Irományok előző ciklusbeli adatai

Készült: 2019.10.14.14:24:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

225. ülésnap (2001.09.25.), 346-350. felszólalás
Felszólaló Horn Gyula (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:50


Felszólalások:  Előző  346 - 350  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HORN GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony, és örülök, hogy ilyen kedvesen fogadnak. Tisztelt Képviselőtársaim! Egyrészt örülök, hogy jó néhány javaslatot befogadtak - mármint a kormányzati többség -, másfelől viszont sajnálom, hogy nagyon lényeges javaslatokat, kezdeményezést elutasítottak.

Hadd mondjak valamit! (Közbeszólások: Mondjad! - Na!) Higgyék el nekem, hogy a maguk kormányának az érdekeit néztük ezekkel a javaslatokkal. Persze, szem előtt tartottuk a 2002-es kormány érdekeit is, úgyhogy azok is megjelennek, de amit nagyon figyelmükbe szeretnék ajánlani, az a következő.

Mik voltak a mi indítékaink ezeknek a módosító javaslatoknak a megfogalmazása kapcsán? Az egyik az, hogy igenis szükség van a közvélemény megnyerésére ebben az ügyben. Higgyék el nekem, bármit is csinálunk, a közvélemény fokozottabban, mint bármikor, érzékenyen reagál ezekre az ügyekre.

A másik: mivel ez összetett, nagyon kemény tevékenységet, küzdelmet igényel, hosszú évekre szólót, senkinek ne legyen olyan illúziója, hogy ez rövid idő alatt megszüntethető, az egész ügy társadalmasítására is szükség van, hiszen a terrorizmussal szembeni harc legalább annyira eszmei dolog - beleértve a másság elviselését -, mint az, hogy fel kell lépni a gyűlöletkeltéssel szemben, mint ahogy ez politikai, gazdasági, kulturális, ideológiai és katonai területekre is kiterjed.

Végül, a harmadik indíték az volt, hogy igen, segítsünk, javaslatokat adjunk a kormánynak külpolitikai kezdeményezésekre, ami nagyon fontos lenne. Sajnálom, hogy ezt elutasították.

De ami ezeket az indítékokat illeti, valamivel bővebben szólnék. Nagyon sokan kérdezik tőlünk azt, hogy jó-e nekünk ez a szerepvállalás - bizonyára önök is találkoztak ezzel. Meg kell mondanom, ma más a hangulat, mint 1999-ben a Koszovó kapcsán indított légitámadások során. Akkor a nagy többség támogatta még a legnehezebb időszakban is, most nem tudom, mi lenne egy közvélemény-kutatásnak az eredménye. Rendkívül fontos, sőt felelősségünk, hogy a közvélemény felé megmutassuk, hogy ezek a lépések nem örömteliek, hanem kényszerből fakadnak, méghozzá olyan kényszerből, amit egy aljas és arctalan ellenség kényszerít ránk és nem a többi ország, nem a demokratikus nemzetek közössége. Meg kell magyaráznunk, hogy a biztonság oszthatatlan, mi se maradhatunk ki ebből. Meg kell magyaráznunk, hogy határainkon átívelő dologról van szó; hogy valahol új szakaszba léptünk 2001-gyel, amikor globálissá válhatnak mind a helyi, mind a polgárháborúk. A létünkről van szó, és főképpen az utódaink létéről. Meggyőződésem szerint ezekre a kemény kihívásokra puha válaszokat nem adhat a nemzetek közössége.

Úgy ítélem meg, hogy egyfajta mércéje lesz is dolognak a nemzetközi megítélésünkben az, hogy hogyan kezeljük ezeket az ügyeket, hogyan viszonyulunk, és főképpen milyen aktivitást vállalunk ebben a küzdelemben. Úgy ítélem meg, hogy nemzeti érdekről van szó, egy pillanatilag ne hagyjunk kétséget az iránt, hogy Magyarország, a Magyar Köztársaság elkötelezettje a terrorizmus elleni harcnak. Ez az európaiságunk mércéje is. Szeretném azoknak is a szíves figyelmét felhívni, és nem itt a jelenlévőknek, de talán érdemes majd elmondani, hogy nincs Amerika-ellenes Európa, mint ahogy az a viszony, ami Európa és az Egyesült Államok között volt, tulajdonképpen az elmúlt 55 év nagy kihívásainak megválaszolása jegyében telt el, aminek köszönhetjük, hogy nagy konfliktusok nincsenek, viszont vannak vitáink, vannak érdekütközeteink. Ezek a jövőben is folytatódnak, de ezeket el kell választani a nemzetközi terrorizmussal szembeni harctól.

Amit nagyon szeretnék külön aláhúzni, nem nagy szavakat használva: okulnunk kell abból, hogy 1914-ben, majd 1941-ben az akkori urak mit döntöttek, ki és kik mellé álltak. Magyarország mindig veszített, amikor nem működött együtt a demokratikus államokkal, országokkal.

Úgy ítélem meg az önök képviselői által megfogalmazott és elhangzott nyilatkozataiból, hogy a kormány a kihívásoknak megfelelően válaszolt, reagált. Nem tudom, Szájer József itt van-e - nincs itt. Azért hadd jegyezzem meg, sajnálom, hogy nincs beszélő viszonyban a miniszterelnökével, mert a miniszterelnök úr tegnap és a korábbi nyilatkozataiban is felhívta, hogy itt ne egymással való torzsalkodás, vita (Meglátja az ülésteremben a nem a saját helyén tartózkodó dr. Szájer Józsefet.) - bocsánat, elnézést - uralkodjon el, és ne a szűk pártpolitikai érdekek, hanem próbáljunk összefogni.

 

 

(19.10)

 

Szájer József úr, képviselő úr (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Frakcióvezető!), amit ön mond és képvisel, az méltatlan ehhez a parlamenthez, és méltatlan a miniszterelnökéhez, higgye el nekem! (Közbeszólások a Fidesz soraiból.)

Nagyon szeretném figyelmükbe ajánlani azt is, hogy igaza van Molnár László képviselőtársamnak, és csak zárójelbe teszem, de sok ezer embert érint, hogy felül kell vizsgálni, méghozzá sürgősen mindazt, ami a repülőtereinken történik, mert ez valóban nincs összhangban, messze több galibát okoz, mint ami más országok repülőterein tapasztalható.

Amit nagyon fontosnak tartok és a javaslataink is arra irányultak - részben nem fogadták el -, hogy a biztonság csak ott lehet tartós, ahol demokratikus rend és jogállam uralkodik. Tehát elsőrendű feladatunk, hogy mindezzel összefüggésben ne csak a demokratikus elveket, hanem a demokratikus intézményeket, intézményrendszert is erősítsük meg. Tessék megnézni, hogy ugyanakkor az antidemokratikus államokra jellemző, hogy támogatják a terrorizmust, a terrorista cselekményeket!

A másik: meggyőződésem az is, hogy tisztában kell lenni azzal és meg kell fogalmazni közérthetően a lakosság felé, hogy milyen kötelezettségeink vannak a NATO-tagsággal kapcsolatban. Világossá, egyértelművé kell tenni az ország katonai doktrínáját, a biztonságpolitikai koncepcióját, mert ez még nem történt meg, várat magára. Ez nem szemrehányás, hanem igény, mindannyiunkkal szemben.

Fel kell eleveníteni ebben a harcban, és erre a többi államok készek, a 2/d-t, ami nem szól másról, mint a demilitarizálásról és a demokratizálásról, és a kettő nagyon szorosan összefügg, hiszen csak most kezd foglalkozni a nemzetek közössége azzal, hogy milyen súlyos, szörnyű hatású tömegpusztító fegyverekkel rendelkeznek a terroristák, köztük vegyi fegyverekkel. Igenis itt az ideje, és nyugodtan kezdeményezheti a magyar kormány, a magyar parlament és mindenki, aki erre illetékes, hogy a vegyi fegyverek korlátozását most már végre komolyan kell venni, és az elpusztításukat, megsemmisítésüket is. Ez megint összefügg a terrorizmussal szembeni harccal.

Nos, egyesek itt mosolyogtak, amikor azt mondtam, hogy eszmei-ideológia harc. Azért higgyék el nekem, a terrorizmus jórészt abból ered, hogy egyesek képtelenek elfogadni a másságot, képtelenek elfogadni, hogy valakinek más a nyelve, más a meggyőződése, más a vallása! Ez ránk is feladatot ró. Igen, Magyarországon is tapasztalni fajgyűlölő, antiszemita nézeteket, idegen nézeteket, ordas eszméket, amelyekkel szemben nem lehetünk közömbösek. Nagyon szeretném, ha ezt is figyelembe vennék!

Végül, de nem utolsósorban: két dolog mindenképpen napirendre fog kerülni, és legyünk ezzel tisztában, legyünk erre felkészülve. Az egyik az, hogy az elkövetkező hónapokban napirendre fog kerülni - feltehetően gyorsított menetben - a NATO kibővítése. Bebizonyosodott, hogy a NATO eddigi kibővítése (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) szélesítette a demokratikus jogállamok lehetőségeit és a biztonságot.

 

ELNÖK: Képviselő úr, legyen olyan kedves befejezni a mondatot!

 

HORN GYULA (MSZP): Befejezem, elnök asszony. A másik: megnehezül az európai uniós csatlakozásunk, és ennek fényében vizsgáljuk mindazt, amit például a határrezsim érdekében teszünk, mert kulcsfontosságú, hogy ott további erőfeszítéseket tegyünk. (Az elnök ismét csenget.) Elnézést...

 

ELNÖK: Sajnos, képviselő úr, nincs módomban...

 

HORN GYULA (MSZP): Azt kérem, tisztelt képviselőtársaimtól, hogy mindezt gondolják végig, és egy átfogó harcot folytassunk. Ez még csak elkezdődött, és még soká fog befejeződni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  346 - 350  Következő    Ülésnap adatai