Készült: 2020.02.19.14:36:04 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

77. ülésnap (2007.05.30.), 96. felszólalás
Felszólaló Básthy Tamás (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:53


Felszólalások:  Előző  96  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BÁSTHY TAMÁS (KDNP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Egy rendkívül fontos és régóta várt esemény törvényi előkészítéséhez érkeztünk, úgyhogy talán megbocsátható egy rövid történelmi visszatekintés is az előzményekre, miszerint a luxemburgi Schengenben 1985. június 14-én Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság által aláírt megállapodás akkor még mindössze a részt vevő államok közötti közös határaikon gyakorolt ellenőrzés fokozatos megszüntetéséről szólt. Így egyszerűsödtek a határátlépés formaságai, de már kilátásba helyezték a határok teljes lebontását is. A megállapodást 1990. június 19-én kibővítették a schengeni végrehajtási egyezménnyel - röviden: SVE -, amely meghatározta a megállapodás megvalósításának folyamatát, egyúttal életképessé tette azt. A személyforgalom belső határokon történő ellenőrzésének megszüntetésével párhuzamosan erősítették meg a részes államok külső határellenőrzésüket.

A megállapodás és az egyezmény végül teljes mértékben 1995-ben lépett hatályba az öt alapító, valamint Spanyolország és Portugália részvételével. Később más tagállamok is csatlakoztak a schengeni övezethez, így jelenleg a schengeni határok 13 EU-tagországot, valamint Izlandot, Norvégiát és Svájcot érintik, amelyek döntési jog nélkül vesznek részt a schengeni együttműködésben.

A schengeni megállapodást és a schengeni vívmányokat az 1997. október 2-án aláírt és 1999. május 1-jén hatályba lépett amszterdami szerződés emelte az EU keretébe. Az Egyesült Királyság és Írország a szerződés szerint továbbra is fenntartja önálló határ-ellenőrzési rendszerét. Dánia is szabadságot élvez a schengeni szabályok alkalmazásának területén. A később csatlakozott és csatlakozni kívánó országok számára ugyanakkor kötelező a schengeni szabályok átvétele és alkalmazása.

Az amszterdami szerződés alapvetően átrendezte a bel- és igazságügyi együttműködést. A maastrichti rendszer harmadik pillére kettévált, a kilenc témakörből a külső határok átlépésével, a bevándorlással, a menedékjoggal és a polgári jogi, valamint vámegyüttműködéssel és a csalással foglalkozó részek átkerültek az EU egyes pillérébe, így a belső határátlépésre, a külső határok ellenőrzésére, a vízumkiadásra, a bevándorlás szabályozására és a menedékjogra vonatkozó döntéseket ezután az EU Tanácsán ülésező miniszterek hozzák meg. A kábítószer elleni harc mint önálló témakör nagyrészt feloldódott az új harmadik pillérben, amely két nagy területet azonosít, a rendőri és a bűnügyi-igazságügyi együttműködést.

A különböző tagországok rendőri, adminisztratív és bírói szervei kormányközi együttműködés keretében támogatják egymást a törvénysértések felderítésében és megelőzésében. Egymás rendelkezésére bocsátják információikat, és az Europol keretében összehangolják a kábítószer, a tiltott kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni akcióikat. Országuk határain túl a rendőrök meghatározott területen belül üldözhetnek, de nem tartóztathatnak le személyeket gyilkosság, erőszak, kábítószer-kereskedelem vagy csempészés miatt. Kötelesek erről tájékoztatni azt az országot, melynek területén tartózkodnak, és kötelesek segítséget kérni attól.

A schengeni információs rendszer - röviden: SIS - strasbourgi székhelyű hálózat, amely a tagországok rendőri és bírói szerveitől beszerzett információkkal rendelkezik körözött személyekről és ellopott tárgyakról. A SIS megfelel a személyi adatvédelmi törvényeknek, és csak a határon történő rendőri vagy határőri ellenőrzéskor, vízum vagy tartózkodási engedély kiadásakor lehet igénybe venni.

A teljes jogú schengeni tagság elérése Magyarország számára uniós csatlakozásunk kezdetétől fogva kiemelt célként szerepel. A csatlakozásra várhatóan 2008. január 1-jével kerül sor. E csatlakozás központi, elengedhetetlen eleme a schengeni információs rendszer alkalmazásának lehetővé tétele. Ennek törvényi feltételeit teremti meg ez a javaslat. Miután a schengeni információs rendszer második generációja központi részének fejlesztésében olyan szintű késedelem következett be, amely alapján egyértelművé vált, hogy annak alkalmazására 2009-nél előbb nem kerülhet sor, az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsa 2006. decemberi ülésén elfogadta Portugáliának a jelenlegi SIS-I. Plusz új tagállamokra történő kiterjesztésére tett javaslatát, annak érdekében, hogy az új tagállamokban a belső határokon folytatott ellenőrzések megszüntetése ne szenvedjen további késedelmet.

A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához az alkotmány 40/A. § (4) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.

A javaslat a schengeni végrehajtási egyezmény rendelkezései alapján kijelöli a SIS-I. Plusz információs rendszerben részt vevő hatóságokat. Eszerint a SIS-I. Plusz nemzeti részének informatikai központja a kormány által kijelölt szervként a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala - ez derül ki a törvényjavaslatból. A korábbi kormányzati döntésnek megfelelően a SIRENE Iroda feladatait a NEBEK látja el.

A javaslat a schengeni végrehajtási egyezmény 94-100. cikkei alapján meghatározza, hogy a SIS-ben mikor helyezhető el figyelmeztető jelzés, és annak mi az adattartalma. A javaslat részletesen szabályozza továbbá, hogy a figyelmeztető jelzések elhelyezése céljából mely hatóságok jogosultak adattovábbításra a SIS-ben. A javaslat ezt követően szabályozza a SIS-ben tárolt adatokhoz történő hozzáférést is, meghatározva, hogy mely szervek - feladat- és hatáskörük ellátása céljából - milyen adatokhoz férhetnek hozzá. A Kereszténydemokrata Néppárt és a Fidesz véleménye alapján a törvénytervezet ezen része kidolgozott és támogatható, támogatandó.

Mint a szakterülethez értők számára ismert, az SVE 114. cikke független adatvédelmi hatóság kijelölését írja elő a tagállamok részére. Az adatvédelmi biztos a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint általánosan és mindenre kiterjedően látja el feladatát, azonban a javaslat számunkra támogatható módon az egyértelmű szabályozás érdekében kifejezetten meghatározza, hogy az adatvédelmi biztos az adatkezelés jogszerűségét, illetve az ezt kifogásoló bejelentéseket az adatvédelmi törvény rendelkezései alapján ellenőrzi, illetve vizsgálja ki.

A schengeni információs rendszer a jövőben mind magyar, mind nemzetközi viszonylatban nem kizárólag hazai bűnüldöző szervekkel, illetve nemzetközi bűnüldözési szervezetekkel tart kapcsolatot, hanem az illegális migráció megelőzése, illetve az elveszett, ellopott, megsemmisült hivatalos okmányok felkutatása érdekében az idegenrendészeti hatóságokkal, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervével, a központi útiokmány-nyilvántartó szervvel, illetve a központi közúti közlekedési nyilvántartó szervvel is. Ezen új feladatokra tekintettel az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség szervezeti keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvényben - NEBEK-törvény - a nemzetközi bűnüldözési szervezet, illetve a magyar bűnüldöző szerv fogalmakat új fogalommal kell felváltani.

(Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A javaslat erre tekintettel ugyan több törvényhelyen, de lényegében azonos okból módosítja a NEBEK-törvényt, a "nemzetközi bűnüldözési szervezet" helyett "nemzetközi bűnügyi együttműködés céljából létrehozott szervezet" kifejezést, a "magyar bűnüldöző szerv" helyett "magyar együttműködő szerv" kifejezést használva. Ezek a módosítások nem tűnnek jelentősnek, ám szükségesek, támogathatók. Ezen túlmenően - arra tekintettel, hogy a SIRENE Iroda feladatait a NEBEK önálló szervezeti egysége látja el - a SIRENE Iroda figyelmeztető jelzéssel, adatvédelemmel, adatbiztonsággal kapcsolatos feladataival is kiegészíti a NEBEK-törvény rendelkezéseit a javaslat.

A javaslat elfogadását a schengeni csatlakozás érdekében frakciószövetségünk támogatni tudja és kívánja.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  96  Következő    Ülésnap adatai