Készült: 2019.09.17.11:19:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

82. ülésnap (2019.07.08.),  1-4. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 11:41


Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét.  Hajdu László ülve marad.  Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés negyedik rendkívüli ülését megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Hiszékeny Dezső jegyző urak lesznek a segítségemre.Köszöntöm kedves vendégeinket, és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat.

Tisztelt Ház! Bejelentem, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr a kormány nevében az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 35. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte 2019. július 8-ára. Az indítványt és annak mellékletét a honlapon megismerhetik a képviselők és az érdeklődők.

Tisztelt Ház! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Mellár Tamás, a Párbeszéd részéről. Megadom a szót.

DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Utolsó héthez érkeztünk a tavaszi ülésszakon, ezért indokolt egy kicsit visszatekinteni arra, hogy mi is történt az elmúlt hónapokban. Sok jót nem nagyon lehet mondani erről az időszakról sem. A kormánypárt ott folytatja, ahol decemberben abbahagyta, amikor elfogadta a rabszolgatörvényt. A mostani időszakban az történt  és ez a múlt hét eseménye , hogy 131 kormánypárti képviselő megszavazta az akadémiai kutatóintézetek leválasztását, röviden: az Akadémia szétverését. Jegyezzük meg ezt a 131 nevet, és azt gondolom, hogy ebben segítségünkre van a közvélemény is, hiszen rengeteg helyen nyíltak meg különféle szégyenfalak, ahol a 131 képviselőt név szerint is megemlítik, hiszen ez valóban egy történelmi tett, de egy negatív történelmi tett, és reménykedünk benne, hogy a számonkérésre is előbb-utóbb sor fog kerülni.

Az akadémiai intézetekkel kapcsolatosan a vita során Palkovics miniszter úr végig arról beszélt, hogy a német mintát követjük, hogy tulajdonképpen az egész átalakítás a német mintának felel meg. Mi már a vita során is közöltük, hogy szó sincs erről, a német gyakorlat egészen más volt. Az elmúlt napokban a német akadémiai élet szinte teljes egészében kiállt az akadémiai intézetek mellett, és azt közölte, hogy semmi köze nincs ennek a magyarországi átalakításnak a német modellhez. Azt gondolom, hogy ezt azért is érdemes hangsúlyozni, mert nemcsak Németországban történt tiltakozás, hanem a világon szerte szinte mindenütt. Több mint 120 tudományos közösség, többek között az Academia Europaeától a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanácsig ítélte el ezt a törvényt.

De nincs időnk az Akadémiával tovább foglalkozni, mert tovább kell lépni, hiszen a következő áldozat a közoktatás. A közoktatási törvény módosítása egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy tovább csökkentse az oktatási intézmények autonómiáját és a tanszabadságot. A központilag irányított Nemzeti alaptantervbe kényszerített oktatás szükségképpen lesz alacsony hatásfokú, hiszen nem tud számolni azokkal a különbségekkel, amelyek az országban megnyilvánulnak, mert egészen más a II. kerületi diákok és az Ormánságban felnövő gyerekek helyzete, és egész máshogy kell Sopronban vagy a Nyírségben oktatni a diákokat.

Persze, nem is az a célja a közoktatásnak ma Magyarországon, hogy kiművelt emberfőket adjon a társadalom számára, hanem olyan embereket, akik a NER rendszerébe jól be tudnak illeszkedni, akik engedelmes állampolgárok, akik az összeszerelő üzemekben majd jól fognak tudni dolgozni. Ehhez pedig nem kell, sőt kifejezetten nem is jó, ha ők önállóan tudnak gondolkodni, ha tudnak önállóan tájékozódni, mert akkor az egész kormánypropaganda tulajdonképpen eredménytelen lesz, a migránsozás, a sorosozás és a brüsszelezés nem ér célba.

Viszont az Orbán-kormány nem tudta megoldani azt a másik feladatot, amit szeretett volna, hiszen, ahogy a költő is mondja, ügyeskedhet, nem fog a macska egyszerre kint s bent egeret. A szabadságuktól megfosztott, lebutított, engedelmes emberek ugyanis csak nagyon alacsony hatásfokkal tudnak termelni, tőlük nem várható el a magas termelékenység, nem várható el az innováció, és nem várható el az, hogy egy versenyképes gazdaság alakuljon ki. Hiába tehát az MNB-nek és a Pénzügyminisztériumnak az ambiciózus terve a versenyképesség fokozására, ehhez igen erőteljesen hiányzik a jó minőségű humán tőke.

Ha a kormány célja valóban az lenne, hogy kiművelt emberfőket teremtsünk, akkor megszüntetné a KLIK-et, a NAT-ot, négy-ötszörösére emelné a tanárok fizetését, csökkentené az óraterhelésüket, mert krónikus tanárhiány van, és biztosítaná a tanszabadságot. De ezektől a forradalmi változásoktól mi olyan messze vagyunk, mint az egy főre jutó jövedelmünk a finnekétől. (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Azért említettem a finneket, hiszen a finnek olyan oktatási reformot hajtottak végre az elmúlt időszakban, ami igen sikeres volt. Köszönöm szépen. Elnézést. (Taps a Párbeszéd soraiban.)

(11.10)

ELNÖK: A kormány nevében Cseresnyés Péter államtitkár úré a szó.

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nem először fordul elő a parlamentben az ön felszólalása alkalmával, hogy nagyon szélesre nyitja a kérdések és a felvetett gondolatok tárházát. Most is ez történt, és számtalan esetben szerintem téves alapokról téves következtetéseket vont le. Többek között azért mondom ezt, mert úgy látszik, mintha nem érdekelné, hogy az elmúlt fél évben vagy éppen az elmúlt másfél évben mi történt ebben a parlamentben; egyfajta sajátos értelmezést adott és ad a tényeknek, és úgy, ahogy eddig nem vált be sok-sok jóslata vagy jóslatuk, remélhetőleg, sőt meggyőződésem, a következő időszakban sem fog beválni.Ha az MTA-ról beszélünk, néhány gondolatot hetek óta rendszeresen, akár egy-egy ülésnap alkalmával többször is meg kell ismételnem, és ma megint meg kell tennem. Ugyanis a legfontosabb cél, hogy egy jól működő intézményhálózat, kutatóintézet-hálózat működjön Magyarországon. Egy olyan hálózat és olyan kutatóintézetek működjenek, amelyek a gazdasági igényeket mind az alap-, mind az alkalmazott kutatások terén a legnagyobb mértékben ki tudják elégíteni. Ez az átalakítás ezt szolgálja, és a következő időszakban várhatóan bebizonyosodik, hogy az átalakítás nagyon-nagyon jó volt.

Ugyanis önnel ellentétben azt kell mondani, hogy azért kellett ezt megtenni, mert a nemzetközi tudásközpontok és többek között az Európai Unió Bizottsága is azt mondta, hogy a magyar tudományosság rendszere komoly kihívásokkal küszködik. Ha ezt nem hiszi el, egy számot, amit a múlt héten is elmondtam már, szeretnék ismertetni, egy rangsort szeretnék önnel ismertetni. Egy nemzetközi összehasonlítás alapján az európai innovációs rangsor legújabb kiadása azt állapítja meg, hogy hazánk innovációs teljesítménye legfeljebb stagnál, a többi országé viszont javul, ezért még tovább romlott a pozíciónk, a 23. helyre estünk vissza a 28 uniós tagállam teljesítményének összevetésével.

Nem tudom, itt volte múlt héten, amikor a Tudományos Akadémiáról beszéltünk, és említettünk néhány szót kérdés és felelet formájában; én akkor is elmondtam, hogy emiatt kell változtatni a kutatóintézetek működésén, mert ha így hagyjuk… Ugyanis többszöri kísérlet volt 2006 óta, hogy hatékonyabban lehessen működtetni, és hatékonyabban működjenek a kutatóintézetek, ezek a kísérletek azonban nem váltak be. Ezért kellett változtatni, azért, hogy nemzetközileg elismert tudósokból álló irányító testület segítségével működjenek a továbbiakban egy önálló testületként a kutatást végző magyar kutatóintézetek.

De ha már egyszer féléves áttekintést akart adni, azért hadd mondjak néhány szót azokról az eredményekről, amelyeket az elmúlt időszakban a kormányzat az emberek, a magyar társadalom segítségével és hathatós támogatásával elért. Ha csak a munkanélküliséget nézzük, épp a múlt héten jelent meg a statisztika, 3,4 százalékra esett vissza a munkanélküliségi mutató azzal az időszakkal, a 2010-es vagy 2010 előtti időszakkal ellentétben, amely az ön szövetségesei  azok, akiktől elhatárolódott még a 2018-as választások előtt, aztán egyik pillanatról a másikra mégiscsak ott találta saját magát, mert az elveit is feladva beült a szocialista és Párbeszéd-frakcióba , tehát az ön szövetségesei idejében volt. Ugyanis akkor 12 százalék körüli volt a munkanélküliség. Vagy éppen a foglalkoztatás területén is jelentős változások álltak be, hiszen jelentős mértékben nőtt a foglalkoztatás Magyarországon. Körülbelül 10 százalékponttal javult a foglalkoztatás. Ez azt jelenti, hogy majdnem 800 ezerrel több ember dolgozik ma Magyarországon, mint dolgozott az elmúlt időszakban. Ehhez kell hozzátenni, hogy az elmúlt időszakban a családtámogatási rendszer is jelentős mértékben javult, és a következő időszak költségvetése, a 2020-as költségvetés is a családvédelem ügyét szolgálja, a családok támogatásának költségvetése lesz. Egy gazdaságvédelmi akciótervet is hirdettünk annak érdekében, hogy a következő időszakban a gazdaság növekedjen, és a családok biztonságban tudják a jövő nemzedéket felnevelni. Ez azt jelenti, hogy közel 10 százalékponttal növekedett a családokra fordítható támogatások összege, ami 224 milliárd forintot jelent.

Mi ez, ha nem eredmény, tisztelt képviselő úr? Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai