Készült: 2021.01.26.10:43:48 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 82-84 2011.05.02. 2:58  81-89

SCHÖN PÉTER (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A Baranya megyei Harkány városa az elmúlt húsz évben 4,5 milliárd forint hitelállományt halmozott fel Bédy István polgármestersége idején. Az október 3-ai választásokat követően a C.C. Audit Könyvvizsgáló Kft...

ELNÖK: Képviselő úr, azt kérik, hogy egy kicsit rakja feljebb a mikrofont. Ez az érdeklődés jele, tehát tegye meg.

SCHÖN PÉTER (Jobbik): ...a C.C. Audit Könyvvizsgáló Kft. elkészítette a város átvilágítását és igazságügyi szakértői véleményezését. Ez megtalálható a www.harkany.hu oldalon. A 166 oldalas tanulmányban dr. Szebelédy István megállapítja, hogy az elmúlt években a polgármester egy személyben, indoklás és testületi felhatalmazás hiányában engedte el a város idegenforgalmi, iparűzési és telekadóját. Többek között a Pentz Ingatlan Kft. esetében 2010-ben ez az összeg 70 millió forint volt. Ezen adóelengedések és a felelőtlen gazdálkodás nagyban hozzájárultak a méltán híres baranyai fürdőváros jelenlegi csőd közeli állapotához.

Engedje meg, hogy egy másik példával is szemléltessem a volt polgármester ténykedését. Harkány és a Baranya megyei közgyűlés közösen üzemeltette a város strandját. Harkány városa a polgármester "remek üzleti meglátásának" köszönhetően 1,65 milliárd forintért megvette a fürdő Baranya megyei önkormányzatra eső részét.

(15.10)

Az így megszerzett 50 százalék tulajdonrészt a jelenlegi városvezetésnek az önkormányzati választásokig folytatott rossz menedzsment miatt értékesítenie kell. Az eddig beérkezett legmagasabb ajánlat félmilliárd forint értékű volt. Könnyű kiszámolni, hogy ennek a tranzakciónak 1 milliárd 150 millió forint kár lett az eredménye. Bédy István a dokumentum alapján megsértett pénzügyi és gazdálkodási törvényeket, amikor ezen döntéseit meghozta, esetében így felmerülhet a hűtlen kezelés és a hatalommal való visszaélés gyanúja.

Mit tesz az elszámoltatásért felelős kormánybiztos akkor, amikor fideszes városvezetőkről derülnek ki törvénybe ütköző dolgok? Érvényesül-e az esélyegyenlőség elve ilyen esetben, mint Harkány vagy Esztergom? 2010. október 3-án és április 11-én mindkét városban a szavazópolgárok többsége a Fideszre szavazott. Az októberi választásokon a helyi polgármester-jelöltet utasították el a választók. Lesz-e elszámoltatás az elmúlt négy év városvezetési anarchiája és a városokat csődbe juttató polgármesterekkel szemben? Megsegíti-e a városban élőket, illetve a várost a kialakult hitelállomány felszámolásában a kormány?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 88 2011.05.02. 1:13  81-89

SCHÖN PÉTER (Jobbik): Tisztelt Államtitkár Úr! A település adóhatóságának vezetője a következőként jellemezte Bédy István ténykedését: "Egyszemélyi hatalmat vezetett be, és minden szál az ő kezében futott össze. Hiába voltam én papíron az adóhatóság vezetője és a jegyző a döntéseket hozó, az adóhatóságot ő irányította."

Idéznék még pár megállapítást az igazságügyi szakértői jelentésből is: "Harkány város önkormányzatának feladatellátási rendszere tekintetében fegyelmezett gazdálkodásra való törekvés nem tapasztalható. Az önkormányzat költségvetését jelentős mértékű eladósodottság jellemzi, amely a 2007. évtől folyamatosan növekedett. Az önkormányzat számára a legtöbb ponton előnytelen, és mind jogi, mind gazdasági szempontból megkérdőjelezhető szerződéses gondokat tapasztalt a szakértő. Az őszi választásokra a város adósságállománya 4,7 milliárd forintra duzzadt, amely a 2010. évi eredeti költségvetési főösszeg kétszerese. Ez fejenként 1,2 millió forint. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) A városvezetés segítséget kért a Belügyminisztériumtól, de az nem segített neki."

A fentiek miatt válaszát nem tudom elfogadni. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
97 144 2011.06.08. 3:45  127-149

SCHÖN PÉTER (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvény elfogadását a Jobbik is támogatta. Üdvözöltük, mert fontosnak tartottuk, hogy az állam végre saját kezébe veszi feladatai ellátását, és nem különböző, esetenként haveri, baráti cégeken keresztül látja ezt el, ezzel komoly pluszköltségeket és biztonsági kockázatot okozva.

Mindannyian emlékezhetünk a 2010-es választási kampány egyik slágertémájára, az ÉBSZK Kft. ügyére. Ennek során a magyar választási rendszert fejlesztő cég rejtélyes körülmények között került egy marokkói állampolgár tulajdonába, és ezzel együtt a választási rendszer szoftverkódja és annak dokumentációja is. Az ügy egyik pikantériája, hogy a vevő, Bhasil Mohamed a magyar idegenrendészeti nyilvántartás szerint még csak nem is járt soha Magyarországon, tehát nem túl valószínű, hogy ez a cégeladás ilyen formában történt; ez cégfantomizálás volt, és ennek során elég komoly biztonsági kockázat keletkezett a magyar választási rendszerben.

(17.50)

A törvény részben ennek tapasztalata alapján írhatta elő, hogy a jövőben állami adatkezelést és fejlesztést csak állami szerv vagy százszázalékos állami tulajdonban lévő cég végezhet. A most tárgyalt törvényjavaslat ezt a fontos elért eredményt teszi zárójelbe. Az indoklás szerint ennek oka a szükséges személyi vagy tárgyi feltételek hiánya. Természetesen a Jobbik is fontosnak tartja, hogy a működőképesség fennmaradjon, ennek biztosítására azonban van más megoldás. Az egyik, ennek kapcsán egy módosító javaslatot is benyújtottam, hogy az állam továbbra is saját maga lássa el a fejlesztést. Ez egy szükséges garanciális elem véleményem szerint. A másik pedig az, hogy ha valóban fennáll a tárgyi és személyi feltétel hiánya, akkor adjunk egy határidőt a kormány részére, amely alatt a szükséges és hiányzó tárgyi vagy személyi feltételeket meg tudja teremteni.

Az előterjesztő részéről Koszorús Lászlóval egyeztettem erről, és ő azt jelezte, hogy körülbelül fél év alatt megteremthető a szükséges feltétel. Ez konkrétan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében volt. Tehát módosító javaslatomban azt javasoltam, hogy a kormány részére adjunk felhatalmazást, illetve az illetékes miniszter részére, hogy 2011. december 31-ig terjedő hatállyal erre mentességet adhasson. 2012-től viszont, úgy vélem, egyéves határidő volt arra, hogy a kormány felkészüljön erre a feladatra, a szükséges rendszerfejlesztéseket elvégezze, ha szükséges, a személyi állományt ehhez megteremtse, és végre az állam saját maga kezelje a saját adatait, és maga gondoskodjon ezek biztonságáról.

Képviselő asszony aggodalmán egy picit elmosolyodtam, ugyanis az említett ÉBSZK Kft. ügye meg a többi adatkiszervezés valóban az ő időszakára esik. És talán ne felejtsük el azt, hogy a kormányváltás után, 2002-ben a Medgyessy-kormány volt az, amely minden állami nyilvántartásban kezelt adatról másolatot készített, és ezeket különböző vicces körülmények között, esetenként papírdobozban egy széfben tárolták.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban és a Jobbik frakciójában.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 352 2011.12.09. 10:53  337-365

SCHÖN PÉTER, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Előterjesztő! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztés alapvetően jó irányba indul el, hiszen kiszervezett állami funkciót helyez ismét állami irányítás alá. Jelenleg ugyanis az a furcsa helyzet áll elő, hogy egyes állami szolgáltatásokat az állam magáncégeken keresztül értékesít állampolgárai részére. Ez állami oldalon pluszköltségeket jelent, hiszen az állam jutalékot fizet ezen cégeknek, másrészt az állampolgárok oldalán is pluszköltségként jelentkezik, hiszen az igénybevevői oldalon cégek komoly jutalékot szednek, így jelentős profitra téve szert az állam és az állampolgárok kárára.

(19.40)

Jelen törvényjavaslat ebben az ügyben kíván fontos változást elérni, azért ez támogatandó. Nem tisztázott azonban, hogy milyen formában fogja az állam ezen funkcióját ellátni.

A törvényjavaslat a parkolási szolgáltatás, az útdíj fizetése mellett igénybe vehető utak használata, a törvény által központosított mobil értékesítési szolgáltatásnak minősített szolgáltatás és a közvetlen vagy közvetett állami vagy önkormányzati tulajdoni részesedéssel működő szervezet által vagy közszolgáltatásként nyújtott egyes szolgáltatások esetén 2012. július 1-jével átvenni rendeli a szolgáltatások üzemeltetését. A rendelkezésre álló idő rövidsége miatt azonban kérdéses, hogy ez tartható-e.

A nemzeti adatvagyonról szóló törvény során már bebizonyosodott, hogy ezen rendszerek ismét állami felügyelet alá és működtetésbe vétele komoly előkészültséget és időt igényel. Elképzelhető persze egy olyan megoldás is, amelyre egyes képviselőtársaim utaltak, amely egyébként a parkolási rendszer üzemeltetésének átvétele során is megtörtént - ezt alkalmazták az önkormányzatok több területen is -, hogy a régi szolgáltatótól egy ideig még bérelték a működtetéshez szükséges infrastruktúrát. A helyi és távolsági közúti közlekedési szolgáltatás, vízi közlekedés, teljes elővárosi vasúti szolgáltatás, valamint egyéb vasúti közlekedések esetén 2013. január 1-jén lép életbe, ekkor csatlakoznak be ezen szolgáltatások a rendszerbe.

Fontos és támogatandó cél, hogy végre megvalósuljon az elektronikus jegyértékesítés a tömegközlekedésben. Ez hozzájárulhat ezen rendszerek hatékonyabb és olcsóbb működéséhez. A javaslat azonban nem tisztázza, hogyan is fog működni a rendszer. Gépjárműves parkolás esetén vélhetően hasonlóan fog működni, mint jelenleg, azaz egy hatósági azonosító segítségével regisztrálnak a szolgáltatásra. Az még nem tisztázott, hogy utazási szolgáltatás esetén ez hogyan fog megvalósulni, mobiltelefonon SMS-ben kap az igénybevevő esetleg egy egyedi kódot? Vagy a parkolási és az autópályadíjhoz hasonlóan meg kell adni egy egyedi azonosítót, például magánszemélynél egy személyigazolvány-számot és ezt ellenőrzik majd az igénybevevőnél?

Kérdést vet föl az igénybevételi díj, a kényelmi díj mértéke is. A jelenlegi rendszerben a szolgáltatást igénybe vevők esetenként igen jelentős pluszköltséget fizetnek az igénybe vett szolgáltatás díján felül. Jelenleg egy magáncég nyújtja az elszámolási rendszert a szolgáltatók részére. Ennek során a szolgáltatást igénybe vevőt a következő költségek terhelik: például parkolás esetén küld az igénybevevő egy SMS-t, ennek díja az ügyfél tarifacsomagjától függ, a szolgáltatás időtartamától függően fizet egy szolgáltatási díjat, valamint fizet egy tranzakciós díjat, ez most jelenleg a budapesti parkolásnál 75 forint, valamint még egy SMS-t küld majd a végén, amikor lezárta a parkolási szolgáltatást.

Autópálya esetén szintén küld két SMS-t, ebből egy a megrendelés, egy pedig a megrendelés megerősítésének a díja. A szolgáltatás díja attól függ, hogy milyen gépjármű-kategóriával milyen időtartamra veszi igénybe. Van egy tranzakciós - most már az új terminológia szerint kényelmi - díj, ez 160 forint. A tranzakciós díj és az SMS-ek díja együttesen, a jelenlegi rendszer esetén például a legnagyobb ideig, tehát D1 kategória, 4 napos szolgáltatás esetén a szolgáltatás árának körülbelül 12,5 százaléka, ez igen magas, ezzel növeli a szolgáltatást igénybe vevők költségét. A magáncég nyeresége ennél nyilvánvalóan nagyobb, hiszen a szolgáltatótól is kap jutalékot az értékesítésért.

Fontos lenne, hogy ezen pluszköltség csökkenjen a jelenlegi állapothoz képest. Erre többen utaltak, többek között az előterjesztő is. Az ideális állapot az lenne természetesen, ha az üzemeltetésből származó bevétel és annak az árrése fedezné a költségeket. Ekkor az igénybevevő szempontjából mindegy lenne, hogy mobil fizetési megoldással vagy parkolóautomata segítségével veszi igénybe a szolgáltatást. Az állam ugyanis mint szolgáltató igen jelentős pénzt takarít meg az új szolgáltatás bevezetésével. Nem kell majd parkolóautomatákat telepíteni és üzemeltetni, nem kell az automatákból befolyó pénzérmék összegyűjtésével és szállításával foglalkozni. Számtalan példát lehetne még hozni a megtakarításra.

Nem szabad elfelejteni, hogy a mobil vásárlási megoldás esetén az ügyfél költsége a készülék, a mobiltelefon, amelyen keresztül igénybe veszi a szolgáltatást. A javaslat a nemzeti mobil fizetési szervezet egyik bevételeként megnevezi a továbbértékesítési árrést is. Magáncégek esetén az árrés természetes, hiszen profitorientált módon működnek. Az állam esetében az árrés lényege az lenne, hogy a mobil fizetési rendszer működtetésével kapcsolatos költségekre fedezetet nyújtson.

A jelenlegi parkolási szolgáltatások fizetésével több gond is van, ezek régóta megoldatlanok. Egyrészt a jelenlegi automaták nem fogadják el a forgalomban lévő pénzérmék és bankjegyek minden típusát. Nem beszélve a bankkártyás fizetés lehetőségéről, ez igen kevés automata esetében megoldott. Az is aggályos, hogy a szolgáltatásért fizetett díj az esetek többségében jelenleg nem esik egybe a valóban igénybe vett szolgáltatásért járó díjjal. Mire gondolok itt? Amikor az igénybevevő leparkol és befizeti a szolgáltatási díjat, akkor ő előtte mérlegeli, hogy vélhetően mennyi ideig várakozik. Ezt több-kevesebb hibával esetleg eltalálja, de általában több időre fizetik be az emberek a parkolási díjat, hiszen a parkolási bírságok jelenleg elég borsosak, és ezt mindenki inkább szeretné megúszni, ezért inkább pluszban befizet 10-20-50 forintot. A szolgáltatók tehát egy olyan szolgáltatásért is beszednek és megkapnak díjat, amelyet az ügyfél adott esetben nem vesz igénybe, hiszen általában hamarabb elhagyja a parkolóhelyet, mielőtt lejárna a parkolási szolgáltatása.

Nem tisztázza a javaslat, megoldódik-e az autópályák esetén a kilométer alapú elszámolás, amely egy nagyon régóta várt és fontos megoldás lenne, vagy tömegközlekedési szolgáltatások esetén például a távolság alapú elszámolás.

Fontos, alapvető kérdéseknek tehát a következőket tartjuk:

A mobil fizetési szervezet állami tulajdonú, nonprofit szervezet legyen, működési költségeit tekintve teljesen átlátható elszámolással és auditálással. A mobil fizetési szervezet a rendszer üzemeltetése során bizalmas, személyes információk birtokába kerül. Egyrészt az igénybe vevők személyi adataihoz, másrészt pedig a működés sajátosságaiból kifolyólag az igénybevevő mozgásával kapcsolatos egyes információkhoz. Ebben az esetben kulcsfontosságú, hogy ezen adatok megfelelő védelemben részesüljenek mind egyes külső felek érdeklődésétől, mind egyes állami szervek kíváncsiságától. Ennek érdekében pontosítani, részletezni kellene az adatkezelésre, az információbiztonságra, illetve a személyi adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseket.

Fontos tisztázni a rendszer működésének mechanizmusát. Mondok egy példát. Mobiltelefon segítségével tömegközlekedési bérletet veszek. A telefont az egyik délután, miközben én otthon vagyok, odaadom egy ismerősömnek. Ebben az esetben hogyan ellenőrzik, hogy jó-e a telefon és a személy összerendelése? Vagy szükség lesz valóban az általam már említett személyazonosító adat megadására is a megrendeléshez?

A jelenlegi rendszerben a mobil fizetési rendszer üzemeltetésében, a koncessziókból kifolyólag részt vesznek a mobilszolgáltatók. Ez a jelenlegi rendszerben hatalmas extraprofitot termel a részükre. Fontos, hogy az állam ezen a ponton is megfogja a pénz kiáramlását, adott esetben a felszámítható jutalék mértékének meghatározásával.

Érdekes adalék ehhez a napokban napvilágra került információ, mely szerint a Magyar Posta Zrt., a Magyar Villamos Művek Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bank indul a negyedik mobilszolgáltató számára kiírt frekvenciapályázaton. A konzorcium a hírek szerint 5 év múlva 11 százalékos piaci részesedést szeretne elérni, ezt főként adatátviteli területen számolják.

Amennyiben a hír igaz és az állam beáll a nyerésre esélyes új szolgáltató mögé, akkor az állami mobil fizetési szervezet és ezen új állami tulajdonú mobilszolgáltató közötti kapcsolat szükségszerűsége nyilvánvaló. Az állam így rendszeren belül tarthatná a most szolgáltatókat gazdagító tranzakciós díjakat, és megalapozhatná az állami kézben lévő mobilszolgáltató életképességét. Amennyiben az állam az általa használt mobil szolgáltatásokat is ezen szervezettől veszi majd igénybe, akkor szintén jelentős költségmegtakarítás érhető el. Arról nem is beszélve, hogy ezzel a jövőbeni mobilszolgáltató stabil piaci hátterét is megalapozná.

A törvényjavaslat szerint, ha mobil fizetési rendszeren keresztül történik a szolgáltatás értékesítése, ha az igénybevevő vagy az igénybevevő javára a szolgáltatást megvásárló személy a szolgáltatást nem helyhez kötötten - tehát például távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével - veszi igénybe, vásárolja meg, akkor arra vonatkozik a mobil fizetési megoldás. Ebből ki van zárva viszont, ahogy képviselőtársam is említette, az internetprotokoll alapú rendszer. Jelenleg viszont a telekommunikációs trendek a felé tartanak, hogy az igénybevevők folyamatos, online, korlátlan adatkapcsolatot vesznek igénybe, és a hazai távközlési cégek is efelé fejlesztik a rendszerüket, rohamos ütemben bővítik a mobilos adatátviteli hálózatukat, felkészülve arra a helyzetre, amikor a nem is távoli jövőben a hagyományos beszéd- és SMS-célú kommunikáció jelentősége és bevétele folyamatosan háttérbe szorul az online adatátvitellel szemben.

(19.50)

Jelenleg is nagy népszerűségnek örvendenek az internetprotokollt használó beszédcélú szolgáltatások, a jövőben pedig egyre többen veszik majd igénybe e szolgáltatásokat. Ez azzal járhat, hogy amennyiben a törvényjavaslat nem követi e változást, akkor öt éven belül drasztikusan lecsökken majd a mobil fizetési szervezet bevétele.

Amennyiben az előbbiekben felvetett kérdések megnyugtatóan rendezésre és tisztázásra kerülnek, akkor támogatni tudjuk az előterjesztést, amennyiben nem, akkor tartózkodni fogunk a végszavazás során.

Köszönjük szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 362 2011.12.09. 1:28  337-365

SCHÖN PÉTER (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Van annak valami diszkrét bája, amikor az MSZP mint az MSZMP utódpártja az államosítás miatt aggódik, de hát szerencsére erősek a Ház falai, és kibírják ezt. (Dr. Józsa István: Ez is azt mutatja, hogy semmi közünk a dologhoz.) Véleményem szerint az államnak meg kell lenni annak a saját jogának, hogy azokat a szolgáltatásokat, amelyeket maga állít elő, saját maga értékesítse, így ezt én ebben a formában nem tekinteném államosításnak. Jobb lenne, ha úgy, mint jelenleg, zavaros hátterű off-shore cégek üzemeltetnék ezeket a rendszereket? Gondoljon például képviselő úr a személyes adatok védelmére. Ebben az esetben hogyan tudja ezt biztosítani?

Felhoznám - Lamperth képviselő asszonynak már mondtam a múltkor - az ÉVSZK ügyét. Talán emlékszik rá képviselő úr, a választási rendszer üzemeltetéséről és annak forráskódjáról volt szó. Ez a 2002-es kampány egyik nagy témája volt, de 2006-ban és 2010-ben is felmerült. Ennek során az állam a választási rendszer fejlesztését kiadta egy külső cégnek, és ezen külső cég eladásra került egy szír állampolgárnak, Basír Mohamednek, aki egyébként nem is volt soha az Unió területén, tehát ez egy zavaros hátterű cégeltüntetés volt, s ennek során például elég valószínű, hogy bizalmas állami adatok és bizalmas személyes adatok kerültek külföldi kézbe. Én ezért úgy gondolom, hogy az államnak a saját szolgáltatásait, főleg ha ezek fontos személyes adatokat kezelnek, állami kézben kell tartania.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
153 139 2011.12.13. 0:49  128-153

SCHÖN PÉTER (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Az általános vitában szocialista képviselőtársaim emlegették, hogy szerintük ez a javaslat versenyellenes, és ezért az Európai Unió el fogja meszelni az országot.

Ezzel kapcsolatban be is adtak egy módosítót, amely arról szólna, hogy az állam ebben a formában nem venné át a cégek ügyfeleit. Viszont felhívnám arra a figyelmüket, hogy amennyiben el is fogadja a parlament az ennek megfelelő szabályozást, amit önök javasolnak, akkor sem változik érdemben semmi. Ugyanis a törvény kimondja, hogy ezen szolgáltatásokat a jövőben csak ez a nemzeti mobil fizetési szervezet folytathatja, magyarán: a cégek ügyfelei így is, úgy is át fognak vándorolni az új céghez, és a régi céggel így is, úgy is fel fogják mondani a szerződést. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
153 145 2011.12.13. 1:55  128-153

SCHÖN PÉTER (Jobbik): Továbbra is fenntartom azon véleményemet - köszönöm a szót, elnök úr -, hogy az államnak joga van arra, hogy a saját szolgáltatásait saját maga értékesítse. Tehát azon vitatkozhatunk, hogy ha ebben a formában az állam átveszi a cég ügyfeleit, az jó-e vagy sem, de a végeredmény szempontjából mindegy lesz.

Az előző kormányok rendszeresen azt az álláspontot képviselték, hogy az állam nem jó gazda, az államnak mindenféle szolgáltatást ki kell szerveznie a külföldi cégek kezébe. Ezzel kapcsolatban is ez történt. Itt egy külföldi, off-shore hátterű cég üzemelteti a szolgáltatást, évi 2,7 milliárd forintos forgalommal és 100 millió forint körüli nyereséggel. Hogyha az állam tudná üzemeltetni ezt a szolgáltatást, és az önök javaslatát is elfogadnák, egyébként az előterjesztő is beszélt erről, hogy a bevezetés után kisebb legyen a kényelmi díj, majd ezt fokozatosan ki is vezetnék a rendszerből, az már olcsóbbá tenné a jelenlegi helyzethez képest a szolgáltatást.

Szerintem is az lenne az ideális, hogyha a tervezetben szereplő, a szolgáltatásból származó árrés fedezné a rendszer üzemeltetésének költségeit, és ebben a formában az igénybe vevőnek teljesen mindegy legyen, hogy egy automatából vegye meg a parkolási szolgáltatást, vagy mobil fizetésen keresztül. Ez utóbbi esetben viszont egybeesne a szolgáltatás valódi időtartama azzal, amennyi időre befizette a szolgáltatást.

Az általános vitában nem volt itt, képviselő úr, de elmondtam, és ezt gondolom, mindannyian tudják, hogy amikor készpénzben fizeti valaki a szolgáltatást, akkor általában hosszabb időre fizeti be a szolgáltatást, mint amennyit igénybe vesz, mert nem szeretné, hogyha megbüntetnék.

Hogyha áttérnek a mobil fizetési rendszer igénybevételére állami szinten, kötelezően lesz mindenhol bevezetve, akkor legalább ez a része megoldódik. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
153 151 2011.12.13. 1:27  128-153

SCHÖN PÉTER (Jobbik): Képviselő úrnak szeretném felhívni a figyelmét, hogy jelenleg is van ez a kényelmi díj, csak most nem így hívják, hanem tranzakciós díj. Jelenleg, ha ön Budapesten parkol, akkor egy SMS-sel megrendeli a szolgáltatást. Akkor fizet a tarifacsomagjának megfelelő SMS-díjat a szolgáltatónak. Ezután valameddig parkol, annak a díja az üzemeltető cégé lesz, tehát a parkolási rendszert üzemeltető cégé, viszont felszámolnak 75 forintos tranzakciós díjat. Tehát jelenleg is van ez az úgynevezett kényelmi díj, csak most tranzakciós díjnak hívják. És még egyszer fizet, amikor leállítja a szolgáltatást, még egyszer kifizeti az SMS díját.

Ugyanígy van ez az autópálya-matricák mobiltelefonos vásárlása esetén. Ott is küld két SMS-t ebben az esetben, és fizet még egyszer 150 forint tranzakciós díjat, amit ezentúl kényelmi díjnak hívnak. Tehát jelenleg is működik ez a rendszer, jelenleg is pluszpénzt fizet az ember ezért.

Abban egyetértek, hogy olcsóbbnak kell lenni a rendszernek, tehát ha az állam üzemelteti, és nincs benne egy magáncég, akkor ne legyen benne profit sem, az az optimális állapot, hogy ha ez az árrés, amiről az előterjesztő is értekezett, fedezi ennek a költségeit. Én bízom abban, hogy ez így fog történni, tehát ebben a formában az önök javaslatának van létjogosultsága. Az a kérdés, hogy ez helyből megoldható-e, vagy pedig azon úton-módon, hogy egy rövid idő alatt a rendszerből kivezetik ezt a tranzakciós vagy kényelmi díjat.

Köszönöm a szót.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 207 2012.02.27. 3:30  202-208

SCHÖN PÉTER (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. A Nemzetközi Távközlési Egyesület az ENSZ szakosított szervezete. Feladata a nemzetközi távközlési együttműködés elősegítése az eszközök és szolgáltatások fejlesztése terén.

A szervezet bizottságai által készített ajánlások figyelembevételével dolgozzák ki a tagországok kormányai a távközléssel kapcsolatos jogszabályokat. Magyarország 2011 májusában hirdette ki az egységes szerkezetbe foglalt alapokmányt. Jelen törvényjavaslat ezen okmány 2010. évi módosításának kihirdetését célozza, ami a múlt évi törvényben akkor még nem került átvezetésre. Célja, hogy a nehéz helyzetbe került országok csökkenthessék pénzügyi hozzájárulásuk mértékét (Az elnök csenget.), maximum 15 százalékkal, az egyesülettel egyeztetett módon. Ezen módosítást a Jobbik is támogatja.

Szeretném viszont megragadni az alkalmat, ha már elénk került a javaslat, hogy a Nemzetközi Távközlési Egyesület céljairól is ejtsek pár szót. A 2010-es, a távközlés és az információs társadalom világnapja alkalmából tett felhívásuk az alábbi gondolatokat fogalmazza meg. Az ENSZ infokommunikációs technológiákra szakosodott vezető szervezeteként a Nemzetközi Távközlési Egyesület arra kéri a szervezet tagjait, hogy segítsenek ráirányítani a polgárok és nem utolsósorban a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegének figyelmét a hosszú távú, fenntartható fejlődés révén az információs és kommunikációs technológiák szerepére, a jobb életlehetőségek megteremtése érdekében. A városi életforma kapcsán az infokommunikációs technológia egyre inkább meghatározza az életstílust és viselkedést, továbbá hozzájárul a gazdaság növekedéséhez, javítja a kormányzást és az önkormányzati szolgáltatásokat, valamint forradalmasítja a szórakozást a gyors, illetve vezetékes kommunikáció segítségével.

Az infokommunikációs technológiák a városok előtt álló számos problémára megoldást kínálnak, még abban az esetben is, ha a városlakók mágnesként vonzzák a bevándorlókat. Hozzájárulnak ahhoz, hogy ezek a települések környezetbarátak és gazdaságilag fenntarthatók legyenek.

Sok városlakó szinte el sem tudja képzelni az életét az infokommunikációs technológiák nélkül. A televíziótól a mobiltelefonon át az internetig mindent magába foglaló infokommunikáció újraformálta a világot, és segített emberek milliárdjainak abban, hogy életüket, munkájukat és szórakozásukat még könnyebbé és egyszerűbbé tegye.

Az infokommunikáció innovatív megoldásokat kínál a városokban felmerülő mindennapi feladatok ellátásához, intelligens épületeket, közlekedésirányítást, még hatékonyabb energiafelhasználást s nem utolsósorban információk és ismeretek cseréjét, valamint a helyhez nem kötött kommunikációt az információs hálózatokkal egyre inkább átszőtt társadalomban. Állami cél, hogy az infokommunikáció segítségével minden embernek elérhető és egyenlőségen alapuló, információhoz és tudáshoz való hozzáférést biztosítsunk céljai megvalósítása érdekében.

Ezen gondolatokat a Jobbik választási programja is tartalmazza, és részben átültetésre kerültek a kormány "Digitális megújulás" című programjába. Ezen program végrehajtása azonban lelassult az elfogadás és még inkább az infokommunikációs államtitkárság megszűnése óta. Ezért kérem az államtitkár urat, hogy mint jelen törvényjavaslat témafelelőse, ezen ügyet is felkarolni szíveskedjen.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
265 32 2013.03.26. 6:55  21-43

SCHÖN PÉTER, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az informatika és a kommunikációs technológia a XXI. század motorja, napjainkra életünk meghatározó része lett. Számítástechnikai rendszerek működtetik a közlekedést, a telefonhálózatokat, a televízió- és rádióadókat, gyárakat, minden nagyobb cég saját informatikai hálózattal rendelkezik, s napjainkra már lakásunkat is behálózzák az informatikai rendszerek. A fejlődés üteme szédítő, és ezen szédületes iramban sokszor elfeledkezünk az árnyoldalakról. Sokszor nem is vesszük észre, mennyire életünk része lett az informatika, legfeljebb akkor, amikor valami nem működik.

Az internet kezdetekben egy zárt hálózat volt, amelynek célja az volt, hogy egy esetleges atomcsapást is túlélve biztosítsa az Amerikai Egyesült Államok kommunikációs rendszereit. Idővel azonban az internet kiszabadult ebből a zárt térből, elkezdtek oktatási intézmények, cégek, végül magánszemélyek is rácsatlakozni. Ennek során azonban a fejlődés, a terjeszkedés nem szigorú központi koordináció mellett történt, hanem a résztvevők döntöttek a fejlesztésekről, a technikai paraméterekről, a felhasznált technológiáról. Ez kezdetben hozzájárult a fejlődés szédítő üteméhez, azonban a 2000-es években elkezdtek sokasodni a figyelmeztető jelek.

Napjainkra eljutottunk oda, hogy akár a nappalinkból is üzemeltethetünk honlapokat különösebb technikai előképzettség nélkül. Ennek során érzékeny személyes és üzleti adatokat kezelve potenciális célponttá válunk. Mobiltelefonunk segítségével bárhol és bármikor rácsatlakozhatunk az internetre, hozzáférhetünk bankszámlánkhoz, munkahelyi rendszerünkhöz, ügyfélkapu-regisztráció esetén pedig az állami nyilvántartó rendszerekhez is. Ha az eléréshez használt technikai eszközök nincsenek megfelelően védve, akkor azokhoz hozzáférve értékes adatokat szerezhetnek meg a rosszindulatú elkövetők.

Az informatika hőskorában komoly szakértelemmel rendelkező programozók alkották meg az első vírusokat, amelyek célja eleinte nem feltétlenül a károkozás vagy a nyereségvágy volt, hanem az alkotók ezzel kívánták demonstrálni technikai képzettségüket. Később elkezdtek terjedni az immár valódi, komoly károkat okozó vírusok, féregprogramok, melyek célja immár az adatok tönkretétele, megszerzése vagy anyagi ellenszolgáltatás kizsarolása volt.

Napjainkra eljutottunk oda, hogy egy kis keresgéléssel szinte bármelyik, minimális informatikai képzettséggel rendelkező tinédzser automatizált programok segítségével létrehozhat vírusokat, féregprogramokat, és ezek segítségével adatokat lophat, vagy túlterheléses támadást indíthat állami, önkormányzati, céges rendszerek ellen. Egyes államok informatikusokból álló hadsereget állítanak fel, mert felismerték, hogy az internet egy új hadszíntér, ahol egy kisebb, megfelelő tudás birtokában lévő, akár fejletlenebb állam is térdre kényszerítheti a nagyobbat.

A helyzet egyértelműen súlyos, és intézkedésre van szükség. Az előttünk fekvő törvényjavaslat az állam részéről erre próbál választ adni. A törvényjavaslat első fele a használt fogalmakat tisztázza, majd pedig a törvény személyi és tárgyi hatályát szabályozza. Közismert az a mondás, hogy minden lánc csak olyan erős lehet, amennyire a leggyengébb láncszem. Ennek tükrében meglepő, hogy a törvényjavaslat személyi és tárgyi hatálya nem terjed ki a kormányra és a kormánybizottságokra mint potenciális célpontokra.

A javaslat kitér arra, hogy a szükséges védelmi intézkedések megtervezéséhez az állami informatikai rendszerek biztonsági osztályba sorolása alapvető fontosságú. A törvényjavaslat ezt a szervezeti vezető feladatává teszi, azzal kiegészítve, hogy a megállapított biztonsági szinttől indokolt esetben eltérhet. Az eltérések lehetséges okait azonban nem rendezi a javaslat, így egy-egy szervezet biztonsági besorolását ennek megfelelően szubjektív szempontok befolyásolhatják.

A javaslat szerint a biztonsági besorolást a törvény hatálybalépését követő egy éven belül meg kell tenni, amelyet a szervezet vezetője felülbírálhat, így mire a hatóság a biztonsági osztályba sorolás felülvizsgálata során megállapítja, hogy például túl alacsony biztonsági osztályba lett besorolva a szervezet, rengeteg hasznos idő, akár másfél-két év is eltelhet a valódi biztonsági szint megállapításáig és a szükséges lépések elkezdéséig. Maga a javaslat is megemlíti, hogy egy olyan központi államigazgatási szervnél, ahol nincs információbiztonsági szabályozás, akár négy év is rendelkezésre áll a követelmények teljesítéséhez - ez eltúlzott.

Arra szintén nem tér ki a javaslat, hogy a biztonsági osztályba sorolás során kockázati tényezőként kell figyelembe venni azt, ha az adott szerv az adatok kezelésére zárt forráskódú rendszereket használ. Ezen szoftverek esetén a fejlesztés módjáról, irányáról, üteméről a szoftver készítője dönt, ebbe az államnak nincs beleszólása. Ez érinti a termék biztonsági szolgáltatásait és a termék biztonsági frissítéseit is. Ez komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Szintén nem rendelkezik arról a javaslat, hogy az állam által használt rendszereknek meg kell felelniük nemzetközi nyílt szabványoknak. Zárt formátumok és szabványok használata az adatvédelmi követelmények és az archiválási követelmények - azaz hogy az adatok akár 20 év múlva is elérhetőek legyenek - okán nem megengedhető.

A törvényjavaslat megemlíti az adatok külső szolgáltatók általi kezelését, a manapság oly népszerű cloudrendszereket is. Szabályozza, hogy ebben az esetben is az adatgazda felelőssége a szükséges biztonsági szint betartása, arról azonban nem rendelkezik, hogy amennyiben sok szervezet él a kiszervezés ezen lehetőségével, akkor a rendszert üzemeltető szolgáltatónak az általa üzemeltetett rendszerek biztonsági besorolásától függetlenül magasabb minősítést kell kapnia, hiszen egy meghibásodás, szolgáltatáskimaradás vagy egy sikeres támadás esetén szolgáltatások sokasága maradhat ki.

A javaslat jelzi, de kötelezővé nem teszi az informatikai biztonságért felelős személyek nemzetbiztonsági átvilágítását, pedig ez szintén alapvető kritérium, hiszen nemzetközi tanulmányok is megállapítják, semmit sem ér a védelem, ha a támadás belülről, a támadás elhárításáért felelős személy közreműködésével érkezik.

A szükséges biztonsági szint elérése és megtartása egy folyamat része, amely során elengedhetetlen a résztvevők szükséges képzése és továbbképzése. A javaslat sajnos ezen a téren is hiányos, hiszen mindössze pár sorban, a szükséges konkrétumok nélkül rendelkezik arról, hogy a résztvevők továbbképzéséről a Nemzeti Közszolgálati Egyetem gondoskodik.

Összefoglalva: fontos, szükséges, de sajnos nem elégséges az előttünk fekvő javaslat, fontos alapkérdéseket nem rendez, másokat, talán a legfontosabbakat pedig majd a törvény végrehajtási rendeleteiben szándékozik rendezni. Így a javaslatot jelenleg jó szívvel támogatni nem tudjuk.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
284 64 2013.05.29. 6:16  47-126

SCHÖN PÉTER (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslat nem egy új felvetés - nem új felvetés abban az értelemben, hogy ezzel régóta próbálkoznak a parlamenti pártok. A ciklus elején az LMP benyújtott egy javaslatot, amelynek az alapját egyébként a Transparency International javaslata képezte, amelynek az alapját pedig az MSZP és a Fidesz előző ciklusban benyújtott javaslata képezte, de sajnos ebből sem lett semmi.

Az általános vitában elhangzott, hogy nem volt egyeztetés, mire az államtitkár úr jelezte, hogy volt egyeztetés. Én erre azt mondanám, hogy lehet, hogy volt, de érdemi biztosan nem, hiszen sem az általános, sem a részletes vitában egy nagyon fontos szereplő álláspontját nem ismerhettük meg, ez pedig az Állami Számvevőszék, amely magát az egész kampányt és a kampányköltéseket majd ellenőrizni fogja. Úgy tűnik a javaslatból egyébként, hogy ezt a javaslatot olyanok írták, akik részleteiben nem foglalkoztak még kampányelszámolással, mert ha foglalkoztak volna, akkor nem lennének ilyen hibái a javaslatnak.

Az alkotmányügyi bizottság a hétfői ülésén egy elég vaskos módosító javaslatot nyújtott be, szokás szerint a napirendi pont tárgyalása előtt pár perccel, és ebben több ponton, sőt igazából nagyon sok ponton módosítanák a törvényjavaslatot.

A 3. pontban mi azt javasoltuk Szabó Gábor képviselőtársammal, hogy az egyéni jelöltek ne az eredeti törvényjavaslatban szereplő öt munkanapon belül kapják meg az állami támogatást, a jelöltté válástól számított öt munkanapon belül, hanem ez legyen három munkanap. A választási eljárásban elég rövid határidők vannak, ehhez képest az öt munkanap elég nagyvonalú és elég hosszú időtartam, főleg annak tükrében, hogy a jelöltté válástól számítva másfél hónapon belül vélhetően véget fog érni a választás, és az alatt kellene elkölteni az egyéni jelöltnek ezt az 1 millió forint plusz persze a 4 millió forint saját költséget, akár a pártoknak ezt az elég jelentős, majdnem 600 millió forintos állami támogatást. Erre az államtitkár úr és az előterjesztő azt jelezte, hogy azért nem jó a három munkanap, mert ez alatt nem tudják megoldani a kincstári kártya kibocsátását. Én ezzel nem értek egyet. Ha egy bank meg tudja oldani három nap alatt a kártyakibocsátást, akkor az Államkincstár is meg tudja oldani, lévén egyébként, hogy itt is egy klasszikus bankkártyáról beszélünk; az Államkincstár az OTP-vel van egyébként kapcsolatban, tehát az OTP bocsátja ki fizikailag ezt a kártyát. Tehát én továbbra is azt javaslom, hogy három munkanapon belül történjen meg a kártyakibocsátás.

Ezzel kapcsolatos Karácsony Gergely képviselő úrnak az 5. ajánlási pontban szereplő javaslata, amely kapcsolódik a miénkhez is, hogy a jelöltek ne csak a kincstári kártyával fizethessenek, hanem átutalással is fizethessenek. Ez egy teljesen logikus felvetés. Nem mindenhol van kincstárikártya-, illetve bankkártya-elfogadó hely, az átutalás ezt valamennyire kiszélesíti, de a mi javaslatunkban, a 7. ajánlási pontban az szerepel, hogy legyen arra lehetőség, hogy a jelölt, amennyiben előre megelőlegezi a költségeket, akkor készpénzben is költhessen az állami támogatás terhére. Ez úgy történne, hogy előre, a saját kontójára, a saját kockázatára teljesíti a készpénzes kiadásokat.

(11.20)

Aztán ha nem költötte el akár bankkártyás vagy kincstári kártyás fizetéssel, akár átutalással ezt az 1 millió forintot, akkor benyújtja ezeket a szabályosan kiállított számlákat, és utólag elszámolhatja. Államtitkár úr azt mondta, hogy az a célja magának a javaslatnak, tehát azért nem lehet készpénzzel fizetni, hogy javítsuk az átláthatóságot.

Ezzel nem javítjuk az átláthatóságot, ezzel csak szűkítjük egyébként az igénybevevők körét, ugyanis akár Kelet-Magyarországon mind a bankkártyás fizetés nehézkes lesz - főleg kis, vidéki vállalkozóknál -, mind egy átutalásos fizetés adott esetben 8-15 napos fizetési határidőkkel. Ezt nem mindenki fogja tudni bevállalni. Ez afelé tereli a jelölteket, hogy főleg nagyobb, tőkeerős cégekkel egyezzenek meg például nyomdai szolgáltatásokra.

A 8. ajánlási pontban az alkotmányügyi bizottság javaslata szerepel, amelyhez az MSZP benyújtott egyébként egy kapcsolódó módosítót is, és maga a javaslat az volt, hogy fel kell tüntetni a kiállított számlán azt, hogy az maga a jelölt kampánytevékenységéhez kapcsolódik. Az MSZP ezzel kapcsolatban azt írta a kapcsolódó módosító javaslatában, hogy nem életszerű és nem elvárható magától a számlakibocsátótól, hogy ezt igazolja és ráírja a számlára, de erről nem is volt szó, nem szerepelt a törvényjavaslatban. Soha sehol nem írták és nem is így volt eddig sem, hogy a számlakibocsátó írta ezt rá, hiszen például a 2010-es választással kapcsolatban a jelöltenként járó támogatás felszámolása során is magának a jelölő szervezetnek volt a feladata, hogy az elszámolás során rávezesse ezt a számlára, amelyet benyújtott elszámolásra.

A 9. ajánlási pontban azt javasoltuk képviselőtársammal együtt - egy pontosítást -, hogy a kibocsátott számlán ne csak az egyéni választókerület számát, hanem annak székhelyét is tüntessük föl. Az egyéni választókerület száma azt jelentené, hogy ráírnánk, hogy 7. számú választókerület. 7. számú választókerület az országban jó néhány van, székhellyel együtt ez már lényegesen pontosabb lenne. Ezt a javaslatot egyébként befogadta az előterjesztő és a bizottság is támogatta.

A 15. számú ajánlási pontban azt javasoltuk, hogy az állami támogatást, amelyet az állam ad a kampányra, annak 25 százalékát fel lehessen használni a párt működtetésére is, lévén, hogy állami támogatást, normál állami támogatást nem kapnak a pártok a választás évében a javaslat szerint, és ez azzal jár ugyebár, hogy körülbelül másfél-két hónap alatt kellene... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Folytatom majd egy következő felszólalásban.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
284 72 2013.05.29. 6:13  47-126

SCHÖN PÉTER (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Mile képviselőtársam felszólalására szeretnék reflektálni először is. Schiffer képviselő úr a 6. ajánlási pontban tett egy javaslatot, amely szerint kártyafedezeti számláról kifizetést kincstári kártyával teljesíthet és az arról utalást fogadó személyek adatai legyenek nyilvánosak. Ez reflektál az LMP-nek a kampányszámlával kapcsolatos javaslatára, illetve a ciklus elején benyújtott törvényjavaslatára. Az más kérdés egyébként, hogy az a kampányszámla sajnos az LMP-nél sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, hiszen erről pont az Állami Számvevőszék jelentése mutatta ki, hogy a kampányszámlán szereplő összegek nem azonosak azzal, amit az Állami Számvevőszék az ellenőrzés során talált. Tehát ez sajnos egyrészt nem egy működő modell jelenleg még. Másrészt viszont a képviselőtársamtól azt megkérdezném, hogy mennyiben jó az a modell, amelyben csak az 1 millió forintig, tehát az állami támogatás összegéig nyilvánosak ezek az adatok. Ez még a saját eredeti javaslatukkal is szemben áll, hiszen egy jelölt egy körzetben 5 millió forintot költhet el maximum, független jelölt pláne, pártjelölt pedig összesen a jelöltekre számítva 5 millió forintot költhet el. Ezen javaslat alapján viszont, amit az LMP benyújtott, csak az 1 millió forint összegéig lennének nyilvánosak ezek az adatok. Tehát ez szűkítené még a saját javaslatát is. Majd bizonyára a képviselőtársam megválaszolja, hogy ez miért így volt.

Az előzőekben tárgyalt ponthoz kapcsolódik, hogy pártokra is vonatkozzon ez a 2 százalékos eredményességi küszöb. Az államtitkár úr azzal érvelt a bizottsági ülésen, hogy elég kicsi az esélye annak, hogy egy párt egyéni jelöltjei elérik a 2 százalékot, de maga a párt nem. Ezzel kapcsolatban két probléma van. Egyrészt a javaslatunk nemcsak arról szólt, hogy 2 százalék, mi egy sávos rendszert vezettünk be, nyilván attól függően, hogy hány millió forintot kapott a párt és hány jelöltet állított fel, annak megfelelően 2-3-4 vagy 5 százalékot kellett volna elérnie. Tehát amelyik párt megkapta az 593 millió forintos állami kampány-párttámogatást és még megkapta hozzá a 106 millió forintot mint jelölttámogatást, annak kelljen elérni 5 százalékos küszöböt. Tehát azt vállalja el a párt, hogy ha 700 millió forintból csinál egy kampányt, akkor azt azzal a komolysággal csinálja, hogy a végén ugyebár az a célja, hogy bejut a parlamentbe.

Az államtitkár úr felvetésével kapcsolatban: ön nagyon jóhiszeműen áll hozzá a dologhoz. Abból indul ki, hogy amelyik pártok elindulnak a választásokon, mindegyiknek az lesz majd a célja, hogy bejusson vagy egy jó eredményt érjen el. De nyugodtan megcsinálhatja ez a párt, hogy a jelöltekre felveszi a jelöltenkénti támogatást, a párt megkapja az 593 millió forintos támogatást, a jelöltek adott esetben nem érnek el 1 százalékot sem, semennyit, visszafizetik azt a 106 millió forintot, a mostani javaslat alapján már kamatot sem kell rá fizetni; ezek alapján tehát az államtól most már kamatmentes hitelt lehet felvenni, ez egy elég jó konstrukció, ezt még az MNB is megirigyelné. És visszafizeti a 106 millió forintot, így ott marad neki az állami támogatásból az 597 millió forint mínusz 106 millió forint, amivel viszont már érdemben nem kell elszámolnia, pontosabban nincs eredményességi küszöb. Azt kell mindenesetre igazolnia, hogy a kampánytevékenység során a kampányhoz kapcsolódóan felhasználta. De bármire felhasználhatja, lehet az szórólap, plakát, közvélemény-kutatás, nagyon sok mindenre fel lehet ezt használni úgy, hogy ha egy szervezet rosszindulatú és rossz szándékkal áll hozzá a dologhoz, akkor ezt a pénzt vagy ennek egy részét azért félre tudja tenni más célokra.

A 15. pontban, amiről az előbb beszéltünk, és akkor járt le a hozzászólásom ideje, mi azt javasoltuk, hogy a kampánytámogatás összegének 25 százalékát a párt felhasználhassa működési kiadásokra is. Ennek az a lényege, hogy egy elég rövid határidő van magában a választási eljárásban és a kampánytámogatás elszámolásával kapcsolatban, tehát amint a párt felállította az országos listáját, megkapja a támogatás összegét, és ehhez képest, mondjuk, egy-másfél hónapon belül adott esetben ott van a választás, és a választás végéig lehet elszámolni a költségeket. Magyarán ez alatt az egy hónap alatt kellene elkölteni ennek a pártnak ezt a 106 millió forintot, plusz az 597 millió forintot. Ésszerűen ekkora összeget azért nehéz elkölteni, ezt szerintem a képviselőtársam is beláthatja. Ez arra fogja ösztönözni a támogatást elnyerő pártokat, hogy mindenáron elköltsék a pénzt. Akármire, akár adott esetben hülyeségekre, vagy olyan költségekre, amelyeknek a kampányhoz kapcsolódásáról, vagy pedig az eredményességéről nem feltétlenül vannak meggyőződve, hiszen ha nem költik el, vissza kell adniuk a pénzt. Viszont ebben az esetben, ha ezt a 25 százalékos küszöböt bevezetjük, ezzel arra vannak ösztönözve a pártok, többek között az állami támogatással jelenleg rendelkező pártok is, hogy gondos gazda módjára járjanak el a pénzekkel, ne szórják el felelőtlenül a pénzeket. Mert amennyit nem szórnak el, annak a 25 százaléka adott esetben megmaradhat nekik, mint párttámogatás.

A 17. ajánlási pontban pedig azt javasoltuk éppen a pártok állami támogatásához kapcsolódóan, hogy a pártlista jogerős nyilvántartásba vételét követő munkanapon történjen meg az utalás. Ez kapcsolódik az egyéni jelöltekre vonatkozó időponthoz. Ott azt mondta az államtitkár úr, hogy az 5 munkanap tartható csak. Viszont pártok esetében semmi sem indokolja ezt az 5 munkanapot, de a 3 munkanapot sem, hiszen ezek a pártok a saját bankszámlájukra kapják, tehát igazából az Államkincstárnak semmilyen feladata nincs, egyetlenegy dolga van, meg kell néznie, hogy jogerőre emelkedett-e a pártlista nyilvántartásba vétele (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és amint jogerőre emelkedett, másnap utalhatja a támogatás összegét.

Köszönöm, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
284 80-86 2013.05.29. 6:15  47-126

SCHÖN PÉTER (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Eddig is igyekeztem a lényegről beszélni, és eddig is igyekeztem az ajánlási pontokhoz tartani magamat. Magával a javaslattal kapcsolatban, mint említettem, elhangzott, hogy nem volt egyeztetés. De egyébként volt, tehát valamilyen szinten revideálnom kell azért az álláspontomat. Volt egyeztetés, csak ez azért nem volt egy érdemi egyeztetés. Volt egy ötpárti egyeztetés egyébként, amelyet Lázár János képviselőtársam indított. Ugyebár erre az egyeztetésre meg volt hívva az összes jelenlegi parlamenti párt, tehát...

ELNÖK: Képviselő úr, most melyik módosító javaslatról beszél?

SCHÖN PÉTER (Jobbik): Melyik módosító javaslatról? Arról az ajánlási pontról ugyebár, ahol állami támogatást kapnak a szervezetek.

ELNÖK: Mondja a számát!

SCHÖN PÉTER (Jobbik): A 11-eshez kapcsolódva mondom.

ELNÖK: Tessék! Akkor arról tessék beszélni!

SCHÖN PÉTER (Jobbik): Arról beszélek természetesen, elnök úr. Tehát volt egy egyeztetés, és pont ennek a javaslatnak a kialakítása kapcsán, illetve maga a Fidesz-KDNP azt tervezte akkor, és Lázár János képviselő úr, hogy benyújtja ezt a javaslatot, és ehhez kapcsolódóan tartott egy ötpárti egyeztetést, amire meghívta az összes jelenlegi parlamenti pártot. Ezen az egyeztetésen egyébként sem az LMP, sem az MSZP nem vett részt, ezzel is mutatták, hogy mennyire fontos nekik ez a téma, ezt egyébként Ertsey képviselőtársam hozzászólásával kapcsolatban jegyezném meg.

(12.00)

Ez az egyeztetés egyébként, ahogy elindult, úgy hamvába is holt. Ugyanis mi mindig jelen voltunk, mindig legfelsőbb szinten képviseltettük magunkat, viszont a Fidesz részéről Lázár János képviselő úr, majd később az általa kijelöltek előbb-utóbb nem jöttek el az egyeztetésre, így végül hamvába holt az egyeztetés.

(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ezt az egyeztetést kísérelte meg egyébként tovább folytatni a Transparency International, ahol viszont már tényleg volt egy ötpárti, illetve valamilyen szinten hatpárti egyeztetés. Ugyanis a DK képviselőjét is meghívták, Varju képviselő úr személyében. Ezen az egyeztetésen aláírtunk egy politikai nyilatkozatot, és ezt a Fidesz részéről egyébként Gulyás Gergely képviselő úr, a törvényjavaslat benyújtója írta alá. Ezen politikai nyilatkozatban vállaltuk azt, a Fidesz-KDNP nevében Gulyás Gergely, hogy a médiában és más felületeken való megjelenést valamennyi jelölt, jelölő szervezet részére azonos feltételekkel kell biztosítani. Ez egyébként ebben a törvényjavaslatban nincs benne.

A kampányfinanszírozással kapcsolatban vállalta azt a Fidesz, hogy a kampányra vonatkozó szabályok egyaránt vonatkoznak az országgyűlési, az önkormányzati, az európai parlamenti választásokra, valamint a népszavazásokra. Ez sincs ebben a javaslatban benne. Nyilván itt kapcsolódik hozzá az állami támogatás, ugyanis a jelenlegi javaslat szerint az állami támogatást, tehát a pártok állami támogatását, ezt az 597 millió forintot, illetve jelöltenként 106 millió forintot csak és kizárólag a jelenlegi országgyűlési választásra lehet felhasználni.

Viszont ezzel az országgyűlési választással egyidejűleg fog zajlani az európai parlamenti választás. A javaslat szerint viszont arra nem lehet felhasználni a pénzt. Ez egy elég érdekes helyzetet fog teremteni, hiszen például mindegyik pártnak lesz valószínűleg úgynevezett imázskampánya, amelynek részeként nem konkrétan az adott választáshoz kapcsolódóan küld ki, tehát arra vonatkozóan, hogy most erre vagy arra a jelöltre szavazzanak, hanem általánosságban, hogy milyen elképzelései vannak az országról magának a pártnak. Akkor milyen alapon döntöm el, milyen alapon szignálom ki arra, hogy ez most csak az országgyűlési választáshoz kapcsolódik? Hiszen részleteiben kapcsolódik az európai parlamenti választáshoz is.

Ugyanígy a javaslat, amit benyújtottunk, ugyebár arról szól, hogy a választási támogatás összegét felhasználhassák az általános választásokon; általános választásokon, ugyebár országgyűlési választásokon, európai parlamenti választásokon és az önkormányzati választásokon. Ugyanis az önkormányzati választások finanszírozásával kapcsolatban jelenleg nincs szabály, nincs ebben a törvényjavaslatban erre vonatkozóan szabály, pedig a képviselőtársam által aláírt politikai nyilatkozat is azt tartalmazta, hogy ez egyidejűleg lesz rendezve, tehát az országgyűlési, európai parlamenti, önkormányzati és népszavazási kampányok támogatása és finanszírozása egyidejűleg lesz rendezve. Viszont ez nem lett ebben a javaslatban rendezve.

A politikai nyilatkozat 6. pontjában egyébként szintén ehhez kapcsolódóan vállalta képviselőtársam azt, hogy az általa benyújtott törvényjavaslat biztosítani fogja, hogy a pártok a működésükhöz szükséges minimális forrásokat állami támogatásként megkapják. Ösztönözni kell a pártokat arra, hogy magánszemélyektől támogatást gyűjtsenek, viszont meg kell akadályozni, hogy gazdasági érdekcsoportoknak kiszolgáltatottá váljanak. Ez a javaslat viszont ennek szintén nem felel meg, ugyanis a minimális, működéshez szükséges állami forrásokat ebben a formában nem kapják meg a választás évében a pártok, csak a választási évet követően, amennyiben elérik a minimum 1 százalékos támogatást, és nem ösztönzi a pártokat arra, hogy támogatást magánszemélyektől gyűjtsenek. Semmiféle ösztönző mechanizmus ebben nincs benne. Sőt, igazából arra ösztönzik a pártokat és a jelölteket, hogy felelősen vagy felelőtlenül, de inkább felelőtlenül akár elinduljanak, abban a reményben, hogy jelöltenként 1 millió forintot, pártként adott esetben 597 millió forintot kapjanak, amit aztán saját belátásuk szerint, de a kampánytevékenységekhez kapcsolódóan kommunikálva elkölthessenek.

A gazdasági érdekcsoportoknak való kiszolgáltatottságot egyébként tartalmazza a javaslat, hiszen megtiltja, hogy jogi személyektől elfogadjanak adományt. Viszont ez egy elég érdekes problémát vet föl majd azzal kapcsolatban, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzési gyakorlata szerint támogatási összegnek számít az, ha mondjuk, egy számlán kedvezmény szerepel. Tehát mondjuk, egy párt rendel óriásplakátokat, kiállítanak egy számlát 10 millió forintról, és miután a megrendelés összegéből következően a cég ad egy árengedményt, azt ráírja a számlára. És az szerepel rajta, hogy mondjuk, 10 vagy 20 százalék kedvezmény. Ezen kedvezmény összegét az Állami Számvevőszék bevételezteti a párttal adományként, és így a párt beszámolójában megjelenik adományozóként egy olyan szervezet, amely nem akart adományozni, és adott esetben nem is tud róla, hogy ő ebben a formában adományozott.

Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
284 108 2013.05.29. 2:08  47-126

SCHÖN PÉTER (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Novák Előd képviselőtársamhoz csatlakoznék ezzel kapcsolatban.

Tehát a pártok a jelenlegi beszámoló rendszerben költségeiket működési vagy politikai költségként kell hogy kimutassák, de az Állami Számvevőszék is minden egyes jelentésében megjegyzi, hogy magához ehhez a törvényhez, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényhez a törvényalkotó kitöltési útmutatót nem alkotott, ennek megfelelően nincs megszabva, hogy a párt mit tekint működési és mit tekint politikai költségnek.

Elvileg ugyebár arra is van lehetőség, hogy egy párt akár ezt évente megváltoztassa, sőt extrém esetben akár napi vagy heti szinten is megváltoztathatja a saját szabályzatát, amely szerint eldönti, hogy ez működési vagy politikai költség, és ennek megfelelően összehasonlíthatatlanok lesznek a pártbeszámolók, és értelmezhetetlenek lesznek a pártbeszámolók.

Az Állami Számvevőszék pont ezért javasolta azt, és egyébként az Állami Számvevőszéket meghallgatta a számvevőszéki és költségvetési bizottság áprilisban, és ott is elhangzott, hogy az Állami Számvevőszék azt javasolja, hogy a párttörvény, miután nincs összhangban a számviteli törvénnyel, ezért fontos lenne, hogy a számviteli törvénnyel összhangban a pártok ne ezt a jelenlegi beszámolót készítsék el, hanem a klasszikus mérlegeredmény-kimutatás és kiegészítő melléklet megoldást, amely átláthatóságot biztosít a pártok költségeivel kapcsolatban. Ráadásul a kiegészítő mellékletben ugyanúgy lehetőség lenne arra, hogy a jelenlegi törvény szerinti 500 ezer forint fölötti nevesítést a pártok megoldják.

(12.20)

A beszámoló összeállításához kapcsolódóan szintén javasolta az Állami Számvevőszék, egyébként az ötpárti egyeztetésen is elhangzott és a Transparency Internationallel való egyeztetésen is, hogy a pártoknál legyen kötelező könyvvizsgálat.

Szintén javasolta az Állami Számvevőszék, és egyébként ezzel kapcsolatban mi is benyújtottunk módosító javaslatot, amelyet sajnos Répássy államtitkár úr nem tartott támogathatónak, hogy a rendszeres állami támogatásban nem részesülő pártok, amennyiben tiltott adományt fogadnak el, náluk is éljen a kétszeres szankció, tehát ne csak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a támogatás összegét kelljen visszafizetniük, hanem a támogatás összegének kétszeresét.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
284 114 2013.05.29. 5:00  47-126

SCHÖN PÉTER (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. A képviselőtársam hozzászólásához kapcsolódnék. Az előzőekben elmondta Szabó Gábor, és a javaslat szerint is ezt a támogatási összeget csak az országgyűlési választásra lehet felhasználni. Ugyanakkor az országgyűlési választással egyidejűleg fog bonyolódni az európai parlamenti választás.

Az előző felszólalásomban egyébként már említettem, hogy mind az ötpárti egyeztetéseken, ami egyébként a valóságban, mint említettem, hárompárti volt, hiszen sem az LMP, sem az MSZP nem képviseltette magát rajta, mind a Transparency International által szervezett egyeztetéseken megegyeztünk abban, hogy egy olyan kampány- és választásfinanszírozási szabály kerül megalkotásra és benyújtásra, amely az önkormányzati választásokra, az országgyűlési választásokra, a parlamenti választásokra és a népszavazásokra is vonatkozik.

A jelenlegi törvény ugyebár ebből csak az országgyűlési választásokat rendezi, viszont mivel egyidejűleg zajlanak majd az európai parlamenti választások, és az európai parlamenti választásokon egyébként nincs költési keret, így bármelyik párt megteheti azt, hogy ha adott esetben átlépné ezt az összesen majdnem egymilliárd forintos költési keretet, ami meg van állapítva, ezt a 199-szer 5 millió forintot, akkor egyszerűen csak kiszignálja az európai parlamenti választásokra.

(12.30)

És ezt azért teheti majd meg, mert mint említettem, a jelenlegi hatályos törvényekben nincs rendezve, hogy egy párt valamely költséget milyen szabályok alapján és hova soroljon. Tehát bármikor megteheti, hogy azt a költséget, ami választással kapcsolatban merült föl, azt nem a választáshoz írja be, hanem beírja sima politikai költségnek, mint például egy általános rendezvényt, amit minden évben vagy minden hónapban tart, vagy nyugodtan beírhatja működési költségnek, és ezen működési költségként számolja el egyébként a választásra fordított pénzösszeget. Ennek megfelelően betarthatatlanok lesznek a törvénynek ezek a szabályai.

Erre egyébként az Állami Számvevőszék már számtalanszor felhívta a figyelmet, mint ahogy előbb az általam említett költségvetési bizottsági ülésen is, és elmondta az Állami Számvevőszék részéről Elek János alelnök úr, hogy a pártok beszámolója nem biztosíthatja az átláthatóságot, pont azért, mert a párttörvény előírása nincs figyelemmel a számviteli törvény előírására.

Elmondta azt is, amire az előző felszólalásomban már reagáltam, csak lejárt az időm, hogy a parlamenten kívüli pártokra nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a parlamenti pártokra. Természetesen lehet azt mondani az államtitkár úr részéről, hogy persze, de a parlamenten kívüli vagy az egy százalékot el nem ért pártok nem kapnak állami támogatást, de a kérdés nem ennyire egyszerű. Tehát nem arról van szó, hogy aki kap állami támogatást, annál legyen szankció, ha elfogad tiltott adományt, és a jelenlegi törvényjavaslat szerint tiltott adománynak minősül az is, ha adott esetben egy cégtől fogad el adományt, akár belföldi, akár külföldi cégtől, jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságtól, s a többi. Magyarán a törvényjavaslat nagyon egyszerűen kijátszható lesz, hiszen ha például egy cég úgy adja a támogatást, hogy egy szolgáltatást nem piaci áron számláz le, és nem annyira balek, hogy ezt ráírja a számlára, tehát nem írja rá a számlára azt, hogy mínusz 20 százalék kedvezmény az LMP részére vagy az MSZP részére vagy a Jobbik részére, hanem egyszerűen csak piaci ár alatt nyújtja a szolgáltatást, akkor ez egy tiltott támogatás a párt részére. Viszont ezzel nem fog tudni mit kezdeni sem a jelenlegi törvény, sem a jogalkalmazó, sem az Állami Számvevőszék, mert nincs a kampányoló szervezetek számára előírva, hogy a kampányidőszak alatt a szolgáltatásokat a kampányban résztvevőkkel kapcsolatba kerülő cégek azonos feltételekkel nyújtsák. Tehát például az óriásplakát-kampányokkal kapcsolatban elhangzott, hogy Magyarországon az óriásplakátok nagy része egy Fideszhez kötődő csoport kezében van, simán megtörténhet az, hogy a választási kampány során ugyanazt az óriásplakáthelyet a Fidesz-KDNP számára teljesen más áron, más feltételekkel biztosítják, mint adott esetben bármelyik más, ellenzéki párt számára. Itt meg fog valósulni ezzel kapcsolatban egy bújtatott, de a törvény szelleme szerint tiltani szándékozott, burkolt párttámogatás, amellyel kapcsolatban viszont a törvény jelenlegi formájában semmit sem fog tudni kezdeni.

Pont erre vonatkozóan szintén a már sokat emlegetett transparencys egyeztetésen - és gondolom, a politikai nyilatkozatot a Fidesz részéről Gulyás Gergely képviselőtársam azért írta alá, hogy aztán be is tartsa - elhangzott ez, hogy azonos feltételekkel kell biztosítani a pártok részére ezeket a szolgáltatásokat. És az is elhangzott, hogy az esélyegyenlőség biztosítása és annak megelőzése érdekében, hogy a közfeladatok ellátására szánt forrásokat kampányra fordítsák, a kormányzati és önkormányzati korteskedés a kampányidőszakban nem lesz megengedett.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
284 118 2013.05.29. 6:07  47-126

SCHÖN PÉTER (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. A 22. ajánlási pontban az alkotmányügyi bizottság megpróbálja helyretenni az eredeti javaslatban szereplő elég komoly bakit. Ugyebár az eredeti javaslatban az szerepelt, hogy a jelöltnek a választókerületi eredmények jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell a végső elszámolást benyújtania a Kincstárhoz, amelyhez csatolnia kell az összes, eredeti kifizetést igazoló bizonylatot.

(12.40)

Ezzel azért van egy probléma, és a kisebb probléma a független jelölteknél van, a nagyobb probléma, ugyebár, a párthoz kötődő választókerületi jelölteknél van. Ugyanis ha odaadjuk a Kincstárnak az összes eredeti bizonylatot, akkor mi alapján könyvelünk? Mert a Kincstár vélhetően nem úgy fogja ezt ellenőrizni, hogy beviszi a jelölt, bemutatja, és még aznap visszakapja, elég szigorú határidők vannak azért a számviteli törvényben, tehát ezt magának a pártnak a hozzá kapcsolódó jelöltekkel kapcsolatban egyrészt bele kell számítania a költési limitjébe, másrészt pedig a jelöltnek és a pártnak is az egymillió forintot meg a fölötte lévő négymillió forintot el kell számolnia, le kell könyvelnie, rögzítenie kell a saját elszámolásaiban. Szerencse, hogy ezt a bakit az alkotmányügyi bizottság módosító javaslata helyre teszi.

A 23. pontban a képviselőtársam már elmondta, hogy arra tettünk javaslatot, hogy ne a kétszeresét, hanem a tízszeresét kelljen visszafizetnie. Hajlandóak vagyunk a kompromisszumra, de jelen állás szerint sajnos se a kétszeres, se a tízszeres, de akárhányszoros visszafizetési kötelezettség nem elrettentő erejű. Ugyanis - az államtitkár úr is ezt meg tudja erősíteni - egy törvénynél nem a lehetséges büntetési tétel maximuma az elrettentő erő, hanem az, hogy az milyen eséllyel éri utol a bűnt elkövetőt. És itt vannak komoly problémák egyébként az egész törvényjavaslattal kapcsolatban, ugyanis az egész törvényjavaslat semmit sem változtat a jelenlegi elszámolási és ellenőrzési szabályokon, meghagyja ugyanazt a viszonylag laza rendszert, amely eddig volt, nem kísérli meg azt, hogy alapjaiban és radikálisan módosítsa az eddigi rossz kampányfinanszírozási és kampányelszámolási szabályokat, így maradna az eddigi laza rendszer. Így nekünk nincs más lehetőségünk sajnos, mint hogy legalább akkor azzal próbáljuk elrettenteni az állami támogatást rossz szándékúan felhasználókat, hogy nem egy viszonylag alacsony, kétszeres, hanem egy magasabb, négyszeres-ötszörös vagy tízszeres visszafizetési kötelezettséget írunk elő a jelölteknek.

Az alkotmányügyi bizottságnak szintén volt egy javaslata, az - a 24. pontban szerepel -, hogy a Kincstár által megállapított befizetési kötelezettséget meg lehet támadni bíróságon, illetve jogvitát lehet kezdeni bíróságon. Egyébként ezzel kapcsolatban volt az LMP, illetve most már nem LMP, hanem PM részéről Karácsony Gergelynek is egy javaslata, hogy a Kincstár határozatát a bíróság felülbírálhatja, és ezután kell majd befizetni a támogatási összeget. Ezzel kapcsolatban viszont annyi probléma lesz, hogy miután - szintén az alkotmányügyi bizottság javaslata szerint - eltörlik a kamatfizetési kötelezettséget a szabálytalan felhasználás esetén, és megnyitják ugyanakkor, egyébként helyesen, a bírósági felülvizsgálat lehetőségét, így lehetséges, hogy nem 15 napon belül kell majd visszafizetni, hanem akár - a bíróságok leterheltségétől függően - egy-két év múlva kell visszafizetni a kamatmentesen felvett állami hitelt. Ez aztán mindennek a netovábbja! Nekünk az volt a javaslatunk, hogy a polgári jogban szokásos, a jegybanki alapkamat kétszeres összegének megfelelő kamatot kelljen fizetni, de erre az államtitkár úr azt mondta, hogy ez nem támogatandó, viszont a másik irányba ezek szerint sikerült nagyon tágra nyitni a törvény kapuit, ugyanis egy-két évig majd teljesen jogszerűen ingyenes, állami kamatmentes hitelt vehetnek fel a kampányban elindulni szándékozó és megfelelő számú ajánlást elérő jelöltek. Ez hihetetlen pazarlást és hihetetlen költségeket fog okozni. Tehát az, amit az előterjesztők elmondtak egyébként, hogy ez egy sokkal olcsóbb kampány lesz, ebben a formában már nem biztos, és egyébként ezzel kapcsolatban fogalmazott meg Turi-Kovács Béla képviselő úr is aggodalmakat.

A 26. ajánlási pontban arra tettünk javaslatot, hogy ne csak a központi költségvetésből származó kampányköltséget ellenőrizze az Állami Számvevőszék, hanem ellenőrizze a teljes ötmillió forintos költési limit összegét azoknál a jelölteknél, akik bejutottak az Országgyűlésbe. Egyébként ez nem egy olyan meglepő és újszerű javaslat, ugyanis a régi választási eljárási törvényben ez így, ebben a formában szerepelt. Az új választási eljárási törvényben nincs semmi kampányfinanszírozásra vonatkozó javaslat, így ez kikerült belőle, és a régi szabályozásnak csak egy részét próbálta visszahozni egyébként az eredeti javaslat, az ugyanis arról szólt, hogy csak az állami támogatás összegével kell elszámolni. Magyarán, egy olyan egyéni jelölt, aki nem kapcsolódik párthoz, megteheti azt, hogy az egymillió forinttal szabályosan elszámol, a maradék négymillió forintot meg úgy-ahogy elkölti, szabályosan vagy szabálytalanul felhasználja, de erről soha senki felé nem kell elszámolnia, hiszen a javaslat jelenlegi formájában az Állami Számvevőszék sem ellenőrzi ezt az összeget, és a Kincstár sem ellenőrzi ezt az összeget.

A 27. ajánlási pontban Schiffer képviselőtársamnak van egy - egyébként az eredeti LMP-s kampányfinanszírozási javaslathoz meg a régi transparencys javaslathoz kapcsolódó - javaslata, amely arról szól egyébként, hogy a jelölő szervezet számára nyújtott tevékenységgel összefüggő árakat ezek a szervezetek, amelyek nyújtják a jelöltek részére a szolgáltatásokat, az Állami Számvevőszék honlapján... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Majd folytatom, elnök úr, köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
284 120 2013.05.29. 2:51  47-126

SCHÖN PÉTER (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tehát a javaslat azt próbálja szabályozni, hogy az Állami Számvevőszék honlapján jelentessék meg a kommunikációs és a többi szerződéssel kapcsolatban az árlistát azok a szervezetek, amelyek a pártok részére ezt nyújtják, viszont ez pont egy olyan javaslat egyébként, amelytől, ha itt lenne Nyikos képviselőtársam, ő biztos, hogy sikítva kirohanna a teremből, ugyanis ez aztán már tényleg a teljes félreértelmezése az Állami Számvevőszék szerepének.

Tehát ez igazából úgy néz ki, hogy az Állami Számvevőszék honlapját átalakítanánk egy ajánlattételi és reklámoldallá, ahol minden szervezet, amely azt szeretné, hogy pártokra támogatást kapjon, oda beküldené az árajánlatát, és több száz cég több száz ajánlata versengene az Állami Számvevőszék honlapján. Teljesen ellehetetlenülne egyébként a Számvevőszék normális működése, ha ezzel kellene neki foglalkoznia, hogy a cégek által benyújtott árlistákat digitalizálja adott esetben, valamilyen szinten ellenőrizze, hiszen a saját honlapjára kerül fel, tehát ezzel kapcsolatban ad mögé egy garanciát, és utána az alapján költenének a pártok. Aztán a végén még logikusan felvetődik, hogy akkor az Állami Számvevőszék ezt ellenőrzi is, ami viszont az ÁSZ jelenlegi felépítése, struktúrája és emberállománya alapján egy túlzó elvárás.

A 29. ajánlási pontban egyébként szintén ehhez kapcsolódóan javasoltuk módosítani azt, hogy a választásra fordított teljes összeg felhasználását ellenőrizze az ÁSZ, tehát ne csak az egymillió forintos keretösszeget. Ezzel kapcsolatban az alkotmányügyi bizottság ülésén Répássy államtitkár úr elmondta, hogy ez tényleg egy fontos, érdekes kérdés, hogy a független jelöltet ki ellenőrzi, mert a jelenlegi javaslattal kapcsolatban erre a kérdésre nem gondoltak. De biztatom az államtitkár urat, hogy ha már a módosító javaslatunkat nem támogatta, akkor akár ön, akár az alkotmányügyi bizottság, akár bármelyik, ezt a javaslatot tárgyaló bizottság, például a költségvetési bizottság képviselője által nyújtson be kapcsolódó módosító javaslatot, és akkor ezt tudják rendezni, és nem lesz a jövőben az a rendezetlen helyzet, hogy a független jelölteket csak egymillió forintig számoltatják el, míg a párthoz kötődő jelölteket ötmillió forint erejéig számoltatják el körzetenként. Magyarán, itt is felállna egy meglehetősen visszás és indokolatlan megkülönböztetés jelölt és jelölt között, miközben a törvényjavaslat eredeti szándéka szerint elvileg az lenne a cél, hogy demokratizálja a választásokon való indulást, és megfelelően szabályozott elszámolási szabályokat hozzon létre.

Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
284 124 2013.05.29. 6:18  47-126

SCHÖN PÉTER (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Én az ajánlás 35. pontjához, ott pedig a Schiffer András képviselő úr által benyújtott módosító javaslathoz szeretnék hozzászólni.

Képviselőtársam azt próbálja szabályozni, ami egyébként a jelenlegi javaslatban is benne van, hogy párt részére ezentúl csak magyar állampolgár természetes személy adhat vagyoni hozzájárulást. Mi ezzel kapcsolatban a felvetés?

Szabó Gábor képviselőtársam egyébként már elmondta az általános vitában is, hogy az a probléma a jelenlegi helyzetben - és ezt egyébként alá tudom írni és igazolni tudom a pártok Állami Számvevőszék általi ellenőrzési gyakorlatából -, hogy jelenleg egy pártnak semmilyen lehetősége nincs arra, hogy meggyőződjön egy támogatója állampolgárságáról.

Egyrészt Novák Előd képviselőtársamnak is volt egy állampolgárságra vonatkozó kérdése egy másik témakörben, és azzal kapcsolatban is kimondták ugyebár, hogy maga az, hogy az adott személynek mi az állampolgársága, az egy olyan személyes adat, amelyet megfelelő szabályok mellett és megfelelő indokból lehet csak kezelni. Egy pártnak milyen lehetősége lenne arra, hogy meggyőződjön arról, hogy valaki magyar állampolgár? Ha érkezik egy befizetés egy párt bankszámlájára - maradjunk az életszerűségnél -, mondjuk, az LMP számlájára érkezik Amerikából Richard Field részéről egy 10 millió forintos átutalás, akkor az LMP-nek milyen lehetősége van arra, vagy egyébként bármely pártnak, hogy meggyőződjön arról, hogy ő magyar állampolgár-e? Miután banki átutalással érkezett az összeg, így nem egyszerű személyesen nyilatkoztatni, hiszen ha például, mondjuk, nem Richard Fieldről, akit vélhetően ismernek és tudják az elérhetőségét, hanem egy ismeretlen amerikai vagy amerikai magyar állampolgárról van szó, akkor nem tudják az elérhetőségét, nem tudják egyébként őt megkeresni és nyilatkoztatni ezzel kapcsolatban.

A bankot hiába keressük meg ezzel kapcsolatban, hiszen a bank erre nem fog válaszolni, hogy milyen állampolgársága van az ő ügyfelének, a párt pedig nem fér hozzá az állami nyilvántartási adatokhoz, tehát a párt jogszerűen sehogy sem tudja ellenőrizni azt, hogy egy banki átutalással érkezett összeg egyébként magyar állampolgártól vagy egyébként határon túli magyartól vagy kettős állampolgártól érkezik. Ezzel kapcsolatban akkor szintén felmerül a kérdés, és kérdezem államtitkár urat, és biztatom azért, hogy szóljon hozzá a részletes vitában, hogy egy kettős állampolgár esetén akkor mi a helyzet a támogatással.

Egy kettős állampolgár, akinek a magyaron kívül van egy másik állampolgársága is, támogathat pártot vagy nem támogathat pártot? Mert magyar állampolgárként támogathatna, az idegen állampolgársága miatt viszont nem támogathatna, így viszont ez egy elég visszás helyzet, ugyanis a párt belátására van bízva vagy akár a jólinformáltságára vagy akár a támogató jóindulatára, hogy most jelzi egyébként, hogy van egy másik államban állampolgársága, rendelkezik egy másik állam állampolgárságával, vagy nem jelzi ezt.

Például az Állami Számvevőszék ellenőrzési gyakorlatából kifolyólag, ami egyébként a 2010-es kampánnyal kapcsolatban volt, ott is volt egy olyan példa, amely a Jobbikot érinti. Érkezett egy támogatás, kis összegű átutalás volt, ha jól emlékszem, dollárban, és egy magyar nevű támogató volt. Az Állami Számvevőszék azt mondta, hogy szerintük rossz sorba raktuk be, mert ez nem belföldi magánszemély támogatása, hanem külföldi magánszemély támogatása. Én meg mondtam, hogy álláspontunk szerint ez magyar, hiszen magyar neve van. Azt mondja, jó, de attól még külföldről utaltak, külföldi bankszámláról, külföldi pénznemben, tehát szerintük ez külföldi támogatás.

Mondtam, hogy miért ne lehetne egy magyar állampolgárnak egyébként külföldön bankszámlaszáma. De akár miért ne lehetne egy külföldön élő magyarnak egyébként kint bankszámlaszáma, de ugyanígy megfordítva: miért ne lehetne egy külföldi nevű magyar állampolgárságú embernek egyébként belföldön bankszámlaszáma, tehát hogy forintban utal. Akkor meg ugyebár, miről jönnek rá, hogy egyébként nem Magyarországon lakik? De miért ne lehetne egy külföldi állampolgárságú, egyébként magyar névvel bíró embernek - és az elcsatolt országrészeken találunk ilyet, akik nem is magyar nemzetiségűek - magyar bankszámlaszáma? Mi alapján tudjuk meg, ha érkezik egy befizetés a bankszámlánkra, valakiről, hogy magyar állampolgár volt-e vagy sem? De egyébként ugyanaz a probléma fennáll a pénztári befizetéssel kapcsolatban is, hiszen attól még, hogy adott esetben a befizetőnek van személyi igazolványa, az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy neki megvan a magyar állampolgársága, hiszen lehetséges, hogy tartózkodási engedéllyel tartózkodik itt.

A 37. ponttal kapcsolatban az volt a javaslatunk - amint ezt már említettem -, hogy szabálytalan támogatás elfogadása esetén - és ezekről beszéltünk az előbbiekben is - azoknak a pártoknak, amelyek nem rendelkeznek állami támogatással, azoknak is a támogatási összeg kétszeresét kelljen befizetni, ne pedig az a megoldás legyen, hogy azon parlamenten kívüli pártok, akár újonnan alakuló pártok vagy régi pártok, amelyeknek nincs állami támogatásuk, elfogadnak szabálytalan adományt, adott esetben például az említett külföldi támogatótól. Tehát például támogatja a volt miniszterelnök, Bajnai Gordon által alapított Haza és Haladás Alapítványt, mondjuk, Richard Field, vagy az abból később kialakuló pártot - még nem parlamenti pártként támogatja egy külföldi támogató -, és amikor ez majd kiderül, ugyebár, attól függően, ha bejut a parlamentbe, két év múlva ellenőrzi az ÁSZ, ha nem jut be, akkor négy év múlva -, akkor majd megállapítják, hogy ez egy szabálytalan támogatás volt.

Csak annyi kockázata van ennek a szervezetnek, hogy adott esetben, ha ezt észreveszik - és jobbára az, hogy észreveszik, az nem száz százalék, hiszen az ÁSZ nem úgy ellenőriz, hogy minden egyes tételt, minden egyes befizetést és kifizetést ellenőriz, hanem mintavétel alapján -, ha bekerül a mintába ez a tétel és ellenőrzik, akkor maximum annyi a kockázata ennek a szervezetnek, hogy vissza kell fizetnie ezt az összeget. Négy évig használta, szabálytalanul használta, szabálytalanul vett ezzel az összeggel részt a kampányban, és a jelenlegi javaslat szerint, és az alkotmányügyi bizottság és az (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) előterjesztők elutasító döntése következtében, ennek semmilyen szankciója nem lesz.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

(13.00)