Készült: 2019.09.23.06:08:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

83. ülésnap (2019.07.12.), 66. felszólalás
Felszólaló Nunkovics Tibor (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:07


Felszólalások:  Előző  66  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

NUNKOVICS TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először is engedjék meg, hogy elmondjam, mekkora megtiszteltetés számomra, hogy ma itt lehetek, és e Ház falai között szólalhatok fel az emberek érdekében. Az már kevésbé tölt el boldogsággal, hogy átnézek a szemközti padsorokba, és összesen kettő darab kormánypárti képviselőt látok, a többieknek biztosan valami fontosabb dolguk akadt. Sokáig gondolkoztam rajta, hogy mi legyen a szűzbeszédem témája, míg végül arra jutottam, hogy azokat a problémákat szeretném itt, a Parlament falai között elmondani, amelyek a térségünket súlyosan érintik, és amelyek egyébként a programomban is benne voltak, emiatt pedig kötelességemnek érzem, hogy a Parlament falai között is beszéljek ezekről a súlyos problémákról.

Az egyik ilyen a 10. számú főút kérdése, amely már egyre égetőbb a főút mentén és közvetlen környezetében élők számára, hiszen ez a főút napjainkra már olyan forgalmat bonyolít le, mint egy kisebb autópálya, és egyes szakaszain, a nap bizonyos részeiben már meg is haladja ezt a forgalmat.

Nemrégiben civil szervezetek is aláírást gyűjtöttek, és egyeztetést tartottak az illetékes minisztériumnál a kérdéssel kapcsolatban, hogy mikor épülhet meg végre az M10-es gyorsforgalmi elkerülő út, de a mai napig nem kaptak semmilyen konkrét választ erre, pedig higgyék el nekem, hogy azok, akik ott élnek, vagy ezt az utat használják nap mint nap arra, hogy Budapestre járjanak, mondjuk, dolgozni vagy iskolába, azoknak a mindennapjait egyre inkább megkeseríti ennek az útnak a hiánya.

(12.40)

Egy másik téma az egészségügy kérdése, bár ez akár országos horderejű is lehetne, illetve az is sajnos napjainkban, de a mi térségünkben a kormányzatnak ezt sikerült még megfejelnie azzal, hogy a dorogi és az esztergomi egészségügyi intézményeket összevonta, amivel kapcsolatban azt várták, hogy ez majd megoldja az orvoshiányt, az ellátás esetleges akadozását. Ez a mai napig azért nem sikerült, bár tény, hogy vannak kisebb előrelépések, de mégiscsak ezt az ágazatot nálunk is az jellemzi, hogy elmaradoznak szakrendelések, és egyre jobban küzdenek itt is az orvoshiánnyal. Bármennyire is küzdenek a kórház vezetői és az egészségügyi dolgozók, fel kell azt végre ismernie a kormánynak, hogy az egészségügyi ágazat nem egy olyan üzletág, ahonnan az állam pénzt tud kinyerni. Ez egy szolgáltatás, amiért az emberek, az adófizetők nagyon komoly pénzeket fizetnek, és ezért az államnak nyújtania kellene valamit.

A harmadik nagyon fontos téma, ami szintén lehetne akár országos horderejű, de mégis a mi térségünket azért is érinti sokkal negatívabban, mert ez egy ipari beállítottságú térség rengeteg multinacionális céggel, itt a bérek kérdése az, ami egyre inkább égető, és sajnos a saját bőrünkön is tapasztaljuk azt  én magam is, aki tíz évig dolgoztam gyári munkásként , hogy igencsak nagy elmaradás van ebben a kérdésben.

A Jobbik pár évvel ezelőtt előállt a béruniós javaslatával, amit önök úgy kommentáltak, hogy ezzel Brüsszel kezébe akarunk adni különböző adójogköröket, ami egy blama és egy óriási marhaság. Nekünk az a célunk, hogy a magyar béreket végre elkezdjük felzárkóztatni az európai színvonalhoz, nem pedig az, hogy elkezdjenek leszakadni. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a csatlakozáskor a magyar átlagbér a német átlagbér egyharmadát tette ki, míg ez napjainkban sajnos csak negyede vagy ötöde, hiába a kormányzati kommunikáció arról, hogy emelkednek a bérek, ezek sajnos nem érdemi béremelkedések.

Sajnos a magyar emberek már így is halálra dolgozzák magukat, és ez egyre inkább szó szerint értendő. És akkor jön egy Kósa Lajos-féle figura, aki tavaly decemberben benyújtott egy borzalmas törvénymódosító javaslatot, amelyben kitolta a munkaidőkeretet, és ezt a parlament  köszönhetően a fideszes kétharmadnak  meg is szavazta. Tehát jön egy Kósa Lajos, aki még életében valószínűleg egy percet nem dolgozott keményen, 1990 óta országgyűlési képviselő, fogalma sincs arról (Győrffy Balázs közbeszól.), hogy mire van szüksége a magyar embereknek  én beszélek, köszönöm , és beterjeszt egy ilyen javaslatot.

Kedves kormánypárti Képviselőtársaim! A magyar embereknek nem több munkára van szükségük, mert ahogy mondtam, már így is halálra dolgozzák magukat, hanem arra van szükségük, hogy a tisztességes munkájukért végre tisztességes munkabért kapjanak, és ez az igazán veszélyes, tudja, kedves képviselőtársam. Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  66  Következő    Ülésnap adatai