Felszólalás adatai

Miért mondom ezt? Hiszen ami a tartalmában ebben egyáltalán bent szerepel, az más információs alapból és bázisból nem táplálkozhatott, mint a hatóság által megadott adatokból, tervekből és mindazon számokból, amit a költségvetési bizottság úgy nagyjából kénytelen volt elfogadni, nyilván konzultációkat követően. Kérdezem én, hogy akkor ez valóságosan mennyivel jobb vagy rosszabb, mintha a kormány terjesztette volna elő és a költségvetés részét képezné. Ilyen alapon akkor a független bíróságoknak, a független Köztársasági Elnöki Hivatalnak, a független Országgyűlésnek sem kellene szerepelni az ország költségvetésében, amit egyébként a kormányzat nyújtott be, hiszen a hatalmi ágak szét vannak választva. Én most csak felsoroltam egyet-kettőt mint a hatalmi ágak részét, ami természetesen részét képezi az ország költségvetésének. Talán jobb is lett volna ez így. Hogy mást ne mondjak, például az elmúlt évi, azaz a 2011. évi költségvetésben még szerepelt a Magyar Rádió művészegyüttesének 1 milliárdos tétele, az ideiben már nem szerepel, nyilván azért, mert az ország költségvetésében szerepel valamilyen módon ennek a támogatása és nem itt. Ennyit erről.

Egyébként nem tartom akkora nagy vívmánynak. Ez egy szemfényvesztő történet, hogy eladhassuk vagy megpróbáljuk eladni verbálisan, hogy politikailag milyen függetlenné vált az egész médiavilág, főleg a közmédiumok világa. Míg a tartalmát illetően az elmúlt egy évben bebizonyosodott, hogy korántsem tölti be a közmédiumokkal szemben elvárható pártatlanság követelményét mindaz, ami ott folyik, de ennek a napirendnek ez most nem része.

A költségvetésről: ez a költségvetés - és ennyit fogadjanak el tőlem, aki a kilencvenes években pénzügyi-gazdasági tanácsadóként, mérlegképes könyvelőként éltem az életemet és kerestem a kenyerem - egy nagyon felszínes, nagyon slampos és más célt nem szolgáló javaslat, mint hogy az Országgyűlés ugorja át szépen és fogadja el ezeket a szintetikus számokat, amelyek ezekben a táblázatokban szerepelnek. Annyi fáradságot sem vettek azok, akik ezeket a számokat ideírogatták, hogy az indoklásban részletesen kibontsák, az egyes számok mögött lényegében milyen tartalom szerepel, és mihez kérik az Országgyűlés áldását, hiszen törvény lesz ennek a vége.

(23.00)

Már mondhatnánk azt is, hogy meg sem döbbentünk azok után, hogy milyen költségvetést nyújtott be a mostani kormányzat a parlament elé, ami mögött semmifajta olyan melléklet vagy háttérszámítás nem volt, ami minimális követelmény egy Országgyűlésnek benyújtott költségvetéshez, hogy lehessen tudni azt, hogy mindaz, amilyen számokat oda beírogattak, mégis milyen módon kerültek elő, milyen módon tervezték.

Konzervatív testvéreinknek szeretném jelezni, hogy még a második világháborút megelőző időszakban is jobb költségvetések születtek például a fővárosban, ahol például egy soron szerepelt szintetikus számként az, hogy a főpolgármester lovainak éves zabadagja mennyi pengőbe kerül. Majd a mellékletből meg lehetett tudni, hogy ez itt két ló zabadagját jelenti, két ló egynapi zabadagja ennyi, 365 nappal számolva akkor az annyi, az ára várhatóan pengőben ennyi, tehát ez a szám így jön ki. Nos, hát ilyeneket nem keresünk.

De mit látunk viszont ezekből a számokból, ha már egyszer belefogtunk? Csak kiragadnék belőle, mert igazából, mondom, a részletekben nem érdemes elveszni, hiszen azt se tudjuk, hogy mi hogy jött ki.

Azt láthatjuk, hogy ha kitisztítjuk az összevetés kedvéért, hogy a fő számoknál kezdjük leginkább, akkor megmondom őszintén önöknek, hogy én a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapban mélyülnék el egy pillanatra, mert ez analóg módon majdnem igaz az összes többi benyújtott bevételi és kiadási táblázatra is. Nos, ha megnézzük, akkor azt látjuk, hogy ennek a főösszege a bevételi oldalon is 21 százalékkal magasabb, mint az elmúlt esztendőé volt, mondom, úgy, hogy meg kell tisztítani természetesen a Magyar Rádió művészegyüttesének a tételétől, hiszen az a tavalyiban szerepelt, az ideiben nem. Ez egy jelentős növekmény.

Ez azért is borzasztóan érdekes szám, mert ha mindezeken belül megnézzük az MTVA, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kérdését, az 68,679 milliárdnyi tételt jelent, ez 24,5 százalékos növekedés. Ez azért is nagyon feltűnő, mert mindenki tudja, hogy ma már úgy működik az úgynevezett magyar közszolgálati rendszer, a Magyar TV, Magyar Rádió, Duna Televízió, MTI és így tovább, hogy lényegében innen finanszírozzák a teljes működését. Azok, amik ilyen 500 milliós tételenként szerepelnek, plusz az MTI 1,3 milliárdos része, igazából csak a csontváz finanszírozását jelentik, az igazán nagy tétel itt található, és ebben a tételben ekkora a növekmény.

Ez azért is érdekes és furcsa, mert most hallhattuk a legutóbbi leépítésnél, amit két hullámban végeztek a közmédium területén, és közel ezer kiváló, megbecsült műsorkészítőt bocsátottak el, ennek alapvető oka az, hogy spórolni kell, igenis arról van szó, hogy vízfej, meg túlságosan sokba kerül, meg közpénzből, és így tovább.

Kérem szépen, csak szeretném jelezni önöknek, hogy ebben a költségvetésben ez a növekmény irtózatosan nagyra duzzadt, nemhogy olcsóbb lett, hanem 24,5 százalékkal több, azaz most már több mint 68 milliárd forintot fogunk itt elkölteni. No, ezt csak a tények miatt mondom. Úgyhogy az a fajta tisztogatás, ami megtörtént két hullámban az idei esztendőben, és lényegében minden olyan műsorkészítőt elküldtek, akik nem lojálisak a fönnálló hatalommal szemben, és ebből a közszolgálati médiarendszerből csináltak egy pártszolgálati médiarendszert, és egyetlen célja, hogy aki most hatalmon van, azt ki kell hogy szolgálja, akkor nem beszéltünk arról, hogy közpénzből ebben a költségvetésben a közszolgálati finanszírozás történik meg a magyar médiapiacon.

Ez önmagában is egy fölháborító rendszer, hiszen egy költségvetést és ennek benne lévő finanszírozási tételeit nem lehet elvonatkoztatni annak a tartalmi működésétől.

Ráadásul egy ilyen nagyon nagy szám, ami itt szerepel, és a legnagyobb tétele ennek a költségvetésnek, úgy szerepel, hogy mögötte semmi nincs kibontva, semmi, egy árva hang nincs arról, hogy ezt a pénzt mire és hogyan költik, személyi, tárgyi és egyéb kiadásokra. Úgy látszik, nem tartozik azokra, akik itt majd egy gombnyomással áldásukat fogják arra adni, hogy ezt a nagyon nagy pénzt valakik, akiket egyébként ez a hatalom nevezett ki... Kontroll nélkül fogják egyébként ezt a tevékenységüket végezni, mind szakmai, mind pénzügyi, igazi felügyelet és kontroll nélkül, szabad mozgásteret kaptak, ekkor mozgástere és hatalma közpénzek fölött ma Magyarországon lényegében senkinek sincs. Ehhez kérik most az áldásunkat, hogy ehhez mondjunk valamit.

Én azt gondolom, hogy ez a közpénzekkel való gazdálkodásnak nem egy felelős módját tükrözi. Miközben mindenfajta intézkedést hoztak arról, hogy közpénzek fölött milyen szigorúan kellene majd gazdálkodni mások fölött, ha bárkinek adnak bármilyen kisösszegű támogatást közpénzből, ott bizony olyan elszámolási és felügyeleti rendszer van, hogy ejha, itt még az állami számvevő sem kutakodhat, mert teljes fölhatalmazást adtak maguknak erre.

De ez még hagyján, most már hetek óta azt sem lehet megtudni, hogy a független média világából kérdezősködők, akik azt a kérdést teszik föl, hogy mire tetszik költeni már az idei pénzeket is, mibe kerülnek azok a drága licencek, mert közismert, hogy máshol a világon körülbelül milyen áron vásárolgatnak olyan licenceket, amiben vetélkedőket, játékokat nézhetünk az M1-en, nem kapnak semmiféle választ. Tehát intézményesen sem lehet ma hozzáférni ahhoz, hogy mire költik ezt a pénzt, kik vásárolnak, hogyan vásárolnak, milyen közvetítőkön keresztül, milyen összegekben, még a társmédiának sem adják meg a megfelelő válaszokat.

Ez a transzparencia, ez az átláthatóság, ez a közpénzek fölötti igazi felügyelet, az önök eljárása szerint, és jövőre 24,5 százalékkal növelték meg ezt a büdzsét.

Van egy nagyon-nagyon rossz érzésem, hogy amit most kérnek a parlamenttől ebben a törvényben, tehát az, hogy olyan zavarosban lehessen halászni kontroll nélkül, ahol különféle módon bizonyos körök itt nagyon sok pénzhez juthatnak, és ez senkire sem tartozik. Ez az igazi probléma, és ez az, ami fölháborító. Ehhez nem adhatjuk a nevünket. Ezért ez a papír még általános vitára sem alkalmas így ebben a formájában. Ez egy gúny, ez a legnagyobb baj, hogy egy cinikus gúny ez az egész előterjesztés, és sajnos nagyon-nagyon jól tükrözi a mostani hatalom fölfogását és hatalomgyakorlását, és azt a viszonyát, hogy az ő viszonya milyen lehet a közpénzekhez, és milyen lehet másoknak a viszonya a közpénzek feletti átláthatóságban és ellenőrzésben.

Vannak itt még nagyon furcsa tételek ebben a dologban. Mondok egy nagyon egyszerűt. Ha azt nézzük, hogy a médiaszolgáltatási díj csökkent 3,5 milliárdra az elmúlt évihez képest, ez a kereskedelmi tévék, az RTL Klub és a TV2 befizetését takarja, a kereskedelmi rádiókét meg a nem országosokét.

A papírból legalább annyi kiderült, hogy érdekes módon a koncessziós díjat, amit be kell fizetnie a két országos kereskedelmi földfelszíni televíziónak, miután lejár július 9-én, ha jól emlékszem, addig tervezik ennek a bevételét.

Aztán hogyan tovább? Mert egy költségvetésből azért pontosan kellene látni azt, hogy akkor mi a tartalmi terv. Ez azt jelenti, hogy ha így terveztek, hogy ha lejárt a koncesszió, akkor Magyarországon két földfelszíni kereskedelmi televízió nem lesz? Ezek szerint nem lesz, mert nem terveztünk bevételt, tehát akkor nincs. Ezeken a földfelszíni csatornákon akkor nem lesz adás ezek szerint. Ebből ez derül ki. Vagy ha lesz, akkor mi lesz ott? Nem kérünk érte pénzt? Vagy egyáltalán mi fog itt történni? Vagy pedig direkt eltervezték, hogy az ebből befolyó pluszpénzek fölött szabadon rendelkezhessenek, mint pluszpénz fölött? Ez a mennyiségű pénz ebben a tervben még nem is szerepel akkor.

Én várom a választ amúgy egyébként, nyilván szegény előterjesztőktől, ha tudják, akkor örömmel látom, ha nem, akkor remélem, hogy tartózkodik a teremben olyan szakember, aki ennek a tervét elkészítette.

Szerepel a szöveges részben egy olyan dolog, hogy hát majd csökkenteni kívánjuk valamilyen módon a rádiók befizetési kötelezettségét. Rendben van. Miért, milyen módon, és mennyit várunk ettől? Erről egy szó nincs az előterjesztésben.

De még mondhatnánk ilyen érdekes, furcsa tételeket. Megkétszereződött nagy hirtelen egyébként a kötbérek, kártérítések és bírságok összege. Ez 274 millió forint. Az idei évben ennek a fele volt nagyjából. Tehát ez azt jelenti, hogy ebben a költségvetésben azt tervezi a hatóság, mert nyilván az mondta meg, hogy mekkora szám legyen, hogy jelentősen meg fogom bírságolni a média szereplőit, mert kell a költségvetésbe a betervezett összeg. Tehát akkor ezt ki kell mondani, hogy ez a terv: nagyobb bírságokat akarunk beszedni - miközben amúgy egyébként meg a kereskedelmi televíziók koncesszió utáni korszakából meg egy vasat sem akarunk bevasalni. Nagyon érdekes konstrukció.

Egyébként csak jelzem önöknek, hogy ez a koncessziósdíj-különbözet 629 millió forintot jelent amúgy egyébként.

(23.10)

Nos, nagyon érdekes ez a költségvetés, és nagyon sok mindenre rávilágít, még így is, mondom, hogy a részleteket nem tudjuk, és van egy olyan gyanúm, hogy a részletek azért nincsenek benne, mert nem is akarják az orrunkra kötni, hogy mire és hogyan akarják elkölteni ezt az irdatlan mennyiségű pénzt.

Nos, azt hiszem, nem is akarok erről az egészről többet mondani. Ez a költségvetés-tervezet, amit ide leraktak, ez úgy rossz, ahogy van, és ennek azok a fő problémái, amiket elmondtam önöknek. Miután tudom, hogy meg fogják szavazni, hiszen kétharmaduk van, és meg vannak róla győződve, hogy ez így van jól, hiszen szabad kezet engedtek maguknak és a saját embereiknek, ezért nem is fogok többet hozzászólni ebben a vitában, mert tulajdonképpen tök értelmetlen. Igazából azt is értelmetlen elmondani, amit eddig is elmondtunk, mert tudom, hogy mi lesz a vége. De én ennek ellenére kötelességemnek tartom fölhívni a figyelmet - nagyjából a jegyzőkönyv kedvéért - mindazokra, amiket elmondtam, és nagyon kérem a médiát, és nagyon kérem azokat a szervezeteket, akik arra jogosultak, hogy közpénzek elköltése fölött tudjanak érdeklődő kérdéseket föltenni, hogy tegyék meg ezt, és azért passzírozzuk ki ezekből a hatóságokból (Az elnök csenget.) a megfelelő válaszokat, hogy mit, mikor és mire fognak költeni a következő esztendőben.

Elnök úr, köszönöm szépen a szót. A felszólalásomat befejeztem. (Karácsony Gergely tapsol.)