Készült: 2021.04.12.20:33:13 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

215. ülésnap (2017.04.20.), 4. felszólalás
Felszólaló Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:11


Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CSENGER-ZALÁN ZSOLT, a Fidesz képviselő­csoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisz­telt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy­jából egy évvel ezelőtt e falak között az új külügyi törvénynek zajlott a vitája. A jogszabály nagyobbik része tavaly augusztusban lépett hatályba, egyes szakaszai pedig idén augusztusban fognak majd. Az elmúlt nyolc hónapban felhalmozódott tapasztalatok lehetővé és egyes esetekben szükségessé is teszik a törvény finomhangolását. Mielőtt azonban rátérnék erre, érdemes visszatekinteni a jogszabály megalko­tását kiváltó okokra és a törvény által elérni kívánt célokra.

Államtitkár úr már említette, hogy alapvetően a külügyi struktúra átszervezése, a klasszikus diplo­máciai feladatok mellé más feladatoknak is a hozzá­rendelése volt az alapvető oka annak, hogy tavaly egy új törvényt fogadtunk el, de 2015-ben kezdődött meg ennek az új külügyi törvénynek a kidolgozása, amelynek kezdetektől fogva az volt a célja, hogy az addig különböző szabályozási szinteken lévő jog­anyagot egységes rendszerbe foglalja.

Ennek a koncepciónak szerves része volt annak következetes átgondolása, hogy melyek azok a terü­letek, amelyek törvényi szabályozást igényelnek, illetve hol vannak azok a pontok, ahol célszerű felha­talmazást adni a külpolitikát irányító miniszternek, hogy a napi működés körébe tartozó részletszabályo­kat rugalmasan, miniszteri rendelettel igazíthassa a gyakorta változó körülményekhez.

A törvényjavaslat célja a külképviseleti hálózat hatékonyságának, gyors reagálóképességének bizto­sítása, a stabil, egységes, átlátható külszolgálati rendszer megteremtése, továbbá a személyi állo­mánnyal szembeni elvárások szabályozása volt. Tel­jesen új, a társadalmi igazságosság elvének jobban megfelelő, de egyben a diplomáciai állomány anyagi megbecsülését is növelő javadalmazási rendszert vezetett be.

Nem szeretném ennek most minden elemét is­mét felidézni, annyit azonban meg kell említeni, hogy az új rendszerben a korábbi szenioritás elve mellett nagyobb hangsúlyt kapott az azonos munka­kört ellátók azonos bérezésének elve, illetve állo­máshelyenként is eltérőek a juttatások. A külpoliti­kai, külgazdasági szempontból kiemelt vagy a nehe­zebb életkörülmények között végzett munkához a törvény magasabb illetményt rendelt. Megszűnt a szocializmusból ránk maradt örökség, hogy a diplo­mata két fizetést kap, egyrészt az itthoni fizetését, másrészt egy külföldi illetményt. Tekintettel arra, hogy külszolgálata alatt belföldön tényleges munkát nem végez, jogos az a társadalmi elvárás, hogy ezért ne is kapjon bért. Ugyanakkor a kiküldöttel szemben is méltányosabb és tisztességesebb, ha az az egy fize­tés méltó az általa elvégzett feladathoz.

A jogszabály emellett áttekinthető, könnyen kontrollálható és hatékony átalány-költségtérítést vezetett be. Ez a megoldás egyrészt növeli a kihelye­zett mozgásterét és szabadságát, egyszersmind fele­lősségét, másrészt hozzájárul a kiküldő szerv költ­ségvetése kiszámítható tervezéséhez.

Nos, tisztelt képviselőtársaim, már az eredeti törvény is nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy megte­remtse a kihelyezettek családjainak szociális bizton­ságát, ahogy államtitkár úr is néhány példával ezt említette. Nos, mindenekelőtt ez az a terület, ame­lyen a most tárgyalt módosítás továbblép.

A törvényjavaslat összesen hét törvényben tar­talmaz technikai módosításokat, amelyek többek között rendezik a külszolgálatra kihelyezettek család­tagjai egészségügyi ellátásának kérdéskörét és a dip­lomata-útlevél családtagok általi használatának sza­bályait.

(9.20)

A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvényben is, amelyet egyszerűen külügyi törvénynek szokás nevezni, vannak módosítások, amelyek szintén a külügyi igazgatás gördülékenyebb működését célozzák, szem előtt tartva a kihelyezet­tek érdekeit. Ebbe a körbe sorolható például, hogy mostantól kezdve a devizailletmény nemcsak euró­ban, hanem dollárban vagy akár forintban is folyó­sítható. Ez egyrészt egyes országokban praktikusabb, mert nem kell az eurót dollárra átváltani, másrészt tekintettel van a kihelyezettnek arra a méltányolható igényére, hogy az itthoni költségeit forintszámláról fizethesse anélkül, hogy azt előtte euróról át kellene váltania.

A törvényjavaslat rögzíti, hogy a vezetői és dip­lomata-munkakörben foglalkoztatott kihelyezettek munkarendje kötetlen, ami egyrészt megfelel a dip­lomáciai munka mindennapjai realitásainak, más­részt kevesebb adminisztrációval is jár a missziók számára, továbbá a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározottnál rugalmasabb munka­idő-beosztást tesz lehetővé.

A törvényjavaslat módosítja továbbá a nemzet­közi fejlesztési együttműködésről szóló törvényt is. Az adomány, a segély, a felajánlás, a technikai segít­ségnyújtás és az adományozó levél fogalmak megha­tározása egyrészt összhangot teremt az államháztar­tásról szóló törvény fogalomhasználatával, másrészt rugalmasabb és hatékonyabb felajánlási eljárásokat tesz lehetővé.

Ugyancsak a hatékonyság növelését szolgálja az úgynevezett előminősített civil szervezet státuszának megnevezése. Az ezt elnyerő szervezeteknek nem kell minden egyes alkalommal végigmenniük a bürokrati­kus procedúrán. Az előminősítés szigorú követel­ményrendszerét miniszteri rendelet tartalmazza, amelynek megalkotására a törvény felhatalmazást ad.

A módosítás ezenkívül világossá teszi, hogy a nemzetközi szervezeteknek fizetett általános hozzá­járulások bizonyos, az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottsága által meghatározott hányada multilaterá­lis hivatalos fejlesztési támogatásnak számít, és így a nemzetközi fejlesztési, együttműködési és humanitá­rius segítségnyújtási szakpolitikák végrehajtására fordított források részét képezi. Az átláthatóságot szolgálja, hogy ezekről a tevékenységekről a külpoli­tikáért felelős miniszter nyilvánosan hozzáférhető adatbázist vezet, mint ahogy azt államtitkár úr is említette.

Tisztelt Képviselőtársaim! A külügyi törvényt tavaly az Országgyűlés nagy többséggel fogadta el, egyetlen frakció sem szavazott ellene. A most tár­gyalt törvényjavaslat úgy kezeli az elmúlt időszakban felmerült, a mindennapi működésből fakadó kihívá­sokat, hogy közben nem változtat a tavaly elfogadott törvény koncepcióján, az eredeti szabályozási célok­nak megfelel. Ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat és a frakciókat, hogy szavazatukkal támogassák az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Köszönöm megtisz­telő figyelmüket.




Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai