Készült: 2022.07.07.15:37:17 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

72. ülésnap (2019.06.13.), 60. felszólalás
Felszólaló Szijjártó Péter (Fidesz)
Beosztás külgazdasági és külügyminiszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:47


Felszólalások:  Előző  60  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány felmerült hozzászólásra, illetve megjegyzésre szeretnék reagálni, különösen arra való tekintettel, hogy egy nemzetközi esemény miatt a napirendi pont hátralévő részében Sztáray Péter államtitkár úr fogja képviselni a Külgazdasági és Külügyminisztériumot.

(12.40)

Köszönjük a támogatást minden pártnak, tekintettel arra, hogy ez valahogy úgy elveszett, de a magyar parlament minden pártja támogatásáról biztosította ezt a megállapodást. Aztán persze beszéltek minden másról, és most ezen minden más kapcsán, engedjék meg, hogy néhány megjegyzést hadd tegyek.

Először is, a miniszterelnök úr és az amerikai elnök találkozóján én végig ott voltam, önök meg nem, ezért engedjék meg, hogy tájékoztassam önöket arról, hogy semmifajta ára nem volt a találkozónak. Nem tudom, lehet, hogy önök magukból indulnak ki, de mi nem úgy indulunk neki egy találkozónak, hogy annak valami árat megszabunk vagy megfizetünk. Önök nagyon sokat nyilatkoztak arról, meg nagyon nagy tekintélyű és nagyon okos szakértők is sokat beszéltek arról, hogy micsoda lenézése az a jelenlegi magyar kormánynak, hogy az amerikai elnök hosszú ideig nem találkozott a miniszterelnökkel. Az a helyzet, hogy mi az amerikai elnököt nem egy sportolósztárnak vagy nem egy híres épületnek tekintjük, tehát nem azért kell vele találkozni, hogy legyen vele egy fénykép, hanem akkor kell vele találkozni, ha van megbeszélnivaló.

Magyarország és az Egyesült Államok egymásnak stratégiai partnerei, szövetségesei, és ez világosan látszott azon a megbeszélésen is, amelyet a miniszterelnök úr folytatott az amerikai elnökkel. A 10 percesre tervezett szűkkörű találkozó 40 percesre nyúlt, úgyhogy higgyék el, semmifajta ára, semmifajta ellentételezése nincs és nem is kell hogy legyen egy ilyen találkozónak.

Ami az esetleges fegyvervásárlást és a közepes hatótávolságú rakétavédelmi rendszer beszerzését illeti, arról már az év elején is előrehaladott tárgyalásokat folytattunk. Biztosan figyelték önök is az amerikai külügyminiszter magyarországi látogatásáról szóló híreket, sajtótájékoztatót is tartottunk ketten, elmondtuk, hogy igen, ez napirenden van, ez téma, tehát a közepes hatótávolságú rakétavédelmi rendszer beszerzése, annak érdekében, hogy Magyarország kritikus infrastruktúrájának a védelmét megerősítsük, igenis téma. Természetesen ott van a lehetséges beszerzési források között az Amerikai Egyesült Államok is. Ez már év elején is téma volt, tehát ezt, mondjuk, májusban újdonságként eladni, némiképpen vakmerő vállalkozás.

Szeretném még önöknek elmondani azt is, hogy amikor Mesterházy Attila képviselő úr arról beszél, hogy mit mondott Donald Trump a NATO-ról, akkor az a nagyon tiszteletteljes kérésem, hogy ne essen ugyanabba a hibába, mint a mainstream média itt Európában meg a mainstream politikai elit, mert nem ezt mondta. Végig kell olvasni a mondatot! Donald Trump azt mondta, hogy a NATO elavult abban a tekintetben, hogy a terrorizmusellenes küzdelem tekintetében nem érte el a szükséges sikereket, vagy nem tett rá elég erőforrást, valahogy így fogalmazott az amerikai elnök. Egymást közt: az amerikaiak által megalapított és levezényelt, Iszlám Állam elleni hadműveletet megelőzően azért a terrorellenes küzdelem tekintetében nagyon nehéz lenne most felsorolni túl sok sikeres NATO-akciót. Tehát azt gondolom, annyival tartozunk mindenkinek, nem csak politikai szereplőknek, nem csak az Egyesült Államok elnökének, hogy legalább tartalmilag pontosan idézzünk tőle.

Ami az energiabiztonság kérdését illeti, ott szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra, hogy mi nagyon örülnénk annak, ha az Egyesült Államok szerepet vállalna a közép-európai térség energiabiztonságának javításában, sőt annak is nagyon örülnénk, ha szövetségeseink szerepet vállalnának ebben. Ma ugyanis úgy néz ki, tisztelt képviselőtársaim, azon múlik, hogy a gázbeszerzési forrásainkat diverzifikálni tudjuk-e, hogy a horvátoknál megépítike az LNG-terminált a Krk-ön, a románok módosítjáke a szabályozási környezetet annak érdekében, hogy az amerikaiak és osztrákok által birtokolt konzorcium kitermelje a gázt a romániai offshore mezőkről. Tehát Horvátországon, Románián, Ausztrián és az Egyesült Államokon múlik az, hogy Magyarország tudjae a gázbeszerzési forrásait diverzifikálni.

Nagyon jól hangzó tervek vannak, nagyon jól hangzó nyilatkozatok hangoznak el, de nagyon jól hangzó tervekkel és nagyon jól hangzó nyilatkozatokkal sem fűteni, sem a gazdaságot működtetni nem lehet. Éppen ezért az amerikai, osztrák, horvát és román kollégák figyelmét is felhívjuk mindig arra, hogy ha ők nem végzik el a saját házi feladatukat, mint ahogy mi megtettük  hiszen a szükséges infrastruktúra megépült a határig mindenhol, a szükséges infrastruktúra a mi oldalunkon rendelkezésre áll , akkor nem marad más, mint hogy ismételten orosz gázt vásároljunk. Még egyszer mondom: ez nagymértékben jelenleg a szövetségeseinken múlik.

Ami az Oroszországgal és a Kínai Népköztársasággal kapcsolatos megjegyzéseket illeti, szeretném elmondani önöknek a következőt. Biztos vagyok benne, hogy tudják  hiszen én nem kívánom minősítgetni önöket, hogy miért vannak itt, és nem is tartom helyesnek, hogy erre vonatkozóan nem túlságosan udvarias utalások hangzottak el itt , biztosan jól tudják, hogy a Huawei a két legnagyobb magyarországi szerződését kivel kötötte meg. Az egyik vállalatot úgy hívják, hogy Deutsche Telekom, a másikat pedig úgy, hogy Vodafone, egyik sem magyar vállalat: az egyik a legnagyobb német telekommunikációs vállalat, a másik meg a legnagyobb brit telekommunikációs vállalat. Higgyék el, képviselőtársaim, amikor ezt a kérdést az amerikai barátaink nekünk felhozzák, én mindig el szoktam nekik mondani, hogy szerintem először a németekkel meg a britekkel egyeztessenek, és majd utána kérdezzenek minket.

Mint ahogyan azt is nehéz lenne feltételezni, hogy Magyarország lenne nagyon a szálláscsinálója Európában a kínai befektetéseknek, miközben Magyarországon van tizenhat jelentős kínai beruházás. Tisztelt képviselőtársaim, a tizenhatból tizenegy tudják, hogy jött létre? Úgy, hogy a kínaiak megvettek vagy amerikai, vagy német, vagy svájci, vagy kanadai vállalatokat. Hát aztán nekünk ehhez mi közünk van? Hát ne adják el az amerikai vállalatokat, a német vállalatokat, a svájciakat meg a kanadaiakat a kínaiaknak, és mindjárt nem lesz annyi kínai beruházás Magyarországon! Tizenhat Magyarországon lévő kínai beruházásból tizenegy nemzetközi vállalat felvásárlása nyomán jött létre.

Azt is biztosan nagyon jól tudják a képviselőtársaim, hogy Magyarország és Kína kereskedelme 1,3 százalékát teszi ki az EU-Kína kereskedelmi forgalomnak, 1,3 százalékát. A 16+1-es Kína-Közép-Európa-együttműködésben szerepet vállaló tizenegy európai uniós tagország összes kereskedelmi forgalma Kínával az EU-Kína kereskedelmi forgalom 9,9 százaléka. És ezek után minket vádolnak azzal, hogy a kínai együttműködés vonatkozásában megbontjuk az európai uniós egységet? Ki kérdezte meg a német kancellárt meg a francia elnököt, hogyan lehet az, hogy ők találkoztak a kínai állami vezetéssel, aztán mindjárt eladtak 300 Airbust? Ki tette fel ugyanezt a kérdést, miközben minket minden egyes Kína-Közép-Európa-találkozó előtt ezekkel a kérdésekkel állítanak szembe?

Az meg, hogy ki milyen szerződést köt például a kínaiakkal, azt gondolom, mindenkinek a bölcsességére van bízva. Ha olyan szerződéses feltételeket kínálnak, amelyek nem esnek egybe a nemzeti érdekkel, amelyek károsak a nemzeti érdek szempontjából, amelyek nem érik meg finanszírozás szempontjából, nem kell megkötni. Nem kell megkötni azokat a szerződéseket; csak olyan szerződést szabad kötni, amely egyébként nem ellentétes a nemzeti érdekkel.

Azt is hadd ajánljam a képviselőtársaim figyelmébe, tanulmányozzák, hogy az elmúlt két évben a nyugat-európai országok és Oroszország kereskedelmi forgalma hogyan alakult, és lehet, hogy meg fognak lepődni: Németország és Oroszország kereskedelmi forgalma 25 százalékkal nőtt az elmúlt két évben, Franciaország és Oroszország kereskedelmi forgalma 40 százalékot meghaladó mértékben nőtt az elmúlt két évben, Olaszország és Oroszország kereskedelmi forgalma kis híján 30 százalékkal nőtt az elmúlt két évben. Mi meg ott tartunk, hogy az oroszok a szankciók bevezetése előtt a második legfontosabb kereskedelmi partnereink voltak, most pedig a tizennegyedikek, és körülbelül 8 milliárd dollárnyi exportlehetőséget veszítettünk el a szankciók nyomán bevezetett orosz importkorlátozó intézkedések miatt. Ezek csak a tények, tisztelt képviselőtársaim, amelyek kapcsán önök itt megnyilvánultak ebben a vitában.

Azzal szeretném zárni, hogy azt gondolom, az mindenképpen egy jó jel, hogy egy ilyen fontos kérdésben, igaza van képviselőtársaimnak, üljenek vagy kormány-, vagy ellenzéki oldalon, igenis nemzeti érdeket érintő kérdésben egyetértésre tudunk jutni. Ha nagy többséggel el tudja fogadni az Országgyűlés ezt a jogszabálytervezetet, azt gondolom, az jó hír lesz, az összes többi kérdésben pedig valószínűleg fenn fognak maradni a vitáink. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  60  Következő    Ülésnap adatai