Felszólalás adatai

NÉMETH ZSOLT (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az előterjesztő törvényi kötelezettségének eleget téve terjesztette az Országgyűlés elé az atomenergia '99. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló beszámolót, amely átfogó képet ad e területről, színvonalas és tartalmas anyag.

Részletes elemzés és értékelés helyett három fő területről kívánok szót ejteni: az Országos Atomenergia Hivatal függetlenségének kérdése; a nem tervezett, jelentésköteles események számának alakulása; valamint a nukleáris baleset-elhárítás témakörének kiemelését jelentőségük, illetve a változtatás igénye indokolja.

Mint a beszámolóban is olvashatjuk, az Országos Atomenergia Hivatal felügyeletét a kormány kijelölt tagja, az Országos Atomenergia Bizottság elnöke, jelenleg a gazdasági miniszter látja el, tárcafelelősségtől függetlenül. Az OAH önálló cím a Gazdasági Minisztérium költségvetési fejezetében. Az atomenergia biztonságos alkalmazásával kapcsolatos egyik legfontosabb nemzetközi elvárás, hogy a nukleáris biztonságért felelős hatóság független legyen a termelői, tulajdonosi, szolgáltatói érdekektől.

Az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója az Országos Atomenergia Bizottság elnökének egyetértésével közvetlenül a kormányhoz fordulhat a vonatkozó jogszabályok által rögzített esetekben - olvashatjuk más helyen.

(12.50)

A nukleáris biztonsági egyezmény felülvizsgálati értekezlete, amely Bécsben volt 1999-ben, mindenképpen elkerülendőnek tartotta, hogy a hatóság és az energetikában érdekelt minisztériumok vagy államigazgatási szervek között bármilyen függőségi kapcsolat legyen.

Folytathatnám a sort, azonban úgy vélem, az eddigiek is megfelelő alapot adnak arra, hogy az idevonatkozó kérdésemet megfogalmazzam. Vajon minden tekintetben megnyugtatónak tarthatjuk-e a jelenlegi helyzetet? Milyen gyakorlati mozzanatok jellemzik azon tevékenységeket, amelyek biztosítják az Országos Atomenergia Bizottság elnöki funkciója maradéktalan elválasztását a tárca felelősségi körében végzett tevékenységtől?

Mindezeket annak tükrében is kérdezem, hogy az Európai Parlament álláspontja szerint kormányszintű, miniszterelnöki vagy államelnöki irányítás kívánatos. Másfelől az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 8. § (1) bekezdése értelmében az Országos Atomenergia Bizottság elnökét a kormány tagjai közül a miniszterelnök nevezi ki és menti fel, tehát a törvény a miniszterelnökre bízza, hogy a kormány melyik tagját nevezi ki az Országos Atomenergia Bizottság elnökének. Ezen utóbbi megállapításhoz kapcsolódva elképzelhetőnek tartom, hogy e fontos tisztség a katasztrófavédelmi kormányzati koordinációs bizottság elnökéhez, azaz a belügyminiszterhez kerüljön telepítésre.

Második témaként a nukleáris létesítmények biztonságának értékelésével összefüggésben a nem tervezett, jelentésköteles eseményekkel szeretnék röviden foglalkozni. Ezzel összefüggésben a beszámoló részletes tájékoztatást ad az 1999. évre vonatkozóan. Egyidejűleg azonban az anyagban a következő megállapítás is rögzítésre került: "Bár az események száma kismértékű növekedést mutat az előző évekhez képest, a nemzetközi összehasonlításban elfogadott statisztikai mutatók alapján az erőmű nukleáris biztonsága továbbra is jónak mondható."

Évi jelentések ugyan ismertek, azonban megítélésem szerint teljesebb képet kaphattunk volna, ha mintegy öt-hat évre visszamenőleg bemutatásra került volna, hogy a Paksi Atomerőmű Rt.-ben nemzetközi eseményskála-besorolás alapján éves bontásban mennyi és milyen fokozatú események voltak. Az adatok rávilágítottak volna arra is, hogy növekedés mely fokozatok esetében következett be, és azok üteme milyen mértékű. Valószínű, hogy ok-okozati kapcsolatok közötti összefüggések váltak volna plasztikusabbá az események és a biztonságnövelő intézkedések között.

Befejezésként a beszámoló nukleáris baleset-elhárítással foglalkozó részéről szeretnék szólni. Első közelítésben megállapítható, hogy a beszámoló mintegy három oldalon, az összterjedelem 5 százalékában taglalja a nukleáris baleset-elhárítás kérdésköreit, ami a téma jelentőségéhez és az e területen mért eredményekhez képest méltánytalanul kevés. Továbbá az is megállapítható, hogy a nukleáris baleset-elhárítás fejezet többségében az Országos Atomenergia Hivatal e területen kifejtett tevékenységét ecseteli, ami önmagában nem tragédia, azonban messze nem tükrözi a magyar nukleáris baleset-elhárítás helyzetét és eredményeit, nemkülönben a jövőbeni feladatait.

Az országos nukleáris baleset-elhárítási rendszer irányítói, vezetői tevékenységében a kormányzati koordinációs bizottság és szervein túlmenően az érintett minisztériumok és országos hatáskörű szervek, valamint a fővárosi, megyei védelmi bizottságok és létesítmények vesznek részt. Információim szerint jelentős eredmények születtek mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban, aminek elismeréseként az EU-bizottság illetékes főigazgatósága részéről jelentős támogatásban részesül Magyarország; egyfelől számítógépes döntéstámogató rendszer telepítése révén, másfelől nemzetközi regionális radiológiai adatcsereközpont kiépítése által.

Az EU tervei szerint Európában három ilyen központ lesz, így Budapesten és Moszkvában és a később kijelölésre kerülő nyugat-európai helyszínen, ahová a kijelölt országok megküldik az előírt információkat. Úgy vélem, hogy ezen utóbbi fejlesztésnek a szakmai sikereken túlmenően jelentős szakmai diplomáciai és politikai vonzatai is lesznek. Nagyon fontos kérdés e területen a lakosság gyors és hiteles tájékoztatásának megvalósítása. A fentiek, valamint sok más kapcsolódó feladat jelentős hazai ráfordítást igényelnek, amely áttekintése sok tapasztalattal szolgálhatna.

Tisztelt Országgyűlés! Elismerve a beszámoló nukleáris baleset-elhárítással foglalkozó részének értékeit, amelyek messze nem teljes körűek, másrészt tekintettel arra a körülményre, amely szerint a lakosságot élénken foglalkoztatja minden olyan információ, amely nukleáris létesítmények üzemzavarairól, illetve baleseteiről tájékoztat, szeretném javasolni, hogy az Országgyűlés részére 2001-ben készüljön bővebb beszámoló a hazai nukleáris baleset-elhárítás helyzetéről és eredményeiről, kitérve a jövőben három évre szóló tervezett feladatokra és azok megvalósításának pénzügyi igényeire, lehetőségeire is.

Összegezve, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja, az említett javaslatokat figyelembe véve, a beszámolót és a beszámolóról szóló országgyűlési határozati javaslatot elfogadásra javasolja.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)