Készült: 2020.02.23.15:38:07 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

236. ülésnap (2009.10.27.), 28. felszólalás
Felszólaló Csampa Zsolt (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Honvédelmi és rendészeti bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 5:15


Felszólalások:  Előző  28  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CSAMPA ZSOLT, a honvédelmi és rendészeti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A honvédelmi és rendészeti bizottság megtárgyalta a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjairól és szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ahogy előttem már Rába képviselő úr elmondta, 11 igennel és 6 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta a bizottság.

(10.40)

A véleményükkel kisebbségben maradt ellenzéki képviselők a törvénymódosítás kapcsán a bizottsági vitában elmondták, hogy a toldozgatás-foltozgatás helyett végre meg lehetett volna fontolni egy teljesen új Hszt. megalkotását is. Az elmúlt évek során nemegyszer hozzányúlt a parlament a törvényhez, sokszor módosította a pótlékok kapcsán, és a jogalkotó próbált reagálni kompetitív módon azokra a társadalmi igényekre, amelyek megjelentek és megfogalmazódtak. Úgy látjuk, ez nem minden esetben sikerült. Tehát az ellenzék szerint is új Hszt.-re lenne szükség, amely áttekinti és újraszabályozza a jogokat és kötelezettségeket, amelyek a személyi állomány vonatkozásában meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek a mai kor kihívásainak megfelelnek, a mai feltételrendszernek pedig megfelelően szabályozottak.

A törvényjavaslat 16. §-a foglalkozik a szolgálati nyugdíj, a szolgálati nyugállományba helyezés kérdésével. A Fidesz képviselői a bizottsági vitában szóvá tették ezt a kérdést, de a rendészeti szakállamtitkár véleményét meghallgatva arra jutottunk, hogy erre a problematikára ez a módosítás nem ad kielégítő választ. A korábbiakhoz képest próbál újabb szabályokat megalkotni, de nem ad választ arra vonatkozóan, hogy az állomány eltávozását, az öregségi nyugdíj előtt való eltávozását ne tegye lehetővé. Hiszen ez alapvető kérdés. Ha belegondolunk, a szerződéses rendőr sokkal kevesebb juttatásért vállal szolgálatot majd, mint a hivatásos. De hát azt tegyük hozzá: neki van egy nyugellátása is, van egy nyugdíja. Ezért így kerek a történet. És mennyivel jobb lenne, ha az a hivatásos állományú vagy egykori hivatásos állományú hivatásos állományú maradna, és nem menne - mondjuk - 42 éves korában nyugdíjba. Tudjuk, ez 44 milliárd forint többletkiadást jelent az IRM fejezeti költségvetésén belül, csak az IRM-hez tartozóknak. A Honvédelmi Minisztériumnál ez 27 milliárd, ezenkívül van még a Pénzügyminisztériumnál, ami a VPOP-t érinti, és vannak bizonyos pénzösszegek, amik a nyugellátásról szólnak.

A fideszes képviselők szerint alapvető kérdés, amire választ kell adni, amire tudnunk kell választ adni, hogy ezeket a szabályokat oly módon tudjuk megalkotni, ami egyrészt megfelel az ország érdekeinek, az állomány érdekeinek, meg a feladatot is meg tudják oldani. Tehát új szabályozás lenne indokolt.

A vitában az is elhangzott, hogy az ellenzéki képviselők nagyon sok megkeresést, véleményt kapnak a szolgálati nyugdíj kérdésével kapcsolatban. A legtöbb észrevétel arra vonatkozik, hogy az lenne a helyes, ha a törvényalkotók megbecsülnék a kisrendőrt, az utcán, a terepen dolgozó rendőrt megfelelő illetményalappal, s nem kellene a kisrendőrnek még kidobólegényként elmenni különböző szórakozóhelyekre, hanem a szolgálatban meg tudná szerezni azt a jövedelmet, amely a családja meg az ő megélhetését, méltó ellátását biztosítaná. Úgy gondolom, úgy gondoljuk, ez nagyon fontos szempont, azonban a törvénymódosítás erre az égető problémára sem ad sajnos választ.

Az ellenzéki képviselők a törvénymódosítás kapcsán elmondták, hogy fontos szempontnak tartják továbbá az állomány mobilitásának a kérdését is. Elhangzott, hogy nemcsak a jogi hátteret kell megfogalmazni vagy pontossá tenni, ami egyébként fontos önmagában, hanem ennek a feltételeit is, a tárgyi feltételeit is meg kell teremteni, biztosítani szükséges.

A Fidesz álláspontja szerint a szakszervezetek tevékenysége kiemelten fontos feladat, főleg a rendőrség munkájában. Azt azonban a jelenlegi gazdasági körülmények között nem értjük, hogy miért van most itt az ideje a szakszervezeti kedvezmények növelésének. A világ nem erről szól jelen pillanatban! Annyi mindenről szól a világ, de hogy a szakszervezeti kedvezmények növeléséről nem szól, aminek ráadásul súlyos költségvetési vonzatai vannak, ebben egészen biztosak vagyunk. Azt gondoljuk, sokan úgy vélik, hogy a szakszervezeti vezetőknek ne legyen több munkaidő-kedvezmény, mert a rendőrségnél van olyan cél, amire sokkal több pénzt és sokkal jobb helyre lehetne fordítani. Nem véljük helyesnek a folyamatokat, azt sem, ha a szakszervezetek egyetértését annak fejében kéri a kormány, hogy a kedvezményeik hogyan alakulnak. Az nem lesz tempó - függetlenül attól, hogy milyen kormánya van az országnak -, hogy a szakszervezetek akkor támogatnak egy törvényjavaslatot, ha a szakszervezeti vezetőknek minden törvénymódosításnál pénzt vagy kedvezményt kell adnunk. Ez nem fog menni! Ha a kormány megnyitja ezt az ajtót, és ez átmegy a parlamenten, akkor ennek beláthatatlan következményei lesznek, minden ágazatban egyébként.

A bizottságban elhangzott s általam idézett ellenzéki álláspont szerint a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nem támogatja a törvényjavaslat általános vitáját.

Köszönöm szépen a szót. (Taps a Fidesz soraiban.)




Felszólalások:  Előző  28  Következő    Ülésnap adatai