Készült: 2019.12.13.01:13:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

5. ülésnap (2018.06.04.),  233-236. felszólalás
Felszólalás oka Napirend utáni felszólalások
Felszólalás ideje 10:07


Felszólalások:   229-232   233-236   237-246      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Hát, ezt nagyon köszönjük! (Derültség.) Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az LMP képviselője: „Mit üzen a Biológiai Sokféleség Világnapja?” címmel. Parancsoljon!

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Május 22-én volt a biológiai sokféleség világnapja, és ez a nap 2015 óta a civilek kezdeményezésére a magyar természet napja. Ez a világnap emlékeztet bennünket arra, hogy 1992-ben született meg a biológiai sokféleség egyezmény, amely azt tűzte ki célul, hogy világszinten jelentős mértékben csökkenteni kell a biológiai sokféleség csökkentésének az ütemét. Bár az Európai Unió 2010-re vállalta, hogy megállítja a biológiai sokféleség pusztulását Európában, de sajnos ezekből a célokból semmi sem lett. A csökkenés nem állt meg és nem is mérséklődött. A helyzet komoly. Európa emlősfajainak, madárfajainak, lepkefajainak több mint 40 százalékát, az édesvízi halfajoknak pedig már több mint a felét a kihalás fenyegeti. És az is megdöbbentő, hogy olyan általánosan elterjedt fajok, mint például a növények beporzását végző méhek állománya a világ egyes területein oly mértékben lecsökkent, hogy ma már kézzel vagy drónok kikísérletezésével próbálják pótolni a beporzók tevékenységét, nagyjából tudjuk, hogy reménytelenül.

Hazánkban a biológiai sokféleségben a legjelentősebb veszteséget a természetes növénytakaró elpusztításával okoztuk. Az ökoszisztéma-szolgáltatások 90 százalékát már feléltük, a természetes növénytakaró az ország területének 2 százalékára korlátozódik.

A csökkenés oka az ember terjeszkedése a bolygón. Az emberiség egyre nagyobb területet foglal el a természettől mezőgazdasági, ipari, közlekedési, turisztikai és települési célokra. A túlterjeszkedés az egyre növekvő erőforrás-felhasználásban is megnyilvánul. Ugyanakkor a természetes növénytakaró felélése mellett a helyzetet súlyosbítja, hogy az emberiség olyan vegyi anyagokkal terheli a környezetét, amelyek közvetlenül mérgezők, mint például a növényvédő szerek, vagy közvetve vezetnek az élővilág károsodásához, mint például a legtöbb hulladék. Ez történik Magyarországon is.

Meg kellene végre érteni, hogy a biológiai sokféleség megőrzése nem valami széplelkűség, hanem az emberi élet fennmaradásának a záloga. Ha az élőlények veszélyben vannak a Földön, akkor mi is veszélyeztetve vagyunk. A biológiai sokféleség jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Nemzetközi kutatások az ökoszisztéma világméretű értékét a világ éves gazdasági kitermelésének közel a felére becsülik. De tudatában kell annak is lennünk, hogy ha nem lenne ökoszisztéma-szolgáltatás, akkor rövid időn belül halálra lennénk ítélve, mert elfogyna a levegőnk, mérgezettek lennének a vizeink, megszűnne az élet feltétele.

Az éghajlat stabilizálása, a levegő összetételének megőrzése, a víz jó minősége, az erőforrások újratermelése, de még egyedi életünk is a biológiai sokféleség függvénye. Ennek ellenére mindennapi életünkben egyáltalán nem kap figyelmet ez a kérdés, és azt is be kell vallanunk, hogy nincs elegendő politikai akarat a biológiai sokféleség védelmére, mindig a rövid távú gazdasági érdekek a fontosabbak.

Azt is tudnunk kell, hogy a biológiai sokféleség védelme a társadalom és a gazdaság egész rendszerén belül lehetséges csak, és nem tudható le egy elkülönített természetvédelmi szakpolitikával. Ráadásul idehaza még ezt a korlátozott hatáskörű intézményrendszert is rendesen megnyirbálták: nemzeti parkjaink, természeti értékeink az ökoturisztikának nevezett gazdasági tevékenység szolgájává szegődtek.

A természet és környezet védelmét a ma már Agrárminisztériumra, korábban Földművelésügyi Minisztériumra bízta a politika, vagyis mondhatni, hogy a kecskére káposztát. Ugyan az agrárium valóban terjedelmes kapcsolatban áll a biológiai sokféleség hatásmechanizmusát tekintve, de kétséges annak elvárása, hogy az alapjában véve gazdasági teljesítményelvárásokat szolgáló ágazat képes legyen önmagát korlátozni a biológiai sokféleség védelme érdekében.

Éppen ezért azt várjuk a kormánytól, hogy a biológiai sokféleség megőrzésével kezdjen el a súlyának megfelelően foglalkozni; integrálja a biológiai megőrzés megóvásának a szempontjait a különböző ágazati politikákba, és hozza létre ennek intézményrendszerét.

Emellett jelentős szemléletváltásra is szükség van. A biológiai sokféleség védelme nemcsak azért fontos, mert szép a természet, gyógyulni, megújulni lehet benne, hanem egyben nagyon komoly gazdasági kérdés is, és nem utolsósorban életünk alapja. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Államtitkár úr, a kormány nevében, parancsoljon!

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Először az utolsó mondataira szeretnék reagálni, hogy kecskére káposztát bíztak az Agrárminisztériumban. Ezt vegyem magamra is? (Schmuck Erzsébet: Nyugodtan!) Úgy gondolja? Magamra veszem nagyon szívesen, csak akkor tudomásul kell önöknek venni, és azért ebben, azt hiszem, ha ön is végiggondolja, amit mondott, akkor azért ha belegondol, ez nem teljesen így van, mert azt a világnépesség-növekedést, ami elindult és folyamatos, csak megfelelő mennyiségű élelmiszerrel lehet kezelni és élelemmel ellátni ezeket az embereket.Én nagyon örülök annak, hogy Magyarországon a környezettudatos gazdálkodással ma még - és remélhetőleg az elkövetkezendő időkben is - elérhetjük azt, hogy meg tudjuk duplázni azt az élelmiszer-mennyiségünket, amit ma Magyarországon előállítunk. Én hiszem azt, hogy ez így van. Ez hozzájárul a nemzetgazdaság tevékenységéhez, és abban is hiszek, hogy ez környezettudatos, környezetvédelmi szempontból is minden feltételnek meg tud felelni.

Nem egyszerű feladat. Ön nem hiszi el; én mint mezőgazdász elhiszem, és hiszek benne. Én úgy gondolom, biztos, hogy ebben mindig ellentét lesz közöttünk, de én azt hiszem, hogy ha ezt logikusan végiggondoljuk, és valóban, a növényvédő szerek és egyéb anyagok, amelyekről ön említést tett, jelentős mértékben, már olyan mértékben korlátozzák a gazdasági folyamatokat, ami komoly hátrányt jelent a termelés szempontjából, de erre is meglesznek a megfelelő válaszok.

(18.30)

A világ országaiban május 22-én a biológiai sokféleség nemzetközi napját vagy más néven a biodiverzitás védelmének világnapját ünnepeljük. A világnap elsődleges célja, hogy felhívjuk a nyilvánosság figyelmét az élővilág sokféleségére, amit ugye biodiverzitásnak is hívunk, illetve az ezt fenyegető veszélyekre.

A világnapot azért május 22-én ünnepeljük, mert 1992-ben ezen a napon fogadták el a biológiai sokféleség egyezmény végleges szövegét az ENSZ környezeti programjának Nairobiban tartott konferenciáján.

Magyarország minden évben tájékoztató, szemléletformáló programok keretében emlékezik meg a biológiai sokféleség világnapjáról.

Tekintettel arra, hogy a biológiai sokféleség egyezmény idén ünnepli a hatálybalépésének 25. évfordulóját, a V4 soros elnökeként javasoltuk a téma felvételét a V4+ konferencia magas szintű szakaszán. Ennek keretében közösen emlékezünk meg az elmúlt negyedszázadban elért eredményekről, illetve az előttünk álló feladatokról.

2015-ben az Országgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el hazánk 2015-20 közötti időszakra vonatkozó nemzeti biodiverzitás stratégiáját. A hazai biológiai sokféleség megőrzését célzó, 2020-ig szóló stratégia hat fő területre koncentrálva határozza meg a célkitűzéseket, mérhető célokat és azok elérését segítő intézkedéseket, foglalkozik többek között a természeti területek, értékek megőrzésével, természetvédelmi helyzetük javításával, a táji sokféleség, az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartásával és helyreállításával, a biológiai sokféleségre hatást gyakorló főbb ágazatok kérdéskörével, ezen belül a mezőgazdasággal, a garantáltan GMO-mentes mezőgazdasággal is.

Az előttünk álló feladatokról csak néhány gondolatot. A biológiai sokféleséget fenyegető problémák közül ki kell emelni az idegenhonos inváziós fajok térnyerését, a pollinátorok számának drasztikus csökkenését, a ritka és védett élőhelyek, illetve fajok veszélyeztetettségét. Ezek a problémák több tényezőből állnak, amelyek között szerepel például a túl intenzív művelés vagy a művelés felhagyása, a túlzott növényvédőszer-használat, a nem megfelelő műtrágyahasználat is. Sokszor ezek a veszélyek elsősorban annak köszönhetők, hogy az érintett felek nem rendelkeznek kellő információval. A megoldást jelentős mértékben elősegíti az ökoszisztéma-szolgáltatások széles körű megismertetése, térképezése és értékelése, a tájékoztatás, a szemléletformálás és a tapasztalatok átadása.

Köszönöm képviselő asszony kérdését. Köszönöm szépen.




Felszólalások:   229-232   233-236   237-246      Ülésnap adatai