Készült: 2019.12.10.20:31:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

39. ülésnap (2018.11.13.),  113-134. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 1:38:21


Felszólalások:   95-112   113-134   135-158      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Soron következik az egyes családtámogatási és nyugdíjbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/3127. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként, tisztelt Országgyűlés, megadom a szót Novák Katalin képviselő asszonynak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon!

NOVÁK KATALIN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelettel köszöntöm önöket a törvényjavaslatunk vitája alkalmából. Ez egy családtámogatási és nyugdíjbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, T/3127. számú törvényjavaslat címen.Engedjék meg, hogy mielőtt részleteiben elmondanám azt, hogy miről is szól ez a törvényjavaslatunk, néhány szóban, néhány mondatban kitérjek azokra az eredményekre, amelyeket 2010 óta a családtámogatások terén elértünk. 2010-ben, amikor a második Orbán-kormány került kormányzati pozícióba, akkor egy családközpontú kormányzást hirdettünk meg, és 2010 óta folyamatosan azon dolgozunk, hogy segítsük azokat, akik gyermekvállalás előtt állnak, illetve azokat, akik gyermeket nevelnek.

Tehát a gyermekvállalás előtt álló fiatalok és a gyermeket nevelő családok támogatása kiemelt célunk.

(15.50)

Nem titok az sem, hogy az 1981 óta tartó folyamatos népességfogyásnak is szeretnénk véget vetni, szeretnénk, ha ez a folyamat megfordulna, nemcsak lelassulna a népességfogyás, hanem ismét gyarapodó, fiatalodó nemzetté válhatna a magyar. Ezért bővítjük folyamatosan a családtámogatásokat, és ezért dolgozunk azon, hogy a vágyott, tervezett gyermekek megszülethessenek Magyarországon. A magyar fiatalok családközpontúak, családban képzelik el a jövőjüket, házasságban és gyermekekkel szeretnének élni, így van ez a legtöbb fiatal esetében. Ezt szeretnénk mi segíteni, ezt szeretnénk támogatni. Ezért emeljük folyamatosan a családtámogatásokat. 2010-ben erre a célra 960 milliárd forintot fordított az akkori kormány, most már meghaladjuk a 2000 milliárd forintot. Ha a gazdasági teljesítmény arányában nézzük ezt, akkor mondhatjuk azt is, hogy Európában az élen járunk GDP-arányosan a családtámogatásokra fordított összegek tekintetében.

Néhány elemet ki is emelnék ezek közül a családtámogatások közül. Ilyen a családi adókedvezmény, amelyet 2010-ben vezettünk be, és amelyet azóta is folyamatosan bővítünk. Így lesz ez a 2019-es évben is, hiszen akkor ismételten emeljük a kétgyermekesek családi adókedvezményét. Most már a 300 milliárd forintot közelíti az az összeg, amelyet erre a célra fordítunk évről évre, és a családok közel egésze részesülni tud a családi adókedvezményben.

Az otthonteremtési programunk is egy hasonló elem. 2015 júliusában, tehát három évvel ezelőtt vezettük be ezt a programot, és azóta már 90 ezer családnak tudtunk segíteni, ez a 400 ezer főt közelíti tehát, akik az otthonteremtési programnak köszönhetően tudtak előbbre lépni, tudtak új otthonba költözni, akár gyermekvállalás előtt álló fiatalok, akár már gyermeket nevelő családok, vagy éppen gyermekeiket egyedül nevelő szülők.

Erre a célra közel 260 milliárd forintot fordítottunk az elmúlt években. De mondhatnám itt a bölcsődeépítési programokat vagy éppen a gyed extrát, vagy említhetném az ingyenes gyermekétkezést, az ingyenes tankönyvellátást vagy az Erzsébet-táborokat, a teljesség igénye nélkül.

Még egy említést tennék a „Nők 40” programról, amelynek köszönhetően már több mint 230 ezer nagymamát adtunk vissza a családoknak, így is segítve azt, hogy az édesanyák helyt tudjanak állni a munkaerőpiacon és a családban egyaránt. Ha az eredményeket nézzük, akkor látjuk azt is, hogy a népesedési, demográfiai mutatók mind pozitív irányba mozdultak el, húsz éve nem volt olyan magas a gyermekvállalási kedv, mint amilyen a tavalyi évben volt, húsz éve nem volt olyan magas a házasságkötések száma. Csökken a népesség fogyása is, csökken a csecsemőhalandóság vagy éppen a terhességmegszakítások száma. Tehát mondhatom azt, hogy a tendencia pozitív, de még nem dőlhetünk háta, még nem mondhatjuk azt, hogy elértük azt a célt, amit szeretnénk, még mindig nem születik meg minden vágyott, tervezett gyermek, tehát még mindig sok teendőnk van.

Tényszerűen a törvényjavaslat különböző pontjairól. A törvényjavaslat háromféle törvény módosítását tartalmazza. Az első a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1990. évi XXXI. törvény, a második a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és egyéb hozzá kapcsolódó törvények, a harmadik pedig a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításának célja az adminisztratív terhek csökkentése és a felesleges adatgyűjtés elkerülése. Ebből a célból pontosítjuk, egyértelműsítjük a gyermekek napközbeni ellátása kapcsán vezetett nyilvántartásokat.

Szintén ez a javaslat tartalmazza azt, hogy van egy új előírásunk, egy előző törvénymódosításnak köszönhetően, a bölcsődei ellátást kötelezettségként előírtuk a települések számára nemcsak akkor, ha 10 ezer főnél többen élnek az adott településen, hanem már akkor is, ha legalább 40 három év alatti gyermek nevelkedik a településen, vagy akár csak 5 olyan gyermek van három év alatt, ahol dolgoznak a szülők, és ők igénylik ezt a napközbeni ellátást.

E kötelezettség teljesítéséhez az önkormányzatoknak felkészülési időre van szüksége, ezért ez a törvényjavaslat azt tartalmazza, hogy 2020. december 31-ig kelljen ennek a kötelezettségnek megfelelni, és a kötelezettség megvalósítását különböző pályázatokkal, folyamatos bölcsődeépítési, bölcsődefejlesztési lehetőségekkel segítjük.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítására vonatkozó javaslatok részben a jogosultsági szabályokat teszik egyértelműbbé, részben meggyorsítják az eljárást, és a biztosítottak adatbiztonságát fokozzák, valamint az Alkotmánybíróság határozatában foglaltak végrehajtását előíró szabályokat is tartalmaznak. A javaslatban előterjesztett módosítások az ügyfelek érdekeit szolgálják, számukra átlátható, pontosan körülírt feltételekre terjednek ki.

A fogalmi meghatározások kiegészítése a hozzátartozói ellátások tekintetében egyértelművé teszi, hogy kit kell tartásra köteles és képes hozzátartozónak tekinteni. Ez például a testvér, unoka, nagyszülő hozzátartozói ellátásának megállapításához eredményez mostantól egyértelmű szabályozást. Szintén a hozzátartozói ellátások körében lényeges az egyik jogosultsági feltétel pontos megfogalmazása a jogszabályban. A baleseti hozzátartozói ellátások igényelbírálását, az ellátás kezdő időpontjának megállapítását teszi egyértelművé az igénylő számára kedvező szabály.

A javaslat kiegészíti az árvaellátásra jogosult magántanulók körét, ennek köszönhetően a tartósan beteg és fogyatékos gyermekek mellett azok a fiatalok is jogosulttá válnak erre, akik várandósság, szülés vagy háromévesnél fiatalabb gyermek nevelése, gondozása miatt nem tudnak iskolai képzésben részt venni.

A nyugdíjasok biztonságát, a csalások elleni védelmét szolgálja az a javaslat, amely szerint a nyugdíjasoknak a nyugellátást csak olyan bankszámlára lehet majd a jövőben utalni, amely felett a jogosultnak, illetve törvényes képviselőjének rendelkezési joga van. A javaslat több, a biztosítottak, illetve az igénylők adatainak kezelésére vonatkozó javaslatot tartalmaz, amelyek az adatbiztonságot növelik. A biztosítottak érdekét szolgálja a nyugdíjbiztosítási szempontból lényeges adataik foglalkoztatónál történő megőrzésére vonatkozó javaslat például, ennek a lényege az, hogy a volt dolgozó nyugdíjkorhatárának betöltését követő öt évig a munkáltatónak meg kell őriznie a nyugdíj megállapításához szükséges biztosításai adatokat.

A 12/2018-as alkotmánybírósági határozatban alkotmányellenesnek minősített nyugdíjtörvényi rendelkezést egészíti ki a javaslat, amely alapján a nyugalmazott bírák és ügyészek szolgálati jogviszonyuk helyreállítását követő nyugalmazásukra tekintettel öregségi nyugdíjuk ismételten megállapítható.

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény a korábban megállapított ellátás megszűnését követően a szolgálati járandóság és a korhatár előtti ellátás ismételt megállapításának tilalmát tartalmazza. A szolgálati nyugdíj és a korhatár előtti egyéb nyugdíjak jogosultsági feltételeiből adódóan a szolgálati járandóságban részesülők esetében felmerülhet ugyanis a járandóság korhatár előtti ellátásra váltása.

Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény módosítását is kezdeményeztük annak érdekében, hogy azon tisztviselők, alkalmazottak esetében, akiknek a nyugdíjbiztosítási átutalást követően a magyar nyugdíjrendszerben újabb járulékfizetéssel szerzett szolgálati ideje keletkezik, amely alapján a korhatár betöltésekor a magyar nyugdíjrendszerben nem szerezhetnek önálló nyugellátásra jogosultságot, a transzferálást követően az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló 1968. február 29-i 259/68. számú EGK-, Euratom-, ESAC-, tanácsi rendelet szerinti nyugellátás igénybevétele alkalmával kérhessék az utóbbi időszak átutalását is az Európai Közösségek tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak nyugdíjrendszerébe.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítására irányuló javaslatok közül kiemelendő a saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek fogalmának a kibővítése, amely a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat érinti. A törvényjavaslat szerint a családtámogatási ellátások szempontjából saját háztartásban nevelt gyermeknek minősül a jövőben az, aki a bentlakásos szociális intézményben 30 napot meghaladóan van elhelyezve akkor, ha az elhelyezésre a tankötelezettség teljesítése érdekében van szükség, és az intézményben folyó fejlesztő oktatáshoz, neveléshez való hozzáférés biztosítása érdekében történik ez a 30 napot meghaladó elhelyezés. Ilyenkor a gyermek csak átmeneti jelleggel kerül ki a szülő háztartásából. Ez az ellátási vagy elhelyezési forma hasonlatos ahhoz, mint amikor kollégiumba mennek a gyerekek a gyermek lakóhelyétől távol eső oktatási intézménybe vagy ahhoz közel.

(16.00)

A javaslat szerint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekek ezen kollégiumi elhelyezéshez hasonló szociális intézményi elhelyezése esetén az intézményvezető helyett mostantól a szülő lesz jogosult a családi pótlékra, ezen felül a szülő a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeke után, annak 10 éves koráig gyesben is részesül, valamint a családi adókedvezményt is érvényesíteni tudja.

A családok támogatásáról szóló törvény módosítására irányuló további javaslatok a jogalkalmazást segítő pontosító, technikai jellegű módosítások.

Én bízom benne, hogy az elmondottakban, illetve az önök által olvasott törvényjavaslatban is látszik az, hogy ezek a módosítások az egyszerűsítést, az egyértelműsítést, a pontosítást és a terheknek a csökkentését szolgálják, további lehetőséget kínálnak a családoknak. Fontosnak tartom azt is, hogy amellett, hogy újabb és újabb lehetőségeket kínálunk, hogy újabb és újabb jogszabályokat hozunk, és olyan újabb támogatásokat vezetünk be, amelyek kifejezetten a gyermekvállalás előtt állókat és a gyermeket nevelőket támogatják, emellett folyamatosan dolgozunk azon, hogy a jelenleg hatályos jogszabályaink is egyre jobbá váljanak.

Ez a mostani előterjesztés is ezt szolgálja, ezért is kérem hozzá a támogatásukat. Köszönöm, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár asszony. Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Pesti Imre képviselő úrnak, a Fidesz vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. PESTI IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársak! A törvényjavaslat konkrétan a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, a társadalombiztosítási nyugellátásról, valamint a családok támogatásáról szóló törvény módosítását tartalmazza. Az első tehát a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása konkrétan. A gyermekek napközbeni ellátásának korábbi években megvalósult átalakítása során az adminisztratív terhek csökkentése céljából sor került a bölcsődében vezetett nyilvántartások felülvizsgálatára, aminek eredményeként több adatlap is kivezetésre került a végrehajtási rendeletekben. Ugyanakkor a törvény általánosságban fenntartotta a nyilvántartás vezetésének előírását, ami azon gyakorlati tapasztalat alapján jól látható, hogy a kormányhivatali ellenőrzések során számon is kérték, jóllehet számos adat kezelésére nem volt szükség a bölcsődei ellátás során. Erre való tekintettel indokolt tehát az érintett szakasz pontosítása és egyértelműsítése.

A törvényjavaslat szerinti módosítás az adminisztrációs terheket kívánja továbbcsökkenteni a gyermekek napközbeni ellátása esetében is. Az új törvény expressis verbis kimondja, hogy nincs szükség azon adatok külön nyilvántartásban történő összegyűjtésére és rögzítésére, amelyek az ellátás biztosítása kapcsán egyéb nyilvántartásokban, dokumentumokban rendelkezésre állnak. Eddig a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott szolgáltatások ellenőrzése során a kormányhivatalok olyan adatok nyilvántartását is kérték, amelyekre a bölcsődei ellátások során nem volt szükség.

A törvény a kisgyermekeket nevelők munkaerőpiaci visszatérésének támogatására a GINOP 5.3.11-18. kódjelű kiemelt projekt keretében térítésidíj-támogatásban részesülő szülők és gyermekek személyes adatainak nyilvántartását írja elő az igénybevevői nyilvántartásban. A rendelkezés azokra a szolgáltatókra is kiterjed, akik nem részesülnek normatív állami támogatásban, azonban az általuk ellátott gyermekek szülei a fenti projekt keretében támogatásban részesülnek. A támogatás a Magyar Államkincstár közreműködésével kerül folyósításra, így a tényleges igénybevételt a lejelentett adatok alapján a Magyar Államkincstár a KENYSZI-ben rögzített adatok alapján ellenőrizni is tudja majd.

Számos fejlesztési forrás, közel 10 milliárd forint ez év nyarán, illetve őszén került pályázati formában meghirdetésre, amelyek tekintetében a megvalósulás a 2019. évben várható. Így a pályázattal érintett települési önkormányzatok nem tudnak eleget tenni feladatellátási kötelezettségüknek a bölcsődei ellátás biztosítása tekintetében jelenleg szereplő határidőig, azaz 2018. december 31. napjáig, ezért a rendelkezésre álló felkészülési időt további két évvel hosszabbítottuk meg, 2020. december 31-ig.

A második a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és egyéb hozzákapcsolódó törvények módosítása. A tartásra köteles és képes hozzátartozó fogalmának meghatározására az árvaellátás kapcsán a polgári törvénykönyv szabályait kell tehát alkalmazni. A tartásra képesség ügyében a bíróság ítéletét kell figyelembe venni, ha született ilyen. Ha a bíróság elrendelte a tartás teljesítését, akkor a hozzátartozót tartásra képesnek kell tekinteni. Ha pedig a tartás teljesítésére irányuló keresetet elutasította, akkor nem tekinthető annak. Ha viszont nem született ítélet, akkor a jelenlegi gyakorlattal megegyezően azt kell tartásra képesnek tekinteni, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum két és félszeresét.

Az árvaellátásra jogosult magántanulók körének bővítése javasolt a jövőben az állapotos, gyermeket szülő vagy kisgyermekét gondozó tanulókkal. Jelenleg csak a betegség vagy a fogyatékosság miatti magántanulókra terjed ki a jogosultság.

A javaslat a joggyakorlatot emeli törvényi szintre, hogy az esetleges visszaélések elkerülése érdekében a nyugdíjasnak rendelkezési joga legyen azon számla felett, amelyre a nyugdíját folyósítják.

A szervezetrendszer átalakításával a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a Magyar Államkincstár igazgatási szerve lett, a központosított illetményszámfejtést pedig szintén a Magyar Államkincstár végzi. A tartozás jövedelemből történő levonása során gyorsabb és egyszerűbb azt az eljárást követni, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság közvetlenül jár el a levonás érdekében.

A 2018/12-es alkotmánybírósági határozat szerint alkotmányellenesnek minősített nyugdíjtörvényi rendelkezést egészíti ki a javaslat, amely alapján a nyugalmazott bírák és ügyészek szolgálati jogviszonyuk helyreállítását követő nyugalmazásukra tekintettel öregségi nyugdíjuk ismételten megállapítható lesz.

A javaslat a GDPR rendelkezésének való megfelelés miatti módosításokat, továbbá a jogalkalmazás során felmerülő pontosító rendelkezéseket is tartalmazza.

A javaslat az ellátásban részesülők érdekében született, továbbá az alkotmánybírósági döntésnek, illetve a GDPR-rendeletnek történő megfelelést szolgálja.

A harmadik pedig a családok támogatásáról szóló 1998. évi LIV. törvényhez kapcsolódó módosítás. A családok támogatásáról szóló törvény jelenleg hatályos rendelkezése értelmében, ha a szülő tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, és a gyermeket 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyezi el, akkor a gyermek nem tekinthető a szülő saját háztartásában nevelt, gondozott gyermeknek. Emiatt a családi pótlékra nem a szülő, hanem a szociális intézmény vezetője jogosult. Ilyen esetben a szülő az intézményben elhelyezett gyermek után gyermekgondozást segítő ellátásban, gyesben sem részesülhet, továbbá a családi adó- és járulékkedvezményt sem tudja rá tekintettel érvényesíteni. A törvényjavaslat szerinti módosítással a családtámogatási ellátások szempontjából saját háztartásban nevelt gyermeknek minősül a bentlakásos szociális intézményben elhelyezett gyermek is, ha az elhelyezésre a tankötelezettség teljesítése érdekében, az intézményben folyó fejlesztő nevelés-oktatáshoz való hozzáférés biztosítása érdekében kerül sor, és a gyermek csak átmeneti jelleggel kerül ki a szülői háztartásból.

Az intézményi elhelyezés ezen formája hasonló ahhoz, mint például amikor a gyermek a lakóhelyétől távol fekvő oktatási intézményben folytat tanulmányokat és kollégiumi elhelyezésben részesül, amelynek esetében a szülő továbbra is jogosult a családi pótlékra. A módosítás szerint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekek ezen kollégiumi elhelyezéshez hasonló szociális intézményi elhelyezése esetén, amikor a gyermek szociális intézményben való elhelyezése szorosan a tanulmányok folytatásához kötődik, és a hétvégeket, iskolai szüneteket a szülői háztartásban tölti, az intézményvezető helyett a szülő lesz jogosult a családi pótlékra.

(16.10)

Ezen túl a szülő a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek tízéves koráig gyesben is részesül, továbbá érvényesítheti a családi adókedvezményt is. Ilyen speciális képzést és elhelyezést nyújtó intézmény például a gyöngyösi Autista Segítő Központ, amely az ország nyolc megyéjéből és Budapestről érkező közel ötven autista gyermeknek biztosít ellátást.

A törvény egyéb irányú módosításai pontosító, technikai jellegűek, ezek közül a következők a kiemelendők: a jogalkalmazói visszajelzések és az EGT-tagállamokban általában érvényesülő, a jelenlegi magyar szabályozásnál sokkal hosszabb határidők okán, továbbá az időnként elhúzódó konfliktusok miatt célszerűnek mutatkozik öt évre emelni az igényérvényesítésre nyitva álló határidőket; a fizetési kedvezményekre vonatkozó ágazati gyakorlathoz igazodó szabályozást pontosító módosítás megteremti az összhangot a méltányosság és a fizetési kedvezményekre vonatkozó szabályozás terén a társadalombiztosítási és a családtámogatási szektorhoz tartozó ellátások esetében.

Mindezek figyelembevételével a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a kormány által benyújtott törvényjavaslatot, erre kérem a tisztelt Házat, a képviselőket, hogy szintén támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Stummer János képviselő úr, a Jobbik vezérszónoka következik. Parancsoljon!

STUMMER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nem vagyok könnyű helyzetben, és nincs könnyű helyzetben egy ellenzéki képviselő, amikor ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban kell értekeznie. Ellentmondásos érzések kavarognak bennem, mert számos módosító javaslatot jó szívvel tudunk mi magunk is támogatni, hiszen azok megfogalmazását a célszerűség motiválta, megint más részeit ennek a törvényjavaslatnak azonban bírálni vagyunk kénytelenek, ugyanis azt látjuk, hogy vagy az átgondolatlanság, vagy a korábban már megszokott és oly sokszor megjelenő kormányzati opportunizmus szülte ezeket. Lássuk akkor tételesen és egyenként ezeket a kulcsterületeket! Támogatjuk, hogy a törvényjavaslat kibővíti az árvaellátásra jogosult magántanulók körét, támogatjuk, mert jelenleg csak az kaphat közülük hozzátartozói nyugellátást, aki betegség vagy fogyatékosság miatt kényszerül tanulmányait magántanulóként végezni. A jövőben ez már a várandós, gyermeket szülő vagy kisgyermekét gondozó tanulót is meg fogja illetni, és ez egy örvendetes változás. Logikus változásnak, változtatásnak tartjuk azt is, hogy a további visszaélések elkerülése érdekében a nyugdíjasoknak rendelkezési joga legyen azon számla felett, amelyre a nyugdíjukat folyósítják. Itt a törvényjavaslat tulajdonképpen nem tesz mást, mint hogy a jelenlegi joggyakorlatot emeli törvényi szintre. Támogatandónak tartjuk továbbá a saját háztartásban nevelt gondozott gyermek fogalmának kibővítését is. Elégedetten nyugtázzuk, hogy a jogszabályt végre hozzáigazítottuk a hétköznapi élet rutinjához számos egyéb részletkérdést illetően is.

És akkor most néhány szót engedjenek meg a bölcsődékkel kapcsolatban! Először is a munkahelyi bölcsődékkel kapcsolatban szeretnék néhány gondolatot elmondani. Itt lenne egy kiegészítésünk, amit egyébként korábbi ciklusban, korábbi ciklusokban már, amikor ilyen ügy szóba került, jobbikos képviselőtársaim hangsúlyoztak az ezt érintő vitákban. Meggyőződésünk szerint el kellene gondolkodni azon, hogy a munkáltatónál a bölcsőde üzemeltetésekor ne csak a hagyományos órákra lehessen kérni a normatívát, érjük el, hogy az intézményt fenntartó munkahely a munkarendhez és a szülők műszakjához igazíthassa a gyermek ellátását, így akár a délutáni, akár az éjszakai gyermekfelügyeletet is biztosíthassa támogatott formában. Ez különösen nagy segítség lehetne az egy műszakban dolgozó, illetve gyermeküket egyedül nevelő szülők számára is.

Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a vonatkozó törvény (5) bekezdésében a „2018.” szövegrész helyébe a „2020.” szövegrész lép, mert  mint emlékszünk , 2017-ben módosították úgy a törvényt, hogy azokon a településeken, ahol legalább öt gyerek igényli, vagy a település három év alatti lakosainak száma meghaladja a 40 főt, kötelező biztosítani a bölcsődei ellátást, ezt a kötelezettséget módosítanák most 2018. december 31-éről 2020. december 31-ére.

Hova kapkodjunk, hölgyeim és uraim? Végül is, ugye, nem sürgős dologról van szó, van elég bölcsődei férőhely, nincs elég jelentkező, a magyar falvak életképesek, és onnan egy gyermekét, kiskorú gyermekét, apró gyermekét nevelő család minden munkaképes, dolgozni tudó és akaró tagja sipp-supp vidáman eljuthat a munkahelyére, nincsenek is olyan családok ebben az országban, ahol az édesanyának minél gyorsabban vissza kell mennie dolgoznia a megélhetés biztosítása végett, ugye? Úgy látszik, hogy önök így gondolják. Nekem az lenne a kérdésem, államtitkár asszony, hogy mégis mi indokolja ennek a határidőnek a kitolását. Ugye, véletlenül sem az, hogy egyesek nem tudtak felkészülni a jogszabály végrehajtására (Nacsa Lőrinc: De!), mert az európai uniós források valahova, adott esetben illetéktelen kezekbe vándoroltak volna, és bölcsődék, óvodák, iskolák helyett inkább stadionok épültek?

A 2018. évet a családok évének nyilvánította a kormány, a kormányzati kommunikáció arra biztatja az embereket, hogy vállaljanak minél több gyermeket. Ez igazán örvendetes, de mégis miből, és mire gondol a kormány akkor; hogy szép szavakkal megváltoztatható a magyar nemzet demográfiai magatartása, azok a folyamatok, amelyek beárnyékolják most már hosszú idő óta a mindennapjainkat.

Mi nem tagadjuk el, hogy van a kormányzatnak néhány olyan intézkedése, amely pozitív irányba mutat a téren, akár a demográfiai helyzet megváltoztatásával kapcsolatban, akár a magyar falvak, kisebb települések élhetőbbé tételével kapcsolatban, de kérem, ismerjék be, hogy ez a javaslat vagy ennek a törvényjavaslatnak ez a pontja éppen az ellenkező irányba mutat. Hogyan várhatja el a kormány  teszem fel a költői kérdést  a magyar anyáktól, hogy több gyermeket vállaljanak, ha nincsenek bölcsődék, ha nem tesz meg mindent annak érdekében a magyar kormány, hogy minél több embernek, minél több családnak biztosítsa ezeket a feltételeket?

Mit kezdjenek magukkal azok az édesanyák, akik a legnagyobb jó szándékuk ellenére sem maradhatnak otthon három évig a gyermekükkel, mert vissza kell menniük dolgozni, ők kire bízhatják a gyermekeiket, ha ezt a határidőt eltolják?

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik és az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A KDNP vezérszónoka, Nacsa Lőrinc képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! Az államtitkár asszony az expozéjában, illetve fideszes képviselőtársam a vezérszónoki felszólalásában elmondta a törvényjavaslat, a javaslatcsomag lényegi és részletes részeit, hogy mi is szerepel a most előttünk fekvő törvényjavaslatban. Elhangzott, hogy három törvényt módosítana a javaslat. Mind a bürokráciacsökkentéssel, az adatok egyszerűsítésével, mind a jogosultságok kiterjesztésével, mind pedig az egyéb technikai, jogtechnikai módosításokkal a KDNP-frakció is egyetért, ezért a törvényjavaslatot támogatni fogja. De nézzük meg, hogy ez a törvény hogyan is érkezhetett most a Ház elé, és honnan indult az a családbarát fordulat, aminél már ott tudunk tartani, hogy ezekről a témákról tudunk itt beszélni, és ilyen eredményekről és számokról tudott beszámolni az államtitkár asszony is!Ahhoz, hogy ezt megértsük, vissza kell mennünk 2002 és 2010 közé, amikor a szocialista-liberális kormányzat igencsak leépítette a családtámogatási rendszert, és megnehezítette a gyermeket nevelő családoknak a helyzetét. Itt az egy- és kétgyermekesek adókedvezményének az eltörlése, a háromgyermekesek adókedvezményének a csökkentése, az otthonteremtési programok felszámolása és ezáltal a devizahitelekbe hajszolás vagy a gyes egy évének elvétele, három évről két évre történő csökkentése is idesorolható, de például megpróbálták megadóztatni a családi pótlékot is (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.), ez is a szocialisták és a Gyurcsány-kormányzat nevéhez fűződik.

Emlékezzünk meg róla, a mai nap lenne 30 éves az SZDSZ, fontos itt a Házban erről megemlékezni.

(16.20)

Merthogy bár elvtársaik, korábbi barátaik és harcostársaik itt ülnek még velünk a parlamentben, de hogyha 2010-ben nem történt volna meg a kormányváltás, akkor ennek a remek pártnak köszönhetően, amely ma ünnepelné, ha létezne, a 30 éves születésnapját, a gender már jelen lenne az óvodáinkban, és a kisfiúk kezéből kivennék a kisautót és a kislányok kezéből a babát, hiszen ez kormányrendeleti szinten elő volt készítve. Ezt az önök szövetségesei készítették akkor elő, és a 2010-es kormányváltásnak köszönhetően a Fidesz-KDNP-kormány ezt megváltoztatta. Én értem, hogy Tordai Bencét zavarja ez, hiszen ők az egyik szellemi letéteményesei a korábbi pártnak, és azért is ülnek itt. Ez lett volna akkor és ez lenne most az óvodákban, és ez az őrültség lenne Magyarországon, hogyha 2010-ben nem történik meg az a kormányváltás és az a családbarát fordulat, amely mára már elég komoly eredményeket is tud felmutatni. Hiszen bevezettük a családi adókedvezményt, a családi adókedvezményt kiterjesztettük a járulékokra is, bevezettük a gyed extrát, a főiskolásgyedet, jövőre a családi otthonteremtésre fordítandó összeg már eléri a 240 milliárd forintot, és mai hír, hogy már idén hatályba lép a családi otthonteremtési kedvezmény kamattámogatott hitelének a kiterjesztése.

Azt gondolom, hogy szót kell ejtenünk arról is, hogy éppen folyamatban van egy nemzeti konzultáció, amelyet ma reggel Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszonynak sikerült összetépnie itt a Ház előtt. (Bangóné Borbély Ildikó: Nem csak én téptem össze.) Ezzel megsértette azokat az embereket, akik válaszolni kívánnak, és akik el akarják mondani a kormánynak a véleményüket a családtámogatásokról. Megsértette azokat az embereket, akik úgy gondolják, hogy több családtámogatást kell adni a többgyerekes családoknak, megsértette azokat, akik úgy gondolják, hogy a népességfogyást nem a bevándorlással kell pótolni. Megsértette azokat, akik úgy gondolják, hogy a fiatal családoknak, fiatal házaspároknak támogatást kell adni az önálló életkezdéshez. Megsértette azokat is, akik úgy gondolják, hogy a gyermeknek joga van egy apához és egy anyához. Megsértette azokat, akik úgy gondolják, hogy az államnak el kéne ismernie a valódi főállású anyaság intézményét, és sorolhatnám a feltett kérdésekre vonatkozó témákat. De MSZP-s képviselőtársam a gesztusával ezeket az embereket  teljesen mindegy, hogy 100 ezer ember, 3 millió vagy 10 millió fogja visszaküldeni ezt a kérdőívet , ön mindenkit megsértett, akik szeretnének válaszolni, és akik el akarják mondani a véleményüket a kormány családpolitikájáról.

Én megértem, hogy önök itt most hangoskodnak, hiszen 2002-2010 között láthattuk az eredménylistát, láthattuk, hogy milyen folyamatos elvonások és megszorítások vártak a családokra akkor. És azt is megértem, hogy azért is mérgesek, és azért is hangoskodnak most, hiszen a 2010 utáni családbarát fordulat intézkedéseihez sem adták a nevüket. Nem támogatták az intézkedések jelentős részét, aminek köszönhetően, és nemcsak az anyagi támogatású intézkedésekről beszélek, hanem egyfajta közgondolkodás-változás is történt az országban. Ezt mutatják azok a számok, hogy közel 40 százalékkal nőtt a házasságkötések száma, közel 20 százalékkal csökkent a válások száma, több mint 25 százalékkal csökkent a terhességmegszakítások száma, és nőtt a termékenységi ráta is 1,25-ről 1,5-re. Ezek az adatok egy társadalmi elmozdulást jelentenek, egy közgondolkodásbeli változást, amit összefoglalóan a családbarát ország szlogennel lehetne jellemezni, hiszen számunkra a közösségek nagyon fontosak. A közösségek az elsők, és mi a legkisebb közösségnek, a társadalom alapjának tekintjük a családot.

Úgyhogy azt gondolom, hogy eddig is mindent megtettünk a családok védelméért és támogatásáért, és ezután is mindent meg fogunk tenni. A KDNP-frakció támogatja a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony, az MSZP vezérszónoka következik. Parancsoljon!

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársak! Napirend előttimben már elmondtam azokat az adatokat, amivel most is kezdem a felszólalásomat. Nacsa Lőrinc képviselőtársamnak mondanám, hogy ha annyira fényes lenne a helyzet, akkor nem azokat az adatokat kellene felolvasnom, amit most fel fogok olvasni. Lehet, hogy a termékenységi ráta nőtt, de kevesebb gyermek születik. (Nacsa Lőrinc: Biztos, hogy nőtt.) Kevesebb gyermek születik. 2008-ban 99 149 gyermek született, de mondhatnám a 2005-ös évszámot is: 97 496 gyermek. 2010-ben 90 335, 2011-ben 88 049, 2014-ben 91 510, majd 2016-ban tudták a legjobb eredményt elérni, ami akkor is csak 93 063 gyermek, és 2017-ben 91 577. Most nem leszek álságos, képviselőtársam, de ön is tudja, és államtitkár asszony is tudja, és mi is tudjuk, hogy sajnos nem lehet megfordítani a tendenciát a következő időszakban, azért, mert a szülőképes korú nők száma rettenetes módon csökken Magyarországon. És bármennyire hangoztatják, hogy jobb a helyzet, nem lesz trendforduló. És önök arról nem beszélnek, hogy minden hatodik magyar gyermek külföldön születik meg, és minden tizedik szülőképes korú nő már külföldön van. Ezekről az apróságokról önök állandóan megfeledkeznek.

Külön megütötte a fülemet államtitkár asszonynak az az egy mondata, Nacsa képviselő úr is mondta, hogy a házasságban született gyermekek száma. Önök miért rugóznak folyamatosan ezen, hogy csak az az értékes család, aki házasságban nevel gyermeket? Élettársi viszonyban ma Magyarországon 42 százalék nevel gyereket. Miért beszélnek önök úgy ezekről a családokról, mintha azok nem lennének ugyanolyan értékes családok, mint akik házasságban nevelik a gyerekeket? Vagy miért nem beszélnek arról a több mint egymillió családról  és itt vannak élettársi viszonyban és házasságban élők is , akiknek nincsen gyermekük? Egymillió családról!

Hadd kérdezzem már meg önöket, hogy miért nem beszélnek, mondjuk, arról az 50 ezer gyermekről, akik úgy hagyták el az iskolát, hogy nincsen végzettségük. Csak azért, és legtöbb esetben azért, mert szegénységi okok miatt kiemelik az iskolából a gyermeket, csak azért, hogy a családi pótlék helyett, mondjuk, közmunkára tudja a szülő küldeni, mert így nem halnak éhen. Ezekről az apró problémákról önök nem tesznek említést.

Vagy amiről a törvénymódosítás is szól, bár jobbikos képviselőtársam finoman fogalmazott, hogy a minibölcsődék létrehozatalát kitolják két évvel, meg bevezetnek egy támogatási rendszert, és közben, remélem, államtitkár asszony is olvasta ma a szoboravatás közepette, hogy megbukott a bölcsődeépítési programja a kormánynak. Ön jelentette be 2015-ben, hogy körülbelül 12 ezer férőhelyet hoznak létre a következő időszakban, ebben sikerült ezer férőhelyet létrehozni.

Bevezették a bölcsődei térítési díjat, majd most kitalálták, hogy támogatják azokat a családokat, akik bölcsődébe akarják a gyermekeiket járatni, 40 ezer forinttal. Csak, államtitkár asszony, szerintem el kellene törölni ezt a bölcsődei térítési díjat, jobban járnának, ráadásul a pályázati rendszert úgy írták ki, hogy most vitatkozunk erről a törvényről, és november 9-től november 30-ig kellene beadni ezeket a pályázatokat, hogy a támogatást meg tudják szerezni. Ugye, ezt nem gondolják komolyan? Még lényegében tudomást sem szereznek a családok róla, de pályázzanak!

A másik meg, hogy pont ott nem tudnak pályázni a családok, ahol a legégetőbb szükség lenne rá. Ez a közép-magyarországi régió, ez Budapest, Pest megye, Budapest és környéke, mert a legtöbb férőhelyhiány itt és a nagyvárosok környékén tapasztalható Magyarországon, és a közép-magyarországi régióban nem is pályázhatnak erre.

A másik, államtitkár asszony  mert tudom, hogy mikor nekem ma nemsokára el kell mennem, akkor azt fogják mondani, hogy bezzeg Bangóné nem ülte végig a vitát , hogy ma el kellett volna jönni arra a tévévitára, amire meghívták önt is, államtitkár asszony, ahol vitatkozhattunk volna egy tévécsatornán az elmúlt évek családtámogatási rendszeréről. Mert nyilvánosan is kellene vállalni ezeket a vitákat, ahol ütköztetni tudjuk… (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Persze, a parlament! Hol nyilvános, képviselő úr? Hol nézhetik? Lekorlátozták teljes mértékben. Miért nem lehet már a Duna TV-n nézni reggeltől estig úgy, ahogy régen volt a rendszerben, és nem csak interneten, vagy csak úgy, hogyha véletlenül valamelyik csatorna bevállalja az internetes közvetítést? Úgyhogy már úgy sem tudják nyomon követni, mint ahogy 2010 előtt a parlamenti vitákat.

Ha ezt a törvénytervezetet megnézzük, akkor nagyon sok mindent vártunk volna a bejelentett családtámogatási rendszerekből, hogy miket fognak idehozni elénk, és közben ezek kimaradtak, akár a nyugdíjrendszert ha nézzük, akár a családtámogatási rendszert. (Nacsa Lőrinc a telefonját felemelve mutatja az internetes parlamenti közvetítést.) Beszélünk itt a módosítással kapcsolatban, hogy bürokráciacsökkentés… Örülök neki, képviselőtársam, hogy nemcsak élőben néz, hanem interneten is.

(16.30)

Bürokráciacsökkentés: aki ma ismeri a rendszert, egy árvaellátás  már többször elhangzott a felszólalásban , ma Magyarországon, ha egy árvaellátást, árvasági ellátást meg akarnak állapítani, államtitkár asszony, van olyan eset, hogy több mint fél évbe kerül, és úgy, hogy a legnagyobb szükség olyankor van, amikor elveszíti vagy az édesanyát, vagy az édesapát a család, akkor nagyon működni kellene a rendszernek, mert a legfontosabb, hogy anyagilag ne legyen kiszolgáltatott helyzetben. Van olyan eset, hogy több mint fél évig nem tudja akár a családi pótlékot megkapni az árván maradt gyermek, vagy akár magát az árvaellátást is. Önök most azt mondják, hogy bürokráciacsökkentés fog ezen a téren is megvalósulni. Hogyan fogják ezt megvalósítani, amikor most lesz a közszférában leépítés? Ha önök beszélgetnének, mondjuk, a Kincstárnál dolgozó emberekkel  direkt említem a Kincstárat, mert ez a szervezet utal ki nagyon sok családtámogatási rendszert , már most beledöglenek a túlmunkába, és még most az vár rájuk, hogy elbocsátások lesznek attól az állami szervtől is. Nem tudom, hogyan fog ez a bürokráciacsökkentés megvalósulni, államtitkár asszony.

Nagyon sok mindent mondtam, hogy vártunk ettől a törvénytől, hogy be fogják jelenteni. Mondjuk, jó lett volna, ha már azt látjuk, hogy bejelentik a családi pótlék emelését. Hivatkoznak itt folyamatosan arra, hogy a családi adókedvezménnyel hány száz milliárd forint maradt a magyar családoknál. A családi pótlékot annak idején azért vezették be, mert ez a gyermek juttatása volt. Önök különbséget tesznek gyermek és gyermek között. Önöknek nem egyforma ma minden gyermek, sőt most már önöknél hosszú évek óta, több mint 8 éve azt látjuk, hogy vannak kiemelt családok, vannak kiemelt gyerekek, és vannak azok, akik maradnak az oktatási rendszerben, a szociális ellátórendszerben és a családtámogatási rendszerben.

Délelőtt is elmondtam, hogy ha megnézzük az adóbevallásokat, akkor azt látjuk, ma a bevallott adójövedelmek alapján elmondhatjuk, hogy körülbelül 500 ezer ember annyi jövedelmet szerez meg Magyarországon csak a legálisan látott jövedelmekből, mint a maradék 2,8 millió ember. Én azt gondolom, hogy minden jóérzésű ember azt mondhatja, hogy ez nagyon nincsen jól. Vagy ha megnézzük, hogy minimálbéren hány ember van ma foglalkoztatva, több mint 1,4 millió emberről beszélünk. Én azt gondolom, hogy ezekről a problémákról önök nem sok szót ejtenek a vitákban. Nem értjük folyamatosan, hogy amikor a törvényeket idehozzák elénk, akkor azt várná az ember, hogy azokat a családtámogatási formákat fogják most a parlament elé hozni, amiket már hónapok óta bejelentettek, és közben teljesen másról olvasunk majd a törvény kapcsán.

Nagyon szerettük volna, ha azt látjuk, a másik ilyen támogatási rendszer a CSOK-program, amire hivatkoznak folyamatosan. Államtitkár asszony, 90 ezer családról beszélünk eddig, ez a gyermeket nevelő családok 3,2 százaléka, aki igénybe tudta venni, és ha hozzávesszük még a gyermektelen családokat is, akkor csak 2,4 százalékáról beszélünk, akkor szerintem akkora nagy sikerekről nem kell itt beszélni a Ház falain belül, és néhány héttel ezelőtt önök megszüntették a lakás-takarékpénztári támogatási rendszert, amihez meg, azt mondhatjuk, több mint egymillió család tudott hozzájutni. Nézni kellene néha, államtitkár asszony, a számokat, hogy melyik támogatási rendszer… (Novák Katalin, nevetve: Ez demagógia.) Lehet ezen nevetni, államtitkár asszony… (Novák Katalin: Csak van egy szint, ami fölött már nem lehet megállni.) Demagógia, államtitkár asszony, demagógia? Akkor tükörbe kellene nézni a kormánypárti képviselőknek, a kormánytagoknak, hogy mi a demagógia, és arról kellene beszélni. Folyamatosan hallgatjuk a parlament falain belül, hogy mekkora sikereket értek el.

Államtitkár asszony, ha a családtámogatási rendszer működne, és a módosított családtörvényről meg nyugdíjtörvényről, amiről beszélünk, és arról még nem is beszéltünk, hogy majd ide fog kerülni a parlament elé, hogy hogyan fogják, mondjuk, a nyugdíjasokat kisemmizni egy törvénymódosítással, hogyan teszik lehetővé, hogy a végrehajtások és a behajtások könnyebbé válhassanak a nyugdíjasokkal szemben, és ma volt az a nap, amikor önök leszavazták a parlament falain belül, hogy a kilakoltatásokról itt vitatkozni tudjunk és beszélni tudjunk, hogy Magyarországon mi zajlik, hány ezer családot lakoltattak ki a moratórium megszűnése után és most is. Igaz, a moratórium elkezdődött, államtitkár asszony, de a probléma nem oldódott meg.

Lehet azt mondani, hogy mi demagógok vagyunk. Nem vagyunk demagógok, csak ha sikeres lenne a családtámogatási rendszerük, államtitkár asszony, megint egy olyan törvényt hoztak be, olyan törvénymódosítást, amiben  csatlakozni tudok jobbikos képviselőtársamhoz  vannak pontok, amiket lehet támogatni, és vannak pontok, amiket megint úgy készítettek elő, amit nem lehet megszavazni. Vannak jó dolgok a törvénymódosításban, néhány ellátás kiterjesztése, még a bürokráciacsökkentéssel is egyetértenénk, államtitkár asszony, csak nem fogják tudni megvalósítani, de a bölcsődei férőhelyeknél csak azzal, hogy van egy határidő-módosítás, most azt gondolják, hogy ezzel meg van oldva, ez nem fog továbbra sem működni.

Visszatérve a gondolatomra, a sikert az jelentené, ha ma Magyarországon több gyermek születne. Nem születik több gyermek, államtitkár asszony, és így nem is fog, ha nem javítanak a szociális ellátórendszeren. Mai hír, hogy hogyan hiányoznak az ellátórendszerből a pszichológusok, hogyan nincsenek szakemberek a gyerekek ellátásában, hogyan nincsenek pedagógusok, és már nemcsak az iskolákban, hanem az óvodákban, hogyan ürül ki a magyar vidék, hogy most már, ha arról beszélünk, hogy az elvándorlás most már nemcsak a külföldet érinti, hanem ha a belső migrációt megnézzük, a magyar vidék hogy ürül ki. Ezekről a problémákról önök egyszerűen nem hajlandók vitatkozni a Házon belül.

Úgyhogy ezt a törvénymódosítást mi sem tudjuk támogatni, pontosan azok miatt a problémák miatt, amiket elmondott ellenzéki képviselőtársam is, hogy a legfontosabb, a legégetőbb problémákra nem kapunk választ, nem azok a módosítások jöttek be, amit önök kommunikáltak heteken keresztül, hanem egészen másról beszélünk. Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm, államtitkár asszony. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Vezérszónoki kört nem szoktunk megszakítani. Ebben az esetben Novák államtitkár asszony jelentkezett; tartok tőle, hogy nem összegző véleményt akar mondani, ha jól értem, hanem esetleg reflektálni. Ez így van? (Novák Katalin: Igen, csak azért, mert képviselő asszony jelezte, hogy el fog menni.) Akkor én viszont elnöki hatáskörben úgy döntök, hogy ezt most megszegjük. Államtitkár asszony szót kap, képviselő asszonyt meg arra kérem, hogy ne legyen olyan sürgős, várja meg az államtitkár asszony válaszát. (Bangóné Borbély Ildikó: Köszönöm.) Parancsoljon!

NOVÁK KATALIN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Valóban csak azért jelentkeztem szólásra, mert képviselő asszony jelezte, nem tudja megvárni a vitának a végét, és amikor arról beszélünk, hogy szeretnénk egymással vitatkozni, azt a tiszteletet legalább megadom a másik félnek, hogy jelen vagyok akkor, amikor vitatkozunk. Szerintem ez nem egy hátrány ahhoz, hogy tudjunk egymással beszélni. Tehát ezt akkor sikerült most megoldanunk azzal, hogy elnök úr segítségével eltértünk a szokástól, és tudok önnek reflektálni a szavaira. Teszem ezt azért, mert mégiscsak egy jogszabály vitája zajlik most itt az Országgyűlés falain belül, és szerintem méltó lenne arra, hogy beszéljünk az érdemi részeiről is, és bármi kiderüljön akár arról, és én ezt vártam volna képviselő asszonytól, hogy akkor legyenek javaslataik, mondjanak valamit, hogy ehhez képest önök mit javasolnak, milyen módosító indítványaik vannak, éppen mit gondolnak. Erről sajnos semmit nem tudtunk meg, és én ezért tekintem demagógnak az ön szavait, képviselő asszony, mert egy szó sem hangzott el erről egyáltalán, és olyan számokkal meg olyan állításokkal dobálózik, amelyek a valóságalapot nagyon sok esetben nélkülözik. (Bangóné Borbély Ildikó: KSH.) Én mindig naivan azt gondolom, hogy hátha majd most nem így lesz, de ez nem történik meg, öntől erre lehet számítani, most már tudom, hogy mindig a demagógia az, amihez vissza- és visszatér, de nem baj, erre is igyekszem majd reagálni.

Egyrészt talán nem bonyolult összefüggés azt mondani, hogy valóban, ha egyre kevesebb fiatal van, akkor nem várható az, hogy a születésszámokban egyik percről a másikra nagy emelkedés lesz. Soha nem is mondtuk, és tartunk tőle, hogy nem is fog bekövetkezni ez az emelkedés. De ez alapján azt kijelenteni, hogy a népesedési mutatók nem pozitív irányba módosultak, ez vagy tájékozatlanság, vagy rosszindulat, ez a két dolog lehet. Ha kicsit utánaolvas a szakirodalomnak vagy valahol tájékozódik, képviselő asszony, akkor bizonyára találkozik azzal, hogy van egy olyan mutató, amit a nemzetközi szakirodalomban és mindenhol arra használnak, hogy a népesedési folyamatok leírására szolgáljon, ez pedig a teljes termékenységi arányszám. Ez az, amit mi gyermekvállalási kedvnek szoktunk hétköznapi néven nevezni, teljes termékenységi arányszámnak nevezik ezt a mutatót.

(16.40)

1,24 volt ez a mutató 2011-ben, akkor volt a mélyponton ez a mutató. Ez mutatja meg a legjobban azt, hogy arányaiban mennyi gyermek születik egy családban, átlagosan mennyi gyermek születik. Ez a mutató 20 százalékkal emelkedett az elmúlt években, minden évben egyre magasabb volt 2011 óta, 2012-ben is, 2013-ban is, és így volt ez 2017-ben is. Tehát ha ezt a mutatót látja, ismeri  és én azt gondolom, hogy egyébként ismeri , akkor bizonyára nem mondja azt, hogy a népesedési folyamatok negatív irányba alakulnak, hiszen ez a mutató éppen ennek az ellenkezőjét mutatja.

És igen, én azt gondolom, örömteli az, ha bátrabban kötnek házasságot a fiatalok. Az, hogy ma másfélszer többen kötnek házasságot, mint 2010-ben, azt hiszem, ez egy pozitív dolog. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne becsülném meg ugyanúgy azokat, akik nem a házasságot választják életformaként. Én ezt is demagógiának és csúsztatásnak tartom, ugyanis ugyanúgy jogosultak a családtámogatásokra azok is, akik nem házasságban élnek. Tehát azt kijelenteni, hogy a házasságban élők kimaradnak a családtámogatásokból, ez megint vagy jóindulatú tudatlanság vagy rosszindulatú demagógia, ez a két lehetőség van. Szerintem egyik sem szerencsés, de akkor legalább itt az alkalom, hogy tisztázzuk, hogy aki nem házasságban él, hanem élettársi kapcsolatban nevelnek gyermekeket, ugyanúgy jogosultak a családtámogatásokra.

És akkor még egy pontra térnék ki, a bölcsődeépítésekre. A bölcsődéknél azt mondta, hogy férőhelybővülésre nem volt egyáltalán példa  ezerrel bővült a férőhelyek száma. Szívesen adok én is önnek statisztikákat, ha ezekhez nem tud hozzájutni. Mondom önnek a konkrét adatokat: 2010-ben 32 ezer bölcsődei férőhely volt, ma, 2018-ban 48 ezer bölcsődei férőhely van. Az első perctől azt mondtuk, hogy 2020-ra szeretnénk elérni a 60 ezret a bölcsődei férőhelyeknél. Ezt mondtuk három évvel ezelőtt is, négy évvel ezelőtt is, ezt mondjuk most is. A bölcsődei férőhelyek folyamatosan jönnek létre. Én azt hiszem, hogy a 32 ezerről a 48 ezerre történő ugrás nem ezer, hanem éppen 16 ezer, ennyivel bővült az elmúlt években a bölcsődei férőhelyek száma. És igen, én azt gondolom, hogy kell adni időt az önkormányzatoknak arra, hogy ennek az új feladatnak meg tudjanak felelni. Amikor önök voltak kormányon, akkor nem volt ilyen kötelezettsége az önkormányzatoknak, nem kellett bölcsődét üzemeltetniük, csak akkor, ha 10 ezer fő feletti népessége volt egy adott településnek. Nem írták elő azt, hogy akár már 40, három év alatti gyermekkel rendelkező kistelepülésnek, vagy egy olyan településnek, ahol csak öt gyermek szülei igénylik a bölcsődei elhelyezést, teljesíteni kelljen ezt a kötelezettséget.

Ezt a jogszabályt mi módosítottuk, éppen azért, hogy mindenhol, ahol akadálya lenne a munkába állásnak vagy éppen a gyermekvállalásnak az, hogy nincsen bölcsődei férőhely, ott ezt meg tudják adni az önkormányzatok. 2,5-szeresére emeltük a bölcsődék finanszírozását, tehát a költségvetésben 2,5-szer annyi áll rendelkezésre a működés finanszírozására, mint korábban. Régen ráfizetéses volt bölcsődét üzemeltetni, ma nem az.

Átálltunk az idei évtől a feladatalapú finanszírozásra. És az az igazság, hogy akkor lenne hiteles az, amit ön kritikaként megfogalmaz, amit én egy fair dolognak tartok, hogy nyilván ellenzéki képviselőként kritikát megfogalmaznak, ez szerintem teljesen helyénvaló, ha legalább valamit elismernének abból, ami nyilvánvalóan tényszerűen jobb, mint amilyen korábban volt. Én azt gondolom, hogy a bölcsődei ellátás is például egy ilyen eset.

És én azokat se nézném le, vagy nem nézném semmibe, akik a CSOK-on keresztül tudtak új otthonba költözni. 90 ezer családról van szó. Ezt nyugodtan be lehet szorozni 4-gyel, ez az átlagos létszáma ezeknek a családoknak, közel 400 ezer emberről beszélünk. 400 ezer ember előrejutását, előrelépését egy komoly eredménynek tartom. Én ezeket az embereket is tartom annyira, hogy örüljünk annak, hogy 400 ezer ember tudott jobb körülmények közé költözni, ahhoz képest, mint amikor 2010 előtt egyáltalán nem volt semmilyen otthonteremtési program. (Bangóné Borbély Ildikó: Ez nem igaz! Ez demagóg!)

Köszönöm a lehetőséget arra, elnök úr, hogy reagálhattam képviselő asszonyra. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.  Bangóné Borbély Ildikó: Én vagyok a demagóg!)

ELNÖK: Na most akkor, tisztelt Országgyűlés, visszatérünk a vezérszónoki felszólalásokhoz. Gréczy Zsolt képviselő úr, a DK vezérszónoka, parancsoljon!

GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Arról volt szó, hogy 2018 a családok éve lesz. Ehhez képest néhány kivételezett családnak valóban az éve lett  Orbán család, Mészáros Lőrinc családja, Matolcsy György családja, néhány fideszes képviselő családja, Lázár János kastélya, Kósa Lajos mamájának a sertéshizlaldája. Tehát voltak itt családok, amelyek kifejezetten jól jártak és milliárdokat kaszáltak az elmúlt évben, a családok évében, de összességében azt kell mondjam, hogy mindenki mást vagy az emberek jelentős részét átverték, és nem családok éve, hanem csalárdok éve lett ebből. Az önök csalárdságának lettek áldozatai a magyar állampolgárok. Fogok rá mindjárt példákat is hozni.Nagyon meglepődtem azon, hogy az államtitkár asszony az előbb azt mondta, az ellenzék miért nem nyújt be javaslatokat, mondjuk, a családtámogatásra vagy a szociális ügyekre. Egyet mondjon már nekem, hogy 2010 óta bármilyen ellenzéki javaslatot önök befogadtak-e, egyetlenegyet! Ha azt mondtuk volna, hogy Orbán Viktor a jóisten és Szent István örököse, még azt se fogadták volna el, pedig ha mondjuk, Semjén Zsolt javasolja, akkor nyilván megszavazzák.

Tehát azt kell mondjam, hogy ez egy elég cinikus álláspont, hogy az ellenzék miért nem nyújt be javaslatokat, amikor önök, bármilyen javaslatot tett az ellenzék eddig, bármilyen törvénymódosítást nyújtott be, mindezeket még tárgysorozatba se vették. Ott ülök a Kulturális bizottságban. Enyhén szólva bohózat, ami történik. Az embert már egy második hozzászólástól is megfosztják, hogy minél hamarabb haza lehessen menni, és gyorsan egy szavazással le lehessen zárni egy éppen aktuális vitát.

Azért furcsállom egyébként azt is, amit a bölcsődékről mondott az államtitkár asszony, hiszen ez egy friss adat, amit Bangóné Borbély Ildikó képviselőtársam mondott. Önök három évvel ezelőtt 12 ezer bölcsődei helyet ígértek  2015-ben volt egy ígéret , ebből ezer valósult meg, a 12 ezerből ezer valósult meg. 2017-ben konkrétan 70 ezer gyermek maradt bölcsődei hely nélkül.

A családpolitika egy bonyolult szerkezet, és mondom, nem elég csak a kivételezett családokon segíteni. A történet onnan kezdődik, hogy a születendő gyermekről érdemes gondoskodni. A Gyurcsány-kormány erre vezette be a babakötvényt, amelyet szerencsére önök  valami csoda folytán  nem töröltek el. Én magam is csodálkozom azon, hogy ez hogy történhetett meg, de persze azt sose szokták elmondani, hogy ez egy pozitív öröksége volt annak a 2002-2010 közötti időszaknak.

Tehát a dolog folytatódik onnan, hogy megszületik egy gyermek, és mondjuk, az anyuka, aki otthon marad a gyermekkel, elkezd aggódni, hogy amikor lejár a gyes időszaka, akkor hova fog menni vissza dolgozni, merthogy ilyen ügyben éppen nincsen biztonságban a magyar családanyák döntő többsége, nem tudják, hova fognak tudni visszamenni. Amikor gyermeket vállalnak, akkor lehet támogatni a főállású anyaságot, ez akár lehet pozitív is, de azt gondolom, hogy nagyon sokan szeretnék, ha a karrier és az anyaság egyszerre tudna megvalósulni a család életében, főleg azért, mert a kettő nemcsak személyes ambíció kérdése, hanem a család megélhetésének is a biztosítéka. Azt gondolom, hogy a polgári körülményeket, amikről gondolom, nagyon sokan álmodnak ebben az országban, ilyen körülmények között lehetne megvalósítani.

Aztán nagyon furcsállom azt is, hogy mostanában az ön államtitkártársa, Rétvári Bence időnként Ferge Zsuzsát szokta idézni, aki valóban a gazdasági világválság idején nagyon elszontyolodott azon  hozzáteszem: teljes joggal, mint szociálisan érzékeny, nem politikus, de mondjuk, szociológus , hogy azokat a családtámogatási programokat nem lehetett tovább folytatni a gazdasági válság szorításában. És még mielőtt az mondja, hogy Gyurcsány a hibás, a Lehman Brothers bedöntése nem a Gyurcsány-kormány hatáskörébe tartozott (Nacsa Lőrinc közbeszól.), tehát Ferge Zsuzsa akkor valóban elkeseredett azon, hogy nem lehet azokat a programokat tovább csinálni.

Rétvári Bence ilyenkor mindig elfelejti idézni az egy hónappal ezelőtti Ferge Zsuzsa-nyilatkozatot, aki a következőket mondja az önök családpolitikájáról: „A progresszív adózást, amely legalább nagy vonalakban a jövedelemhez igazította a befizetendő adó mértékét, a Fidesz szüntette meg. Idáig a Bokros-csomag megszorításai sem mentek el a kilencvenes évek közepén.” Idézet folytatása: „A szociális feszültségek robbanásig fokozódnak, nyomorban élők és lecsúszó középosztály tömegei radikális megoldások híveivé szegődnek.” Idézet folytatása: „Azt szokták mondani, hogy a tudás hatalom. Én teszem hozzá: a nem tudás viszont kiszolgáltatottság. Ezért van napirenden a Magyar Tudományos Akadémia szétverése.”

További idézet: „Teljesen unikális módon létrejött a szegénységen bosszút álló állam. Ebben a formában kiszolgáltatottságot, feudális függést teremtett, kéregetőket hozott létre szabad munkavállalók helyett. Amikor Orbán Viktor kijelentette, hogy Magyarország nem lesz a segélyek országa, még nem tudtuk pontosan, mire gondol. Kiderült, ezt nem úgy kell érteni, hogy senki sem szorul majd segélyre, hanem úgy, hogy nem lesz segély.”

És végül: Magyarországon közel 4 millió ember él szegénységben  mondom, 2018-ban, az önök kilencedik éve tartó kormányzásában , ezen belül 1,3 millió mélyszegénységben.

(16.50)

Azt gondolom, hogy az önök családpolitikája sajnos megbukott. Ez nem egy sikeres családpolitika! Az a családpolitika, aminek az a következménye, hogy magyar fiatalok tízezrei hagyják el az országot, és Skype-nagymamákat csináltak magyar nagyszülőkből, akik elvesztették a gyermekeiket és az unokáikat, és számítógépen keresztül kell megnézegetniük, hogy a gyerek integessen, és egyáltalán még érti-e a nagymama nyelvét, mert lehet, hogy már csak hollandul, angolul vagy németül beszél  önök ezt csinálták a magyar családokkal! Önök itt vállrándítva mondják el minden egyes felszólalásban, hogy mi azzal a baj, hogy a magyarok elmennek ebből az országból, és kint dolgoznak. Hát, ez „csak” azt jelenti, hogy ha mondjuk, a papa elmegy Németországba, és itt hagyja az anyát a két gyermekkel, az a család bizony széthullhat. Önök nem védik a magyar családokat. Hát hogy álljon helyt az a kedves mama a két gyermekével, amikor a papa ezer kilométerre lakik a családtól? És akkor ebbe még nem számítok bele olyanokat, hogy ha ez egy mintacsalád, hogy ott is találhat magának a másik egy társat, meg itt is találhat magának a másik egy társat, elválhatnak  mi lesz ezekkel a gyerekekkel? Önök gyakorlatilag szétzúzzák a magyar családokat. Papáról, mamáról, gyerekekről beszélnek, keresztény családmodellről, ehhez képest mindent elkövettek azért az utóbbi években, hogy ez még csak meg se tudjon valósulni.

De tudom azzal folytatni, hogy egy családbarát kormány nem zárja be az egyetemeket, egy családbarát kormány nem teszi meg, hogy  egy átlagos egyetemet mondok  az ELTE jogi karán egy szemeszter 260 ezer forintba kerül. Önök rendszeresen elmondják itt a parlamentben, és csodálom, hogy nem repednek meg a falak, hogy nincs tandíj. Hát akkor ez mi? Egy szemeszter 260 ezer forint, egy év 520 ezer forint egy átlagos diáknak. Ez mi? Ez nem tandíj? Hát akkor mire fizetjük? És ez csak egy egyetem. S képzelje el, hogy hány olyan magyar család van, ahol ezt a terhet nem tudják kifizetni. Mondjuk, valahol Borsodban, egy kis faluban egy tehetséges gyerek, akinek esélye nincs arra, hogy bejusson egy egyetemre, mit fog csinálni?

Nem tudja kifutni azt a sorsot, amire a képességei alapján lehetősége lenne. Ez lenne a felelős nemzeti kormányzás, hogy magyar fiatalok, magyar gyerekek ezrei fognak belesorvadni a reménytelenségbe és a kilátástalanságba? Rosszabb esetben elkallódnak, jobb esetben pedig fogják magukat, és valamilyen módon elhúznak innen külföldre. Volt olyan gimnázium, ahol megkérdezték az érettségi előtt álló fiatalokat: 50 százalékuk, minden második úgy tervezi, hogy nem fog Magyarországon élni. Ez az a boldog, szabad, prosperáló ország, amiről önök beszélnek? Hát elmennek a fiatalok!

Úgy kell könyörögni nekik, zokogó családfők próbálják meggyőzni a gyerekeiket arról, hogy próbáljanak meg inkább Magyarországon boldogulni. A másik fele pedig már rálegyint, és azt mondja, hogy inkább menjél, fiam, mert itt esélyed nincs. Ez ma egy ilyen ország, miközben önök egy ilyen színes paravánt húznak, és úgy tesznek, mintha itt mindenki boldog és elégedett lenne.

Muszáj arra is emlékeztetnem mindenkit, hogy nem lehet úgy csinálni, mintha 2010 előtt Magyarország egy romhalmaz lett volna, és senki nem csinált volna semmit ebben az országban, és nem kormányoztak volna, és nem segítették volna a magyar állampolgárokat. (Közbeszólások.) És nem segítették volna a magyar állampolgárokat! Így van! Orbán Viktor azt mondta  hadd idézzem Nacsa képviselő úrnak  pár évvel ezelőtt, hogy több millió bevándorlót kell fogadnia Magyarországnak ahhoz, hogy Magyarországon lehessen pótolni a kieső munkaerőt. Az ön főnöke, Nacsa úr, azt kérte, hogy több millió bevándorlót fogadjunk be! Önök itt simicskáznak meg sorosoznak, miközben mind a kettő a maguk embere volt. (Nacsa Lőrinc: Ki mondta azt, hogy el lehet menni ebből az országból?) Hát most mondom, Orbán Viktor-idézetekkel ki tudom magának tacepaózni az egész parlamentet, a Liberális Internacionálé volt alelnökével, aki egyébként a múlt héten szavazta meg a Néppárt csúcsjelöltjének azt a Weber urat, aki megszavazta a Sargentini-jelentést. Hadd gratuláljak önöknek ezúttal is! (Tordai Bence: Lúzerek!) Így hívják a lúzerkormányt.

Muszáj arra is emlékeztetni önöket, mert fontos néhány adatot idézni, hogy mi zajlott itt 2010 előtt. Tudom, akkor önök ezt nem szerették, de azért néhány adatot mégiscsak megosztok önökkel, mert azt gondolom, hogy ezek fontosak.

A családi pótlékot utoljára a Gyurcsány-kormány emelte, ezt azért rögzítsük. Önök tíz éve nem emelték. Ma már megtudtuk Rétvári Bencétől azt is, hogy a nyugdíjminimumot sem kell emelni, mert úgy látszik, a legszegényebb nyugdíjasok is nagyszerűen élnek ebben az országban. Itt jegyzem meg megint, hogy utoljára a nyugdíjminimumot a Gyurcsány-kormány emelte. Nem önök, a Gyurcsány-kormány. Tudom, Nacsa úr, hogy ez fájdalmasan érinti önt, de engem ez különösebben nem zavar. 2002 és 2008 között 31 ezerről 53 ezerre nőtt azok száma, akik  s máris mondom pontosan  ápolási díjban részesülnek. 175 ezerről 326 ezerre emelkedett a pénzbeli vagy természetbeni lakásfenntartási támogatásban részesülők száma. Ez is annak a nyolc évnek az eredménye. Célzott szociális támogatássá vált a korábban alanyi jogon járó gázártámogatás, 2007-től a család egy főre jutó jövedelmétől függött a gáz- és távhőtámogatás, míg korábban mindenkinek járt az elfogyasztott energia mennyisége alapján. 2009 májusában 1,6 millió háztartás részesült szociális alapon gáz- vagy távhőtámogatásban, és további 350 ezer távfűtéses lakásban lakó család kapott havi 1150 forint támogatást. Kis lépésekben 2008-tól mérsékelték a magasabb jövedelműek támogatását. Abban a nyolc évben, szeretném jelezni, hogy a legszegényebbek és leggazdagabbak közötti olló bizony zárult.

És végezetül, a 2002-2006-os kormányzati ciklus kiugróan gyors nyugdíjnövekedését követően a kiigazítás után is, ami a világválságra esett, a következő adatok születtek: 2010-ben a nyugdíjak vásárlóértéke több mint 32 százalékkal volt magasabb a 2001-es évnél, amikor önök kormányoztak. Lehet, hogy most is emelkedtek bizonyos számok, én ezt nem vitatom, de ne felejtsük el, hogy önök előtt is léteztek kormányok, szociálisan érzékeny kormányok, nagyon sok szegény emberen segítettek, felújítottak több mint háromszáz általános iskolát. A Gyurcsány-kormány nem stadionokat épített, hanem hat új egyetemi központot. A Corvinust is, amiből önök most magánegyetemet csináltak, a Gyurcsány-kormány építette, és még hosszasan sorolhatnám a SOTE-tól a szegedi egyetemig.

Ilyen volt az a világ, és azt kell mondjam, hogy több megbecsülést érdemelne még önöktől is. Tudom, hogy ez ugyan hiú ábránd, de ez nagyon fontos lenne, hogy lássák önök is és lássa a közvélemény, hogy nem önöktől indult el a spanyolviasz, hanem már korábban is létezett családtámogatás, létezett szociálpolitika. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és a Párbeszéd soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Az LMP vezérszónoka a következő és a vezérszónoki körben egyben utolsó felszólaló Schmuck Erzsébet képviselő asszony. Parancsoljon!

SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Itt előttünk egy salátatörvény fekszik, amelyben vannak nyilván olyan elemek, amelyeket lehetne is vagy lehet támogatni, és vannak olyanok, amelyeket nem. A kormány előterjesztése szerint tulajdonképpen olyan intézkedések jogi kodifikációs átvezetéséről van szó, amelyek jogalkalmazási szempontból pontosítják, egyszerűsítik az eljárásrendet. Viszont nagyon úgy tűnik, hogy a kormány salátatörvényszerűen próbálja a társadalomra, az emberekre ráterhelni a saját kapkodásából, felületességéből és egyéb működési hibákból adódó problémákat. Én két kérdéskörrel szeretnék most kiemelten foglalkozni, az egyik a tartási kötelezettség folyamatos kiszélesítése, a másik pedig a nyugdíjakból levonható adósság kérdése. Mi úgy látjuk, hogy a tartási kötelezettségnek ezzel a folyamatos kiszélesítésével a kormány gyakorlatilag átesik a ló túloldalára, és túlterheli az érintetteket, ugyanis egyre nagyobb anyagi nehézséget okozhat a gyermekeknek, unokáknak, hogy a velük szemben érvényesíthető összes tartási igény elérheti akár a jövedelmük felét is. Számolnia kellene a kormánynak azzal, hogy nagyon sok családban  egy-, két- és háromgyermekes családban  a szülőknek sok esetben még annyi jövedelmük sincs, hogy a saját gyermekeikről, tehát lefelé a korfában, tisztességesen gondoskodni tudjanak, és egyszerűen nem teszi lehetővé a jövedelmi helyzetük, hogy az idős szüleikre is áldozzanak. Ráadásul azzal is szembe kell nézni, hogy az ápolás, gondozás sok esetben egy behatárolhatatlan dolog abból a szempontból, hogy az idős, ápolásra szoruló rokont nem csupán gondozni szükséges, hanem orvosi vizsgálatokra, kezelésekre, adott esetben például gyógytornára kell elvinni, ami akár 250 kilométeres távolságban is lehet, például Szombathelyről a Kékgolyó utcába kell valakit elvinni, és akkor a gyógyszerek horribilis áráról még nem is beszéltünk.

(17.00)

Azt is látjuk a gyakorlatban, hogy emberek sokszor emberfeletti küzdelemmel ápolják szüleiket, gondoskodnak a családtagjaikról, és ha valaki ezt nem teszi bármilyen oknál fogva, akkor negatív bélyeg kerül rá. De, képviselőtársaim, végül is azért fizetjük a közterheket, a szociális hozzájárulást, hogy gondoskodjunk időseinkről, duplán kifizetni ezt nem igazságos. Nem szeretnénk a jövőben, ha az idősek, arra rászorulók gondozását teljesen a családokra, hozzátartozókra terhelné a kormány. Ugyanis a magyar társadalombiztosítás pontosan erre és ilyen esetekre hivatott létrejönni, azért, hogy az időseket, az arra rászorulókat támogassa, az aktív dolgozókat pedig tehermentesítse.

Bár a családok sokszor szívből, belülről jövő kötelességből gondozzák, ápolják, támogatják saját időseiket, de számos esetben ezek a családok, mint ahogyan mondtam, maguk is támogatásra szorulnak. Látnunk kell azt is, hogy családi kapcsolatok, karrierek, emberek egészsége megy rá sok esetben az idősek vagy az arra rászorulók gondozása miatt. Igen, legyünk felelősek a társadalmunkért, ne nyomorítsuk meg azonban sem a fiatal családokat, sem az időseket. Ez az intézkedés a szociális állam valóságát kérdőjelezi meg, ezért javasoljuk mindenképpen felülbírálatra a szülőtartás kérdését. Egyébként korábban az LMP egyáltalán nem támogatta a szülőtartást azon okoknál fogva, amit már érzékeltettem.

A másik sarkalatos probléma, ami a törvénymódosítási csomagban felmerült, az a nyugdíjasok kérdése, pontosabban: a nyugdíjakból levonható adósság kérdése. Abból, ahogy a kormány már most is folyamatosan a nyugdíjkérdéshez hozzááll, látszik, hogy mennyire nincs tisztában a nyugdíjasok helyzetével, mennyire nincs felelősséggel, tisztelettel az idősek iránt. Pedig aki végigdolgozott tisztességesen 40 évet vagy a munkájából adódóan a megfelelő időt, fizette a járulékokat, annak igenis becsülje meg a kormány a becsületes munkáját, és ne alamizsnát, hanem tisztességes nyugdíjat kapjanak. Mint ahogyan a napokban érkező nyugdíjprémium is pontosan ilyen alamizsna a számukra ahelyett, hogy a stabil, a munkabérekhez, de legalább a napi megélhetéshez igazodó, kiszámítható ellátást kapnának.

Azt gondolom, hogy itt mindenképpen szólni kell a nagyon alacsony nyugdíjakról. Tudjuk azt, hogy ma Magyarországon közel 600-650 ezer embernek 100 ezer forint alatt van a nyugdíja, a minimálnyugdíj 28 500 forint. Azt is tudjuk, hogy nagyon sok nyugdíjasnak azért halmozódik fel a tartozása, mert nem tudja fizetni a közművekkel kapcsolatos díjakat, vagy akár valamilyen hirtelen felújításból adódó kiadása keletkezik. Tehát itt tulajdonképpen a nagyon alacsony és az alacsony nyugdíjakat kellene először is a kormánynak rendeznie, mielőtt esetleg olyan kötelezettségeket és olyan levonási lehetőséget biztosít, aminek az eredménye az, hogy nem marad annyi nyugdíj a nyugdíjasnak, hogy utána abból normálisan például étkezni tudjon.

És még mindig az alacsony nyugdíjakhoz: önök azt mondják, hogy most fantasztikus dolog a nyugdíjprémium. Igen, tudjuk, hogy önmagában a kisnyugdíjasok örülnek neki, de azért ezzel még számos más probléma van. Egy: a nyugdíjprémium nem épül be a nyugdíjba, ez egy egyszeri dolog, lehet, hogy a következő évben nem lesz 3,5 százalék feletti gazdasági növekedés, akkor a nyugdíjasoknak ebből semmi nincs.

Tehát ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a nyugdíjasok csak majdhogynem véletlenszerűen részesülhetnek a gazdasági növekedés hasznából, és biztos, hogy felül kellene vizsgálni a nyugdíjrendszert abból a szempontból, hogy ne csak inflációkövető legyen, hanem a gazdasági növekedés hasznából is részesüljenek ők. Ráadásul azt látjuk, hogy nagyon szakad le a nyugdíjas-társadalom az aktív dolgozók mögött, persze annak örülünk, hogy az átlagbérek növekszenek, viszont az alacsonynyugdíjasoknak jobban kellene segíteni.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tehát fontosnak tartjuk azt, hogy a kormány tegye meg először azokat a lépéseket, hogy az alacsonyabb nyugdíjak magasabbak legyenek. Fontos lenne a nyugdíjasok mellé állás.

Tudjuk azt is, hogy több esetben olyan dolog miatt tartoznak a nyugdíjasok, mert jó szándéktól vezérelve hitelt vettek fel, hogy támogassák a gyermekeiket, unokáikat, és olyan adósságba keverednek, amit nehezen vagy nem tudnak kifizetni. Persze, mi is azt gondoljuk, természetes, hogy teljesíteni kell a törlesztést, csak nem mindegy, hogy hogyan és miből.

Az önök indoklása szerint arról szól a módosítás, hogy egyszerűbb eljárásban gyorsabban tudják majd törleszteni az adósságukat, de szerintünk sokkal inkább arról szól, hogy egyre kilátástalanabb, egyre nehezebb helyzetbe kerülnek az amúgy is megélhetési nehézségekkel küzdő kisnyugdíjasok. A kormány, a társadalom feladata lenne őket megvédeni, támogatni, a ledolgozott éveik miatt megbecsülni és nem megnyomorítani őket.

Szükséges lenne a nyugdíjasok védelmében olyan intézkedéseket foganatosítani, hogy minél kevesebben kerüljenek kilátástalan helyzetbe adósság miatt. Nem veszélyeztetheti a megélhetést egy adott esetben önhibán kívüli adósság törlesztése. Nem könyöradomány jár a tisztességesen megdolgozott évekért, hanem emberi méltóságon alapuló, rendes megélhetés.

Kérjük a kormányt, gondolja át, hogy hogyan tehetné könnyebbé a nyugdíjas éveket, hogyan lehetne szabályozni az adósságrendezést úgy a nyugdíjasok számára, hogy a mindennapi megélhetésüket ne veszélyeztesse.

Egyébként, ha a kormány nyitott rá, akkor az LMP készen áll arra, hogy erre és a másik elemre is törvényjavaslatot nyújtson be, amennyiben önök nyitottak erre, de sajnos mi is azt tapasztaltuk az elmúlt években, hogy bármilyen területen bármilyen jó és bármennyi törvényjavaslattal éltünk, soha semmit nem fogadtak be. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK : Köszönjük, képviselő asszony. Én is köszöntöm képviselőtársaimat. Most véget értek a vezérszónoki felszólalások, kétperces hozzászólásra van lehetőség. Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Azért mégiscsak felháborító az, amit a Gyurcsány-párt és az MSZP-koalíció a gombot nem nyomó, de bekiabáló anarchista frakcióval közösen (Közbeszólások a DK és az MSZP soraiból.  Tordai Bence: Nyomtam gombot.) előad itt a parlamentben a családtámogatásokkal kapcsolatban. Az ön főnöke, az önök főnöke mondta azt, hogy el lehet innen menni. Mondta ezt a rózsadombi, kommunista einstand által szerzett villájából, hogy el lehet innen menni. (Gréczy Zsolt: Mi van?) Ezt mondta, illetve azt, hogy nem csináltak semmit a kormányzásuk alatt, illetve azt mondta, hogy végighazudták az elmúlt másfél-két évet. Mondta ezt 2006-ban, aztán ugyanez történt 2006 és 2010 között, ahol szintén végighazudták, meghamisították a költségvetési adatokat (Zaj, közbeszólások a DK és az MSZP oldaláról.), és végighazudták a 2010-ig tartó ciklusuk teljes egészét.Ön említette itt az ellenzéki javaslatok befogadását; 2002 és 2010 között kevesebb ellenzéki javaslat került befogadásra, mint 2010 és 2018 között, jelezném önnek (Zaj, közbeszólások, köztük Gréczy Zsolt: Honnan veszed?), illetve több olyan javaslat is került befogadásra ebben a nyolc évben, amit kormánypárti és ellenzéki képviselők közösen jegyeztek, ebben is jobban áll a 2010 és 2018. (Közbeszólások az ellenzéki oldalról, köztük: Számot mondjál!) Nyolc darab ellenzéki képviselői indítványt fogadott be a Gyurcsány-Bajnai nevével fémjelzett kormányzat 2002 és 2010 között, és 11-nél tart a Fidesz-KDNP-kormányzat. (Derültség az ellenzéki padsorokban.  Közbeszólások ugyanonnan, köztük: Ó, az igen!  Farkas Gergely: Büszke lehetsz rá!) Ez több, mint amit önök csináltak.

Szeretném még jelezni, hogy lehet mondani, ez olyan, amikor ön azt mondja, hogy önök jobban csinálták a családtámogatási rendszert, mint amikor Molnár Zsolt képviselőtársunk azt mondta, hogy önök sokkal jobban teljesítettek nemzetpolitikában, és sokkal többet törődtek a határon túli magyarokkal  ugyanannyira nem igaz. 2010-ben 1000 milliárd forint alatt volt a családokra költött összeg, jövőre ez már 2000 milliárd forint fölött lesz, ez több mint duplázás.

(17.10)

Azt gondolom, hogy ez tényleg elismerést érdemelne. Utolsó mondatként csak azt akarom mondani, Bangóné képviselő asszonynak mondanám, csak már elment, hogy a mi célunk az, hogy olyan környezetet teremtsünk, ahol mindenki meg tudja hozni a gyermekvállalást illetően a saját döntését, és ahol a kívánt gyermekek minden esetben megszülethetnek. Senki nem beszél trendfordulóról, arról beszéltünk, hogy ezt szeretnénk biztosítani, és efelé jó úton haladunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Akkor most normál időkeretben megadom a szót Tordai Bence képviselő úrnak.

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Nemcsak azért jelentkeztem szólásra, mert kormánypárti képviselőtársaim hiányolták a hozzászólásomat, hanem azért is, mert szeretném megosztani a Párbeszéd álláspontját.Nagy örömmel láttuk, hogy a családtámogatásról és a nyugdíjbiztosításról nyújtottak be egy salátatörvényt, mert pontosan ez az a két terület, ahol a Fidesz-kormánynak elképesztő adósságai vannak a társadalom nagy rétegei felé. Az, amit a családtámogatások címén elővezettek, illetve amit az idősekkel szemben megengedtek maguknak, az minden lózung, propaganda és álhír ellenére több mint elégtelen. Nézzük meg például, ebben a törvényben is mi szerepel: néhány technikai módosítás, pontosítás. Sokkal fontosabb azonban, ami nem szerepel benne. Nem emelik továbbra sem a családi pótlékot, a gyest, a gyedet, az öregségi nyugdíjminimumot, a százezer forintnál alacsonyabb nyugdíjakat. Nem kodifikálják azokat az ígéreteket, amelyekkel megpróbálták leszerelni a társadalmi elégedetlenséget, így például az ápolási díj emelését sem látjuk viszont ebben a javaslatban, nem látjuk az örökbefogadói díj bevezetését. Úgyhogy ezekkel a területekkel kapcsolatban néhány gondolatot engedjenek meg, hogy mi az, amit elvárna a Fidesz-kormánytól a magyar társadalom, illetve az érintett társadalmi csoportok.

Ha a nyugdíjasok két legfontosabb problémáját kellene kiemelni és most elsősorban magukkal a nyugdíjakkal és azok értékével kapcsolatban, akkor tényleg ott kezdődik, hogy maguk azt ígérték, hogy megvédik a nyugdíjakat, ami azt jelenti praktikusan, hogy nem emelik őket, hanem szinten tartják. Tehát miközben sikerült nagy nehezen kikeveredni a gazdasági válságból és végre a bérek az elmúlt években elkezdtek emelkedni, a nyugdíjak nem követik ezt az emelkedést, teljesen elszakad az aktív és a nyugdíjas-háztartások jövedelme egymástól. Egyre szélesebbre nyílik az olló.

Ráadásul a nyugdíjas-infláció száguld minden ellenkező kimutatás dacára. Most idén, amikor tényleg meglódult, most már közel 4 százalék az infláció, és ehhez képest a 3 százalék alatti nyugdíjemeléssel nem lesznek boldogok, hiába próbálják őket Erzsébet-utalvánnyal vagy bármilyen nyugdíjprémiumnak álcázott és hosszú távon semmilyen tartós hatással nem bíró intézkedéssel elvakítani.

Vagy nézzük meg, hogy állunk a családtámogatással, hogy állunk a gyermekvállalás támogatásával! Az a helyzet továbbra is, hogy a gyermekvállalás Magyarországon ma nagy eséllyel a szegénység vállalását is jelenti. A gyermekes családokban a szegénységi kockázat sokkal magasabb. A teljes társadalomban 30, a gyermekes családokban 42 százalék él a létminimum alatt. Ha pedig az egyszülős családokat nézzük, a legkiszolgáltatottabb családokat, ott gyakorlatilag kétharmados a szegénységben élők aránya.

Tehát ha annyira büszkék akarnak lenni valamire, és tényleg ez lenne a kormányzásuk legalább idei kiemelt célja, akkor talán oldják meg azt, hogy a gyermekszegénység visszaszoruljon, hogy ne éljen 750 ezer magyar gyerek a létminimum alatt, hogy ne éljenek Magyarországon két és fél millióan olyan lakásban, amely nem alkalmas igazából az egészséges emberi lakhatás igényeinek a kielégítésére, hogy ne legyen 50 ezer éhező gyerek, ne legyen 200 ezer alultáplált gyerek. Tehát ha, mondjuk, emelnék a családi pótlékot, ami minden gyermekes családhoz eljut, mert ez valóban a gyermekek után járó támogatás és nem egy munkabérrel összefüggő kedvezmény lenne, akkor talán ebben a küzdelemben is eredményesebbek lennének; vagy ha támogatnák a Párbeszéd azon kezdeményezéseit, az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztését az alapjövedelem bevezetéséig, amelyek valóban felszámolnák a szegénység szélsőséges formáit, akkor előbbre jutnánk.

Az a helyzet azonban, hogy az önök családpolitikájának egész megközelítésével probléma van, hiszen önök csak azokat a családokat szeretnék támogatni, akik úgymond érdemesek, vagy az önök meggyőződése, ideológiája szerint méltók arra, hogy az állam is támogassa őket. Ezek pedig a középosztálybeli, de inkább felső középosztálybeli és felsőosztálybeli családok. Hozzájuk megy a szociális támogatásoknak, az otthonteremtési támogatásoknak és egyébként a nem pénzbeni, hanem a közszolgáltatásként igénybe vehető ellátásoknak, támogatásoknak is túlnyomó része. Egy perverz újraelosztás van, éppen azokat nem támogatja a fideszes állam, akiket a leginkább rászorulónak gondol mindenki egyébként ebben a társadalomban. Hogy tényleg ne ismételjem hosszan, hogy mely családokat támogatnak kiemelten: Orbán, Mészáros, Garancsi és ehhez hasonló családneveket lehet itt elmondani.

A másik embertelen vonása az önök családpolitikájának, hogy munkához kötik ezeket a támogatásokat. Tehát ha egy gyermek szülei elveszítik a munkahelyüket, akkor önök szerint az a gyermek elveszíti a jogát arra, hogy családtámogatásokat kapjanak utána. Ez elképesztő! Ilyen még a világon nem volt, szerintem ez Európa szégyene, úgyhogy ha azt gondolják, hogy maguk egy családbarát kormányzást valósítanak meg, akkor talán üljenek le, gondolják át, és onnan folytathatjuk ezt a társalgást.

De nem meglepő, hogy a szemléletük végtelenül elavult, hiszen azt valami ókonzervatív eszmerendszerből próbálják levezetni és nem azoknak az országoknak a családpolitikájából, amelyek sikeresek ezen a téren. Tehát ha valóban magasabb gyermekszámot szeretnének, akkor a skandináv modellt követnék és nem valamiféle sosemvolt középkori keresztény politikát, és nem a gendert tennék meg fő ellenségnek, amely mindösszesen annyit mond, hogy vannak a társadalomban nemek, és ezeknek a nemeknek különböző tapasztalatai vannak, különböző szerepei és feladatai az élet során. Nem tudják, hogy mi az a gender; az nem egy ideológia, az egy tudomány. De Nacsa képviselőtársam úgysincs itt, úgyhogy most nem tartok neki továbbképzést. Azért azt elmondanám, hogy egy olyan tanulmány, egy olyan előterjesztés sem született, amely azt mondta volna, hogy az óvodás gyerekek kezéből ilyen vagy olyan típusú játékokat ki kellene venni. Hadd mondjam el neki, hátha majd elmesélik, hogy vannak fiaim is, lányaim is, és játszottak a fiúk is babával és a lányok is kisautóval, és semmit nem vettünk ki senkinek a kezéből fordított esetben sem. Mégis nagyon egészséges lelkületű gyermekek nevelkedtek belőlük. Úgyhogy megnyugtathatom őt, hogy a babával és a kisautóval játszás nem valami olyan dolog, ami megnyomorítaná a gyermekek lelkét és a társadalmat.

Amikor megint csak Nacsa Lőrinc éjsötét hozzászólására kell visszautalnom, mert arról beszél, vagy általában a KDNP-sek arról beszélnek, hogy minden gyermeknek joga van egy anyához és egy apához, akkor az a baj, hogy maguk azt értik alatta, hogy azonos nemű párok ne vállalhassanak gyereket. Ezzel két nagyon komoly probléma van. Az egyik, hogy vállalnak, tehát jó lenne, ha beköszönnének néha a valóságnak, amely ott jön szembe. Másrészt pedig valóban minden gyermeknek joga lenne két szülőhöz, de ez azt is jelenti, hogy nem az a családmodell kell hogy érvényesüljön, amit maguk erőltetnek, hogy apa talicskázza haza a pénzt, anyuka pedig otthon marad akkor is, ha egyébként nem ez a célja és nem ez volt a terve az életben. Egy méltányosabb munkamegosztás, a magánélet és a munka összeegyeztethetősége és egy XXI. századi egyensúlyának kialakítása lenne az, vagy legalábbis az erre való lehetőség megteremtése, ami előbbre vinne a családpolitikában, előbbre vinne a népesedéspolitikában. Ha például beszélnének kicsit arról, hogy az apáknak is van szerepe a gyermekvállalásban és az anyáknak, a kisgyerekes anyáknak is van szerepük a munkaerőpiacon, vagy legalábbis meg kell hogy kapják a lehetőséget erre, akkor az azért eléggé előremutató lenne. Sőt elmondom: a termékenységi arányszámot is ez növelné és nem ez az ezoterikus keresztény bullshit, amit időnként levágnak.

Tegnap vagy tegnapelőtt, azt hiszem, maga Harrach Péter bírta elmondani, hogy akinek négy gyereke van és nőből van, az már úgysem megy dolgozni és ne is menjen. Szeretném jelezni, hogy az én páromnak például négy gyereke van, közös négy gyerekünk van és megy dolgozni, de csak azért, mert annyira jó fej a cége, hogy lehetővé teszi azt, hogy négy órában vállaljon munkát. A magyar kormánynak semmilyen olyan támogatási rendszere, ösztönző rendszere nincs, ami a részmunkaidőt, az atipikus foglalkoztatást, a kisgyermekes anyák munkavállalásának, ismételt munkába állásának a megkönnyítését támogatná. Ez lenne például egy olyan irány, amely valóban a gyermekvállalás támogatásának irányába hatna és nem az a kizáró, kirekesztő, fundamentális keresztény, néha szélsőjobboldaliba átcsapó családpolitikai támogatási rendszer, amit most önök erőltetnek.

Tehát ha valódi népesedéspolitikai fordulatot akarnak, akkor javaslom, hogy nézzék meg a szociáldemokrata északi modellt, a skandináv modellt, hogy az hogyan működik, és javaslom ennek a követését. A Párbeszéd mindenesetre továbbra is ilyen értelmű javaslatokat fog benyújtani az Országgyűlésnek. Köszönöm szépen. (Dr. Varga László tapsol.)

ELNÖK: Köszönjük képviselő úr. Kérdezem, kíván-e valaki hozzászólni még a vitához. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt, így az általános vitát lezárom. Megadom a szót Novák Katalin államtitkár asszonynak, hogy előterjesztőként válaszoljon az elhangzottakra.

NOVÁK KATALIN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Nem fogok minden egyes elhangzott elemre reagálni, igyekszem tartani magamat a vita eredeti témájához, illetve ennek a törvényjavaslatnak, illetve törvénysalátának a vitájához és a tartalmi elemeihez. Egy-egy gondolattal reflektálnék csak az elhangzottakra röviden.

(17.20)

Stummer képviselő úr felvetéseire, azt hiszem, részben már reagáltam, amikor az imént hozzászóltam. Itt elhangzott az is, hogy a bölcsődei férőhelyek hogyan alakultak, elmondtam, hogyan alakult az elmúlt időszakban a bölcsődei férőhelyek száma. Arra talán érdemes azért emlékeztetni, hogy 16 ezerrel nőtt a bölcsődei férőhelyek száma, és további 12 ezres emelésre számítunk az elkövetkező években. Ezek a bölcsődei férőhelyek folyamatosan jönnek létre, és magam is fontosnak tartom azt, hogy a lehető legnagyobb rugalmasságot adjuk meg a településeknek is, illetve a bölcsődék üzemeltetőinek is, ezért vezettünk be négy különböző típusú bölcsődét: a hagyományos mellett most már minibölcsődéket, családi bölcsődéket és munkahelyi bölcsődéket is lehet üzemeltetni. Amikor az európai uniós forrásokról beszélünk, akkor azért azt is hozzátenném, hogy összesen erre a célra százmilliárd forintnál is többet költünk, kifejezetten bölcsődei és óvodai férőhelyek létrehozására. Magam is fontosnak tartom a bölcsődei rendszer fejlesztését.

Azoknak, akik támogatják a törvényjavaslatunkat, megköszönöm a támogatásukat.

Még a felvetésekre sorban reagálnék. Gréczy képviselő úrral nem szállnék abban vitába, hogy most összehasonlítsuk a Gyurcsány-kormány és az Orbán-kormány családpolitikáját, ez egy hosszú vita lehetne. Azt hiszem, erről a választók elmondhatták már több ízben a véleményüket, határozottan el is mondták, döntöttek. Azt hiszem, ezt elég egyértelműen láthatjuk abból, hogy önök hány képviselővel rendelkeznek, és hogy a Fidesz-KDNP-frakció hány képviselővel rendelkezik. (Gréczy Zsolt: Szabadítsátok fel a médiát, és akkor én is el tudom mondani!) Azt hiszem, ez sokat elárul arról, hogy hogyan érzékelték a magyar emberek a 2002 és 2010 közötti időszakot, és hogyan értékelték a 2010 óta zajló időszakot.

Ha már felvetett konkrét dolgokat, való igaz az, hogy a babakötvényt, a Start-számlát jó kezdeményezésnek tartjuk, nem véletlen folytattuk tovább; ez is jelzi azt, hogy a kevés jó kezdeményezésből megőriztük, amit csak lehetett, és újabb jó kezdeményezésekkel éltünk. De azért, ha már a képviselő úr ezt felvetette, csak elmondanám önnek, hogy egyébként hogyan alakult az igénybevétele. 2006-ban vezették be ezt a lehetőséget, és például 2010-ben Start-számlája 1136 embernek volt, ehhez képest 2017-ben 25 ezernek, tehát látszik az, hogy mennyivel többen tudnak takarékoskodni, mennyivel többen tartották fontosnak ezt a célt, mondjuk, 2017-ben, mint 2010-ben; az volt egyébként az akkori csúcspont. Tehát igen, lehetnek jó kezdeményezések, meg kell adni hozzá közben a mozgásteret is és az anyagi lehetőséget.

Schmuck képviselő asszonynak annyit válaszolnék, megértve az ön felvetéseit és észrevételeit, azt szeretném jelezni, hogy ezen pontok, amelyekről ön most itt beszélt, konkrétumként beszélt, és a törvényjavaslat negatívumai között sorolta ezeket fel, egyike sem szerepel a jelenlegi törvényjavaslatban. Tehát javaslom azt, hogy nézzük meg akkor vagy nézzék meg azt, hogy milyen pontokra gondolnak. Ezek, amelyekre ön utalt, például szülőtartás és a többi, nem szerepelnek a jelenlegi törvényjavaslatban. Tehát az ön által a törvényjavaslatnak felrótt dolgok nem szerepelnek a jelenlegi javaslatban, úgyhogy kérem, ebben tájékozódjon, vagy segítünk ebben, ha szükség van rá, mert látom azt, hogy van olyan képviselő, és itt nem önre gondolok, aki nem vette a fáradságot, hogy elolvassa a törvényjavaslatot, és úgy folytatott vitát teljesen általános dolgokról, de végül is ez sem lep meg különösebben.

Tordai képviselő úr szavaira reagálva: a stílust most én nem is minősíteném, nekem nagyon furcsa, hogy valaki a Parlament falai között ilyen stílust enged meg magának, ilyen szavakat, kifejezéseket használ. (Tordai Bence: Mint például?) Szerintem ennél jobban illene tisztelnünk egymást.

De a tartalmi részekre is reagálnék. Mindenekelőtt gratulálok a négy gyermekükhöz, szerintem az egy fantasztikus dolog, hogy nagycsaládban élnek, és négy gyermeket nevelnek, csak gratulálni tudok hozzá, elismerésem önnek is és a kedves párjának is. Azt hiszem, ön is talán akkor gyakorló nagycsaládos édesapaként érzékelheti azt, hogy mondjuk, adókedvezményből mennyit tud igénybe venni (Tordai Bence: Ez az, hogy én igen!), milyen anyagi mozgásteret jelent az ma egy nagycsalád számára. Minden olyan nagycsaládosnak, aki dolgozik, hozzáteszem, azoknak is, akik nemcsak a személyi jövedelemadójukból, hanem a járulékaikból tudják érvényesíteni ezt a családi adókedvezményt, azt hiszem, ez jó eszköz arra, hogy az anyagi mozgásterét növeljük, és ezzel párhuzamosan gyermeket nevelnek.

Egyetértek önnel abban is, hogy segítenünk kell azt, hogy a nők, az édesanyák tudjanak gyermeket is nevelni, és ezzel párhuzamosan a munkaerőpiacon is jelen lehessenek, ezért vezettük be például a gyed extrát. A gyed extrát megelőzően, ha egy nő visszament dolgozni egy kisgyerek mellett, akkor elvesztette a jogosultságát a gyedre, a gyesre, tehát ezt a jogosultságát teljes egészében elvesztette. Ezt a gyed extrával teremtettük meg, azóta lehet úgy visszamenni egy pici gyerek mellett, hogy nem éri ilyen értelemben kár azt az édesanyát, aki visszamegy.

Éppen most nyitunk olyan család- és karrierpontokat  erre csak a szíves figyelmét hívnám fel, látom, hogy érdeklődik a téma iránt, úgyhogy lehet, hogy az érdeklődését kivívják ezek a család- és karrierpontok is. 71 különböző ilyen pont nyílik az ország minden területén, minden megyében, aminek egyetlen célja van: a kisgyermekes édesanyák helyben való atipikus foglalkoztatását segítsük. Magam is úgy gondolom, hogy a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele területén van még teendőnk. Nem gondolom azt, hogy elég rugalmas lenne már most a munkaerőpiac, és szerintem a legtöbb segítséget az nyújtaná a kisgyermekes édesanyáknak a munka és a család egyensúlyának kialakításában, ha ugyanúgy rugalmas lenne a munkaerőpiac, ahogy rugalmas egyébként a családi teendők sora is. Erről szerintem nemcsak hogy beszélünk, hanem tettünk is már ennek érdekében, és nem mondom, hangsúlyozom azt, hogy bár ne lenne több teendőnk.

Igen, egyetértek azzal is, hogy vannak olyan elemek akár a skandináv családpolitikában, amelyekből érdemes átemelni, meg van a többi családpolitikai gyakorlatban is olyan elem, amelyből érdemes átemelnünk, ezért követjük mindig figyelemmel a külföldi országok gyakorlatát is, és igyekszünk ezeken keresztül is a lehető legjobbakat átemelni Magyarországra. Megteszünk mindent annak érdekében, hogy egyszerűbb és könnyebb legyen Magyarországon családot alapítani és gyermeket nevelni.

Azt is mondhatom, ahogy ezt hangsúlyoztam a törvényjavaslat expozéjában is, hogy itt most pontosításokról, egyszerűsítésekről van szó. Ígérhetem azt önöknek, hogy nem ez lesz az utolsó olyan javaslat, amelyet ezen a területen megteszünk, tehát számíthatnak arra, hogy amikor a nemzeti konzultációnak meglesznek az eredményei, akkor fogunk további javaslatokkal, olyan intézkedésekkel előállni, amelyek a magyar családok javát szolgálják, és jobb boldogulásához járulnak hozzá.

Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr, és köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   95-112   113-134   135-158      Ülésnap adatai