Felszólalás adatai

VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magam is egyetértek azokkal, akik azzal kezdik a felszólalásukat, hogy egy nehezen érthető, bonyolultan megfogalmazott jogszabálytervezet van előttünk. Ezzel együtt azt gondolom, hogy fontos lenne, ha a vitában erről a jogszabályról beszélnénk, nem pedig más jogszabályokról. Arra is ki fogok térni, hogy miért. Meggyőződésem szerint olyan szoros összefüggés e között és az egységes mezőgazdasági támogatási rendszerről szóló jogszabály között nincs, mint ahogy ez a hozzászólásokban vagy a bizottsági vitákban elhangzott.

Úgy gondolom, hogy ha a tartalmi szabályozást nézzük, akkor ennek a jogszabálytervezetnek a legfontosabb elemeit tekintve az abban foglalt tartalmi elemek nehezen vitathatóak. A két irány, ami ebben az anyagban megjelenik, az egyik az elektronikus ügyintézés, informatikai rendszerek alkalmazásának egyre szélesebb köre, a másik elem pedig a monitoring, az ellenőrzés, a nyomon követés és a visszacsatolás rendszerének kibővítése. Mind a kettő irány olyan irány, amely progresszív irány, és amelyet alapvetően támogatnunk kell, amely irányba lépnünk kell egyértelműen. Az is nyilvánvaló, hogy ez a két döntési irány nélkülözhetetlen akkor, ha a kölcsönös megfeleltetés közösségi előírásainak meg szeretnénk felelni, vagyis a dolog elkerülhetetlen, és még egyszer mondom, szerintem a megfogalmazott irányok helyesek és fontosak.

Közvetlen támogatások csak akkor kifizethetőek az EU szabályai alapján, hogyha a környezetre, élelmiszer-biztonságra, állategészségügyre, a jó mezőgazdasági és ökológiai gyakorlatra vagy állapotra vonatkozó előírásokat betartjuk. Ezeknek a szabályoknak a betartása az egységes támogatási rendszertől függetlenül előírás, vagyis mindenképp lépnünk kell ebbe az irányba. Ráadásul a támogatási rendszert és a helyes mezőgazdasági és környezeti állapotot illető gyakorlatot és a gazdálkodási követelmények jogszabályokban rögzített elemeit egyszerre kell érvényesíteni, vagyis össze kell kapcsolni az informatikai rendszereket. Ennek az összekapcsolásnak a lényeges eleme az egységes mezőgazdasági ügyfél-nyilvántartási rendszer, ez teremti meg az összhangot a kettő elem között, ez tehát nélkülözhetetlen, mint ahogy meggyőződésem szerint az a fogalomrendszer-kibővítés is szükséges, amely a szándékosság, a súlyos gondatlanság és gondatlanság fogalmakat beemeli a javaslatba.

Természetesen alapvető kérdés, hisz úgy, ahogy korábban elhangzott a bizottsági vélemény megfogalmazásakor, a hivatkozásban többször szerepel az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer. Ha ellenben nem a magyarázatokat nézzük meg, hanem magát a törvényt, akkor remélem, jól néztem, a tartalmi elemei az egységes mezőgazdasági támogatási rendszernek egyrészt a fogalmak meghatározásánál jelenik meg, ahol megjelenik a vagyonértékű jog fogalma, másrészt pedig a 45., 46., 47., 48. §-ban, ahol a vagyonértékű jog nyilvántartásával kapcsolatos szabályok fogalmazódnak meg konkrétan. Egyéb, még egyszer mondom, a jogszabály szövegtörzsében megjelenő hivatkozást az egységes támogatási rendszerre nem találtam, a jogszabályban, még egyszer, nem a magyarázatban; a magyarázat más kérdés, mint a jogszabály. 45-48. § és a fogalmak.

Aki részt vett az egységes mezőgazdasági támogatási rendszerről szóló vitában, az emlékszik nyilván arra is, hogy nekünk is, nekem is voltak felvetéseim, dilemmáim a bázismeghatározással kapcsolatban. Elolvastam a köztársasági elnök Alkotmánybírósághoz írt levelét. Nem akarok előreszaladni, az Alkotmánybíróság nyilván a beadványt meg fogja vizsgálni, és ennek alapján dönteni fog. Úgy gondolom azonban, hogy az egységes mezőgazdasági támogatási rendszerrel kapcsolatos törvény jövőjétől függetlenül szükség van az ebben a jogszabályban megfogalmazott lépésekre, legfeljebb a 45-48. § között megfogalmazódó elemek azok, amelyek nem lépnek hatályba akkor, ha esetleg úgy foglal állást az Alkotmánybíróság, hogy a köztársasági elnök úr által kifogásolt rendelkezéseket megsemmisíti vagy kiveszi. Még egyszer mondom, előre nem szeretnék szaladni az ügyben.

Úgy gondolom, hogy ezek a lépések tehát helyesek, fontosak, az irányok támogathatóak. Remélem azt is, hogy az elektronikus ügyintézés elterjedése nemcsak az adatbázisok összekapcsolása szempontjából fog eredményeket hozni, hanem eredményeket fog hozni a bürokratikus eljárások csökkenésében, az ügyintézés sebességében, az eljárások rugalmasságában, vagyis a hatékonyság növekedésében, meg hogyha a költségvetési vita után vagyunk, hadd mondjam azt is, hogy az állami kiadások nagyságában.

(19.10)

A monitoring ügyében pedig szintén annak a reményemnek szeretnék hangot adni, hogy az ellenőrzés, a monitoringtevékenység, a nyomon követés és a visszacsatolás kiterjedése, én bízom benne, az intézkedések hatékonyságát és eredményességét fogja javítani.

Még egyszer összefoglalóan: tehát a törvényjavaslatban megfogalmazott irányok helyesek, jók, szerintünk progresszívek. Az SPS-törvény érintett részei, ha úgy alakul az alkotmánybírósági eljárás, a törvény működését alapvetően nem fogják befolyásolni, vagyis a javaslatot az általános vitára alkalmasnak gondoljuk.

Köszönöm szépen.