Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SESZTÁK MIKLÓS nemzeti fejlesztési miniszter, a napirendi pont előterjesztője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy ennek a történelmi jelentőségű nemzetközi megállapodást kihirdető törvényjavaslatnak az expozéját egy idézettel kezdjem, amely az egyik nagy magyar államférfitól, báró Eötvös Józseftől származik: „Az ész az embernek nem azért adatott, hogy a természet felett uralkodjék, hanem hogy azt követni s annak engedelmeskedni tanuljon.” Az egykori vallás- és közoktatási miniszter közel két évszázaddal ezelőtt felismerte, hogy a természet erőinek tisztelete nem lehet vita tárgya. Tisztában volt vele: nem az a fontos, hogy a holnaptól mit várunk, hanem az, hogy a holnap mit vár el tőlünk.

Hosszú folyamat, figyelmeztető, olykor fenyegető jelek sokasága kellett ahhoz, hogy a Föld országai felismerjék a klímaváltozás egyre közvetlenebbül érzékelhető hatásait, és tavaly decemberben, Párizsban végre szembenézzenek a növekvő veszéllyel. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat az ENSZ Éghaj­lat­változási Keretegyezményében Részes Felek 21. Konferenciáján, vagyis a 2015. évi klímakonferencián elfogadott Párizsi Megállapodás kihirdetését célozza. A megállapodás ratifikálása szimbolikusan a Föld napján, 2016. április 22-én, New Yorkban kezdődött meg. Magyarország képviseletében ‑ a kormány felkérésére ‑ Áder János köztársasági elnök úr írta alá a dokumentumot.

A megállapodást történelmi jelentőségűnek nevezhetjük, és erre minden okunk megvan, mert a ratifikálás valódi áttörést jelentett. A dokumentum aláírásával 175 ország mondott igent a klímaváltozás elleni küzdelemre, és kötelezte el magát a határozott cselekvés mellett.

Az egyezmény konkrét vállalásai egyértelmű üzenetet közvetítenek a világnak: Földünk védelme valamennyiünk közös felelőssége. 2016 első napján megközelítőleg 7,4 milliárd ember élt ezen a bolygón, amelynek túlélése, a saját túlélésünk mindenkinek egyenkénti létérdeke és alapvető feladata kell hogy legyen. De azt is tudnunk kell, hogy a klímatudatosság és az erre való ösztönzés mindaddig üres frázis marad, amíg a döntéshozók maguk nem gondolkodnak elvárható felelősséggel és nem állnak a cselekvés élére.

A párizsi megállapodás azokat a közös éghajlatvédelmi célokat tartalmazza, amelyek teljesítésével elérhetjük, hogy a globális felmelegedés 2 Celsius-fok alatt maradjon. Az előrejelzések azt mutatják, hogy ha a globális gazdasági trendek változatlan ütemben folytatódnak, Földünk az évszázad végére akár 4 Celsius-fokkal is melegebbé válhat az iparosodás előtti szinthez képest. Egy ilyen változás élővilágra gyakorolt hatása megjósolhatatlan, de hogy drasztikus, sőt sokkoló változásokat hozna, az nem kérdés. Az ökoszisztéma felborítása pedig soha nem látott gazdasági válságba torkolna. Mindenképp tennünk kell valamit, és erre az önök előtt fekvő dokumentum lehet a garancia. A párizsi megállapodás és a benne foglalt, illetve ahhoz kapcsolódó döntések biztosítják a szükséges feltétel- és eszközrendszert a minden eddiginél hatékonyabb fellépéshez.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem szakpolitikai lebontása, a feladatok konkrét leosztása és végrehajtása természetesen rövid és középtávon is további erőfeszítéseket igényel. Ezeket számos ország nem lenne képes önerőből véghez vinni, hiszen ehhez megfelelő személyi állomány, intézményrendszer és anyagi erőforrások szükségesek. Ezt a problémát igyekszik áthidalni a nemzetközi klímafinanszírozás mechanizmusa, amely alapot teremt a konkrét összefogásra. A fejlett államok már 2009-ben évi százmilliárd dollár átcsoportosításáról döntöttek a fejlődő országok éghajlatvédelmi programjainak és beruházásainak ösztönzésére.

Magyarország is aktívan részt vesz a források előteremtésében. A párizsi klímakonferencián ismét megerősítettük, hogy a kormány 2 milliárd forintnyi keretösszeget biztosít klímafinanszírozásra. (Dr. Józsa István: Hát, ez nem sok!) Ebből az összegből a százmilliárd dollárt kezelő Zöld Klíma Alap számára 2015 júliusában 1 milliárd forint hozzájárulásra tettünk vállalást. A megállapodás értelmében a fejlődő országok ilyen formában kapnak konkrét anyagi támogatást kötelezettségeik végrehajtásához. De az anyagi segítségen túl technológiatranszferrel és kapacitásépítéssel is ösztönözzük őket.

A megállapodást a részes felek közül 175 ország vezetője már az aláírásra bocsátás első napján ellátta kézjegyével. Ez nagyon biztató momentum, hiszen az Európai Unió nem maradt egyedül ambiciózus kibocsátáscsökkentési vállalásával. A korábban soha nem tapasztalt részvételi arány és elkötelezettség a záloga annak, hogy a klímaváltozás globális veszélyével az emberiség szembe tudjon nézni.

A részes felek következő találkozóját 2016 decem­be­rében, a marokkói Marrákesben rendezik majd meg, ahol már a konkrét célkitűzésekről esik szó, és ér­demi döntések születnek a feladatok végrehajtásáról.

(10.40)

A megállapodás többek között rögzíti azt is, hogy az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi testületének 2018-ban el kell készítenie a speciális jelentését az 1,5 celsiusos globális felmelegedés hatásairól.

Ezzel összhangban a részes felek a Párizsban megtett vállalásaikat először szintén 2018-ban értékelik abból a szempontból, hogy tudják‑e tartani, vagy emelik‑e azok a hosszú távú klímaváltozási célok teljesülése érdekében. (Sic!) A globális cél érdekében a felek a kibocsátáscsökkentés mellett az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást nemzetközi, nemzeti és helyi szinten is kezelik. A megállapodás ösztönzi minden egyes ország részvételét a nemzetközi klímafinanszírozásban állami, vállalati és civil forrásokkal is. Ahogy már említettem, a fejlődő országok ezekből a forrásokból kapnak támogatást kötelezettségeik végrehajtásához.

Magyarország az Európai Unió tagállamaként eddig is aktív, sőt élen járó szerepet vállalt a kibo­csátáscsökkentési erőfeszítésekben. A hazai kibocsátások az elmúlt 20 évben folyamatosan csökkentek. A Kiotóban tett vállalásainkat már most túlteljesítettük, hiszen 2014-ben 47,8 százalékkal alacsonyabb volt az üvegházhatásúgáz-kibocsátásunk a bázisértéknek számító 1985-ös és 1987‑es kibocsátási adatokhoz képest. Ez az eredmény kiváltságos helyzetbe hozza Magyarországot. Ha a kötelezettségek betartása nem igényel újabb, fokozott erőfeszítést, energiánkat a gazdasági lehetőségek felmérésére és kiaknázására összpontosíthatjuk. A párizsi megállapodás új gazdasági berendezkedés felé nyit utat, amelynek során a fosszilis üzemanyagtól való elmozdulás és az alacsonyabb kibocsátás az irányadó. Mindezeknek köszönhetően a magyar cégek előtt is új lehetőségek nyílnak a hazai és nemzetközi piacon.

A következő lépésben Magyarország - figyelem­mel a párizsi megállapodás tárgyalási szakában az EU által tett közös vállalásokra ‑ a megállapodás ratifikációját az Európai Unióval és annak tagállamaival koordináltan fogja végezni. A ratifikációs okmány benyújtását az ENSZ főtitkárának az Unióval és annak tagállamaival egy időben közösen tervezzük, még az idei évben. Az Európai Unió és Magyarország nemzetközi vállalásai a 2014. október 23-24-én elfogadott 2030-as klíma- és energiapolitika kereteire épülnek. A párizsi megállapodás keretében annak hatálybalépésének feltételével az új vállalások 2020-tól léphetnek hatályba. A párizsi megállapodás elfogadása a 2030-ig tartó európai uniós vállalással együtt a hazai középtávú klíma- és energiapolitika kialakításának és a kapcsolódó jogi szabályozásának a kereteit adja meg. Ez tökéletes összhangban van a magyar kormány gazdaságpolitikájával, vagyis a hazai gazdaság zöldítésére és versenyképességére irányuló intézkedésekkel, az innováció, a K+F és az energiaárak alakításával. Az új megállapodás a hosszú távú, konkrétan megfogalmazott célokkal és a minden eddiginél nagyobb arányú nemzetközi részvétellel megfelelő üzenetet küld a befektetőknek és a piaci szereplőknek.

Világossá vált, hogy a világ országai egyenként arra törekszenek, hogy a fejlődésüket pályára állítsák. A magánszektor részvétele már a közszféra beavatkozása nélkül is számottevő volt. Ezt a részvételt méri az ENSZ erre a célra létrehozott elektronikus platformja, ahol lehetőség van a nem állami szereplők önkéntes részvételének regisztrálására. Ezen a területen is büszkén számolhatok be önöknek a jelentős magyar hozzájárulásról. A rendszerben 2016 áprilisáig összesen 84 magyar vállalás szerepel, többségében városok és vállalatok részéről. Az együttműködő kezdeményezések és az egyéni vállalások formájában egyaránt kiveszik a részüket a legnagyobb magyar vasúti és energetikai vállalatok, így a MÁV, továbbá a MOL- és az MVM-csoport, a városokat tömörítő együttműködésben pedig 13 magyar város vesz részt, többek között Budapest, Eger, Hatvan és Pécs.

Tisztelt Országgyűlés! A Föld a tudomány jelenlegi becslése szerint körülbelül 4,5 milliárd éves, és még legalább 2 milliárd esztendőt létezni is fog. A tét itt a saját létünk, az, hogy mi, emberek meddig tudunk alázattal összeférni mindannyiunk közös lakóhelyével és megőrizni, megvédeni értékeit és szépségeit azért, hogy életben tartson minket. Ezért is kiemelt fontosságú az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményben részes feleknek a 21. konferenciáján elfogadott párizsi megállapodás kihirdetése.

Az elhangzottakra tekintettel kérem, hogy a megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot megvitatni és támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti pad­sorokban.)