Felszólalás adatai

Azokon a pontatlanságokon és egyéb problémákon kívül, amikről eddig beszéltem, még kiemelném azt az ellentmondást, hogy a kisajátítási eljárás lefolytatására akkor kerülhet sor, ha a tulajdonos nem fogadja el a vételi ajánlatot. Ez eddig tiszta sor. Ennek azonban lehet az is az oka, hogy a megajánlott vételi árat túl alacsonynak tartja - ami a leggyakoribb ok -, de az is lehet, hogy magával a tulajdonváltás tényével nem ért egyet, vagy ne adj' isten, az egész beruházás közérdekűségét vitatja. A jelenlegi törvény is előírja és a tervezetben is szerepel, hogy a kisajátítási kérelemhez mellékelni kell a kisajátítást kérő harmadik személy esetében a tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt. Az építési engedély kiadásához azonban be kell szerezni a beruházással érintett ingatlan tulajdonosának a hozzájárulását. Tehát amennyiben a jelenlegi tulajdonos nem járul hozzá az engedély kiadásához, akkor kisajátítani sem lehet az adott ingatlant. Önök szerint, kérdezem én, a törvény ilyen értelme esetén kiüresedne a kisajátítás jogintézménye? Javaslom szíves átgondolását annak, hogy hogyan lehetne ezt az ellentmondást kiküszöbölni, mert nem látok rá megfelelő módosító indítványt.

Sem a jelenlegi törvény - ez már egy újabb téma -, sem a tervezet nem mondja ki egyértelműen azt, hogy mi a helyzet azoknál az ingatlanoknál, amelyek a magyar állam tulajdonában vannak. Ezt azért hangsúlyozom ki megint, mert rengeteg probléma van ezekkel a különböző projektekben, ugyanis előfordulhat, hogy a magyar állam tulajdonában van, de nem az aktuális vagyonkezelő, hanem egy másik kisajátítást kérő akarja az ingatlant igénybe venni közérdekű cél megvalósítása érdekében, a vagyonkezelők pedig nem tudnak megegyezni. A mai viszonyok között ez megint csak egy életszerű példa. Az lenne a kérdésem, hogy ebben a speciális esetben, ami nem is annyira ritka, lehetőség van-e ezen ingatlan kvázi kisajátítására. Tudja törölni a kisajátítási hatóság egy vagyonkezelő vagyonkezelési jogát, és a kisajátítási eljárás eredménye egy olyan tulajdoni lap lesz, amelyen csak tulajdonos - ebben az esetben a magyar állam - szerepel? Vélhetően van erre lehetőség, hiszen a törvény rendelkezik arról, hogy a vagyonkezelői jog ellenértékét hogyan kell számolni, de sokkal szerencsésebb volna, ha a törvény egyértelműen állást foglalna ezzel kapcsolatban. Ismét szeretném aláhúzni, hogy rengeteg gyakorlati problémát oldhatnak meg ezzel. Csak a megyémben legalább 15 milliárd forint értékű olyan projektek futnak most, ahol ezek napi szinten problémát okoznak. Most főleg európai uniós projektekről beszélek.

Ennél a szakasznál tényleg az utolsó gondolatom a jelenlegi törvény lehetőségeivel kapcsolatos, hiszen biztosít arra is lehetőséget - s ezen az előttünk lévő tervezet sem változtat, nagyon helyesen -, hogy ha a kisajátítás következtében a faállomány - most tehát kifejezetten olyan területekről beszélek, ahol ilyen van - vagy más évelő növényzet kitermelése válik szükségessé, ezt a tulajdonos elvégezheti. Ez most egyébként éppen Győrben probléma.

(22.40)

Ez egy lehetőség nyilván, amelyet egyértelműen biztosítani kell a tulajdonos számára. Azonban azt ne felejtsük el, hogy ha a tulajdonos él ezzel a lehetőséggel, akkor a kitermelés nemcsak lehetőség, hanem már kötelezettség is lesz számára, a törvény azonban nem rendelkezik arról, hogy mi a teendő akkor, ha a tulajdonos nem termeli le a fákat. A kisajátítást kérőnek, tehát ebben az esetben magának a magyar államnak meddig kell várni arra, hogy letermelje?

A másik kérdés, ami ezzel kapcsolatban automatikusan felmerül, a birtokbaadás kérdésköre. Tegyük fel, hogy a kisajátítási eljárás során a tulajdonos nyilatkozik, hogy maga szeretné a fát kitermelni, ez határozatban rögzítésre is kerül, a határozat jogerőre emelkedik, a földhivatal átvezeti, az ingatlan átkerül például a magyar állam tulajdonába. Hogyan alakulnak ekkor a birtokviszonyok? A birtokbaadás feltétele a kártalanítási összeg kifizetése? Vagy csak akkor kerül a kisajátítást kérő birtokába az ingatlan, ha a tulajdonos a fát már letermelte, hiába van már tulajdonjoga az ingatlanra bejegyezve, illetve hiába fizette már ki a kártalanítási összeget? Ez számtalan egyéb kérdést vet fel, amiket most nem is sorolnék tovább.

Az lenne a kérdésem végső soron, hogy hogyan kell kezelni ezeket a helyzeteket a kisajátítási hatóságnak, miről kell rendelkeznie a határozatban. Állapítson meg - gondolom én vagy egy ötletnek felvetném - végső határidőt a letermelésre. Azonban, nyilván tudom, hogy azzal, ha ezt megtenné, olyan jellegű problémák merülnének fel, hogy a faállomány letermelésének engedélyeztetése több hónapig is eltarthat, tekintettel arra, hogy az engedélyeztetés ezen esetben egy több lépcsőből álló folyamat, és ismerjük a magyar bürokráciát és annak anyagi lehetőségeit, amit a kormány nagyon szűkösen mér, és így valóban nagyon elhúzódhatna ez az idő.

Tehát problémák és kérdéseim még mindig vannak. Köszönöm, hogy meghallgattak, és remélem, hogy a módosító indítványok támogatásra kerülnek, és talán jobbá válhat ez a törvény. (Taps a Jobbik soraiban.)