Irományok előző ciklusbeli adatai

Készült: 2023.01.29.19:54:23 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

22. ülésnap (2022.07.12.), 38. felszólalás
Felszólaló Tállai András (Fidesz)
Beosztás Pénzügyminisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 11:46


Felszólalások:  Előző  38  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A kormány a tegnapi napon benyújtotta a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló T/583. számú törvényjavaslatot. A törvényjavaslat célja, hogy olyan törvényi szabályokat alakítson ki, amelyek  megőrizve a kisadózó vállalkozások tételes adójának pozitív eredményeit  biztosítják, hogy az adónem továbbra is elsősorban az eredetileg megcélzott személyi kör, a ténylegesen is vállalkozási tevékenységet folytató legkisebb adóalanyok számára legyen vonzó adózási alternatíva.

A cél a jövőben is az, hogy a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozó kapjon lehetőséget arra, hogy a tevékenységét terhelő valamennyi közteherfizetési kötelezettségét, csekély adminisztráció mellett, méltányos mértékű tételes adó megfizetésével teljesítse.

Ezen célok megvalósítása érdekében született meg tíz évvel ezelőtt az a szabályozás, amely minden korábbinál kedvezőbb adókörnyezetet teremtett a legkisebb, jellemzően magánszemélyek részére szolgáltatást nyújtó vállalkozások, önfoglalkoztatók számára. Az adómérték és az adminisztrációs terhek csökkentése mellett az adónem célja a gazdaság kifehérítése a kisvállalkozói tevékenységből származó jövedelmek legalizálásán keresztül.

Az adózási mód rendkívül sikeres volt, több mint 450 ezren választották az évek során. Sajnos, az egyszerűség és az alacsony közteher nemkívánatos irányba vitte el az adónem működését. A kedvezőbb feltételek lehetőséget teremtettek az eredeti célcsoporton túl olyan csoportok számára is, amelyeknél a kata alkalmazása a közterhek jelentős csökkenését eredményezi az általánosan alkalmazandó szabályokhoz képest.

A katát egyre magasabb jövedelemmel rendelkezők, és nem csak a ténylegesen vállalkozási tevékenységet végzők kezdték tömegesen használni. Nagyon széles körben elterjedt az a gyakorlat, hogy a katát a munkaviszonyban végzett tevékenységek kiváltására, vagyis a munkavégzésre irányuló jogviszonyok átalakítására használják a munkáltatók, mivel a kata mértékének változatlansága mellett a bérek és a minimálbér emelkedésével ez az adómérték egyre kedvezőbbé vált a normál munkaviszonyban kifizetett munkabér terheihez képest. Ez a káros gyakorlat pedig komoly versenyképességi hátrányt jelent azoknak a munkáltatóknak, akik jogkövető módon, munkaviszonyban alkalmaznak szakembereket. Az adónem  főleg abban az esetben, amikor a 12 millió forintos sáv közelében van a bevételszerzés  rendkívül alacsony közteherfizetést eredményez, amely az arányos közteherviselés elvének nem felel meg.

A 2021-ben bevezetett szigorítások  például a 3 millió forintot meghaladó, ugyanazon kifizetőtől származó bevételre 40 százalékos mértékű kifizetői adó bevezetése  következtében a bújtatott foglalkoztatás megnehezült ugyan, de a tételes adó továbbra is alacsony mértéke mellett a jelenség továbbra sem szűnt meg.

További probléma, hogy az általános szabályok szerint adózó vállalkozásoknak való beszámlázás révén a kata lehetőséget teremt a társasági adó és az osztalék utáni személyi jövedelemadó elkerülésére is. Ezek a problémák már többször, több formában elhangzottak itt a Házban is, de számos szakmai fórumon is felmerültek. Az átalakítás tárgyában a kormány az elmúlt hetekben széleskörű konzultációt folytatott szakmai kamarák, könyvelők, adótanácsadók képviselőivel. Abban egyetértés volt a kormány és a szakma képviselői között, hogy az átalakítás során a katát sikertörténetté tevő vitathatatlan eredményeket mindenképpen meg kell őrizni.

(10.40)

Ezek az alacsony adminisztrációs szükséglet, a korábban igazán nehezen adóztatható tevékenységek esetében megjelenő gazdaságfehérítő hatás, továbbá a méltányos adóteher a legkisebb, közvetlenül a lakosság számára saját szolgáltatást nyújtó, termékeiket értékesítő egzisztenciák tekintetében.

Abban a kérdésben is széles körű egyetértés bontakozott ki a tanácskozásokon részt vevők között, hogy az egy évtizednyi alkalmazás során felmerült problémákra olyan megoldást kell találni, amely megőrzi az elért eredményeket, de ugyanakkor biztosítja, hogy az adónem továbbra is elsősorban az eredetileg megcélzott személyi kör, a ténylegesen is vállalkozási tevékenységet folytató legkisebb adóalanyok számára legyen vonzó adózási alternatíva.

Ez utóbbi cél elérése és a felmerült problémák megoldása érdekében született meg az önök előtt fekvő törvényjavaslat. A javaslat a jövőben csak a főfoglalkozású egyéni vállalkozók számára teszi lehetővé az adózási forma választását, közülük is jellemzően csak azok élhetnek e lehetőséggel, akik közvetlenül a lakosság felé szolgáltatnak vagy értékesítenek terméket. Nem választhatják tehát az adóalanyiságot azok a vállalkozók, akik tevékenységüket valamilyen más tevékenység mellett végzik. Nem lehet az új kata szerint adózó vállalkozó például a munkaviszony mellett vállalkozást folytató vállalkozó sem. Megszűnik az adónem alkalmazására való jogosultság akkor is, ha az egyéni vállalkozó kifizető felé végez szolgáltatást vagy értékesít terméket. Kivételt jelent ez alól a taxis személyszállítási szolgáltatási tevékenység végzése.

Az adónem évi 18 millió forint bevételig alkalmazható. Az összeghatár túllépése esetén a vállalkozót 40 százalékos mértékű különadó-fizetési kötelezettség terheli. Nem változik a fizetendő közteher mértéke, továbbra is havi 50 ezer forint tételes adó megfizetésével teljesíthető a vállalkozót terhelő adókötelezettség. Az adózási kötelezettségek továbbra is egyszerűen, kevés adminisztrációval teljesíthetők. Elegendő a bevételek nyilvántartása, illetve az adóév elteltével egy egyszerű nyilatkozat benyújtása.

Az új szabályozást 2022. szeptember 1-jétől kell alkalmazni. A javasolt szabályozással megcélzott személyi kör szűkebb a jelenlegi, még hatályos törvény által érintett személyi körnél, a régi kata szerint adózók jogalanyisága az új törvény hatálybalépésével automatikusan megszűnik. Az új kata szerinti jogalanyiságra a szabályok szerint arra jogosult egyéni vállalkozóknak mindenképpen be kell jelentkezniük. A szeptember 25-éig megtett nyilatkozat alapján az új jogalanyiság szeptember 1-jétől jön létre.

Azoknak, akik nem kívánnak élni a kata lehetőségével, vagy az új szabályok alapján már nem jogosultak annak alkalmazására, mérlegelniük kell, hogy a rendelkezésre álló alternatívák közül melyik megoldást választják. Az egyéni vállalkozók számára nagyon kedvező lehet például a személyi jövedelemadózásban szabályozott átalányadózás választása. A választási szándék bejelentésére a 2022. évre vonatkozóan október 31-éig lesz lehetőség.

A jelenleg a kata szerint adózó nem egyéni vállalkozók, bt.-k, kkt.-k választhatják a növekedést elősegítő kisvállalati adót vagy a társasági adó szerinti adózást, de dönthetnek az egyéni vállalkozóvá válás mellett is. Utóbbi esetben jogosultak maradhatnak az új kata választására, vagy választhatják az általános szabályok szerinti vállalkozói személyi jövedelemadózást, illetve a már említett átalányadózást. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a választást a NAV tájékoztatókkal és kalkulátorokkal is segíteni fogja.

A működő vállalkozások esetében a törvényjavaslat rendelkezik arról is, hogy miként lehet áttérni az általuk alkalmazott adózási módról az új katára, illetve az eddig kata szerint adózóknak milyen szabályokat kell követniük a más adózási módra való áttérésnél.

Az új szabályozás tehát a kormány szándékai szerint megőrzi a szabályozás eddigi pozitívumait, bezárja viszont azokat a kiskapukat, amelyek a jogalkotói szándékkal ellentétes magatartást váltottak ki az adózóknál.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslathoz két ellenzéki képviselő nyújtott be módosító javaslatot. Az egyik javaslat a javaslat hatálybalépésének időpontját 2023. január 1-jére módosítaná, ehhez igazítva a bejelentési és nyilatkozattételi határidőket is. A javaslat egyebekben elhagyná azt a rendelkezést, amely szerint az adóalanyiság megszűnését eredményezi, ha a kisadózó a kifizetőtől szerez bevételt. A másik javaslat a törvény hatályát kiterjesztené az önkormányzatok, az állam, illetve költségvetési szervek, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok részére nyújtott szolgáltatások és egyéb tevékenységek esetén a számla nyújtására. A javaslat továbbá a mellékállásban tevékenységet végzők számára újra lehetővé tenné az adónem választását. A kormány egyik javaslatot sem tartja támogathatónak, hiszen az eltér a már elmondott, eredeti adópolitikai céloktól.

A Törvényalkotási Bizottság javaslata nyelvhelyességi, jogtechnikai pontosításokat tartalmaz, amelyeket a kormány támogat.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem, vitassuk meg a törvényt, és délután szavazzuk meg azt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  38  Következő    Ülésnap adatai