támogatásukat. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:   31-50   51-78   79-86      Ülésnap adatai