Készült: 2019.12.14.01:18:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

6. ülésnap (2018.06.05.),  7-10. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:54


Felszólalások:   1-6   7-10   11-14      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Képviselőtársaim! Állapodjunk meg egy alapszabályban, ami azt jelzi, hogy nem emlékszem, államtitkár úr mikor szólt közbe, amíg képviselő asszony beszélt. Azt gondolom, hogy kölcsönösen tiszteljük meg egymást azzal, hogy meghallgatjuk. (Dr. Vadai Ágnes: Ez nem tisztelet kérdése! Ez parlamenti műfaj!) Folyamatosan zajlott a párbeszéd, képviselő asszony, ez nem párbeszéd. Egymásnak válaszolnak, megvan, hogy ki beszél. Köszönöm. (Közbeszólás a DK soraiból.)Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Schmuck Erzsébet képviselő asszony, LMP-képviselőcsoport: „Mit tesz a kormány a fenntarthatóságért?” címmel. Öné a szó, képviselő asszony.

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ma van a környezetvédelmi világnap, és ma zárul az európai fenntarthatósági hét. Az elmúlt héten Európa 30 országában közel ötezer eseményt szerveztek, amelynek a célja a fenntarthatóság lényegének, tartalmának megismertetése, népszerűsítése volt, valamint hogy konkrét fenntarthatósági projekteket mutassanak be. Magyarországon is több tucat rendezvény volt az elmúlt egy hétben. Nagyon fontos kezdeményezés, de látva bolygónk állapotát, ma leginkább 52 fenntarthatósági hétre lenne szükség egy évben. A mélyülő ökológiai válságot ma már mindannyian a bőrünkön érezzük, százéves melegrekordok dőlnek meg, utakat mos el hirtelen a ránk zúduló csapadék, a hazai piacok vegyszerezett, íztelen zöldségekkel vannak tele, a tengereken pedig műanyag szeméthegyek úsznak. Aszályok és árvizek váltják egymást kiszámíthatatlanul, a talaj gyorsan pusztul, és ha így marad a talaj használata, akkor egyes kutatások szerint 60 év alatt elfogy.

Ezek a sokasodó környezetvédelmi problémák jelzései annak, amitől a bolygónk és mi is szenvedünk, és ez sokkal több mint a környezetvédelem. A fenntarthatóság, ami az ökopolitika fő célja, ugyanis egy sokkal összetettebb kérdés. A környezet ügyét összekapcsolja a gazdasági és társadalmi kérdésekkel, egy rendszernek tekinti őket. A környezeti feltételek mára korlátossá váltak az erőforrások túlhasználata és a környezetünk elszennyezése miatt, ami a gazdaságtól a társadalmon át hatással van a globális és a lokális folyamatokra. A magyar kormányok súlyos adósságot halmoztak fel azzal, hogy a neoliberális, a piac mindenhatóságát hirdető, a jövőt felélő politikát hajtottak végre ahelyett, hogy a kiszámítható, fenntartható, hosszú távra tervező társadalom- és gazdaságpolitika mellett tették volna le a voksukat.

A Fidesz éppen ott folytatja, ahol az elődei abbahagyták. Folyamatosan a multinacionális cégek kegyeit keresi, akiknek egyetlen szempont a fontos: minél nagyobb profitra szert tenni, nem törődve azzal, hogy mit hagynak maguk mögött. Ráadásul nekik az olcsó betanított munkaerő kell, pedig a jövő kulcsa magas hozzáadott értékű…  a helyi erőforrások megőrzése és fejlesztése, a helyi gazdaságok megerősítése és nem utolsósorban az innováció. Ha a kormány komolyan venné a fenntarthatóság szempontjait, és eszerint tervezné a költségvetést, határozná meg politikája prioritásait, akkor néhány éven belül egy egészen más Magyarországon lennénk: csökkenne a szegénység, és stabilabb lábakon állna a gazdaság.

Az LMP mint ökopolitikai párt a gazdaságot a helyi vállalkozásokra építené. A hazai kis- és középvállalkozási szektor szervesen kapcsolódik a lokális gazdaságba, értékteremtő munkát végeznek, helyben teremtenek állásokat, és biztosan számíthatunk rájuk. Nem fogják elhagyni egyik napról a másikra az országot. Mi egy olyan helyi közösségekből álló Magyarországot szeretnénk, ahol minél nagyobb a helyben megtermelt javak aránya, és nem dél-amerikai és távol-keleti árukat vesznek a közeli városok bevásárlóközpontjaiban; olyan helyeket, ahol a helyi közösségek az ottani viszonyoknak leginkább megfelelő megújuló energiát használnak, jól szigetelt házakban és közösségi terekben, nem pedig orosz gázzal fűtik az utcákat, vagy drága és veszélyes atomenergiával működtetett klímák hűtik egyesek üvegpalotáit.

Tisztelt Országgyűlés! Hamarosan kezdődik a jövő évi költségvetés tárgyalása. Tervezzünk végre felelősen, érvényesítsük a fenntarthatósági szempontokat, amíg még megtehetjük. Bolygónkat folyamatosan túlhasználjuk, és el fog jönni az a pont, amikor már nem tudunk mit tenni. Egy bolygónk van, nem lehet olyan életmódot folytatni, amivel folyamatosan több mint másfél bolygónyi erőforrást használunk fel.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország jövője akkor biztosított, ha képesek vagyunk a szabadpiaci logika helyett felelősen gondolkodni; ha nem növelni akarjuk a társadalmi különbségeket, hanem csökkenteni; ha igazságos és jövőbe látó országot akarunk, és nem felélni a környezetünket. Mi egy olyan társadalomban kívánunk élni, ahol nem kevesek gazdagodnak meg sokak munkájából, hanem mindenkinek adott a lehetőség, hogy jobban éljen, mint az előző generáció. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Cseresnyés Péter államtitkár úr válaszol az elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr.

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A fenntarthatóság kérdésköre szándékaink és tetteink szerint is nemzeti ügy, a kormány pedig elkötelezett, hogy Magyarország megfelelő válaszokat adjon a fenntartható gazdasági és társadalompolitikai kihívásra egyaránt. Magyarország Kormányának eltökéltségét bizonyítja, hogy a kormányzati struktúra átalakításával a fenntarthatóság ügyköre kiemelt figyelmet kap, külön államtitkár felelős a feladatok és célok megvalósítását szolgáló kormányzati intézkedések koordinációjáért, döntés-előkészítéséért és a végrehajtási folyamatok ellenőrzéséért. A fenntarthatóságot érintő kiemelt strukturális figyelem összhangban áll azzal az elmúlt években előkészített nemzetközi munkával, amelynek eredményeképpen 2015. szeptember 25-én a világ vezetői az ENSZ 70. közgyűlésén elfogadták az új, fenntartható fejlődési keretrendszert, a 2030-as Agendát. A globális program magját a fenntartható fejlesztési célok alkotják. Ezeknek a céloknak a nemzeti végrehajtása valamennyi minisztérium és kormányzati intézmény feladatát érinti, a hazánk által is elfogadott 2015-ben vállaltak teljesítése. Emiatt is fontos összhangot teremteni a tárcák által meghatározott szakpolitikai célkitűzések között. Ezek közül is kiemelt jelentőségű feladat a 2018 júliusában New Yorkban sorra kerülő, a fenntartható fejlődési célok végrehajtásában elért eredményeknek az ENSZ intézményei és tagállamai előtt számbavételét és értékelését szolgáló nemzeti önkéntes beszámoló összeállítása és jóváhagyatása.

(9.20)

Magyarországon az energiahatékonysági fejlesztéseket és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célokat az Európai Unió 2020-as és ’30-as célrendszere határozza meg, amely alapján Magyarország három, a megújuló energiákkal és energiahatékonysággal kapcsolatos stratégiát és szakpolitikát fogadott el: a nemzeti energiastratégia 2030-at, a megújulóenergia-hasznosítási és cselekvési terv 2020-at és a tavaly elfogadott negyedik nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervet. A három stratégia célja, hogy kijelöljék az érintett területeken a jövőbeni fejlesztési irányokat, és biztosítsák a 2020-as és a 2030-as célok elérését.

Az Európai Parlament és Tanács megújuló energiákat támogató irányelve az EU 2020 stratégiával összhangban meghatározta a kötelező nemzeti célszámokat 2020-ra. Eszerint Magyarországnak 13 százalékos megújulóenergia-részarányt kell elérni a bruttó végső energiafogyasztáson belül 2020-ig. Magyarország a megújulóenergia-hasznosítási cselekvési tervében ennél ambiciózusabb célt állított fel, a hazai célszámot önkéntesen 14 százalék fölé, 14,65 százalékra emelte. A legfrissebb elérhető adatok szerint 2016-ban Magyarország 14,19 százalékot teljesített, így már 2016-ra elérte a 2020-ra kitűzött önkéntes nemzeti célt. Ez bizonyítja azt, hogy azokat az elvárásokat, amelyeket ön is megfogalmazott, a kormány veszi, és ténylegesen a politikájába, a gazdaságpolitikájába, az energiapolitikájába beépíti. Tehát elmondható a számok alapján, hogy Magyarország a klímavédelmi célok elérésében is jó úton halad.

Az operatív programokban lévő forrásoknak köszönhetően a 2014-2020-as évekre vonatkozóan az energetikát érintő fejlesztésekre összesen több mint 760 milliárd forint visszatérítendő és nem visszatérítendő támogatás került kiosztásra. A 2014 őszén útjára indított „Otthon melege” program keretében például a meghirdetett pályázati konstrukciók célja, hogy gyors, megfelelő intenzitású vissza nem térítendő támogatáshoz juttassa az embereket az ország egész területén. A támogatások felhasználásával jelentősen javult a lakossági energiafelhasználás hatékonysága, nagymértékben csökkentve ezzel a hazai szén-dioxid-kibocsátást, ezzel hozzájárulva a hazai klímavédelmi és energiahatékonysági célok eléréséhez.

Az eddigi alprogramok összesen közel 203 ezer háztartás energetikai korszerűsítését tették lehetővé közel 31 milliárd forint összértékben, és számtalan olyan energetikai, energiahatékonysági beruházás van folyamatban, amelyik nem az embereket közvetlenül, hanem közvetett módon, intézményeken keresztül éri el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   1-6   7-10   11-14      Ülésnap adatai