Készült: 2019.12.08.00:29:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

78. ülésnap (2019.06.24.),  13-16. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 9:54


Felszólalások:   9-12   13-16   17-24      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm az államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Schmuck Erzsébet képviselő asszony, LMP-képviselőcsoport: „Egy „lábjegyzet” margójára  az Orbán kormány nyíltan színt vallott a klíma- és energiapolitikájának elhibázottságáról” címmel. Megadom a szót a képviselő asszonynak.

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Múlt héten a kormány klíma- és energiapolitikája több alkalommal is megbukott: megbukott Brüsszelben, és megbukott itt, a magyar Országgyűlésben is, szégyenszemre elégtelenre vizsgázott. Nézzük az elsőt!Az európai parlamenti választások után az első európai tanácsi ülésre mindig kiemelt figyelem fordul, hiszen itt amellett, hogy a kormányfők egyeztetik, hogy az Európai Unió különböző tisztségeire kit akarnak jelölni, emellett mindig napirendre kerül az Európai Unió előtt álló legfontosabb politikai kérdéseknek a számbavétele. Így történt ez most is.

Azt, hogy a klímaváltozás milyen égető kérdéssé vált, jól jelzi, hogy ezen stratégiai kérdések között múlt héten ott szerepelt a klímapolitika, és hogy az Európai Unió elkötelezi magát a szigorúbb klímacélok mellett, elkötelezi magát amellett, hogy 2050-re az Európai Unió gazdaságai, tagországainak a gazdasága karbonsemlegessé válik, ami azt jelenti, hogy nem bocsátanak ki több szén-dioxidot, mint amennyit az elnyelő kapacitásaik képessé tesznek.

Az Európai Tanács múlt heti csúcstalálkozója után ismét csalódniuk kellett azoknak, akik azt remélték, hogy a magyar kormány végre megérti, hogy a klímaváltozás korunk legsúlyosabb és legégetőbb kihívásai közé tartozik. A tavaszi vétó után Orbán Viktor cseh és lengyel kollégáival együtt ismét megakadályozta, hogy az Európai Unió egységesen álljon ki a karbonsemleges európai gazdaság mellett.

Itt érdemes megállni egy pillanatra, mert hogyha az Európai Tanács ezt megelőző ülését nézzük, akkor ott még a német kormány is vétózta az Európai Unió szigorúbb klímaterveit. Viszont a német kormány legalább volt annyira bölcs, hogy odafigyelt az állampolgáraira, és odafigyelt arra, hogy a párizsi klímacélokat nem lehet másképp teljesíteni, hogyha 2050-re nem áll át a magyar gazdaság, illetve nem állnak át az Európai Unió tagországai a karbonsemlegességre, tehát ők most már nem vétózták az Európai Unió szigorúbb klímacélkitűzéseit.

Azt is kell hogy mondjam, hogy a magyar miniszterelnök úgy vétózta meg az Európai Unió szigorúbb klímacélkitűzéseit, hogy múlt héten nekem az azonnali kérdésre azt válaszolta itt a parlamentben a magyar miniszterelnök, hogy Brüsszelben a magyar emberek érdekeit képviseli, és hogy ki fog állni a klímacélok teljesítése mellett. Úgy tűnik, hogy néhány nap elegendő volt arra, hogy a miniszterelnök úr megváltoztassa a kormánynak az álláspontját és a saját álláspontját, és az autóipar érdekei és a német szénipar érdekei mellett áll ki, nem a magyar emberek egészsége mellett.

A magyar miniszterelnök egyébként nagyon vitatható magyarázatot tud adni arra, hogy ezt miért tette, miért vétózta meg a klímacélokat. Először is arról beszélt, hogy az autóipar nagyon sok munkahelyet biztosít. Hát, erre csak azt tudom mondani, hogy bizony nem kellett volna kiszolgáltatni a magyar gazdaságot ennyire az autóipartól való függésnek. A miniszterelnök beszél a pénzről, azt mondja, hogy a javaslatot addig nem lehet támogatni, amíg nem tudjuk, hogy az Európai Unió mekkora forrásokat tud rendelkezésre bocsátani az ipar modernizálására.

(13.30)

Megint csak a kezünket tartjuk, de a feladatokat nem teljesítjük. És arról is beszél a miniszterelnök, hogy a megújítható energia sokkal drágábba kerül, mint az atomenergia.

Először is: 2004 óta az Európai Unió naponta átlagosan 1 milliárd forintot ad többek között arra Magyarországnak, hogy Magyarország gazdasága fenntartható pályára álljon  ezt azonban elmulasztotta a kormány. Csak a multik érdekeit szolgálja ki a kormány, teljesen függővé tette az országot az autóipartól, és folyamatosan azon igyekszik a kormány, hogy minél több autógyártó jöjjön az országba.

De azt is cáfolnom kell, hogy az atomenergia az olcsóbb. Oda kell figyelni európai uniós és más országok szakértőire. A jövő energiája a megújítható energia, a megújítható energia sokkal olcsóbb, mint az atomenergia. Az atomenergia költségeinél figyelembe kell venni az egész életciklusnak a költségeit, így a létesítés és a kivezetés költségeit és a nagy aktivitású hulladékot.

Azt kérdezem a kormánytól (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és a kormány képviselőitől, mikor hajlandó ezt belátni, és mikor fog kiállni valóban a szigorú klímacélok (Az elnök ismét csenget.) mellett. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Dömötör Csaba államtitkár úr kíván válaszolni. Öné a szó, államtitkár úr.

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Egy dologban talán egyetértünk: mindannyiunk számára fontos a környezet és a klíma védelme, mindannyian tiszta levegőt, tiszta vizet és elviselhetőbb klímát szeretnénk. (Demeter Márta közbeszól.) És az sem véletlen  szeretném erre felhívni a figyelmét , hogy az Alaptörvény világosan kimondja, hogy felelősséget viselünk utódainkért, ezért természeti erőforrásaink gondos használatával védjük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit. Éppen ezért mi fontosnak tartjuk a klímával és a környezet védelmével kapcsolatos párbeszédet, és olyan kérdésről van szó, ahol talán lehetséges lesz meghaladni a szokásos belpolitikai vagdalkozás kereteit. (Ungár Péter közbeszól.) Most az, hogy ön azt állítja, hogy a kormány a német szénipar mellett állna, az még nem ebbe az irányba mutat, nem is szeretném ezt komolyan venni. Amikor az intézkedésekről beszélünk, akkor érdemes megnézni a kiindulópontot, honnan is indultunk. Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek az elmúlt évtizedekben úgy növelték jelentősen a gazdasági teljesítményüket, hogy a károsanyag-kibocsátásukat eközben jelentősen csökkentették. Önök ezt nem szokták elmondani itt. (Ungár Péter közbeszól.) Mindez számokban kifejezve: 1990 óta 50 százalékkal nőtt a GDP, miközben 32 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás; és az is beszédes tény, hogy Magyarországon 40 százalékkal alacsonyabb az egy főre eső szén-dioxid-kibocsátás, mint az ezen a téren élharcosnak tekintett Németországban.

Most ami a magyar vállalásokat illeti, Magyarország 2030-ig már tett vállalásokat, és ezeket úgy tudjuk teljesíteni, hogy a klímavédelem terén is eredményeket érünk el, és a magyar családoknak sem kell többet fizetniük az energiáért. A megújuló energia és az atomenergia együttes felhasználásával 2030-ra a hazai áramtermelésnek már a 90 százaléka lehet szén-dioxid-mentes. A mostani csúcson azt javasolták, hogy a tagállamok 2050-re is tegyenek vállalásokat, azonban azt nem fejtették ki, hogy ez milyen pénzügyi terhekkel járna, és milyen pénzügyi terheket róna az európai és a magyar emberekre.

Mi egyetértünk a klímavédelmi törekvésekkel, de akkor lehet, tisztelt képviselő asszony, felelős vállalásokat tenni, ha azt is tudjuk, hogy az Európai Unió milyen forrásokat tud rendelkezésre bocsátani az ipar modernizálására. Megfelelő nagyságrendű források nélkül a rezsiköltségek elszállhatnak, és a vállalatok is óriási terhet kaphatnak a nyakukba, ami a nemzetközi versenyben óriási versenyhátrányba hozhatja őket (Korózs Lajos közbeszól.), és akkor azokra a béremelésekre is sokkal kisebb lehetőségük lesz, amit egyébként önök is szorgalmaznak.

Szóval, a magyar kormány nyitott a klíma védelmét célzó további javaslatokra, de ehhez további tárgyalásokra van szükség, amelyek a következmények és a terhek minden egyes részletére kiterjednek. Nem elég hangzatos szlogeneket ismertetni, mélységi hatásvizsgálatra van szükség; nem kicsi a tét. (Dr. Vadai Ágnes: Így van!)

Egyetlen példát hadd mondjak önnek… (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.), egyetlen példát hadd mondjak önnek  lehet, hogy Ungár képviselő úr ezen jól szórakozik, mint hogyha hobbiként tekintene erre az egészre itt, ami az Országgyűlésben mások számára munka (Arató Gergely: Nehéz is magát komolyan venni!) , szóval engedje meg, hogy egy példát hozzak, tisztelt képviselő asszony! Miközben nálunk harmadával lett olcsóbb az energia ára 2010-hez képest, az önök által gyakran hivatkozott Németországban 26 százalékkal drágult, az ipari fogyasztók számára ennél sokkal jobban, 32 százalékkal drágult. Olyan következmény ez, tisztelt képviselő asszony, amit nem szabad elhallgatni a magyar emberek elől.

Szóval, arra kérjük az ellenzéket, minden egyes ellenzéki pártot, hogy amikor mindenféle javaslatokat tesznek, akkor arról is nyilatkozzanak, hogy a javaslataik mekkora többletkiadást raknának a magyar családok nyakába. (Demeter Márta közbeszól.) Szeretnénk azt gondolni, hogy tanultak a választás eredményéből, és hajlandóak legalább néha megfontolni a magyar emberek szempontjait. (Dr. Vadai Ágnes: Nem kéne a fákat kivágni!  Demeter Márta közbeszól.) Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   9-12   13-16   17-24      Ülésnap adatai