Készült: 2024.03.29.11:21:34 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

223. ülésnap (2001.09.06.), 28. felszólalás
Felszólaló Koppánné Dr. Kertész Margit (FKGP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:54


Felszólalások:  Előző  28  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KOPPÁNNÉ DR. KERTÉSZ MARGIT (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Mielőtt a törvényjavaslattal kapcsolatosan a Kisgazdapárt általános véleményét megfogalmaznám, feltétlenül szeretném elmondani, hogy a Kisgazdapárt frakciója az előttünk álló törvényjavaslatot természetesen támogatja.

Ahogy miniszter úr az expozéjában elmondta, a jelenlegi kormány valóban sokat tett a szociális szférában és a szociális intézményi hálózat korszerűsítése érdekében az elmúlt időszakban meghozott intézkedéseivel. A szociális igazgatásról szóló 1993. évi törvény hatálybalépése óta többször módosult, és elsősorban a pénzbeli ellátásokat érintően az 1999-ben történt módosítással vette kezdetét a korszerűsítési folyamat. A törvény azonban a többszöri módosítás ellenére olyan további korszerűsítésre szorul, amelyben a szociális intézményi ellátásokra vonatkozóan az ellátottak jogvédelmét fokozó elképzelések fogalmazódnak meg, az egyes pénzbeli ellátások új szabályait tartalmazó, illetve új ellátásként bevezetésre kerülő adósságkezelési szolgáltatással kiegészítve.

Az újfajta fogalom, az adósságkezelési szolgáltatás azt célozza, hogy a piaci viszonyoknak kitett állampolgárok - akik akár önhibájukból, akár önhibájukon kívül olyan adósságspirálba kerülnek, amelynek következtében teljesen ellehetetlenülnek - lehetőséget kapjanak, hozzájussanak egy olyan támogató megoldáshoz, amely elősegíti szociális biztonságuk megteremtését. Ehhez természetesen az adósságkezelésben lévő részt vevő állampolgároknak is meg kell felelniük bizonyos feltételeknek, és bizonyos kötelezettségeket is vállalniuk kell ahhoz, hogy a konkrét segítséget megkapják.

Ennek keretében a javaslat a pénzbeli támogatást összekapcsolja a háztartás gazdálkodására, a fogyasztás szerkezetének átalakítására, a család jövedelemszerző képességének javítására irányuló adósságkezelési tanácsadással. Az adósságkezelés kialakítása - amely a családok eladósodását komplexen kezeli, és beilleszthető az önkormányzatok szociális tevékenységébe - összhangot teremt az adósságkezelés és a már jelenlegi is szabályozott és a háztartás folyó havi kiadásait csökkentő lakásfenntartási támogatás között.

A módosítás ugyanakkor - a jogharmonizációs kötelezettségeknek is eleget téve - tartalmazza a szociális biztonsági koordináció megteremtése érdekében szükséges szabályokat is. A jogharmonizációs kötelesség az európai közösségi jog négy szabadságjogának egyikéhez, a személyek szabad áramlásához kapcsolódik, és kiinduló alapja, eredendő oka az európai jogharmonizációs kötelmünk, amelynek kapcsán a szociális ellátórendszer biztonságos kiterjesztése szükséges az ápolási díjra és az időskorú járadékok tekintetében az európai gazdasági térség polgáraira és hozzátartozóira is.

Fontos eleme a javaslatnak az alapellátási feladatok kiszélesítése, különös tekintettel a fogyatékos személyek és a pszichiátriai betegek saját élethelyzetükben való gondoskodásának megvalósítására. Ebben az esetben a gondozási központoknak feladatbővítéssel kell számolniuk annak érdekében, hogy az emberek - legyenek akár idősek vagy fogyatékosak, pszichiátriai betegek vagy szenvedélybetegek - az ellátást és a gondozást - ameddig csak lehet, és amikor csak lehet - a saját életkörnyezetükben, saját ismerőseik, barátaik és szomszédaik segítségével kapják meg, tehát a javaslat korszerűsíti a gondozást, és előtérbe helyezi a megelőző jellegű, alapellátási szintű szociális ellátást, különös tekintettel az ellátottak személyiségi jogainak tiszteletben tartására.

Tisztelt Képviselőtársaim! Örvendetes előrehaladást mutat, hogy az időskorúak ellátására a magánszektorban egyre több intézmény létesül. Ugyanakkor az intézmények kapcsán a bentlakottak elhelyezésével kapcsolatos állami kötelezettség természetszerűleg érvényesül. Az a cél, hogy elsősorban szociális rászorultság alapján kerüljenek intézményes ellátásba az emberek akkor, amikor valóban rászorulnak. Ez természetesen nem kívánja korlátozni egyéb szinten a magánszektor tevékenységét.

Nagyon helyeselhető a javaslatnak az az elgondolása, hogy a szociális gondoskodási tevékenységbe az egyházak karitatív tevékenységét is bevonja. Fontos, hogy a nem állami fenntartók képviselete a szociális tanácsban biztosítva van. Az egyházi fenntartók tanácsa a javaslatban külön került megjelenítésre. Ez számunkra természetes, hiszen a parlamentben ülő kormánypárti képviselők kifejtették és mindig kifejezik azt a véleményüket, hogy az egyházak karitatív tevékenységének egyre nagyobb szerepet kell biztosítani. Az egyház ezt a feladatát már eddig is maradéktalanul betöltötte. Nyilvánvaló számunkra, hogy a javaslat külön is megjeleníti az ő véleményezési jogkörüket.

Az alapellátási feladatok körében szerepe van a falugondnoki szolgáltatásnak is. A falugondnoki szolgáltatásnál meghatározásra kerül a szolgáltatás alapfeladata, és egy új fogalommal jelenik meg a tanyagondnoki ellátás, amely a külterületi lakott helyeken élőket segíti.

A javaslat az ombudsmani vizsgálatokkal kapcsolatos jelentésekben megfogalmazott ajánlásokra tekintettel az ápolási díjakra vonatkozóan a korábban csak kisebb módosításon átesett jogszabályi rendelkezések teljes körű áttekintésére és módosítására is sort kerít. Új szempont a rehabilitációs intézményrendszer igénybevételéhez rendelt alkalmassági vizsgálat újfajta megfogalmazása és bevezetése, mellyel azt kívánják elérni, hogy a rehabilitáció valóban rehabilitáció legyen, és ennek eredményeképpen az emberek minél hamarabb kerülhessenek vissza a társadalomba.

A javaslat érdemeként tudható be a szervezési feladatok előírása, a szociális szolgáltatások, tervezési feladatok előírása, amely a kétezer főnél nagyobb települések számára lesz kötelezettség. A továbbképzési kötelezettségek, valamint a megyei önkormányzat szintjén a szociális szolgáltatások tervezési feladatának összehangolására is igen nagy hangsúlyt helyez a törvényjavaslat, hogy egy-egy megye, egy-egy régió lakosainak szociális ellátása, településszintű, megyei szintű összehangolása alapján egyre hatékonyabb ellátást tudjunk biztosítani, amelynek szükségességét, igen tisztelt képviselőtársaim, azt hiszem, mindannyian érezzük, én magam is érzem a saját megyémben.

A komplex intézményi integrált szolgáltatások bevezetése lehetővé tenné, hogy egy horizontális, valamint egy esetleges vertikális integrációval hatékonyabb intézményellátást tudjon biztosítani az önkormányzat. Egy integrált intézményi rendszerben hozzárendelten a minimumfeltételek bizonyos enyhítését is megfogalmazza a javaslat. Van viszont néhány szempont, amely a törvényben rögzítésre került és amelyet nem lehet enyhíteni, de egy településnek a szociális ellátást végző szolgáltatások integrálása nagyon sok előnnyel járhat, akár szakmai, akár gazdasági szempontból is. Ezért kellett a szerződéses szociális ellátások működtetéséhez az ellátási szerződés tartalmára vonatkozó megszorításokat bevenni, amelynek természetesen az a lényege és értelme, hogy a szociális ellátás minél hatékonyabban működhessen, és véletlenül se veszélyeztesse az ellátás biztonságát.

 

(10.40)

 

Tisztelt Ház! Újdonság a javaslatban a korábban már említett továbbképzési kötelemhez rendelt juttatások megjelenítése, ami elvi jelentőségű, de természetesen minden egyes döntésnek vannak anyagi kihatásai is. Ha a szociális intézményrendszerben egy dolgozó eleget tesz továbbképzési kötelezettségének, nyilvánvaló, hogy ennek megfelelően továbbsorolásra, újabb besorolásra is sor kerül, méltányolni kell, hogy magasabb szintű szakmai munkát végez, és ezért rendelkezik a javaslat kötelezettségként egyhavi jutalom tekintetében.

Az intézményi szolgáltatások vonatkozásában megerősítésre kerül a szervezeti és szakmai integráció, különösen az alapellátás feladatait illetően, ahogyan a miniszter úr is említette expozéjában, a családsegítő és gondozóközpontok javasolt összevonásával, illetve az azonos feladatokat ellátó intézmények egy szervezeti keretben történő működtetésével. Bevezetésre kerül az ellátottjogi képviselő intézménye, és megtörténik a szociális intézményben elhelyezettek jogainak szabályozása is. E jogok körének meghatározása során a javaslat figyelemmel volt a korábbi években született ombudsmani jelentések tartalmára. E tekintetben tehát a törvénymódosítás garanciális szabályokat tartalmaz a jogok érvényesítésére, pontos tartalmuk meghatározására. Külön felsorolja a javaslat az egyes ellátási csoportok szociális jogaira vonatkozó szabályokat.

A törvénymódosításnak kétségtelenül várható szakmai hatása mellett igen jelentős lesz a gazdasági, pénzügyi hatása. Természetes azonban, hogy a törvénymódosítás az abban megfogalmazott és igen jelentős célok elérését is figyelembe véve jelentős pénzügyi többletforrást igényel. Ahogyan a bizottsági felszólalásokat hallgattam és az előttem szóló képviselő asszony felszólalását is, igen nagy vitát váltott ki az az összeg, amelyet a törvény hatályba léptetéséhez elő kellene teremteni. A bizottsági megvitatás során a kormányt képviselő államtitkár asszony ezeket az összegeket ismertette, amit itt már mindannyian hallottunk. Ennek összege, a normatív támogatás többletigénye több mint 7 milliárd forintot tenne ki, a Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetének tervezetében pedig 3 milliárd 200 millió forint az, amelyből az alapellátás létszámfejlesztését finanszíroznák, és amelyben a szakmai programok és az intézmények kialakításának a programjai is szerepelnek. Összesen tehát mintegy 11-12 milliárd éves szintű többletigénnyel lehet számolni az európai uniós szintű szociális ellátás megvalósításához.

El kell ismerni, hogy ez az összeg igen magas, és felvetődhet az a gondolat (Kósáné dr. Kovács Magda: Mihez képest?), hogy a törvényben megfogalmazott célok jelenleg megvalósíthatók-e. A törvény végrehajtásának, hatálybalépésének azonban különböző időpontjai vannak, és az európai integrációt szolgáló törvénymódosítás hatálybalépését a kormány, ahogyan elhangzott, 2003-ra teszi, tekintettel a költségvonzatra, de nemcsak a költségvonzatra, hanem a szakmai felkészülés idejének szükségességére is. Így azután, amennyiben a törvény elfogadásra kerül, a következő költségvetési tárgyalásnál már hatékonyan lehet megjeleníteni a működtetéshez szükséges forrásokat is.

A szociális törvény módosítása az össztársadalom támogatását élvezi, és még a tervezési szakaszában egyeztetve lett az Idősügyi Tanácsban, a Szociális Tanácsban, a Fogyatékosügyi Tanácsban, és az önkormányzatok érdek-képviseleti szerveinek véleményét is kikérték az államigazgatási egyeztetések során. Az önkormányzati érdek-képviseleti szervek véleménye összességében a szociális törvény módosításának támogatása volt, bár úgy tűnik - és ez szintén felmerült a felszólalások kapcsán -, a törvényjavaslat egyre nagyobb volumenű feladatokat kíván róni az önkormányzatokra, de a gyakorlatban egy olyan emberléptékű, az önkormányzatok állampolgárainak érdekét védő módosítás jelenik meg, amely inkább egyfajta feladatátcsoportosítást jelent az önkormányzatoknál.

Hölgyeim és uraim, engedjék meg, hogy végül szóljak arról, hogy a szociális törvény 1999. évi módosításáig, amelynek rendelkezései 2000. május 1-jétől léptek hatályba, és a minimálbér 2001. január 1-jével 40 ezer forintra történő emeléséig a szociális ellátótranszferek nem ösztönözték az úgynevezett szociális ellátottakat munkavállalásra. A jövedelempótló támogatási rendszer folyamatos megszűnése, a rendszeres szociális segélyt kérelmező, aktív korú, nem foglalkoztatott személyek harmincnapos közcélú, közhasznú vagy közmunkavégzési kötelezettsége, ha kismértékben, de mégis valamilyen módon érezhetően javít és javíthat a szemléleten. Előfordulhat kis számban, hogy az úgynevezett közmunkát végző sikeresen tranzitálható az esetleges munkaerőpiac irányába. Területünkön, Tamási térségében a minimálbér emelkedése nem járt együtt a munkanélküliek számának emelkedésével, a segély összege és a minimálbér nettó összege közötti különbség kezd a munkavállalási kedvre pozitívan hatni, és talán elindulhatunk azon az úton, hogy a szociális ellátás a rászorultaké legyen, bár az út vége még messze van.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezekre tekintettel egyetértünk a szociális törvény módosításának koncepciójával, gyakorlati megvalósításával, és azt mint az európai uniós jogszabályokkal harmonizáló törvényi rendelkezést a Független Kisgazdapárt támogatja és általános vitára alkalmasnak találja.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az FKGP és a Fidesz padsoraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  28  Következő    Ülésnap adatai