Felszólalás adatai

Éppen Schiffer képviselőtársam, frakcióvezető úr beszélt arról, hogy ez jelen pillanatban a tizenharmadik alkotmánymódosítás, amely röpke másfél év alatt idekerült a tisztelt Ház elé. Ez a kettős mérce végig arról szólt, hogy amikor az ellenzék szeretett volna bármilyen alkotmánymódosítást felvetni, akkor a többségnek mindig az volt az álláspontja, hogy itt van az új alaptörvény, abba majd belevesszük, majd az alkotmány-előkészítő eseti bizottsághoz ezt tessenek beterjeszteni, ott majd beszélünk róla, majd az új alaptörvénynél figyelembe vesszük. Tehát amikor ellenzéki javaslat volt, az abban a pillanatban nem érdekes, majd a jövőben azt megbeszéljük, amikor a Fidesz-KDNP-nek volt szüksége rá, abban a pillanatban behoztuk. Így lett belőle, hogy eljutottunk másfél év alatt a 13 alkotmánymódosításig. Ez a kettős mérce, amelyre azért jó lenne, ha figyelne a kormányzati többség, mert nem éppen szimpatikus senki számára, és nem biztos, hogy ez az országot is előre fogja vinni.

De a jelenlegi fő kérdés ezen belül az, hogy mi lesz a Legfelsőbb Bírósággal, mi lesz a Kúriával, és Bárándy képviselőtársam felvetette azt a kérdést, hogy igen, valóban, marad-e Baka András a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy sem, és ő most már tudja, hogy az a válasz, hogy nem marad. Megmondom őszintén, én már régen tudtam, hogy nem marad, mert teljesen nyilvánvaló volt a Fidesz-KDNP politikájából, hogy itt egyetlenegy olyan vezető tisztségviselő sem maradhat ebben az országban, akit nem a Fidesz-KDNP nevez ki, aki nem oda teljesen hű, akiben száz százalékig megbízhatnak, nem egy olyan vezető lesz.

(22.20)

Így nyilvánvaló volt, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogutódjának - és itt kérdéses a jogutódlás kérdése - vajon ki lesz a vezetője. Tehát nyilván nem csak akkor lehetett tudni, amikor Baka András itt felszólalt a pulpituson, és elmondhatta a véleményét az új bírósági szervezeti, működési törvényről, a bírák jogállásáról szóló törvényről, hanem azt már jóval előtte is lehetett tudni, hiszen a Fidesz személyzeti politikája, a kiválasztási politikája szerintem mindenki számára teljesen nyilvánvalóvá tette, hogy ő is le lesz váltva.

De még nem is ez a legnagyobb probléma, hanem az, hogy hogyan. Amikor bekerült ide a törvény a tisztelt Ház elé, és erről vitáztunk, hát én már akkor kerestem, hogy hol van ebben a törvényben, a bírák jogállásáról szóló törvényben, aztán a bíróságok szervezetéről szóló törvényben, hol van, hogy mikor fogjuk választani a Kúria elnökét, mikor fogja az Országgyűlés választani. Hiszen az új alaptörvényben sincs benne, és miután többször is végiglapozgattam a törvényt, és nem találtam, hát mondtam, ezt biztosan elfelejtették. Szerintem ezért kerül most sorra ez az alkotmánymódosítás, és az is kérdéses, hogy egyáltalán jogszerű-e ez az alkotmánymódosítás, hogy lehet-e egy olyan törvényre alapozott módosítást hozni, amely még nincs is hatályban. Hiszen az alkotmány 79. §-a, amely most tervezeti szinten van előttünk, ez a még hatályba nem lépett alaptörvényre vonatkozik, annak is a 26. cikkének a (3) bekezdésére, hogy az alapján választja meg a Kúria elnökét.

Hát kérdéses - ez egy alkotmányossági aggály -,s hogy lehet-e egyáltalán a hatályba nem lépett alaptörvény szerint megválasztani a Kúria elnökét. Tehát egy ilyen róka fogta csuka helyzetbe került most a kormányzati többség, ezért álláspontom szerint ez nem megfelelő lépés arra, hogy ezt a helyzetet megoldják. Itt jön be a kérdés, és ez már az alkotmányügyi bizottságban is fölmerült, hogy egyáltalán mi lesz akkor, hogyha nem sikerülne megválasztani a Kúria elnökét. Akkor maradna a Legfelsőbb Bíróság elnöke addig az időpontig, amíg nem lesz megválasztva a Kúria elnöke? De hát egyértelműen megkaptuk a választ, hogy ilyen nem lesz, ez nem létezik. Tehát a mostani vezetőkre nem vonatkozik még az a szabály, amelyet a Fidesz-KDNP behozott mind a legfőbb ügyész esetében, mind pedig majd a bíróság szervezetének a vezetője esetében, így gyakorlatilag, ha nem lesz kétharmados többséggel megválasztva az utód személye, akkor tulajdonképpen a 9 év lejárta után akár életfogytig is be lehet tölteni ezt a pozíciót. Illetve ebből az is kiderül, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak nem biztos, hogy a Kúria lesz a jogutódja, bár akkor megkérdezném azt, hogy akkor vajon majd a legfelsőbb bírósági bíráknak is pályázni kell, hogy kinevezzék őket bírónak a Kúriába. Tehát itt ez is fölvetődik alkotmányossági aggályként ebben a kérdésben.

De a legfontosabb kérdés - és egyetlen gondolat, amire még szeretnék kitérni -,s hogy ha már a Legfelsőbb Bíróságnak új elnevezése van, és Kúriának nevezik, és ennek új vezetője lesz, akkor most már csak egy kérdés maradt bennem tisztázatlanul, hogy 2011. december 31-éig vajon fogunk-e új államfőt választani Magyarországon. Vajon fogunk-e új miniszterelnököt választani Magyarországon? Hiszen 2012. január 1-jétől változik az ország elnevezése, eddig Magyar Köztársaság volt, innentől pedig Magyarország lesz. Tehát akkor ugyanezzel a logikával új miniszterelnököt és új államfőt is kellene választani ebben az országban.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)