Készült: 2024.03.29.06:38:26 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

212. ülésnap (2017.04.10.), 353. felszólalás
Felszólaló Hadházy Sándor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:58


Felszólalások:  Előző  353  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A szakképzési rendszer átalakításáról szeretnék néhány gondolatot megosztani önökkel.

Talán emlékeznek arra, hogy amikor az átalakítás irányát kijelöltük, a magyar gazdaság tartós fejlődő pályán mozgott, a világ technológiai élvonalába tartozó nagyvállalatok már jelen vannak Magyarországon, a további fejlődés nem képzelhető el egy, az eddigieknél magasabb színvonalú, széles társadalmi réteg számára lehetőségeket nyújtó, rugalmas szakképzési rendszer nélkül. A gazdasági fejlődés üteme ugyanis nehezen tartható, ha hiányzik a modern termelésbe bevonható, jól képzett és megbízható, széles körű alapismeretekkel rendelkező munkavállaló.

Ezért a kormány 2010 óta folyamatosan kiemelt figyelmet fordít a szakképzés területére, és az elmúlt években jelentős és láthatóan eredményes tevékenységet végzett a szakképzési rendszer átalakításában. A jelentkező globális kihívásokra adott válaszaink esetén kiemelten kell figyelnünk arra, hogy a jelenleginél több szakmunkást és technikust igénylő gazdaságnak olyan környezetben kell helytállnia, mint az Európában „Ipar 4.0” néven emlegetett negyedik ipari forradalom, amely a digitalizáció robbanásszerű növekedésével alapvetően megváltoztatja és egyedivé teheti a hagyományos tömegtermelést, és a szolgáltató ágazatot is jelentősen átalakítja majd. Munkahelyek tömeges megszűnésére és egyidejű létrehozására, valamint soha nem látott munkakörök létrejöttére kell felkészülnünk az elkövetkezendő években. Ezért a megtett és a tervezett intézkedések a jelenlegi és a jövőbeli gazdasági változásokra rugalmasan és hatékony reagálni tudó szakemberképzést és utánpótlást hivatottak kialakítani, illetve megerősíteni.

A szakképzést érintő legfontosabb változások a 2011-ben elfogadott új szakképzési törvény alapján a következőkben foglalhatók össze. Átalakult a vizsgáztatás rendszere, a korábbi jelentős adminisztrációs terhet jelentő, elhúzódó, több napot is igénybe vevő vizsgáztatási rendszert egy átfogó, komplex vizsga váltotta fel. Új, a gazdaság igényeinek jobban megfelelő Országos Képzési Jegyzék került kiadásra, amely során számos, a gazdaság által nem igényelt szakképesítés törlésre, a piaci igényeknek megfelelően több szakképesítés pedig összevonásra került. Megteremtésre kerültek a duális képzés kiterjesztésének alapjai. A gyakorlati képzés támogatásának egyik legfontosabb forrását jelentő szakképzési hozzájárulás rendszere 2012-ben úgy alakult át, hogy csökkenő adminisztrációs terhek mellett tovább serkentse a vállalkozásokat a duális szakképzésben való részvételre, bekapcsolódásra. Ennek eredményeként a vállalkozások szakképesítésenként differenciált mértékű gyakorlati képzésinormatíva-összeggel csökkenthetik hozzájárulási kötelezettségüket.

Megvalósult a szakmunkásképzés reformja mind az intézményrendszer szintjén, mind a klasszikus szakmunkás-szakképesítések az OKJ iskolai rendszerű képzésben a 3. szintű OKJ-szak­képe­sí­té­sek tartalmi korszerűsítése kapcsán. A szakképzést érintő legfontosabb változások: 2015-ben a szakképző iskolákat érintő jelentős fenntartói és intézményi struktúraváltozást hozott az, hogy 2015. július 1-jével a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól az NGM fenntartásába került át 303 köznevelési intézmény, amelyek országos szinten 44 szakképzési centrumba szerveződtek, és a 2015-2016-os tanévben már lényegében ezen új intézmények keretei között indult el az iskolai rendszerű szakképzés túlnyomó része.

Az új intézményi struktúrában a 2016/2017. tanévben több mint 230 ezer tanuló tanul, és mintegy 20 ezer pedagógus dolgozik a 44 szakképzési centrum 379 tagintézményének 736 feladatellátási helyén.

(22.30)

Agrárképzést a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. számú törvény 4/A. § (2) bekezdése alapján elsősorban csak a Földművelésügyi Minisztérium fenntartásába került szakképző intézmények folytathatnak. A 2013 nyarán lezajlott intézményátadás-átvétel után a 2016/17. tanévben 48 szakképző intézményben 68 feladatellátási helyen folyik az FM fenntartásában agrárszakképzés, mintegy 21 ezer tanuló és hozzávetőleg 2500 pedagógus részvételével. Az FM fenntartásában működő szakképző intézmények önálló költségvetési szervként működnek. A köznevelési törvény módosításával a nappali rendszerű iskolai oktatásban való részvétel felső életkori korhatára a korábbi 21 évről 25 évre emelkedett.

A szakképzés rendszeréhez történő szélesebb körű hozzáférést segíti, hogy 2015 szeptemberétől az első államilag támogatott szakképesítés megszerzése mellett a második szakképesítés megszerzése is ingyenessé vált. Ezzel a lehetőséggel a szakképzési centrumokban a működésük első évében már több mint 8,5 ezren éltek is, a 2016/2017. tanévben közel 14 ezren tanulnak ingyenesen második szakképesítést.

A versenyképességi kihívásokban a szakképzést és a gazdaságot közös érdekek vezérlik, és kölcsönös egymásrautaltságuk feltételezi a felelősségen, a feladatokon történő osztozást is. A közös találkozási pontot, a hatékony együttműködés lehetőségét a duális képzés teremti meg.

Az elmúlt időszak kormányzati intézkedései, a szakképzés szabályozásának átalakítása a duális képzés fejlesztését, rendszerének minél szélesebb körben történő elterjesztését szolgálta. E feladatokhoz kapcsolódóan került bevezetésre a kamarai garancia intézménye, amely a duális képzésben részt vevők számát növeli azzal, hogy a gyakorlatuk során a lehető legtöbb tanulót valós gazdasági munkakörnyezetbe helyez, ezáltal elősegíti a munkaerőpiaci igényeknek minél jobban megfelelő szakemberek képzését. Az állam emellett adókedvezményekkel és más támogatásokkal is ösztönzi a vállalatokat, hogy minél nagyobb részt vállaljanak a fiatalok gyakorlati oktatásából. A tanulók után igénybe vehető szakképesítésenkénti normatíva a gyakorlatigényes szakképzések esetében akár 906 ezer forint/fő/év összeg is lehet.

2016. január 1-jétől a középfokú duális szakképzés fejlesztése érdekében további új támogatási lehetőségek kerültek bevezetésre a szakképzési hozzájárulási rendszerben a gyakorlati képzésben közreműködő gazdálkodó szervezetek számára. Ezen lehetőségekkel 1 millió forint/tanuló/tanévet meghaladó adókedvezmény is érvényesíthető a középfokú oktatás szintjén, így már egy mikro- vagy kisvállalkozás is érdekeltté tehető a szakképzésben való részvételre. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  353  Következő    Ülésnap adatai