Készült: 2021.03.06.05:57:51 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

161. ülésnap (2020.11.03.), 121. felszólalás
Felszólaló Bodó Sándor (Fidesz)
Beosztás Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 12:19


Felszólalások:  Előző  121  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BODÓ SÁNDOR innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszöntök minden érdeklődőt a mai vitaindító találkozásunkon. Azt tudom mondani megerősítve, hogy a törvényjavaslat címe a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szól, tehát ez a törvényjavaslat. Ezt fontosnak véltem előrebocsátani, hiszen a foglalkoztatással kapcsolatos szó tulajdonképpen hívószó, és sok esetben olyan széles kapcsolatrendszerben tudunk ehhez véleményeket formálni, ami néha alkalmas arra, hogy elterelje pont a lényegi gondolatokról a figyelmet. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy bárkinek is a véleményét korlátozni kellene e téma kapcsán, hiszen minden egyes elhangzott mondat gazdagabbá tesz bennünket, de itt alapvetően egy szakmai, speciális törvényről van szó.Nos, az önök előtt lévő törvényjavaslat célja teljesen egyértelmű, a munka világát érintő két, talán legeslegfontosabb terület, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény és a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény felülvizsgálata, aminek nyilván eredménye kell hogy legyen egy korszerű, hatékony, átlátható és a munkaerőpiaci kihívásokhoz igazodó eredmény.

Előre kell bocsátanom azt is, hogy a két törvény jócskán nagykorú, hiszen majdnem harminc éve lett elfogadva. Ha belegondolunk, hogy magyar, de akár nemzetközi viszonylatban is a munkaerőpiacon mi minden változás történt az elmúlt harminc évben, azt gondolom, hogy egyértelműen közösen tudunk bólintani, hogy ideje volt hozzányúlni. Nemhogy harminc év, hanem három év vagy akár három hónap is a foglalkoztatással kapcsolatos területen nagyon nagy idő, és ennek fényes tanúbizonysága, mondjuk, az elmúlt három vagy hat hónap, amit a foglalkoztatásnak át kellett élnie.

A törvény célja, ahogy említettem, teljes mértékben egyértelmű: foglalkoztatást elősegítő és a foglalkoztatási szabályok megtartásának ellenőrzésére egy egységes ágazati szabályozás megalkotása. A Covid-19-járvány nyomán kialakult gazdasági helyzet is rávilágított arra, az előbb erre céloztam egyébként zárójelesen, hogy a munkahelyek védelme kiemelt fontosságú, ezért aztán olyan szabályozás szükséges, amely még hatékonyabban tud reagálni a gazdasági környezet és a munkaerőpiac kihívásaira.

Mivel az előttünk fekvő törvényjavaslat kizárólag keretszabályokat határoz meg, ezt szeretném nyomatékosítani, így kormányrendeleti szintű részletszabályok formájában egy még dinamikusabb és egyszerűbb támogatási rendszer jöhet létre, valamint korszerűbb és hatékonyabb ellenőrzési rendszer kerülhet kialakításra. Ahogy említettem, és megerősítem, tehát keretszabályokról tárgyalunk most. A kormányrendelet kidolgozásába a munkavállalói és a munkaadói érdekképviseleteket is be kívánjuk vonni teljesen értelemszerűen, hiszen az ő javaslataikat is megvizsgálva, a lehető leghatékonyabb konszenzusra törekedve fontosnak véljük, hogy a részletszabályok kidolgozásában, megfogalmazásában ezek jelen legyenek.

A törvényjavaslat célja két, a foglalkoztatással szorosan összefüggő terület, vagyis a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások és támogatások, valamint a foglalkoztatás felügyeletére vonatkozó szabályok egységes szerkezetben történő megalkotása. Egységes szerkezet: azt gondolom, hogy aki ezzel a törvénnyel dolgozik akár szakemberként, akár csak a saját életéből hoz példát, hogy hogyan és miképpen alakítja az ő sorsát, az készséggel aláírja, hogy az egységes szerkezet ebben a vonatkozásban is egyértelműen segítség.

Engedelmükkel, először a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokkal és támogatásokkal kapcsolatos főbb újításokról szeretnék megosztani néhány gondolatot. A foglalkoztatási támogatások fő újdonsága, hogy a támogatások nyújtásának rendszere átalakul és háromszintűvé válik. Ettől nem kell megijedni, sőt hiszem, hogy egyszerűbbé teszi a jelenlegi szabályozást. A javaslat alapján a támogatások első szintjében az állami foglalkoztatási szerv súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatása elősegítése érdekében mérlegelés nélkül nyújt támogatást, tehát kiemelten támogatandóvá válnának azok a személyek, akik legalább 24 hónapja sajnos nem állnak rendszeres fizetett alkalmazásban.

Emellett azok is kiemelten támogatandók lennének, akik legalább 12 hónapja nem állnak rendszeres fizetett alkalmazásban, és emellett egyéb, a munkaerőpiacra történő belépés szempontjából hátrányos helyzetben vannak, valószínűleg a két dolog összefügg, például 15-24 év közötti fiatalok, alacsony iskolai végzettségűek vagy akár ötven éven fölüliek. A gyors beavatkozás lehetőségének megteremtése érdekében ezen a szinten nyújthat támogatást az állami foglalkoztatási szerv a csoportos létszámleépítés elkerülése vagy annak hátrányos következményei enyhítése érdekében is. A támogatások második szintjében az állami foglalkoztatási szerv mérlegelési jogkörben a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítése érdekében nyújthat támogatást. És a harmadik szinten a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter munkaerőpiaci program keretében nyújthat támogatást, segítséget, amelynek célcsoportját az adott pályázati felhívás határozza meg.

A támogatások tekintetében fordulatot jelent a hatályos szabályokhoz képest az, hogy a támogatott vagy támogatni kívánt munkáltató munkaügyi és munkavédelmi szabályoknak való megfelelősége fokozottabban ellenőrizhetővé válik, erre is jelentős igény fogalmazódott meg. A támogatás nyújtásával összefüggő eljárási metodika változása nyomán azt az eredményként elvárt produktumot szeretnénk megcélozni, hogy a foglalkoztatási támogatások nyújtása során valósuljon meg a gyors, egyszerűsített és kisebb adminisztrációval járó döntéshozatal.

A javaslat keretszabályt állapít meg, ahogy említettem, a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások tekintetében is. Kormányrendeleti szinten kerülnek majd szabályozásra a szolgáltatások fajtái és a szolgáltatásokhoz történő hozzáférés részletes feltételei. A szolgáltatásokat főszabályként az állami foglalkoztatási szerv nyújtja.

(14.30)

A törvény másik fő vonalát a foglalkoztatás felügyeletére vonatkozó szabályok alkotják. A munkaügyi ellenőrzést tekintve a törvényjavaslat célja, hogy garanciális jellegű keretszabályokat állapítson meg, olyanokat, amelyek kormányrendeleti szintű szabályozással tölthetők meg tartalommal, vagyis itt is a módszertan visszaköszön. Ezáltal itt is azt várjuk, hogy korszerűbb, hatékonyabb és rugalmasabb rendszer kerüljön majd kialakításra.

Fontos kiemelni, hogy a törvényjavaslat „a foglalkoztatás felügyelete” megnevezéssel új meghatározást ad a munkaügyi ellenőrzési tevékenységnek. Ez az új megközelítés azt is mutatja, hogy a javaslatban foglalt szabályozás a foglalkoztatás olyan állami felügyeletét hivatott megteremteni, amely kontrollálhatja a foglalkoztatási támogatások jogszerű felhasználását is, és egyben új alapokra helyezi a legsúlyosabb munkaügyi szabályszegés, a bejelentés nélküli foglalkoztatás jogkövetkezményeit.

A törvényjavaslat a foglalkoztatás felügyeletét ellátó hatóság hatáskörét a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok minimumkövetelményének ellenőrzésére terjeszti ki. Minimumkövetelménynek kell tekinteni néhány alapdolgot. A törvény alkalmazása szempontjából a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó jogszabályok azon rendelkezéseit, amelyektől a felek nem térhetnek el, ideértve azokat az eseteket is, amikor a felek az egyébként megengedő szabálytól jogsértő módon térnek el. Tipikusan a minimumszabályok közé tartoznak például a fiatalkorúak jogszerű foglalkoztatására, a munkaviszony létesítésének bejelentésére vonatkozó vagy a jogszabály szerint kötelező munkaidőre, pihenőidőre, ezek nyilvántartására vagy a munkabérre és az igazolások kiadására, elszámolására irányadó kötelező rendelkezések. Azt gondolom, hogy akárki is életében munkaviszonyban állt, ezeket a kérdéseket mindig prioritásként kezelte.

A korábban is alkalmazott jogkövetkezmény mellett fontos új intézkedési jogkört kap a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság. A be nem jelentett foglalkoztatás esetén az egy hónapnál rövidebb időtartamú jogsértést a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság azzal szünteti meg, hogy a szabályszegés kezdetétől visszamenőlegesen legalább egy hónapra megállapítja a munkaviszony fennállását, és ennek megfelelően kötelezi a foglalkoztatót az adóhatósági bejelentés teljesítésére.

Ez az intézkedés két következménnyel is jár. Egyrészt a munkavállaló jogviszonya legalább egy hónapra rendezetté válik, és ez nyilván fontos. Ez feljogosítja a társadalombiztosítási szolgáltatások igénybevételére, és meghosszabbodik a nyugdíjszámítást megalapozó szolgálati idő is. Természetesen a jelenlegi járványidőszak különösen fontossá tette azt is, hogy a munkavállalók minél szélesebb köre, sőt mindenki rendelkezzen egészségbiztosítási jogosultsággal, ami elengedhetetlen az egészségük hosszabb távú megőrzéséhez. Természetesen az esetlegesen teljesen jó szándékú adminisztrációs hibák kiküszöbölésére is lehetőséget ad. Másrészt a foglalkoztatónak a bejelentési kötelezettség teljesítésével járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik, ami meg nyilvánvalóan költségvetési bevételt eredményez.

E jogkövetkezmény mellett a javaslat fenntartja az eddigi szankciók alkalmazását is annak reményében, hogy ez a szabályozási megoldás várhatóan jelentősebb visszatartó erővel bír. Tehát az eddigi szankciók alkalmazása természetesen érvényben marad.

A jogszerűen foglalkoztató vállalkozások versenyhátránya a tervezett módosítással megszűnhet, hiszen a költségvetés és a munkavállaló kárára ügyeskedők elveszíthetik a bejelentés nélküli foglalkoztatásból származó, egyébként tisztességtelen előnyöket. Így az új foglalkoztatásfelügyeleti szabályozás szintén egy rugalmas, gyors eljárás elősegítése mellett teszi le a voksot, és a gazdaság kifehérítését is célozza, nevezetesen a bejelentés nélküli foglalkoztatás hatékony visszaszorításával.

Ahogy önök is megállapíthatták, a kormány célja tehát az új törvény elfogadásával összességében egy korszerű, hatékony, átlátható és a munkaerőpiaci kihívásokhoz igazodó, a napi kihívásokhoz igazodó ágazati szabályozás megalkotása.

Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzottak ismeretében, arra kérem önöket, folytassuk le ezt a vitát, majd pedig a javaslatok ismeretében támogassák majd ezt az előterjesztést, ezt a törvényjavaslatot, amiben tényleg számítok önökre, és azt követően pedig ezen szabályrendszer mellett tudjuk biztosítani a lehető leghatékonyabb és legbiztonságosabb, jogi és természetes értelemben is legbiztonságosabb foglalkoztatást. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokból.)




Felszólalások:  Előző  121  Következő    Ülésnap adatai