Készült: 2019.12.08.11:40:33 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

62. ülésnap (2019.03.20.),  43-60. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 1:32:21


Felszólalások:   15-42   43-60   61-76      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Én is köszönöm szépen. Több tíz év sem elég ahhoz, hogy az embert ne érje meglepetés akkor, amikor a közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvényjavaslat irodalmi rejtélyeket is magában hordoz, akár egy bölcsész számára. Ezzel zárom le a törvényjavaslat vitáját, és teszem azt a kevésbé lírai, ám fontos bejelentést, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.Na kérem, így érkezünk el „Az egyes klímapolitikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig” napirendi ponthoz.

(12.00)

A kormány-előterjesztés T/5240. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót Kaderják Péter úrnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárának, előterjesztőnek. Államtitkár úr, parancsoljon!

DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Nagyon szépen köszönöm, tisztelt elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A jelen törvényjavaslat a klímapolitika területén két törvény jogharmonizációs célú módosítására irányul. A nevezett két törvény az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény. A törvényjavaslat ezen túlmenően javaslatot tesz a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény kis terjedelmű módosítására is. Engedjék meg, hogy a továbbiakban röviden összefoglaljam a törvényjavaslat legfontosabb elemeit.Az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosításának célja a törvény jogharmonizációs záradékának a kiegészítése. A másik: az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvénynek ugyancsak a jogharmonizációs célú módosítására tesz javaslatot.

Emellett a 2003/87/EK irányelv új 27a. cikkének (3) bekezdésére tekintettel a tagállamoknak lehetőségük van az irányelvben meghatározott feltételek fennállása esetén kihagyni létesítményeket az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszeréből. A módosítási javaslat egyúttal ennek a részletszabályait is megteremti.

A törvényjavaslat e törvény tekintetében a légijármű-üzembentartók részére történő térítésmentes kvótakiosztási szabályokat is módosítja a 2017-2023 közötti időszakra.

Végül, a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény módosítása egyrészről egyértelműen biztosítja, hogy a biztonsági készletezéshez kapcsolódó földgáztárolás során is megfelelően érvényesüljön a legkisebb költség elve, valamint a javaslat szerinti módosítás leszűkíti a tagihozzájárulás-fizetés visszaigénylése intézményét a lakossági fogyasztás után befizetett tagi hozzájárulás visszaigénylésére.

Tisztelt Országgyűlés! A fentiek alapján a törvényjavaslat elfogadásának a következő eredményei lesznek. A klímapolitikai tárgyú jogszabályok tekintetében hazánk határidőben eleget tesz az uniós tagságból fakadó jogharmonizációs kötelezettségének. Az arra jogosult létesítményeknek lehetőségük nyílik arra, hogy az előírt feltételeknek megfelelő berendezéseiket kérésük esetén kivonják az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszeréből, ezáltal csökkennek a gazdasági szereplők adminisztrációs terhei. Ezen intézkedés hatásaként továbbá, 30 eurós kibocsátási kvótaárat feltételezve, szakértői becslés szerint a mentesítést kérő üzemeltetők költségei éves szinten körülbelül 10 millió forinttal csökkenhetnek átlagosan, ezzel tehát az ipari energiához kapcsolódó költségcsökkentés valósul meg Unió-konform módon.

Végül, egyértelműen érvényesülni fog a legkisebb költség és a méltányosság elve a biztonsági földgázkészletezéshez kapcsolódó tárolás során. Ezáltal változatlan fogyasztói terhek mellett nagyobb földgázmennyiség biztonsági készletezése valósulhat meg szükség esetén.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az egyes klímapolitikai tárgyú törvények módosításáról szóló T/5240. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként a Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka, Koncz Ferenc képviselő úr következik. Parancsoljon!

KONCZ FERENC, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő, az egyes klímapolitikai tárgyú törvények módosításáról szóló T/5240. számú törvényjavaslat, ahogyan azt az államtitkár úr is ismertette, a klímapolitika területén két törvény jogharmonizációs célú módosítására, valamint a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény kis terjedelmű módosítására tesz javaslatot.Bevezetésként kérem, engedjék meg, hogy idézzem Áder János köztársasági elnök úr gondolatát: „A klímaváltozás nemcsak veszély, egyúttal lehetőség is.” A módosítások, amint azt láthatják, a magyar társadalom és a nemzetgazdaság érdekét szolgálják. Felvenni a harcot az éghajlatváltozás okozta nehézségekkel valódi kihívás, azonban nem megoldhatatlan feladat.

A kormány ez idáig kiemelt hangsúlyt fektetett a klímapolitika legfőbb tevékenységi területeire. Célkitűzései között szerepel az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye alá tartozó megállapodások végrehajtása, a nemzeti éghajlatváltozási stratégia vagy EU emissziókereskedelmi rendszere, röviden EU ETS, és az erőfeszítés-megosztási határozat, röviden ESD. Az EU ETS-hez kapcsolódóan, és visszautalva államtitkár úr szavaira, a tagállamoknak lehetősége van az irányelvben meghatározott feltételek fennállása esetén kihagyni létesítményeket az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréből.

2018. december 4. és 2019. január 2. között társadalmi konzultáció zajlott le a potenciálisan érintett létesítmények körében. Az egyeztetés eredménye alapján az érdeklődés csupán az irányelv 27a. cikke (3) bekezdése esetében volt jelentős. 26 létesítmény jelezte, hogy van olyan berendezése, amely a feltételeknek megfelel, és szándékában is áll kérni annak kihagyását az EU ETS hatálya alól. Ezzel szemben a 27. cikk szerinti egyenértékű tagállami intézkedés bevezetése iránt a jogosult létesítmények közül csak 11 érdeklődött. A 27a. cikk (1)-(2) bekezdése szerinti opcióra pedig egy jogosult létesítmény sem jelentkezett. Szeretném hangsúlyozni, hogy az előterjesztés ezen törvény módosításával ennek a részletszabályait teremti meg.

A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény módosítását illetően államtitkár úr kiemelte azt a fontos tényezőt, hogy a javaslat általi módosítás leszűkíti a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség részére fizetendő tagi hozzájárulás visszaigénylésének intézményét a lakossági fogyasztás utáni befizetés visszaigénylésére, azaz a nem energetikai célú földgázfelhasználás után ismét meg kell fizetni a készletezés díját. Ezen két intézkedés biztosítja, hogy változatlan fogyasztói terhek mellett nagyobb földgázmennyiség kerülhessen biztonsági célú készletezésre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök bizonyára látják, hogy a törvényjavaslat jelentős klímapolitikai és energetikai vonatkozású változásokat szorgalmaz, amelyek a hatékonyabb és szervezettebb működés alapjait teremtik meg. A törvényjavaslat tartalmát megismerve nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a módosítások valóban a klímapolitikai tárgyú törvények megreformálását, a hasznos és érdemi tapasztalatok érvényesítését hivatottak szolgálni. Kérem tehát, hogy támogassák az önök előtt fekvő T/5240. számú törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka, Kepli Lajos képviselő úr következik. Parancsoljon!

DR. KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt szokták mondani, hogy egy fecske nem csinál nyarat, különösen azok, akik próbálják a saját felelősségüket elbagatellizálni a közös jövőnkkel kapcsolatban.Én viszont azt mondom, hogy minden egyes fecske és minden egyes ember tevőleges hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a jövő valóban olyan legyen, amire büszkék lehetünk, hogy bolygónkat megvédhessük és megmenthessük.

(12.10)

Ehhez képest, ha már a fecskéknél tartunk, egyébként nagyon szomorú, hogy egymillió fecske hiányzik Magyarországról jelen pillanatban. Hogy hogy jön ez a klímavédelemhez és ehhez a törvényjavaslathoz, arra is hamarosan rá fogok térni, hiszen nem véletlen, hogy ez az egymillió fecske eltűnt Magyarországról. Az emberi tevékenység, a korlátlan és felelőtlen vegyszerhasználat és sok minden más, ami hozzájárult ahhoz, hogy ez bekövetkezhessen. (Koncz Ferenc közbeszól.)

Amennyiben államtitkár úr és elnök úr megengedi, akkor én egy picit tágabb perspektívában beszélnék erről a kérdéskörről, hiszen az előttünk fekvő törvényjavaslat egy abszolút technikai javaslat és jogharmonizációs célú. Természetesen nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek alapjaiban változtatnák meg a klímapolitikához való hozzáállásunkat vagy akár ennek az eredményét. Ezért szeretném kihasználni ezt a lehetőséget, a vezérszónoki felszólalás lehetőségét, hogy ismételten elmondjuk azt, amiben szerintem minden jóérzésű magyar országgyűlési képviselő egyetért, mindenki, aki erre a témára egy kicsit fogékony vagy érzékeny, hogy valamit tennünk kell, és nagyon sürgősen tennünk kell a klímaváltozás megfékezése kapcsán, és sokkal többet, mint amit jelen pillanatban ezek a törvényjavaslatok, ezek a törvénymódosítások lehetővé tesznek. Hiszen nem 2030-ra vagy 2050-re kell nekünk előrenéznünk, hanem már a következő évekre, és már a következő hónapokra is, hiszen itt van és kézzelfogható jelei vannak a klímaváltozásnak már a jelen pillanatban is. Tehát valószínűleg az üvegházhatásúgáz-kibocsátás tekintetében és más klímavédelmi intézkedések tekintetében nem tettünk meg mindent mi, emberiség az elmúlt években, és nem teszünk meg most sem.

Nagyon szomorú és egyben jelképes is, hogy erre az egész világ figyelmét egy 16 éves fiatal svéd diáklánynak kell felhívni, aki tüntetést szervezett a svéd parlament előtt ebbéli érzékenysége okán, hogy a svéd parlament, amely egyébként talán világszinten is a legtöbbet tesz a klímaváltozás elleni harcban  az egyike legalábbis azoknak az országoknak , még többet tegyen meg, hiszen nincsenek már évtizedeink, nincsenek éveink arra, hogy megállítsuk azt a folyamatot, ami előbb-utóbb visszafordíthatatlan lesz. A Greta Thunberg nevű hölgy elindította ezt a Fridays for Future nevű kezdeményezést, ami azt jelenti, hogy Magyarországon is, többek között itt, a Parlament előtt is péntekenként klímatüntetéseket tartanak diákok, és természetesen nagyon üdvözlendő, és jó, hogy egyre többen emelik fel a szavukat a jövőért és a klímáért.

A helyzet aggasztó, és ugye, elhangzott egy héttel ezelőtt Cañete uniós biztos látogatásán is, amikor is a Fenntartható fejlődés bizottságával és más bizottság tagjaival közös találkozón eszméket cseréltünk azzal kapcsolatban, hogy vajon megvalósulhat-e az a szén-dioxid-semleges Európa 2050-re, amit az Európai Bizottság elképzelt. Kifejeztem abbéli aggodalmamat, hogy valószínűleg ennek nem 2050-re kellene megvalósulnia, hanem jóval hamarabb ahhoz, hogy visszafordítsuk azokat a folyamatokat, amelyeket már jelenleg is érzékelhetünk.

Sokan mondják azt, hogy ez nem Magyarország problémája, világszintű probléma, mi, magyarok olyan sokat nem tudunk ehhez hozzátenni, sőt vajmi keveset, hiszen a szennyező nagyhatalmak, mint az Egyesült Államok meg Kína, nem annyira látszik hozzájárulni ezekhez a folyamatokhoz, és ez valóban így van, de ennek ellenére nekünk a saját részünket kell kivenni ebből a harcból. Magyarország igenis ki van téve annak a kockázatnak, amit a klímaváltozás jelent. Ezt már ma is tapasztalhatjuk a szélsőséges időjárási körülmények kapcsán a nyári hőségnapok számában, akkor a csapadékeloszlás szélsőségessége okán hol árvíz-, hol aszályjelenségek fordulnak elő, eltűnnek fajok, és ezek helyét olyan özönfajok veszik át, amik az allergia mint megbetegedés kockázatát fokozzák, egyre több az allergiás megbetegedés, ez is összefügg az éghajlatváltozással. Minden mindennel összefügg, tehát még egyszer mondom, hogy igenis ehhez a törvényjavaslathoz szervesen kapcsolódik az, amiről most itt beszélek.

Hogy Magyarországon még milyen jelei vannak annak, hogy a klímánk igenis változik, és hogy nagyon sürgősen tennie kell a kormánynak radikális, drasztikus intézkedéseket, annak kapcsán a fecskékről már beszéltem. Azért hoztam szóba, mert a rovarfajok eltűnése és a vegyszerhasználat volt az oka annak, hogy a madárállomány is ilyen nagy mértékben lecsökkent, de mondjuk, az egyéb betegségeket, vírusokat hordozó vérszívók száma viszont igenis szaporodik, és olyan betegségeknek, mint a nílusi láz, amik soha nem fordultak elő, mondjuk, korábban Magyarországon vagy csak elvétve, bizony 2025-re Európában Szerbia után a második leggyakoribb előfordulása Magyarországon lesz. Természetesen sok olyan tényező van, amiben mi magunk is tehetünk ennek a hatásnak a megfékezéséért.

Itt nagyon sok mindenről lehetne beszélni, akár az energiahatékonysági intézkedések kapcsán, akár a lakossági szokások megváltozása kapcsán. Sok helyen részben a szegénység okán, részben más okokból kifolyólag a fatüzelésű tüzelőberendezésekben hulladékkal is tüzelnek, főleg műanyag hulladékkal, ami nemcsak az egészségre, de a klímára is rendkívül káros hatással bír. De természetesen az sem egy pozitív folyamat, hogy miközben a klímavédelem élharcosainak igyekszünk feltüntetni magunkat  köztársasági elnök úr legalábbis nemzetközi fórumokon , aközben a nálunk székelő összeszerelő üzemek, autógyárak kedvéért pedig derogációs kérelmekkel fordulunk az Európai Bizottsághoz, illetve nem is derogációs kérelmekkel, hanem nagyobb szennyezési kvótát kérve a lehetőségeinkhez képest, hiszen ezek az autógyárak adják ma, jelen pillanatban a magyar gazdaság egy jelentős részét, és sajnos ez egy egyoldalú függőséget jelent ahelyett, hogy klímasemleges vagy klímabarát iparágakkal próbálná ezt a kormány kiváltani hosszabb távon, még inkább, és ahogy telnek az évek, egyre jobban építünk az autóiparra.

Zárójelben jegyzem meg  és ez már inkább gazdasági kérdés , hogy amint egy világválság bekövetkezik, gazdasági válság, azt nyilván az autóipar fogja talán az elsők között megérezni, és ha egy ország gazdasága ennyire egyoldalúan az autóiparra és annak a beszállítóiparára épül, akkor bizony nagyon-nagyon érzékeny és kitett az ilyen gazdasági válságoknak. De ez nem klímavédelmi kérdés.

A mezőgazdaság tekintetében is…  ez a klímavédelem szempontjából az egyik jelentős ágazat, hiszen az állattenyésztés miatt irtják ki a legtöbb erdőt világszerte, de Magyarországon is nagyon-nagyon meg fogja sínyleni a klímaváltozás hatásait, hiszen előrejelzések szerint például 2050-ben nem fog már burgonya teremni Magyarországon, és ez is azt jelzi, hogy egyre kevesebb a csapadék, egyre szélsőségesebb az eloszlás, és emiatt bizony nekünk nagyon oda kell figyelni a klímavédelmi intézkedésekre. A párizsi egyezmény 2 fokos célkitűzést írt elő, hogy a 2 fokon belül maradjon a felmelegedés mértéke, illetve lehetőség szerint 1,5 fok, ehhez képest a jelenlegi vállalások alapján 3 és 4 fok közé teszik azt a felmelegedési intervallumot, ami várhatóan be fog következni, ez pedig katasztrofális, valószínűleg visszafordíthatatlan következményekkel jár. Tehát nekünk mindenképpen cselekednünk kell, és radikálisan kell cselekednünk.

Természetesen a közlekedési ágazatok…  ugye, itt a törvényjavaslatban is a légi közlekedésre vonatkozó szabályozás is felmerült, csak hogy utaljak valamiben magára a szabályozásra is. A légi közlekedés az egyike azoknak, amelyek leginkább hozzájárulnak az üvegházhatású gázok kibocsátásához. Manapság rendkívül intenzív légi forgalom tapasztalható Magyarország területén is többek között, és nyilvánvaló, hogy a jövőben nem csökkenni, hanem növekedni fog ennek az intenzitása. Tehát meg kell próbálnunk a közlekedési ágazatokat is klímabarátabbá tenni, és ezeknek a szerkezetét, legalább a földi közlekedését megváltoztatni, és egyre inkább átterelni akár az elektromobilitás irányba. Természetesen ott sem mindegy, hogy milyen energiahordozóból termeljük meg azt az áramot. Lehetőleg megújuló energiaforrások felé kellene elmozdulni.

(12.20)

Nagyon sok mindenről tudnék még beszélni természetesen ennek a témának a kapcsán. Azért is próbáltam egy kicsit tágabb prespektívából rávilágítani a kérdésre, mert nagyon ritkán hangzik el a parlament előtt olyan felszólalás, amelyben mi magunk, országgyűlési képviselők, törvényhozók felelősségét hívjuk fel arra, hogy milyen fontos és súlyos kérdés előtt állunk. Még ma nem hisszük el, amíg egyre inkább a kézzelfogható jeleit nem tapasztaljuk, mennyire hatással lesz a mindennapi életünkre, már a mi sajátunkra is, de a gyerekeinkére meg az unokáinkéra aztán végképp, és mi vagyunk az az utolsó generáció, azt mondják, aki ez ellen még tehet valamit. Ezért természetes, hogy minden, akár még ilyen technikai jellegű törvénymódosító javaslatot is ki kell használni arra, hogy ezekre a veszélyekre felhívjuk a figyelmet.

Az Európai Unió egyébként valóban az a közösség, amely talán világszinten is éllovas abban, hogy akadályozzuk meg a klímaváltozást, amennyire lehet. De jó lenne, ha abban is éllovas lenne, Magyarország is többek között, hogy hogyan készüljünk fel a mégis bekövetkező éghajlatváltozás hatásaira, hiszen legalább akkora, de szerintem inkább még többszörös költséggel fog járni az, hogy kivédjük az áradások, az aszályos időszakok, a megbetegedések fokozódása és különböző egyéb más következményeit a klímaváltozásnak. Tehát az Európai Unió élen jár e küzdelemben, de világszinten ez még természetesen kevés ahhoz, hogy eredményt tudjunk elérni. Én azt gondolom, hogy a körforgásos gazdaság az egyik valóban hatékony módja annak, hogy ténylegesen tegyünk a klímaváltozás hatásainak megfékezéséért vagy megakadályozásáért. Az erre való áttérés egy nagyon sürgető feladat, hogy minél inkább elsajátítsuk ezt a szemléletet, hogy az iparunkat és a mindennapi életünket úgy alakítsuk ki, hogy a fogyasztói társadalom ne egy óriási hulladéktermelő szektor legyen, hanem valóban  ha csak a hulladék területére kitérek egy mondat erejéig , minél inkább a megelőzés és a teljes körű újrahasznosítás szempontja végre-valahára teret nyerjen Magyarországon is. Jelen pillanatban sajnos még nem errefelé haladunk.

Egyébként pedig, és ezzel zárnám a gondolataimat, az emberi tudatnak, tudatosságnak az átalakítása nélkül nagyon nehéz lesz eredményeket elérni. Hiszen amíg legtöbben ma, amikor éghajlatváltozásról vagy klímavédelemről hallanak, csak megvonják a vállukat, vagy egy félmosolyt eleresztenek, hogy hol érint ez minket, jelentéktelen témának hajlamosak besorolni, addig nagyon nagy bajban vagyunk. S főleg, ha döntéshozók teszik ezt. Egy  idézőjelben  „egyszerű” átlagpolgárnál is veszélyes az, ha a saját életében ezeket a hatásokat nem veszi figyelembe vagy nem úgy éli az életét, de egy döntéshozó, aki akár emberek millióinak a jövőbeli sorsáról dönt, és jelen esetben különösen gondolok a kormánypárti döntéshozókra, hiszen az ő kezükben és az ő felelősségükben van ebben a kérdésben is a döntés, az már jóval súlyosabb, fajsúlyosabb.

Államtitkár úr képviselője a klímavédelemnek, ennek a területnek és az energetikának is a kormányon belül. Én azzal az üzenettel szeretném zárni, hogy minden olyan törvényjavaslatot, ahogy eddig is, amely picikét is hozzájárulhat ahhoz, hogy előrébb lépjünk akár egy apró lépést, a Jobbik és személy szerint jómagam is jó szívvel támogatok. De azt szeretném kérni, hogy az apró lépések helyett próbáljunk meg jóval nagyobb lépéseket megtenni azért, hogy Magyarország, egyáltalán az emberiség és a Föld a jövőben is élhető maradjon. Nekünk természetesen a szívünkhöz legközelebb Magyarország áll. Mi azt szeretnénk, ha Magyarországon az éghajlatváltozás nem teremtene olyan feltételeket, ami miatt akár egyetlen embernek is el kellene hagynia ezt az országot. Viszont az ellentétes irányú folyamatnak igen nagy a veszélye, hiszen a klímaváltozás miatti migráció óriási veszély, ami százmilliókat mozdíthat el Afrika szubszaharai részéről, az otthonaikból a jövőben. Erre is fel kell készülnünk. Emiatt is cselekednünk kell, és természetesen az emberiség megmentése érdekében is. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Most a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka, Aradszki András képviselő úr következik. Parancsoljon!

DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Látszólag egy technikai jellegű törvénymódosító csomag van előttünk, amely három jogszabályt, három törvényt céloz meg módosítani. Az egyik az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezmény és annak a kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény. A másik az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítása. Harmadrészt pedig a szénhidrogén- és földgázkészletezésről szóló törvény módosításáról tárgyalunk. Ahogy az előttem szóló képviselőtársam, Kepli Lajos is elég széleskörűen megközelítve mondta el az álláspontját ennek a törvényjavaslatnak a mentén, én sem kerülhetem meg azt, hogy ezek a részletszabályok rendkívül fontosak, előremutatóak abból a szempontból, hogy megfeleljünk az európai uniós követelményeknek, és nem lesz kötelezettségszegési eljárás. A szénhidrogén készletezéséről szóló törvény alapján két értéke lesz. Egyrészt biztosítja a Szénhidrogén Készletező Szövetség biztos egyensúlyát annak érdekében, hogy az ellátásbiztonság szempontjából rendkívül fontos földgáztárolásban hatékonyan és megfelelő pénzügyi, gazdasági háttérrel tudjon részt venni. De ennek van egy olyan aspektusa is, hogy segít megvédeni a rezsicsökkentés értékeit, mert továbbra is a lakossági fogyasztáshoz kapcsolódó földgázfogyasztás készletezési költségét vissza lehet igényelni. Tehát ez nem terhelődik rá az egyetemes szolgáltatásban részt vevőkre, akik nem mások, mint a magyar állampolgárok döntő többsége, 99,9 százaléka.

Ezen túl valóban érdemes arról is beszélni, hogy mit tesz Magyarország ebben a nagy rendszerben a földgolyó értékeinek megvédésére, ahogyan mi, kereszténydemokraták mondjuk, a teremtett világ megvédése érdekében teszünk és gondolunk. Magyarország a klímavédelemben összhangban mozog, összhangban cselekszik az európai uniós közösséggel. Ennek ékes példája volt a párizsi keretegyezmény elfogadása, ahol volt szerencsém részt venni, ahol az Európai Unió képviselte az európai uniós országok álláspontját, nem volt külön álláspontunk, a meghatározott európai uniós célokat Magyarország támogatásával és egyetértésével együtt tudta képviselni. Az Európai Unió határozott kiállást tanúsított a klímavédelem mellett, és felhívta a figyelmet arra, hogy valóban sorsdöntő időszak előtt állunk. Ha nem sikerült a klímavédelmet úgy átalakítani, úgy ösztönözni az energiafelhasználást, a mezőgazdaság üzemeltetését, a közlekedést, amely szintén jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátási terület, akkor bizony az emberiség létfeltételei, azon belül Európa és Magyarország létfeltételei jelentősen romlanak, s ha továbbmegyünk ezen az úton és nem tudjuk megállítani ezeket a folyamatokat, akkor a létfeltételeink, életfeltételeink nagyon romlanak. Zárójelben jegyzem meg, hogy e tekintetben a felkészülés ezekre a változásokra legalább olyan fontos, mint a változások megakadályozása érdekében kifejtendő megelőző intézkedési sor, azaz az emissziókibocsátás csökkentése.

Én azt látom az előterjesztett törvényjavaslatból, hogy igazodik az európai trendekhez. Nagyon fontosnak tartom, hogy a gazdasági szereplőkkel konzultálva hozta meg azt a döntését az előterjesztő, illetve hozzuk meg majd a törvény elfogadásával mi magunk azt a döntést, hogy milyen módon lehet kivenni létesítményeket az ETS rendszerből, amely ugyan csekély összeget, 10 millió forintra becsült összeget takarít meg az érintett gazdálkodó szervezeteknek. Lehet rá legyinteni, hogy mi az a 10 millió forint. Én inkább arról az oldalról nézném meg, hogy csak ennyi érintett létesítmény van az országban, ami azt is mutatja, hogy a magyar gazdaságnak, a magyar iparnak abból a szempontból lehet nézni az értékeit, ami azt mutatja, hogy hatékonyan működik. Tehát nincs sok olyan felesleges létesítmény, amely rászolgált arra, hogy kivegyük őket ebből a rendszerből, jogosultak lennének, hogy kivegyük őket ebből a rendszerből.

(12.30)

Mindezek tükrében azt látom, hogy maga a törvényjavaslat mind eszközrendszerében, mind pedig tartalmában megfelelő módon szolgálja a klímapolitika alakítását, elősegíti az üvegházhatású gázok csökkentését, így a magunk részéről támogatni tudjuk. A jövőben is támogatni fogunk minden olyan intézkedést, amely a klímavédelem mellett és az éghajlatváltozással szemben tud fellépni. Ez lehet magyarországi szint, európai szint vagy globális szint. Hozzá kell tennem, teljesen egyetértek azokkal a véleményekkel, hogy mindenkinek meg kell tenni a magáét, személyként, nemzetként, nagyobb nemzetközösséghez tartozóként és emberként egyaránt, hogy ezek az előrevetített következmények ne következzenek be, ne álljanak elő.

Vannak olyan hangok is, hogy az egész egy nagy fals dolog. Nem akarok itt erre véleményt mondani, csak egyszerű, józan ésszel gondolkozom azon, hogy ha tisztábbá, jobbá tesszük az életfeltételeinket, jobban megőrizzük a természeti értékeinket, a biodiverzitást, akkor mi, emberek fogunk jobban élni, jobb közérzettel fogunk élni, tehát semmilyen ilyen tevékenység, ilyen intézkedéssorozat nem fölösleges.

Azt azért hozzá kell tennem, hogy annak a részét is érdemes lenne megvizsgálni, hogy milyen társadalompolitikai következményei vannak annak a hatékony klímavédelemnek, ami elősegíti a földgolyó megvédését, az emberi létfeltételek megteremtését. De úgy gondolom, e törvény kapcsán ezt a vitát ne nyissuk meg, csak jelezném, hogy ez is egy bonyolult probléma lehet.

Még egyszer megismétlem, támogatja a Kereszténydemokrata Néppárt az előterjesztett javaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tóbiás József képviselő úr, az MSZP vezérszónoka következik. Parancsoljon!

TÓBIÁS JÓZSEF, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Jó volt hallgatni eddig ezt a vitát, ami egy jogharmonizációs törvényjavaslat, ha úgy tetszik, és még néhány másik téma, eközben pedig egy nagyon komoly, a fenntartható fejlődés, a világ és a környezetváltozás hatásaira való felkészülés és azzal szemben való meghatározás vitájával lehetne jeleskedni. De ahhoz egyrészt kevesen vagyunk a teremben, hogy jóízű vitát lehessen folytatni, és nem is biztos, hogy ez a terem alkalmas arra, hogy egy ilyen vitát lefolytassunk.Egyetértek Aradszki képviselőtársammal, hogy azért minden úgy kezdődik, hogy először az egyénnél, a szűkebb környezetben kell elrendezni, szerintem elsősorban fejben ezeket a kérdéseket. Aztán, amíg eljutunk a nagy rendszerekig, amíg ők is megértik, hogy végül is ők okozzák a legnagyobb problémát, az egy bonyolultabb eljárást vesz igénybe, és lehet, hogy akkor már késő lesz. De ne legyen az ember pesszimista a társadalom, az emberiség jövőjét tekintve, hanem legyen optimista, ahogy Kepli Lajos képviselőtársam fogalmazta, egy 15 éves ember is tud csodát csinálni ebben a világban.

De vissza magára az előterjesztésre: az előttünk lévő 5240. számú törvényjavaslat „Az egyes klímapolitikai tárgyú törvények módosításáról” címet viseli. A törvénymódosítás címét, a javaslat első felét elolvasva teljes mértékben értem. Egy jogharmonizációs feladatnak felel meg maga a törvényjavaslat, a kiotói jegyzőkönyv végrehajtási keretrendszeréről a 2007. év LX. törvény, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi törvény jogharmonizációs célú módosításáról szól.

Na de, tovább olvasva nem értem, hogy miként kerül ide, a klímapolitikai tárgyú törvénymódosítások közé a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény módosítása. Erről szeretnék bővebben szólni. A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi törvény kis terjedelmű módosítása ez  írja az előterjesztő , amelynek alapján 2019. május 1-től megszűnik az a lehetőség, hogy a nem igazoltan, nem energetikai célra, hanem vegyipari célra, vegyipari alapanyagként hoznak be, használnak fel vagy értékesítenek, a vegyipari vállalkozás visszaigényelhesse az MSZKSZ részére megfizetett tagi hozzájárulás legfeljebb 80 százalékát. A törvénytervezet hatálybalépése a kihirdetést követő 8. nap, illetve egyes rendelkezések 2019. május 1.

Az alábbi észrevételeket szeretném tenni a frakciónk nevében. Az első észrevételünk, hogy 2019. május 1-től megszűnik a vegyipari célra vásárolt földgáz beszerzése után megfizetett készletezési díj visszaigényelhetősége. Az indoklás enyhén szólva elég zavaros, és itt szeretnék idézni magából a javaslatból: „A tagi hozzájárulás-fizetés visszaigénylés intézménye leszűkítésre kerül a lakossági fogyasztás után befizetett tagi hozzájárulás visszaigénylésének.” Szeretném megkérdezni az előterjesztőt, hogy ön érti-e. Ha érti, akkor legyen szíves elmagyarázni azoknak is, akik amúgy kellene, hogy ezt értsék, de nem megy nekik, mert én őszintén vállalom, ezt a mondatot nem értettem.

További észrevétel, hogy ez a visszaigénylési lehetőség 2016 tavaszán került be az Fbkt.-be, 2017. január 1-jén lépett hatályba, ugyancsak a kormány javaslatára azzal az indoklással, hogy a hazai vegyipari cégek versenyképességét erősítsék. A javaslatot szinte mindenki egyhangúlag támogatta akkor az Országgyűlésben. Az akkori parlamenti felszólalásokból szeretném idézni Aradszki képviselőtársamat, aki akkor az NFM államtitkári feladatkörét látta el. „Magyarországon 2015. évben az ipari célból felhasznált földgáz összesen 5,46 millió köbméter volt, amelyből 0,76 millió köbméter került közvetlenül vegyipari alapanyagként és nem energetikai célból felhasználásra. A földgázt vegyipari célokra felhasználó vállalkozások számára a készletezésben való részvétel és a készletezéssel kapcsolatos díjfizetési kötelezettség jelentős költségeket okoz, mely költségeket ezen vállalkozások az általuk termelt vegyipari termékek árában kénytelenek áthárítani a vevőikre. Mindez a vegyipari vállalkozások versenyképességének csökkentését eredményezi”.

Manninger Jenő: „Magyarországon a vegyipari alapanyagként és nem energetikai célból felhasználásra került földgáz mintegy 14 százaléka az ipari célból felhasznált földgáznak, amit vegyipari alapanyagként használnak. Tehát látjuk, hogy az egésznek egy kisebb százalékáról van szó. Ugyanakkor ez igen jelentős a vegyipar számára.”

Más pártok képviselőitől, dr. Tóth Bertalan, 2016-ban: „A törvényjavaslat célja támogatható, tekintettel arra, hogy azzal elősegíthető a hazai vegyipari cégek versenyképességének növelése. A törvényjavaslat szerinti cél eléréséhez ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a hazai vegyipari cégeket ellátó földgázkereskedők ne terheljék rá, ne hárítsák tovább ezekre a cégekre az általuk visszaigényelhető, akár több száz millió forintot is kitevő készletezési díjat. Erre mindenképpen oda kell figyelni”.

Kepli Lajos képviselőtársam: „Mi sem állt távolabb a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakciójától, mint hogy akadályozza a hazai vegyipari cégeket a versenyképességük javításában. Éppen ezért, meglepő módon, a törvényjavaslatot mi is támogatjuk, és nagyon reméljük, hogy az így megmaradt többletprofitot munkahelyteremtési beruházásokra is fordítani fogják ezek a vállalkozások, és akkor mindenki jól jár.”

Ez 2016, tisztelt képviselőtársaim. Ezek után mi a helyzet? Ha jól értem az előterjesztőt, ezek szerint vagy az van, hogy ezek a hazai vegyipari cégek már nagyon versenyképesek, és nem tartanak igényt ezekre a kedvezményekre, a visszaigénylésre, magyarán nem kívánjuk őket tovább erősíteni, mert már nagyon versenyképessé váltak. Sőt, újra elő akarják állítani azt a helyzetet, amit ők maguk korábban diszkriminatívnak tartottak, vagy valami más konkrét gazdasági érdekellentét, konfliktus húzódik mögötte, amit ilyen módon kíván rendezni az előterjesztő, a tárca.

Mindezek mellett, vagy mindezek okán inkább, jelzem, hogy az MSZP a törvényjavaslatot nem fogja támogatni, tekintettel arra, hogy hátrányosan érinti a hazai vegyipari cégek működését. Már most megemlítem, hogy frakciónk, annak vezetője és tagjai módosító javaslatot nyújtottak be a hazai vegyipari cégek versenyképességének megőrzése, a magyar cégek stabil fejlődésének biztosítása érdekében, a földgáz beszerzése után megfizetett készletezési díj visszaigényelhetőségének fennmaradása érdekében. Köszönöm, elnök úr, megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm, képviselő úr. Most pedig Hajdu László képviselő úr, a Demokratikus Koalíció képviselőcsoportjának vezérszónoka következik. Képviselő úr, tessék!

HAJDU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A T/5240. törvényjavaslatot átolvasva és tanulmányozva, egyetértve azzal, hogy ez látszólag egyébként valóban egy kis jelentőségű törvénymódosítás, valójában azonban olyan területet érint, ami akár egy egész napos parlamenti vitát is megérne, hogy érdemben ezt a kérdést egy kicsit tudjuk átbeszélni.

(12.40)

Kepli Lajos képviselőtársam tett rá kísérletet, hogy kicsit átfogóbban erről a kérdésről szót váltson ennek a kis jelentőségű módosításnak a során, ami  MSZP-s képviselőtársam hozzászólását is figyelembe véve  nem is olyan kis jelentőségű, mert a vegyipart érinti ilyen mértékben, ez elkerülte a mi figyelmünket. Az azért mégis elgondolkodtatott, hogy a földgáz tárolása, én is néztem, harmadik blokként hogyan illik ide, de környezetvédelem, elfogadtam, hogy ez ideillik, és nem is koncentráltam erre, teljesen természetesnek tartottam, hogy ezt oda lehet rakni.

Azt gondolom, hogy mi a Fenntartható fejlődés bizottságának tagjaként több alkalommal is  az elnök asszony is itt van, az alelnök úr is, tehát tulajdonképpen a Fenntartható fejlődés bizottsága itt egy ilyen önálló napot is tud tartani, és Kaderják államtitkár úr is szokott hozzánk jönni, így tehát egymás között vagyunk, és beszéljük meg ezeket a dolgokat , számos esetben beszélünk arról a kérdésről, amit nemzeti éghajlatváltozási stratégiaként ismerünk, illetve a nemzeti energiastratégia felülvizsgálatakor, amit már 2018-ban elkezdtünk, foglalkoztunk ezzel a nagyon fontos kérdéssel, a klímaváltozás okozta egész széles körű, szinte az egész társadalmat átható kérdéssel. Én is eköré csoportosítottam a mondandómat.

Azt gondolom, egy nagyon fontos energiaátmenet előtt áll a magyar gazdaság, áll Európa is és áll talán az egész világ. Egy hihetetlenül nagy kihívás előtt vagyunk, amely kihívásban a Fenntartható fejlődés bizottsága is számos oldalról próbál a maga kis porciójában közreműködni. Látjuk ezt a kormány előterjesztéseiből szintén, és vannak a szakirodalomnak nagyon jelentős elérhetőségei számunkra, amelyek mutatják azt, hogy igen, ebben a kérdésben szellemileg bár tudjuk, hogy mit kell tenni, a gyakorlat a költségvetésben szokott megjelenni, de hogy mi fér bele a költségvetésbe, az viszont már egy másik kérdés.

Nagyon fontos az, ami sok esetben csak szabályozást érintő követelményrendszert, ellenőrzést érint és kevésbé pénzt, ilyen például az energiahatékonyság kérdése is, noha azoknál, akiket ellenőriznek és szabályoznak, ez természetesen pénzt jelent, hiszen vagy technológiát ellenőrzünk, vagy valamilyen más működést.

Három dologra koncentrálnék az első gondolatomban, amit el szeretnék mondani. Az egyik az, hogy a télnek most van vége, és hihetetlenül fontos a klímaváltozás tekintetében a fűtés rendszere, hogy a fűtés a kis falvakban, a nagyobb településeken vagy egy olyan világvárosban, mint Budapest, milyen technológiával történik. Akkor, amikor még azon vitatkozunk, hogy fával fűtünk, az ország települései lakosságának közel fele vidéken él vagy sokan nagyon kis településeken, tehát a fafűtés, a szénfűtés, a fosszilis energiával való fűtés, úgy gondolom, hihetetlen nagy károkat okoz a klímaváltozásban. Amikor itt a kiotói jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatban teszünk törvénymódosítást, azért ezek nem olyan nagyon jó reklámok, hogy azon vitatkozunk, hogy kevés a fa, nem jut mindenkinek abból a kvótából, ami a téli fűtés megoldása.

A másik, amit szeretnék megemlíteni, bár Kepli képviselőtársam, alelnök úr említette, hogy a közlekedési szektor által okozott klímaveszély, sok vonatkozásában, azt gondolom, kritikus, különösen olyan nagyvárosban, mint Budapest. Ezt a klímaváltozást befolyásoló kérdést technológiával próbálják az autógyárak előremozdítani, például elhangzott az autógyártásnál, hogy ennek van pozitív és negatív változata is. Az a változata, amikor a dízelt kiváltjuk, előremutató, illetve amikor villamos energiával hajtott járműveket vagy vegyes hajtású járműveket hozunk forgalomba egyre inkább, persze működtethető, üzemeltethető, fenntartható és megfizethető áron, akkor az előrelépést jelent, és ebben a tekintetben az autógyárak próbálnak előbbre lépni.

Szeretnék egy kényes kérdést felvetni, amiről sokat lehet vitatkozni: ez maga a megújuló energia szerepe a klímaváltozásban és a megújuló energia az előbb elhangzott gázenergiában vagy a majd ezt követő napirendben szereplő nukleáris energiában. Mindegyiknek megvan a maga létjogosultsága, jelentős támogatóköre, mondhatni azt, hogy az érdekszféra különböző részei, mégis azt gondolom, hogy ez a napirend egy kicsikét talán lehetőséget ad arra, hogy a megújuló energiáról szóljunk néhány szót, annál is inkább, mert például vegyük a nemzetközi megoldásokat. Például a párizsi klímamegállapodás kapcsán kaptunk egy olyan részletes tájékoztatást, hogy Franciaországban milyen típusú energiaváltoztatást próbálnak végrehajtani, milyen időintervallumban. Hozzá kell tegyük, több mint 50 nukleáris blokk működik pillanatnyilag, és ezeknek a visszafejlesztését a megújuló energia különböző változataival gondolják végrehajtani.

A megújuló energiát sokan szokták megemlíteni, hogy rendelkezésünkre áll. Igaz, hogy ezt se ingyen lehet üzembe helyezni, és ehhez villamos energiára is szükség van sok esetben vagy a legtöbb esetben, de mégis nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ezekre a megújulóenergia-forrásokra csak nagyon-nagyon kicsi támogatási lehetőség van, nagyon kicsi állami beruházás, bár ezen a téren van elmozdulás éppen az előbb említett stratégiai programokban, legalábbis fogadkoztunk, hogy ez így lesz a költségvetésekben, hogy a megújuló energia mint kiváltó most már talán kicsi előrelépést fog jelenteni.

Tehát az energiarendszerünk átalakítása, mondhatom azt, zajlik Magyarországon és folyamatban van, különösen a napenergia igénybevétele jelentős változás, most már lehet azt mondani, hogy számottevő a napenergia működése, igaz, még nem abban a változatban, mint amit lehet látni, mondjuk, Kaliforniában. Szerencsém volt egy rokoni látogatás révén Kaliforniában járni, ahol szinte minden ház tetejére úgy adnak felújítási engedélyt, úgy adnak építési engedélyt, hogy napenergiát és ilyen különböző megújuló energiákat kell beépíteni, akkor van kamatkedvezmény, akkor van hitelminősítési kedvezmény, leírási kedvezmények vannak. Tehát ösztönzik is rá, de kötelezik is a megújuló energiára, egyszerűen a családi házakat  ott egy kicsit nagyobb méretű családi házakra kell gondolni, fürdőmedence-fűtéstől kezdve minden egyéb hozzátartozik  csak abban az esetben lehet, ha nem földgázzal és egyébbel akarja működtetni; ott egyébként is megfizethetetlen árban van ilyen céllal fűteni a medencéket. Igaz, hogy ott örök nyár van, mert még akkor is, amikor nálunk tél van, rövidnadrágban, papucsban járnak az emberek, ott egészen más. Tehát Kaliforniában ez elég jelentősen megy.

A franciaországi tapasztalat. Ha az a fogadkozás, az a hosszú távú program, amelyet Franciaország most betervezett, meg tud valósulni, akkor azt gondolom, a megújuló energia igen jelentős szerepet fog játszani egy olyan nagy gazdaságban, mint a francia gazdaság.

(12.50)

Talán megemlíteném még itt a klímaváltozás nagyon kényes részét, azt a kényes részét, amelynek a társadalmi hatásával kevésbé foglalkozunk, noha az előttem szóló Kepli Lajos ezt is említette, de nagyon fontos gazdasági-társadalmi, környezeti és egészségügyi változások okozója lehet, vagy annak a kedvező megváltoztatója. Ehhez, én is úgy gondolom, rendkívül fontos az, hogy szemléletváltozásra van szükség. Van elmozdulás, többek közt az én választókerületemben működik a budapesti szemléletváltoztató központ. A bizottságot mindig próbálom…  Rákospalotán megépült európai uniós forrásból egy ilyen szemléletváltoztatási központ. Ez a központ pár száz millió forintból épült, és ez alkalmas arra, hogy gimnazisták, egyetemisták, óvodások, iskolások számára a környezettudatos magatartásra nevelés óráit ott meg lehet tartani mindjárt bemutatóval. Minden van, a szelektív gyűjtéstől kezdve sok minden, és a gyakorlatban mutatják be a biogázrendszereket, sok mindent. Nem véletlen, hogy ilyen nagy összegbe került.

Ez egy nagyon elegáns kivitelezésű, hihetetlenül szimpatikus megoldás, ugyanakkor ha heti egy programot vagy heti három programot  az már nagyon jó  egy ilyen hatalmas városban, Budapesten meg tudunk csinálni, hogy ide eljönnek a gyerekekkel a pedagógusok, elhozzák őket…  a KLIK-nek az oktatási programjában nincs benne, hogy környezettudatos előadásokra vigyék el a gyerekeket, tehát valahogy a nevelésbe be kellene építeni. Nekünk az a szerencsénk, hogy a kerületben van, és az óvodás gyerekek már kívülről ismerik.

Egyébként az óvodában kell elkezdeni. Csak egy picike példát szeretnénk említeni. Van egy ökoóvodánk, és ott mesélte nekem egy óvodapedagógus, hogy az anyuka hozta a kisgyereket az óvodába  elmeséltem már talán a bizottsági ülésen is , aki a csikket a lábtartóba bedobta, és az a pici óvodás gyerek rászólt az anyukára, hogy azt nem szabad eldobni, mert ő ezt hallotta; ott tehát tudatosodik még az óvodáskorban.

A környezettudatos nevelést én is fontosnak tartom, és azt gondolom, hogy az energiatakarékos házi megoldásokban pedig kevés a kultúra, amiben sokan úgy gondolnák, hogy napenergiával, hőszigeteléssel, sok minden egyébbel, földhővel  a legkülönbözőbb megoldások vannak  lehet, hogy picikét többe kerül, de nem nagyon érzékeli azt az ember egyrészt tudatosan, másrészt, még ha drágább is a technológia, talán hosszú távon az ő kényelmét is jobban megéri ez a kérdés.

A Demokratikus Koalíció ezt a törvényjavaslatot, mondjuk azt, hogy nem nagy terjedelmű törvényjavaslatot, annak ellenére, hogy elbizonytalanodtam a gázkérdés idehozásával, amit szocialista képviselőtársam tett  én még azzal indultam el, hogy támogatni fogja a Demokratikus Koalíció. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Az LMP vezérszónoka, Schmuck Erzsébet képviselő asszony következik. Parancsoljon!

SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány által benyújtott törvénytervezet önmagában nem indokol hosszú vezérszónoki felszólalást, hiszen alapvetően európai uniós jogharmonizációs elemeket tartalmaz, tehát a hozzászólásomat itt akár most be is fejezhetném  viszont nem teszem. Azért nem teszem, mert az utóbbi időben azt látjuk, hogy a klímaváltozásban láncreakció-szerű változások indultak meg, nagyon gyors változások, és minden egyes alkalmat meg kell ragadni itt az Országgyűlésben, hogy ennek a kérdésnek a fontosságáról, az ehhez kapcsolódó faladatokról beszéljünk. Tehát nem lehet ugyanabban az ütemben, mint ahogyan korábban volt, és azt hiszem, erre nagyon jó példa a párizsi klímamegállapodás és az azóta eltelt időszak.Csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy 2015-ben Párizsban még azért az alapvető mondás az volt, hogy a hőmérséklet-emelkedés 2 Celsius-fok növekedésen belül maradjon, és a kívánatos cél a 1,5 Celsius-fok. Viszont utána nem sokkal megjelenet az IPCC-nek, az ENSZ kormányközi éghajlatváltozási testületének a jelentése, és az már nem a 2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedésről beszélt, hanem bizony nemkívánatos célnak, hanem az elérendő célnak a 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést jelölte meg.

Nagyon komoly és súlyos következtetések olvashatók ki ebből a jelentésből, mert ebben a jelentésben szerepel, hogy 10-12 éven belül nagyon radikális lépéseket kell megtenniük a kormányoknak, és nemcsak a közvetlen éghajlatváltozási, -védelmi feladatokban, hanem ráirányítja arra is a figyelmet, hogy ennek az okai valahol ott a gazdaságban, a mindennapi fogyasztási-termelési mintázatokban vannak, és ezeket a lépéseket meg kell tenni.

Húzhatjuk-halaszthatjuk, de ha nem tesszük meg ezeket a lépéseket, ki fogják kényszeríteni egyszerűen azok a változások, amelyeket egyébként már Magyarországon is megtapasztalhatunk. A másik ilyen tényező, hogy tudjuk azt, hogy Magyarország itt a közép-kelet-európai régióban az éghajlatváltozásnak az egyik legjobban kitett ország, tehát ezért is nagyon komoly feladataink vannak ezen a téren.

Azt is el kell mondani, hogy én örülök annak, hogy az Európai Unió itt a klímapolitikai célok szigorításában és az ezzel kapcsolatos feladatok összegyűjtésében, teendőiben élen jár. Ha tehát megnézzük az ENSZ-folyamatot, akkor az Európai Uniónál nem lehet azt mondani, hogy a végén kullog, hanem igyekszik folyamatosan ambiciózus célokat megfogalmazni.

Viszont azért itt szeretném felhívni arra a kormány képviselőinek figyelmét, hogy az a magatartás, ahogyan az Európai Unió szigorúbb klímapolitikai céljai megfogalmazásához viszonyulunk, az nem szerencsés Magyarország vonatkozásaiban. Én értem, amikor a kormány azzal próbálja indokolni, hogy Magyarország erősen függ az autóipar teljesítményétől, és esetleg Brüsszelben az autóipar érdekeiért kell lobbizni, amikor ellene beszélünk az ambiciózus klímapolitikai céloknak, de be kell látni azt, hogy a magyar gazdaságra a klímaváltozás is nagyon komoly negatív hatással kapcsolódik vissza. Éppen ezért nagyon remélem, hogy a kormány ezen a téren ezt végiggondolja és itt változtatni fog.

És most kénytelen leszek a kritikáinkat elmondani, és azt is megígérem a kormánynak, hogy amíg nem látom azt, hogy tényleg érdemi változások indulnak, mindaddig ostorozni fogom a kormányt ezen a területen, hogy mi maradt el, mi mindent nem csinált meg, és mi a kevés arra, ami megfelelne azoknak a feladatoknak, amiket végre kellene hajtanunk. Tehát sajnos azt tapasztaljuk, hogy az igyekezet hiányzik a kormányból, hogy megfeleljünk ezeknek a klímapolitikai gyors változásoknak, és sajnos emögött azt látjuk, hogy napi hatalmi harcok és haszonszerzés is megfogalmazódik, pedig sorsdöntő kihívás a klímaváltozás.

Nem is igazán érthető az sokszor, hogy végül is a mi döntéshozóink itthon, Magyarországon nem értik vagy egyáltalán nem akarják megérteni, hogy a késedelem történelmi súlyú, és hogy kiemelt a felelősség az ország és a lakói felé, és hogy igen, a magyar döntéshozóknak, a magyar kormánynak szembe kell nézni a kormány legnagyobb kihívásaival. Sajnos, nem elfogadható példák vannak.

Az én számomra elképesztő, hogy amikor a miniszterelnök urat megkérdezi a sajtó, hogy mennyire tartja fenyegetőnek a klímaváltozást, akkor órákkal később annyit válaszol, hogy én teljes mellszélességgel a köztársasági elnök úr mögé sorakozok fel klímaváltozás ügyben. Ki kell mondani, hogy ez nagyon kevés.

Szeretném megjegyezni, hogy egy ilyen ügyben egy miniszterelnöknek nem a sajátos feladatkört ellátó köztársasági elnök mögé, hanem a végrehajtó hatalom birtokosaként legalább, minimum mellé kellene felzárkóznia, és tennie kellene, amit kell. A kormány ezzel szemben nagyrészt  és most idézek a múltból  elfelejtette végrehajtani az első nemzeti éghajlatváltozási stratégiát, majd kényszerből, többéves halogatás után végül is benyújtotta, majd az Országgyűlés elfogadta a második nemzeti éghajlatváltozási stratégiát.

(13.00)

De azért azt is tudjuk  és ezt is elmondtam már többször , hogy ez a stratégia néhány elemében már most elavult, sőt akkor elavult volt, amikor benyújtották, és hogy továbbra is csak cselekvési irányokat jelöl ki, konkrét célok, intézkedési javaslatok, felelősök és források nélkül.

A második NÉS-hez kapcsolódó határozat persze legalább kimondja, hogy a stratégia elfogadását követő hat hónapon belül  azt követően háromévente  a kormány dolgozzon ki éghajlatváltozási cselekvési tervet. Nos, március idusa is már elmúlt, a cselekvési terv konkrétumairól pedig itt azért nem sok hírt hallunk az Országgyűlésben. De van arról szó, hogy egy most februári kormányhatározat egyértelműen megfogalmazza azt a célt, hogy 2030-ra Magyarország Európa öt legsikeresebb országa közé kerüljön, és akkor most itt idézek: „A forrásfelhasználás elsődleges célkitűzése, hogy növekedjen Magyarország gazdasági és társadalmi versenyképessége. A rövid távú nemzetgazdasági hatások elérése mellett fokozott jelentőséget kell hogy kapjanak a hosszabb távú hatékonyságnövelési, üzletikörnyezet-javítási, kapacitási és emberi életminőséget javító hatások.” De a célok között a klímaváltozás megfékezése, az alkalmazkodás érdemben nem jelenik meg.

A kormányhatározat értelmében a tervezés ütemezésében fontos mérföldkő, hogy az innovációért és technológiáért felelős miniszter 2019. május 31-ei határidőre, a „nemzeti fejlesztés 2030  országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció” folyamatban lévő felülvizsgálatával összhangban, dolgozza ki a 2021-2027 közötti kohéziós célú uniós támogatások felhasználására irányadó legmagasabb szintű nemzeti tervezési dokumentum tervezetét, amelyben az érintett miniszterek bevonásával tegyen javaslatot a programok közötti forrásmegosztásra.

Igazán szeretném, tisztelt képviselőtársaim, megtudni, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos konkrét célok, intézkedések, felelősök és források hogyan jelennek meg akkor, amikor a cselekvési terv később készül el, mint ahogy ezeket a pénzeket leosztják. Tehát ugye később lesz majd egy cselekvési terv, forrás nélkül, mert a forrásokat már előbb elosztották.

És sok más kérdés is van itt a klímaváltozással összefüggésben. Kérdezem újra, hogy hol késik az országos, a lakossági épületállomány korszerűsítését támogató épületenergetikai program, mert ebben a pénzügyi időszakban az Európai Unió e célra szánt támogatásait javában másra használták, semmibe véve a hazai lakosság nagy részét sújtó energiaszegénységet  amiről szintén viszonylag kevés szó esik itt az Országgyűlésben  és minden környezeti megfontolást. Mit hoz a jövő? Hol késik az önkormányzatok támogatása, hogy felkészüljenek a változó környezeti feltételekre, és továbbra is élhető településeket tudjanak biztosítani lakóiknak? És még számos más kérdés van: miképpen készül fel az egészségügy az újfajta kihívásokra, betegségekre, ha még a jelen helyzetben is elmaradott és tehetetlen? Vagy hol késik a fenntarthatóságra építő, vízvisszatartáson alapuló agrár- és vízpolitika? És sorolhatnám tovább. Pedig az éghajlatváltozás és a vele járó következmények már negyedszázada a tudomány és a politika kiemelt kérdése. Vagy legalábbis az volt, hiszen ismerjük a kormány elfogadhatatlan hozzáállását a tudomány egészéhez. Pedig korábban a hazai tudomány nem tétlenkedett. És szeretném idehozni önök elé emlékeztetőül, hogy volt a Magyar Tudományos Akadémiának egy Vahava-projektje, amely tulajdonképpen az éghajlatváltozás kapcsán a változás-hatás-válaszadást kutatta, már 15 évvel ezelőtt foglalkozott ezzel a kérdéssel. És azóta is több száz tudós bevonásával előre jelzik a klímaváltozás magyarországi várható irányát, az egyes ágazatokra és szakterületekre valószínűsíthető hatásokat.

A kormány bűvös trükkökkel igyekszik bizonygatni a hazai gazdaság bővülését és évenkénti fejlődését, szót sem említve arról, hogy ez nagyrészt az európai uniós támogatásoknak köszönhető. Ezért szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét is arra, hogy az MTA-jelentés egy másik előterjesztése azt mondta, hogy az éghajlatváltozás káros hatása évi 1 százaléknyi GDP-csökkenést jelenthet. De azt is látjuk, ahogyan a klímaváltozás gyorsul, a visszahatás is egyre erőteljesebb lesz. Ezek bizony magasabb számot is jelenthetnek később.

Azt is szeretném megkérdezni államtitkár úrtól, miért van az, hogy az Európai Uniónak idén év elején benyújtott nemzeti klíma- és energiaterv ilyen ambíciótlan és erőtlen. Mivel magyarázható például, hogy miközben a fejlett országok mögött kullogunk az energiahatékonyság terén, a kormány célja 2030-ra csupán 8-10 százalék javulás, az EU 32,5 százalékos céljaival szemben? Ez Magyarország érdekei elleni vétek, ideje lenne a kormánynak ezzel szembenéznie. Remélem, hogy a kormány a klímaváltozással összefüggésben egyre többször és egyre komolyabb előterjesztésekkel fog élni az Országgyűlés felé. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Most pedig Tordai Bence képviselő úr, a Párbeszéd képviselőcsoportjának vezérszónoka következik, az Országgyűlés jegyzője. (Tordai Bence a szónoki emelvényre lép.) Parancsoljon, képviselő úr!

TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Polgártársak! Egy klímaügyi salátatörvény van előttünk, és néhány képviselőtársam kérdezte, sokan tanakodtunk egy darabig, hogy mégis mit keres itt a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény kis terjedelmű módosítása. Először ennek a találós kérdésnek a megfejtésére térnék ki, és utána a dolog érdeméről, a klímaügyről beszélnék. Azt tudjuk, hogy amikor valami jogalkotás van, akkor a fideszes cselekmények mögött mindig hatalomtechnikai, illetve pénzügyi érdekeket kell keresni. Most sincs ez másként, egy fideszes leszámolási kísérlet egyik újabb állomásához érkeztünk. Ugye tudjuk, hogy a fideszes oligarchák egy részének már jó ideje útban van Bige László, illetve a Péti Nitrogénművek. Ez a törvénymódosítás nem szól másról, mint hogy ezt az egyetlen érintettet megint jól megszorongassák pénzügyi, jogalkotási eszközökkel, és minél keményebb nyomás alá helyezzék annak érdekében, hogy ő is áron alul átadja a birodalmát valamely erre kijelölt Fidesz-közeli oligarchának. Tehát ha nem tudtuk, hogy mit keres itt ez a valóban meglehetősen kilógó módosítás, amit becsomagoltak egy nemzetközi egyezmény kihirdetésébe, akkor most már ezt is tudjuk.

De térjünk a lényegre, mert nem ezért vagyunk itt, hanem azért, hogy a klímaügyről beszéljünk. Azt hiszem, ha ez ügyben szétnézünk, akkor két karakteresen eltérő álláspontot, két poláris pontot kell és érdemes keresnünk. Az egyik legyen Orbán Viktor, mint aki Magyarország gyakorló miniszterelnökeként a lehető legcsekélyebb érdeklődést sem tanúsítja a klímaváltozás katasztrófájával kapcsolatban, a másik pedig Jávor Benedek, aki meggyőződésem szerint a legfelelősebb és legfelkészültebb magyar döntéshozóként képviseli a klímaváltozás elleni küzdelem ügyét Brüsszelben (Moraj a kormánypárti padsorokban.), az Európai Parlamentben, a Párbeszéd színeiben. Nézzük meg, hogy ebből a két hozzáállásból milyen gyakorlati következmények adódnak.

Orbán Viktor hozzáállását néhány saját szavával festeném le. Ilyeneket mond: az alternatív energia finanszírozhatatlan  ezzel érvel amellett, hogy továbbra is a rettenetesen elavult, veszélyes, drága és minket kiszolgáltatottá tevő paksi bővítésen ügyködjön, Putyin szándékának megfelelően. Miközben a másik oldalon Jávor Benedek pedig kidolgozta munkatársaival azt a „Zöld Magyarország  Energia útiterv” című tanulmányt, amely megmutatja, számításokkal részletesen alátámasztottan bebizonyítja, hogy 2050-re Magyarország is képes elérni a teljes zöld átállást, és a klímasemlegességet megvalósítani oly módon, hogy nem függünk többé energiafronton sem az orosz nagytestvértől.

(13.10)

Orbán Viktor ilyeneket mond, hogy energiaügyben az ár a legfontosabb kérdés, a klíma csak második. Ehhez képest egy olyan projektet támogat, amely akkor lehet kizárólag nullszaldós akár csak, ha duplájára emelkedik az energia ára. Azt tapasztaljuk, hogy nemcsak ebben a kérdésben, hanem minden egyes kérdésben Orbán Viktornak a klíma csak második lehet a szempontok sorában. Ilyen, amikor például a légszennyezettségről beszélünk. Nagyon lelkesen lobbiznak a német autógyártók érdekei mellett, nagyon keményen küzdenek Brüsszelben  na nem a magyar emberek érdekeiért, nem azért, hogy egészségesebb környezetben élhessünk, nem azért, hogy tisztább legyen a levegő, nem azért, hogy visszájára fordítsuk a klímaváltozást, hanem azért, hogy minél magasabb maradhasson a szennyező anyagok határértéke, hogy a német autógyárak mint fő megrendelők és sejthetően finanszírozók érdekeit képviseljék ebben a nemzetközi döntéshozatali folyamatban. Tehát miközben egy légszennyezettségi katasztrófahelyzet van Magyarországon, Budapesten ugyanúgy, mint Észak-Magyarország számos városában, egyszerűen mérgező a levegő nagyon gyakran, ehhez képest az Orbán-kormány folyamatosan a saját polgárai ellen harcol, a klímaváltozás ügyét második, harmadik, ezredik sorba rakva mindig valamilyen más szempontot helyez előtérbe.

Nézzünk néhány további, meglehetősen árulkodó tényt! Magyarországnak nincs a fenntarthatóságért felelős minisztériuma, nincs a klímaváltozás elleni küzdelemnek egyértelmű gazdája a magyar kormányban. Legalább négy tárca az, amely ilyenkor belekontárkodik ezekbe az ügyekbe. Klímavédelemben Magyarország, illetve az Orbán-kormány az EU rossz tanulójaként szerepel, miközben mi vagyunk környezeti adottságaink okán a legkitettebb tagállam, ehhez képest gyakorlatilag semmit nem tesznek a megelőzés, illetve a hatások tompítása érdekében, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében. Nem látunk a víztakarékosságra, nem látunk a zöldterületek növelésére, nem látunk a vegyszermentesség felé való elmozdulásra semmilyen érdemi lépést.

Viszont nagyon komolyan akadályozzák az elkerülhetetlen és létfontosságú átállást. Ilyen a szélerőművek gyakorlatilag teljes betiltása, a napelemek megadóztatása, annak a nagytáblás, öntözésigényes intenzív mezőgazdaságnak a támogatása, amit az Orbán-oligarchák végeznek, és amely után felvehetik az uniós támogatásokat, ahelyett, hogy a foglalkoztatásintenzív, tehát a munkát adó családi gazdaságokat támogatnák. Folytathatnánk a sort. A megújuló energiákat illetően minimális vállalásokat tett a Fidesz-kormány, mindössze 14 százalékos arány elérésére törekednek, azt is a legrosszabb módon, fatüzeléssel teljesítjük leginkább. Ennek megfelelően a leglassabban zöldítő EU-tagállam vagyunk.

Ha megnézzük, hogy az energiahatékonyság kérdésében, amely a klímaváltozás elleni küzdelem egyik fő terepe lenne, mit tesz a kormány, azt teszi, hogy minden, a lakosságnak szánt, az EU-tól százmilliárdos nagyságrendben elvileg lehívható forrást inkább átirányít megint csak a haveri oligarchák cégeihez, legjobb esetben hitelt ad a lakosságnak, de éppen azokat zárja ki ezzel egyébként, akik a leginkább, a leghatékonyabban és a legnagyobb mértékben javíthatnának a légszennyezettségi, illetve a kibocsátási helyzeten Magyarországon. Borzasztóak egyszerűen az energiahatékonysági mutatók, amelyek nemcsak a klímára, nemcsak a levegő minőségére, hanem az emberek életminőségére ezen kívül álló területeken is hatnak. A háztartások egyharmadát érinti az energiaszegénység. A nehéz helyzetben lévők egyszerűen mindent eltüzelnek, ami ég, hiszen ha a fázás, sőt adott esetben a fagyhalál  hiszen tudjuk, hogy évente százszámra fagynak meg emberek Magyarországon a saját lakásukban , tehát ha a fagyhalál és a káros anyagokkal való tüzelés között kell választani, nyilván mindenki a mindenáron való fűtést választja. Évente tízezrek halnak meg Magyarországon a légszennyezés miatt, az első számú halálokok közé került ezzel. Egy kisebb város lakosságát veszítjük el minden évben a por és a korom miatt. Elképesztő módon nő a szén-dioxid- és egyéb üvegházgáz-kibocsátás is ezzel párhuzamosan.

Magyarországon, miközben Orbán Viktor azt mondja, sőt Áder János is úgy tesz, mintha nagyon kényelmes helyzetben lennénk és nem lenne felelősségünk, nem lenne feladatunk ebben az ügyben, csak azért, mert a kilencvenes évek elején a nagyon szennyező és egyébként rossz hatékonyságú nagyipari termelés összeomlott és emiatt csökkent a magyarországi kibocsátás, szóval, csak ezért úgy tesznek, mintha nem lenne dolgunk, mintha kényelmesen hátradőlhetnénk, mintha könnyedén teljesítenénk azokat a kritériumokat, amelyeket az EU maga elé szabott. Innentől kezdve mintha nem lenne dolgunk a légszennyezés és a klímaváltozás elleni küzdelemmel.

Ehhez képest az EU most szerencsére meglehetősen bátor és ambiciózus üzemmódra kapcsolt. Jávor Benedek és más harcos zöldpárti képviselők nyomására most, március 14-én fogadott el az Európai Parlament egy olyan határozatot, amely alapján az EU kibocsátáscsökkentési céljait 2030-ra 40 helyett 55 százalékban határozza meg, illetve 2050-re a nettó nulla, tehát a teljes klímasemlegesség célját tűzi ki az Európai Unió elé, és erre szólítja fel a tagállamokat. Volt szerencsénk a héten Orbán Viktorral erről is eszmét cserélni. Ő azt mondta, hogy lassan a testtel, várjuk meg, hogy mit tartalmaznak az egyes nemzeti cselekvési tervek 2020-ra vonatkozóan, és ha azok nem mutatkoznak elég ambiciózusnak, ha azokat összesítve nem látjuk, hogy az EU-s célkitűzések elérhetők, akkor majd kezdjünk el gondolkodni.

Jávor Benedek és a Párbeszéd éppen ellenkezőleg véli ezt. Úgy gondoljuk, hogy az első, hogy meghatározzuk a célokat, közösen uniós szinten kell meghatároznunk a klímavédelmi harc céljait és ehhez kell hozzáigazítani a tagállami vállalásokat, a tagállami cselekvési terveket. Tehát innentől kezdve nem az a feladatunk, hogy az eddigi business as usual alapon valamit legyártsunk, és akkor elsüllyesszük majd a papírlerakatban, hanem hogy megnézzük, miként járulhatna hozzá Magyarország ahhoz, hogy teljesítsük ezeket az újabb ambiciózus, de létfeltételt jelentő vállalásokat, hogyan érhetnénk el Magyarországon és az Európai Unióban egyaránt azt, hogy 2050-re a teljes klímasemlegesség, a nettó nulla klímapolitikája, illetve kibocsátási politikája legyen meghatározó.

Ennek megfelelően olyan programokat kellene kidolgozni, amelyek nemcsak a kötelező feladatok kipipálását jelentik, hanem valódi cselekvést indítanak el. Erről szól Jávor Benedeknek a „Zöld Magyarország energia útiterve”, erről szól az a zöldforradalom, erről szól az a zöldátállás, az a green new deal, amit szerte a világon baloldali és zöldpártok egyre keményebben és egyre határozottabban képviselnek, amely egyszerre teremti meg az átállás lehetőségét, fordítja visszájára a klímaváltozást és alkalmazkodik a megváltozott életkörülményekhez, egyszerre érvényesíti a társadalmi igazságosságot ebben a folyamatban, és koncentrál arra is, hogy új munkahelyeket teremtsen és olyan új gazdasági struktúrát hozzon létre, amely az emberek életminőségét szolgálja, amely nem a profit, nem a növekedés mindenáron való hajszolásáról, hanem a gazdaság valódi értelméről, valódi céljáról szól, arról, hogy a társadalmi igényeket a környezeti lehetőségekkel összhangban kielégítse. Erről szól ez a zöldfordulat, amit mi képviselünk, és amely teljes ellentétben van az Orbán-kormány mai politikájával.

Azt gondoljuk, hogy erről a zöldfordulatról kéne szólnia a magyarországi viták jelentős részének, a magyar parlamenti munka nagy részének is. Ehhez képest ilyen jogharmonizációs feladatokkal, sőt, ahogy az előterjesztő fogalmazott, jogharmonizációs kötelezettségekkel tudják le a témával való foglalatoskodást. Ennél sokkal több kell, ennél nagyobb kezdeményezőkészség kell, ennél nagyobb bátorság kell, ennél több felelősség kell, ennél több felkészültség kell. Ez az, amire az ellenzék és mi, a Párbeszéd vállalkozunk, és ez az, amit a Fidesz-kormány, úgy látszik, nem képes teljesíteni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kétperces felszólalásra nem jelentkezett senki. Hasonlóképpen viselkednek a jelen lévő képviselők normál szókérés esetében is.Így aztán nem marad más, mint hogy megkérdezzem, kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Megállapítom, hogy nem. Minthogy további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom.

Államtitkár urat mint előterjesztőt illeti a reagálás lehetősége. Kíván-e ezzel élni? (Dr. Kaderják Péter: Igen.) Parancsoljon!

(13.20)

DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Mindenekelőtt azzal kezdeném, hogy nagyon örülök annak, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban gyakorlatilag minden hozzászóló hangsúlyozta és kifejezte azt az igényét és elgondolását, hogy a klímavédelem kérdését támogatni kell, és azokat a döntéseket, azokat a javaslatokat, amelyek ebben a témakörben az Országgyűlés elé kerülnek, alapvetően támogatják. Természetesen ki-ki eltérő vérmérséklettel nyilatkozott ebben az ügyben, de számomra, aki ezért a területért felelős államtitkár vagyok, mindenképpen inspiráló, hogy a klímaváltozás kérdése ilyen értelemben egységes módon támogatásra kerül itt az Országgyűlésben. Magával az előterjesztéssel kapcsolatban nagyon kevés dolgot említenék, hiszen lényegében a klímavédelmi tárgyú jogharmonizációs intézkedésekhez érdemi megjegyzés nem érkezett. Sokkal inkább az a vita kezdett el kibontakozni a hozzászólásokból, amit lényegében december 12-én folytattunk volna le ugyanitt az LMP kezdeményezésére. Szeretném felidézni, akkor sor került volna egy politikai vitanapra a klímapolitika témakörében, ahol a kormány részéről is egy nagyon alapos felkészüléssel indultunk neki annak, hogy ezt az egész ország számára fontos politikai vitát lefolytassuk. Ezt a vitát akkor elmosták az egyéb politikai események, és nem valószínű, hogy a mostani pillanat alkalmas arra, hogy ezt a vitát lefolytassuk, úgyhogy nagyon sok olyan felvetésre, amit akkor megbeszélhettünk volna, most nem tudok reagálni, sőt azt hiszem, nem is alkalmas, hogy reagáljak. Úgyhogy igazából néhány olyan kérdés van, mielőtt a földgáz biztonsági készletezésének a kérdésére térnék, amit a klímavédelemmel kapcsolatban szeretnék azért megemlíteni.

Az első ilyen pont az, és itt a legutolsó hozzászólásra, Tordai Bence képviselő úr hozzászólására reagálnék, aki úgy fogalmazott, hogy Magyarország az EU rossz tanulója: ezt azért vissza szeretném utasítani. Azok a pontok, amiket ezzel kapcsolatban a képviselő úr felsorolt, azt bizonyítják, hogy inkább a képviselő úr rossz tanuló, nem járt el olyan órákra, ahol azok az információk rendelkezésre álltak volna, hogy mi történik ebben a témakörben Magyarországon.

Nincs felelős tárcája a klímapolitikának: van, nevezetesen én képviselem a klímapolitikai területnek az államtitkári szintű vezetését.

Az EU rossz tanulója vagyunk: ez is egy óriási tévedés, a magyarországi üvegházgáz-kibocsátás egy főre jutó mennyisége 2 millió tonnával kevesebb, mint az európai átlag. 2030-ra abban a bizonyos nemzeti energia- és klímatervben teljes mértékben az Európai Unió vállalásaival összefüggésben legalább 40 százalékos üvegházgázkibocsátás-csökkentést vállaltunk a ’90-es bázishoz képest.

Betiltottuk a szélenergiát. Ha valaki utazik Bécsbe, látja, hogy forognak a szélkerekek, nem tiltottuk be a szélenergiát. Az erőforrásokat más megújuló energiaforrásokra koncentráljuk, mint ahogy minden ország: ahol a szél fúj, ott a szélenergiára, ahol a nap süt, ott inkább célszerű a napenergiára koncentrálni a meglévő forrásokat; és sorolhatnám azokat a  hogy is mondjam csak?  félrevezető állításokat, amiket Tordai Bence itt megjegyzett.

Annyit tennék még hozzá, hogy a kormány oldaláról általában a forradalmakat nem szeretjük, sokkal inkább a kiegyensúlyozott, konzervatív megoldásokat. Lényegében azt szeretnénk elérni, hogy a gazdaság növekedésével kapcsolatos célok és a klímavédelem céljai között megtaláljuk azt az egyensúlyt, amikor technológiasemlegesen, költséghatékonyan és igazságosan tudjuk a klímavédelem egyébként kiemelten fontos kérdéseit elérni közösen. Ezzel kapcsolatban szeretnék arra utalni, hogy a folyamatban lévő éghajlatváltozási cselekvési terv, a nemzeti energia- és klímaterv döntően és alapvetően veszi figyelembe a klímaváltozás, a klímavédelem, az éghajlatvédelem követelményeit.

Az energiaszektor átalakításában a klímavédelmi célokat úgy igyekszünk elérni, hogy az egyben az ellátásbiztonságot szolgálja, növelje a hazai energiaellátás biztonságát és a fogyasztók rezsiköltségeinek a mérséklését is szolgálják. Öt olyan terület van, amely kiemelten az energia- és klímapolitikánk fókuszában van, és ez itt elhangzott nagyon sok hozzászólásból, tehát azt gondolom, hogy sokat meríthetünk abból a támogatásból és javaslatokból, amelyek már elhangoztak.

Ez az öt pont: az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások támogatása, a közlekedészöldítés, a nukleárisenergia-hasznosítás és a szén-, illetve lignittüzelés lehetőség szerinti kiváltása. Itt hangsúlyoznám még egyszer, hogy a kormány részéről  ami a következő napirendi ponthoz is kapcsolódik  a nukleárisenergia-hasznosítás kérdését alapvetően klímavédelmi területnek tekintjük. Ma Magyarországon a villamosenergia-termelés 60 százaléka karbonsemleges, Magyarországon ebből 50 százalékot a nukleárisenergia-termelés és 10 százalékot a megújulóenergia-termelés ad. Itt elhangzott a francia példa, a francia kollégákkal együtt dolgozunk azon, egyébként a Nemzetközi Energia Ügynökség keretein belül, hogy olyan politikákat alakítsunk ki, ahol az ambiciózus nukleáris- és megújulóenergia-hasznosítási megoldások együtt tudják szolgálni egymást, vállvetve tudják szolgálni a klímavédelmi céloknak az elérését.

Ennyit a klímavédelmi kérdésekről, és ezen a ponton szeretnék kitérni arra, hogy hogyan is kerül a földgáz biztonsági készletezése az asztalra ebben a javaslatcsomagban. Itt elhangzott megint csak Tordai Bence részéről egy ilyen összeesküvés-elmélet típusú koncepció, miszerint a kormány célja bizonyos oligarchák háttérbe szorítása lenne. Itt szeretném jelezni azt, hogy ezzel teljesen ellentétben a javasolt módosításnak két fontos célja van: a földgázenergia-ellátási biztonságunknak az erősítése és a fogyasztói rezsiköltségek mérséklése.

Nyilván a képviselő urak és hölgyek számára is ismeretes, hogy Oroszország és Ukrajna között meglehetősen feszült helyzet alakult ki azzal kapcsolatban, hogy hogyan alakulnak a földgázellátási relációk 2019 vége után, amikor a két ország közötti szállítási szerződések lejárnak. Természetszerűen ez a vita közelről érinti Magyarországot, Magyarország gázellátási biztonságát is, és a kormány oldaláról mindent meg kívánunk tenni annak érdekében, hogy bármilyen, ezzel a vitával kapcsolatos kockázat elé menjünk. A kockázatkezelésnek az egyik kiemelt területe a hazai földgáz biztonsági készletezése. Mint köztudott, Magyarország rendelkezik egy 1,2 milliárd köbméter kapacitású stratégiai biztonsági földgáztároló eszközzel, és a nevezett módosításoknak az a célja, hogy azok megvalósítása révén  tehát egyrészt, ami itt elhangzott, a stratégiai tárolással kapcsolatos költségfinanszírozás diszkriminációmentessé tételével, minden ipari fogyasztó által történő finanszírozásával, illetve a másik, nem említett pont, ami az előterjesztésben szerepel, a stratégiai tárolás költségének egy szabályozott felső korlát megállapításával   megteremtsük azt a pénzügyi fedezetet, amivel az említett 1,2 milliárd köbméter stratégiai gáztároláson felül akár további 200-450 millió köbméter földgázt tárolhatunk Magyarországon úgy, hogy közben a lakossági rezsiköltségek ne emelkedjenek.

(13.30)

Tehát még egyszer hangsúlyozom, erre a módosításra a hazai földgázellátás-biztonság és a fogyasztók rezsiköltségeinek biztosítása céljából van szükség, úgy, hogy minden ipari fogyasztó ennek az ellátásbiztonságnak a finanszírozásából egyenlő módon kivegye a részét. Ha az lett volna a célja ennek a módosításnak, amit Tordai Bence említett, akkor 2016-ban a kormány nem adta volna meg az említett Bige Lászlónak azt a kivételt, amelyet rövid időre, átmeneti jelleggel és a többi vegyipari vállalkozásnak megadott.

Most ennek az átmeneti kedvezménynek a visszavonását javasolja ez a módosítási kezdeményezés, még egyszer, annak érdekében, hogy a jövő évi és az azt követő gázellátás biztonsága a magyar fogyasztóknak garantált és költséghatékony legyen. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   15-42   43-60   61-76      Ülésnap adatai