Készült: 2019.12.06.20:12:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

44. ülésnap (2018.11.27.),  21-24. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:34


Felszólalások:   17-20   21-24   25-28      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Schmuck Erzsébet képviselő asszony, LMP-képviselőcsoport. Öné a szó, képviselő asszony.

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az elmúlt nyolc évben megtapasztalhattuk, hogy az Orbán-kormány nemcsak velünk, ellenzéki képviselőkkel, de a magyar emberek életével, egészségével és jövőjével is játszik, veszélyeztetve életminőségünket és a természeti örökségünket. 2010-ben a Fidesz integrációs bürokráciacsökkentés címén felszámolta az önálló környezetvédelmi minisztériumot, bedarálta az Agrárminisztériumba; érdemi vezetőit szinte azonnal kirúgta és a hamvait pedig szétszórta két minisztériumba. De később a környezetvédelemmel kapcsolatos háttérintézmények és a környezeti érdekek képviseletére hivatott hatóság sem kerülhette el a sorsát. Teljesen súlytalanná tette a kormány őket, a környezetvédelmi és a természetvédelmi felügyelőségeket, amelyek a hatósági feladatokat végezték, beolvasztották a kormányhivatalokba. Nem véletlenül, mert így kis erőfeszítéssel lehet a mindenkori politikai akaratot érvényesíteni.

Márpedig a kormány politikai akarata mindig arról szól, mint ahogyan látjuk, hogy miképpen lehet egy beruházás, egy Fideszhez közel álló vállalkozó érdekét a környezet- és természetvédelmi érdekek elé helyezni. Így vált lehetővé az elmúlt években, hogy a zöldfelületeket felélő beruházások nagyon nagy támogatást kaptak, és semmi sem tudott gátat szabni ennek, még a klímaváltozás fenyegetettsége sem. Elkeserítő, ugyanis a politika óriási ütemben zabálta fel a jövő nemzedékek életfeltételeit.

Az elmúlt évek rombolását a környezet- és természetvédelem intézményrendszerében a közelmúltban a kormány tökélyre vitte. A közigazgatás modernizációjáról szóló legutóbbi kormányhatározat döntő csapást mért a környezet- és természetvédelem megmaradt létszámára. Az Agrárminisztérium környezeti államtitkárságát, amely a természetvédelem irányítását is magában foglalja, több mint 40 százalékkal építették le. Ráadásul a több évtizede ott dolgozó szakértőket az ügyfélkapun keresztül rúgták ki. Sajnos, a még megmaradt háttérintézmények létszámát is jelentősen megvágták. Hogy a nemzeti parkok sorsával mi lesz, arra mind a mai napig nem kaptunk megnyugtató választ.

Az egyik legnagyobb veszteséget az elmúlt években a természetvédelem szenvedte el. A nemzeti parkokat a költségvetési források megvonásával, a szakértők kirúgásával arra kényszerítették, hogy elsősorban ökoturizmussal foglalkozzanak, hiszen valamiből működniük is kell. A biológiai sokféleség megőrzése, az ökoszisztéma-szolgáltatások megóvása a kormány számára nem sokat jelent, viszont annál többet, hogy hogyan lehet egy jó zsíros beruházást megvalósítani.

Jó példa erre a Csarna-völgyben tervezett kisvasúti beruházás, ami most szerencsére megfeneklett, de garancia is kellene arra, hogy ez soha nem fog megvalósulni. A Börzsöny-hegység északi részén, Kemence község határában terül el a fokozott védelem alatt álló Csarna-völgy, amely mintegy ezerhektáros háborítatlan erdőterület. 40 éve nem történt itt fakitermelés, ami ekkora területen egyedülálló az országban. Mégis van, akinek eszébe jutott, hogy a Kemencétől a Csarna-völgy bejáratáig tartó kisvasutat meg lehetne hosszabbítani. Három és fél kilométeres szakaszról van szó, ami egyébként gyalogosan is látogatható, amiről korábban kormányhatározat született.

Ez egy olyan projekt, tisztelt képviselőtársaim, ami veszélyeztetné a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik legértékesebb völgyének az élővilágát. Fel kell tennem a kérdést, hogy milyen országban élünk, ahol egy ilyen kormányhatározat megszülethet, ahol néhányak profitérdeke előbbre való, mint mindannyiunk közös érdeke. Egy jól működő intézményrendszer esetében a Csarna-völgyi kisvasút terve, de más, súlyosan környezetet és természetet károsító projektek nem jutottak volna el idáig, mert már az első gondolatnál gátat vetett volna ennek a törvény és az intézményrendszer.

Itt az ideje a kormánynak rádöbbennie arra, most a felgyorsult klímaváltozás hatásait Magyarországon megtapasztalva, hogy radikális változásra van szükség. Ehhez pedig az első lépés egy önálló környezetvédelmi minisztérium felállítása. Remélem, miniszterelnök úr meghallja az idők szavát. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Nagy István agrárminiszter úr kíván válaszolni az elhangzottakra. Miniszter úr, öné a szó.

DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársam! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen, hogy szóba hozta ezt a témát, és mindig köszönöm, amikor természetvédelemről, környezetvédelemről szólhatunk, hiszen egy nagyon fontos kérdéskörről, egy nagyon fontos feladatról, mindnyájunkat érintő kérdéskörről beszélhetünk. Azért is vagyok hálás, hogy szóba hozta ezt, mert napok óta tévesen keringő, mindenféle megalapozottságot nélkülöző hírekkel borzolják jó szándékú emberek idegrendszerét, és szeretném ezt a leghatározottabban cáfolni, hiszen szó nincsen arról, amit próbálnak beállítani. Én nagyon-nagyon tisztelem az ön munkáját is és a környezetvédelmi szervezetek munkáját is, de arra kérem önt is és ezeket a szervezeteket is, hogy farkast csak akkor kiáltsanak, amikor valóban jön a farkas, mert ha sokszor kiáltunk úgy farkast, úgy hogy egyáltalán semmilyen alapja nincsen ennek, amikor valóban baj lesz, akkor sem fogja senki elhinni azt, hogy milyen probléma van.

(9.50)

Amit felvetnek a 40 százalékról, hadd mondjam el, hogy 2,7 százalékról beszéltünk összességében. Mindaz, amit állított arról, hogy mennyire veszélyben van és mennyire leértékelődött a környezetvédelem kérdése a minisztériumban: hadd mondjam el, kedves képviselőtársam, a XXI. században az egyik legkiemeltebb és legfontosabb kérdéskörünk a természet és a környezet védelme, hiszen minden embert érzékenyen érintő kérdésről van szó. De a természet nem a Kossuth tér 11-ben van, hanem ott, ahol több mint 300 ezer hektáron zajlik ez a védelem, ahol nap mint nap ott vannak a kiváló szakembereink, akik igen, felveszik a csizmát, kimennek és megnézik azt, majd beülnek az irodájukba és a legmodernebb kommunikációs eszközökön megírják a jelentéseket, megírják azokat a feladatokat, beszámolókat, amikre szükség van. Életközelivé tesszük a természetvédelmet, oda visszük és ott tartjuk jelen, ahol vannak. Tíz igazgatóságon dolgoznak a mi kiváló szakembereink, és nap mint nap megfeszített munkával végzik mindazt.

Csak néhány számot hadd mondjak önnek! 300 ezer hektár védett területen 14 ezer őshonos magyar állatot gondoznak. 2014-ig mintegy 38 milliárd forintos programot hajtottak végre, 2020-ig ez már 60 milliárd forintra tudott nőni. E munka során 130 ezer hektáron növeltük a környezet természeti állapotát. Évente 1,6 millió látogatót fogadunk. Gondolja el, hogy mennyi szövetségest találunk, hány magyar családnak tudunk élményt, benyomást szerezni azzal, hogy eljönnek és meglátogatják, mennyi szövetségesünk tud így alakulni a természet barátaival! A 700 ökoturisztikai létesítmény több mint a fele nemzeti parki kezelésben működik. Azt hiszem, hogy ez egy óriási munka. Hogy mennyire nem kell farkast kiáltani akkor, amikor nincs ott a farkas, és ez mennyire veszélyes, hadd mondjam önnek azt, amiről nagyon-nagyon kell, hogy beszéljünk, pontosan a Csarna-völgyi kisvasút kérdéséről. Azt kell mondjam önnek, hogy semmilyen kisvasút nem fog épülni a Csarna-völgyben.

A szakmai felügyeleti jogkörömben eljárva 2018. november 22-én a terület vagyonkezelőjét, az Ipoly Erdő Zrt.-t a beruházás engedélyeztetésére vonatkozó kérelem visszavonására utasítottam, és azt mondtam, hogy garancia is kell ahhoz, hogy ne történjen. Ezen túl soron kívül intézkedtünk arról, hogy a terület az Állami Erdőgazdálkodó Zrt. kezeléséből a természetvédelmi kezelésért felelős szerv, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésébe kerüljön át. A Duna-Ipoly Nemzeti Park részét képező fokozottan védett, a nemzeti park természeti övezeteként lehatárolt Csarna-völgyben kizárólag természetvédelmi céllal, a természeti folyamatok működésének biztosítása, elősegítése érdekében történhet beavatkozás. E követelmény teljesülése a terület nemzetipark-igazgatósági vagyonkezelésbe kerülésével garantálható.

Azt hiszem, most is bizonyítékát adtuk annak, hogy semmi olyan nem történhet, ami a természetben olyan beavatkozást eredményezne, amely káros lehet. Azt hiszem, mindaz a XXI. századi struktúra, amely jogos elvárása az embereknek, hogy legyen bürokráciacsökkentés, hogy a modern technikai eszközöket tudjuk alkalmazni, azt gondolom, pontosan ezt tesszük, életközelivé, emberközelivé tesszük a magyar természetvédelmet. Azt hiszem, kedves képviselőtársam, legyen segítségünkre abban, hogy az ön tekintélyével, szakmai hozzáértésével segítse a nemzeti park munkatársait, segítse a magyar környezetvédelem ügyét, hogy határozottan és eredményesen tudjuk képviselni itt, Magyarországon is és szerte külföldön is a magyar érdekeket. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   17-20   21-24   25-28      Ülésnap adatai