Készült: 2020.06.03.18:55:17 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

327. ülésnap (2013.11.20.), 48. felszólalás
Felszólaló Révész Máriusz (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 16:19


Felszólalások:  Előző  48  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, egy nagyon fontos törvény fekszik most előttünk; nagyon fontos, mert az egyik legnagyobb probléma a népesedési probléma, ami az elkövetkező időszakban Magyarország előtt áll. A törvény előkészítése során az is egy nagyon fontos eredmény volt, hogy azt hiszem, az elmúlt fél évben, egy évben sokkal többet beszéltünk erről a gondról az ATV-től a Hír TV-ig, mint az ezt megelőző években bármikor.

Hogy ez a törvény itt lehet most előttünk - részben válaszolnék is egy előző felvetésre -, az több dolognak köszönhető. Egyrészt most érkeztünk ennek a munkának a végére, hogy elkészültek a javaslatok, illetve azt is el kell mondanom, hogy egy ilyen törvénytervezet vagy egy ilyen törvény bevezetése rendkívül sok pénzbe kerül. Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy a parlament most van abban a helyzetben, most van az ország olyan gazdasági állapotban, hogy ezt a törvényt a következő költségvetési évben be tudjuk vezetni, és a költségvetési fedezetét is biztosítani tudjuk.

Az elmúlt hetekben nagyon sokszor elhangzott a médiában, hogy milyen helyzetben is vagyunk. Néhány számot szeretnék ennek megvilágítására elmondani. 1975-ben Magyarországon 194 ezer gyerek született; ez a szám mára 90 ezerre csökkent. A termékenységi ráta 1,3; ahhoz, hogy a társadalom reprodukálni tudja önmagát, ennek a számnak körülbelül 2,1-nek kellene lennie.

Ha másképp nézzük ezeket a számokat, ez azt jelenti, hogy a mostani 90 ezer gyerek helyett minden évben 135 ezer gyerekre lenne szükség ahhoz, hogy a társadalmi reprodukció megtörténjen. Ha belegondolunk abba, hogy ha ezek a folyamatok így folytatódnak, akkor 35-40 év alatt kevesebb, mint feleannyi gyerek születik, és ha belegondolunk abba, hogy mi lesz 35-40 év múlva, akkor nagyjából az a borzasztó kép körvonalazódik, hogy körülbelül 40-45 ezer gyerek fog születni 2045-2050 környékén. Nem kell beszélni arról, hogy ennek nagyon súlyos társadalmi következményei lesznek. Nem az a gond, hogy 7 millió, 8 millió vagy 5 millió lesz az ország népessége, mert vannak olyan országok, amelyeknek ekkora a népessége, és teljesen egészséges társadalomban tudnak élni. Hanem az a gond, hogy ez egy hihetetlenül elöregedett társadalom lesz, és ennek rendkívül súlyos gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Egy ilyen társadalom hosszú távon nem tud fennmaradni. Ezért kaptam azt a felkérést, hogy hozzak létre egy népesedéspolitikai munkacsoportot, és a népesedéspolitikai munkacsoporttal dolgozzunk ki javaslatokat, hogy mit is kellene tenni ezeknek a trendeknek a megváltoztatása érdekében. Azt hiszem, hogy sikerült egy kiváló munkacsoportot felállítani.

Szeretettel köszöntöm a munkacsoport tagjait, akik oroszlánrészt vállaltak abban, hogy ezt a törvényt a mai napon itt megtárgyalhassuk. Külön köszönöm Spéder Zsoltnak, a Népességtudományi Kutatóintézet igazgatójának, munkatársának, Kapitány Balázsnak, Gál Róbertnek, illetve Pongrácz Tibornénak. Szeretném megköszönni a munkáját Benkő Ágotának, a Népesedési Kerekasztal vezetőjének, Havancsák Izabellának, a Családháló munkatársának, Székely Hajnalkának, a NOE elnökének, és Rónaszékiné Keresztes Monikának, valamint a minisztérium munkatársainak, hogy ezt a komplex anyagot sikerült kidolgozni.

Ez az anyag egy komplex anyag. Megnéztük, hogy Európában és a világon milyen népesedéspolitikai döntések születtek az elmúlt évtizedekben, és azt is végignéztük, hogy ezeknek a döntéseknek milyen hatása volt, és nagyon sok javaslatot megfogalmaztunk. A tévében elég sokszor előkerült az elsőgyerek-támogatástól kezdve a családi munkamegosztás érdekében az apák egy hónapos otthon töltendő gyermeknevelési szabadságán keresztül a munkahelyi napközikig nagyon sok minden, viszont látni kell, hogy ennek az egész javaslatcsomagnak hihetetlen nagy költségvetési fedezetigénye volt, ezért meg kellett nézni, hogy melyek azok a problémák, amelyek a legsúlyosabb gondot jelentik.

Magyarországon van egy kedvező adat, amiről keveset beszélünk, illetve mostanában már sokat, ez az adat pedig az, hogy ha Magyarországon megkérdezzük a lányokat, asszonyokat, hogy hány gyermeket szeretnének, akkor nagyobb számot mondanak, mint amennyit sikerül megvalósítaniuk életük során. Ha megkérdezzük, hogy mennyit szeretnének, akkor ez a szám mostanában olyan 2,1 körül van a kutatók szerint, viszont ebből 1,3 szokott összejönni átlagosan. Ebből következik az, hogy Magyarországon nem az a feladat, hogy átalakítsuk a társadalom szemléletét, hanem ennél egyszerűbb a feladat: a gyerekvállalás előtti akadályok lebontását kell nekünk elvégezni.

Számba vettük ebben a munkacsoportban, hogy melyek ezek az akadályok. Az egyik nagy akadály a gyerekvállalás és a munka összeegyeztethetősége. Nagyon nagy gond - és ez összefüggésben van az előző ponttal - a kisgyermekek napközbeni ellátása; kevés a családi napközi és a bölcsőde. Nagyon nagy gondot jelentenek a lakáskörülmények, és nagyon nagy gondot jelent a gyerekvállalással együtt járó drámai életszínvonal-csökkenés. Elindultunk végig ezeken a pontokon, és a kormány, részben tőlünk függetlenül, de szintén ugyanezeken a pontokon ment keresztül, és több döntést is hoztunk.

Az életszínvonal visszaesésének elkerülése érdekében a családi adózást, illetve a gyerekek utáni adókedvezményt az idei évben kiszélesítettük, járulékokból is igénybe lehet venni, amelynek költsége mintegy 50 milliárd forint. Ez az 50 milliárd forint ott marad a családoknál, és ez azt jelenti, hogy a több gyereket vállaló családok kisebb életszínvonal-csökkenéssel fognak majd szembenézni a jövőben.

Nagyon nagy gond egyébként a gyermekek és a munka összeegyeztethetősége, és ha megnézzük ezt a javaslatot, ami most a parlament asztalán fekszik, akkor ennek a javaslatnak a leglényegesebb része tulajdonképpen az, hogy a gyermekvállalás és a munka az eddigieknél sokkal jobban összeegyeztethető legyen. Erről szól egyébként a gyed extra, ami azt jelenti, hogy a gyermekvállalás és a munka nem egymással ellentétes irányba ható ösztönzést fog jelenteni, hiszen eddig az történt, hogy aki három éven belül munkát vállalt, az elvesztette a gyedből hátralevő részt, és elvesztette a teljes gyesét vagy a gyeséből hátralévő részt.

Fel kellett tennünk a kérdést, hogy helyes-e egy olyan támogatási rendszert működtetni, ami egyébként ellenérdekeltté teszi az édesanyákat abban, hogy a munkaerőpiacra visszatérjenek. Helyes-e megbüntetni esetleg azokat az édesanyákat, akik a felvett devizahitelük miatt egyébként kénytelenek visszamenni dolgozni, és cserébe elvesszük a gyest és a gyedet? Mi erre a kérdésre azt a választ adtuk, hogy nem. Nem vagyunk egyedül Európában, akik ilyen típusú gyedet vezettek be, más országok is ezen az úton járnak, és azt gondolom, hogy ez mindenképpen egy hasznos út lesz.

Ugyanúgy a gyed esetében teljesen értelmetlennek tartottuk azt a helyzetet, hogy azokat a szülőket, azokat a családokat, ahol a kistestvér viszonylag gyorsan megszületik az első gyermek után, megbüntettük, ugyanis amint megszületett az első gyerek után a második gyerek, elvesztették a további gyed- és gyesjogosultságukat. Nem azt szeretnénk egyébként, hogy gyorsabban és több gyerek szülessen meg? Ezért javasoltuk, hogy ezt a helyzetet is változtassuk meg; számoljuk ki, hogy egy gyerek után egy családnak mennyi gyed és gyes jár, és ezt mindenképpen kapják meg, akkor is, ha testvér születik. Bizonyos országokban egyébként szokták azt is mondani, hogy speed premium, azaz gyorsasági prémium. Ha ezt a rendszert elfogadja így a parlament, ez azt jelenti, hogy Magyarországon is lesz gyorsasági prémium. Ráadásul, ha megnézzük, hogy Magyarországon mi a két legnagyobb probléma a gyermekvállalás tekintetében, akkor azt a választ kapjuk, hogy az egyik az, hogy túl későn születnek meg az első gyerekek, és a második, hogy Európában Magyarországon a legnagyobb a két testvér születése közötti időtartam, és az, hogy a két testvér születése közötti időtartam Magyarországon a legnagyobb Európában, döntően ennek a rendszernek a következménye.

(12.20)

Tehát várhatjuk a döntést követően azt, hogy rövidebb idő alatt fognak megszületni a testvérek egymás után.

Az első gyerek megszületését ösztönözné, hogy az egy kicsit korábbra kerüljön, az az elképzelés, hogy az egyetemistákat nem büntetjük akkor, ha az egyetemi éveik alatt vagy közvetlenül egyetem után gyermeket vállalnak. Az eddigi időben ezek az egyetemisták, ha korán jött a gyerek - a "koránt" idézőjelben mondom, tehát röviddel az egyetem után vagy az egyetem alatt -, akkor csak gyesre voltak jogosultak. Mi azt mondtuk, hogy nem szabad megbüntetni a fiatalokat, ha hamar jön a gyerek, hiszen ez a cél. Gyakorlatilag az a döntés szerepel most az előterjesztésben, hogy akinek két lezárt féléve van, az már a minimálbér után, aki pedig befejezett egyetemi végzettséggel rendelkezik, de még nincsen meg a szükséges munkaviszonya, az pedig a garantált bérminimum után kap egy évig gyermekgondozási díjat. Itt végig kellene gondolni, hogy pontosan ugyanúgy kell-e nevezni ezt a díjat, mint a munkaviszony alapján teljesen másképp számolt gyedet.

Volt egy nagy vita, tisztelt képviselőtársaim, annak idején, ez a nagy vita a munka törvénykönyvének a módosításakor folyt, amikor elég sokan a fejünkhöz vágták, hogy kitoltunk a gyesről, gyedről visszatérő kismamákkal. Mi más utat választottunk. Nem törvényben garantáltuk számukra a jogokat, hanem a munkaadókat tettük érdekeltté abban, hogy foglalkoztassák az édesanyákat. Az, hogy két évig nem kell járulékot fizetni, a harmadik évben pedig csak fél járulékot kell fizetni a gyedről, gyesről visszatérő édesanyák után, ez meg is hozta az eredményét, hiszen a 0-6 éves korú gyerekkel rendelkező édesanyák foglalkoztatottsági szintje 175 ezerről 190 ezerre növekedett. Azt gondolom, hogy ez az elkövetkező években még gyors ütemben növekedni fog. Azt láttuk, hogy teljesen más helyzetben van az az édesanya, aki egy gyermek után esetleg másfél-két év munkahelyi kihagyás után próbál visszatérni a munkaerőpiacra, mint az, aki három vagy négy gyereket megszült, és nyolc-tíz évet is a munkaerőpiacról távol töltött. Ráadásul a munkaadók is nehezebben veszik fel azokat az édesanyákat, akik azt mondják az interjún, hogy három vagy négy gyerekük van, mint akik azt mondják, hogy egy, ezért szükségesnek tartottuk, hogy differenciáljunk itt. Differenciáljunk, hiszen nagyobb hátrányban vannak a munkaerőpiacon, és azáltal, hogy három plusz két fél évig fél járulékot kell a munkaadónak fizetni utánuk, ezt a hátrányt jelentős mértékben, azt gondoljuk, tudtuk csökkenteni.

Államtitkár úr beszélt arról, hogy ezen kívül már nagyon sok intézkedést elfogadtunk, hiszen idetartozik, hogy 8 ezer fővel növekedett a bölcsődei férőhelyek száma. A családi napközik száma 7 ezerről 11 ezerre növekedett, ami egyébként szintén fontos, mert ha a gyerekeket nem tudják elhelyezni a szülők, akkor nem tudnak visszatérni a munkaerőpiacra.

Szeretnék még a vége felé két nagyon fontos momentumot kiemelni. Azt szokták mondani, hogy azokban az országokban sikeres a népesedéspolitika, ahol biztosított a népesedéspolitika hosszú távú kiszámíthatósága, ami azt jelenti, hogy nem kell tartani senkinek attól, hogy ha jön egy kormányváltás, akkor megszűnik a gyerekek utáni adókedvezmény, és egy teljesen más irányba indulnak el, eltelik négy év, és megint más irányok lesznek.

Engem az elmúlt fél év, egy év vitái, sőt a parlamenti bizottságok vitái is bizonyos értelemben bizakodással töltenek el. Úgy látom, igazán, érdemben egyébként ezeket a javaslatokat nem támadja egyetlen politikai párt sem. Meghívtak minket a Kossuth rádióba vitatkozni Korózs Lajossal, és azt kell mondjam, a vita elég unalmasra sikeredett, mert nem tudtunk vitatkozni, hiszen Korózs Lajos is azt mondta ezekre a kérdésekre, hogy az alapvető irányokkal egyetért. Azt hiszem, azokkal az irányokkal, amelyek ebből a törvénytervezetből kibontakoznak vagy kiolvashatók, nem nagyon lehet vitatkozni. Nem lehet vitatkozni a gyed extrával, nem lehet vitatkozni azzal, hogy testvér születése alatt, után ne lehessen elveszteni az első gyerekre járó gyedet, nem lehet vitatkozni a munkahelyvédelmi akciótervvel, és azt gondolom, nem érdemes vitatkozni azzal sem, hogy egyetemisták is kapjanak támogatást, ha gyereket vállalnak. Reménykedem ezért, hogy ennek a törvénynek meglehetősen nagy lesz a támogatottsága.

Azt tudom ígérni, hogy ha vannak olyan javaslatok, ellenzéki javaslatok, amelyek beleilleszkednek abba az iránya, amely irányba mi szeretnénk menni, akkor ezeket a javaslatokat meg fogjuk fontolni és támogatni fogjuk. Én személyesen is fontosnak érzem azt, hogy minél nagyobb konszenzussal tudjuk ezt a törvénytervezetet elfogadni.

Ugyanakkor el kell mondjam, például a jobbikos képviselőtársaim felvetését hallgatva, miszerint lesznek gyerekek, akik egy bizonyos határidő előtt születnek, a törvény hatálybalépése előtt, azok rosszul fognak járni. Ez kétségkívül így van, képviselőtársaim, csak az a helyzet, hogy teljesen mindegy, milyen napot mondunk, mindig lesz olyan, akinél az előző nap fog megszületni a gyerek, és rosszul fog járni. Ez így lesz akkor is, ha január 1-jét mondunk, így lesz akkor is, ha december 15-ét mondunk, és így lesz akkor is, ha december 1-jét. Elég rövid az idő, úgyhogy nagyon gyorsan próbáljuk bevezetni ezt a törvényt. Kell az apparátusnak is időt hagyni a törvény elfogadása után, hogy ezt a rendszert végigvezesse.

Ugyanakkor el kell mondjam, hogy a törvény nagyon sok része a már most megszületett gyerekekre is vonatkozik. Csak egyet hadd emeljek ki: az a gyermek, akire most gyed jár, ha testvére születik, azon gyermek után a gyedet az édesanya nem fogja elveszteni akkor sem, ha a gyermek már ebben az évben természetesen megszületett. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy mondatot még engedjenek meg, mert elnök úr már jelzett nekem. Kapitány Balázs többször elmondta az ülésen, a munkacsoport ülésén, hogy ez a komplex gyermek-, illetve népesedési program nem úgy működik, mint egy kakaóautomata, hogy bedobjuk a kétszáz forintot vagy a hatszáz forintot, és akkor háromszor annyi gyermek fog kijönni a végén. Ez egy komplex program. Viszont ha ezt a komplex programot elfogadjuk, és ez összhangban van azzal a gazdasági helyzettel, a jövőbeni perspektívákkal, ami Magyarországon ma kibontakozik, én azt gondolom, hogy e törvénycsomag elfogadásával hozzájárulhatunk ahhoz, hogy Magyarországon a megszületett gyerekek száma évente jó néhány ezer fővel növekedjen. Ehhez kérem az önök és az egész parlament támogatását.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiból.)




Felszólalások:  Előző  48  Következő    Ülésnap adatai