Készült: 2021.05.08.11:38:59 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

29. ülésnap (2002.10.30.), 4. felszólalás
Felszólaló Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
Beosztás igazságügyi minisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:01


Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Messzemenően egyetértek képviselő úr hozzászólásával, különösen azzal az összegzéssel, hogy a parlamenti pártoknak, önmérsékletet tanúsítva, félre kell tenniük pártpolitikai érdekeiket, hiszen az uniós csatlakozás ügye valóban össznemzeti ügy.

Nyugodt szívvel kijelenthető, hogy a csatlakozás felől való döntés a rendszerváltozást követően hozott döntések sorában a legfontosabb, amely hosszú időre meghatározóan befolyásolja a Magyar Köztársaság sorsának alakulását. Magyarországot történelmi hagyományai, kultúrája, gazdasága egy évezred óta Nyugat-Európához kapcsolja. Történelmünk nagy fordulópontjai, függetlenségi mozgalmaink, forradalmaink mind a művelt és fejlett Nyugathoz való felzárkózást célozták. A ma élő nemzedékek történelmi feladata megvalósítani ezt a célt, amely a magyarság legjobbjainak évszázadokon keresztül a legfőbb törekvése volt.

Ma történelmi döntés előtt állunk. Kézzelfogható közelségbe került az az évszázados álom, hogy Magyarország a fejlett európai demokráciák családjának teljes jogú tagjává váljon. Csak ez vezethet el ahhoz, hogy mindannyiunk életminősége belátható időn belül érzékelhetően javuljon, és köze legyen az Európai Unió tagállamaiban megszokott életminőséghez. Óriási tehát a tét, ezért nem hibázhatunk. A kormány cselekedeteit ez a felelősség hatja át. Mindannyian tisztában kell legyünk azzal, hogy a csatlakozás egy többlépcsős közjogi folyamat eredményeként jöhet létre, amelynek meghatározó fontosságú állomása az alkotmánymódosítás. Tudnunk kell azt is, hogy az alkotmánymódosítás kérdésében mielőbb konszenzusra kell jutnunk, mert annak elmaradása, de akár a késlekedése is veszélyezteti az egyébként is igen feszített csatlakozási menetrend tarthatóságát.

A kormány annak teljes tudatában kezeli az alkotmánymódosítást, hogy ahhoz az összes képviselő kétharmadának egyetértő szavazatára van szükség, ezért érdemi párbeszédre törekszik, és ezt várja el minden parlamenti párttól és minden képviselőtől, hiszen a választók többek között erre is felhatalmazták képviselőiket.

Az Országgyűlésben képviselt pártok és a kormány 2002. szeptember 19-én közös nyilatkozatot tettek közzé Magyarország európai uniós csatlakozásáról. A négypárti nyilatkozatra tekintettel a kormány felgyorsította az alkotmánymódosítás előkészítését. A normaszöveg tervezete többéves előkészítést követően, széles körű, többszöri szakmai egyeztetés után kialakított szabályozási koncepció alapján készült el és került benyújtásra ez év október 15-én, hogy a parlamenti frakciók és a kormány közös nyilatkozatának megfelelően az alkotmánymódosítás még az idén elfogadható legyen.

 

 

(9.10)

 

A mielőbbi megegyezés kialakítása érdekében a kormány négypárti egyeztetést kezdeményezett, amelynek újabb fordulójára éppen a mai napon fog sor kerülni.

Az eddig lefolytatott tárgyalások reményt nyújtanak arra, hogy érdemi párbeszéd alakul ki a résztvevők között. Őszintén bízom abban, hogy ezeket a reményeket a mai tárgyalási forduló tovább fogja erősíteni. Tudatában kell lennünk annak, hogy valóban történelmi jelentőségű döntések meghozatala előtt állunk. Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy tevékenységünk abban merüljön ki, melyik oldal hibájából nem jött létre a megegyezés. Tudnunk kell: az Európai Unióhoz való csatlakozás nem egyik vagy másik párt, egyik vagy másik kormány eredménye lesz, hanem a magyar népé, amelyik azért választotta meg parlamenti képviselőit, hogy döntésre jusson a nemzet sorsát döntően meghatározó kérdésekben.

A ma élő nemzedékeknek adatott meg, hogy Magyarország, Ady találó metaforájával a kompország, végleg a nyugati partokon kössön ki. Arra a mély felelősségtudatra és megegyezési készségre van ma is szükség, mint amilyen a jogállami alkotmány kialakításakor és elfogadásakor nyilvánult meg 1989-ben, vagy a NATO-hoz való csatlakozáskor 1999-ben. Magyarország, amely a csatlakozási szándék bejelentésétől kezdve a mai napig a felkészülés élvonalában van, már csak nemzetközi tekintélye miatt sem engedheti meg magának, hogy utolsó legyen a tagjelölt országok között a csatlakozás alkotmányos feltételeinek megteremtésében. Ezért minden érintett felelősségtudatára kell apellálni, hogy utódainknak ne kelljen azt mondaniuk: volt egy időszak, amikor Nyugat-Európa részévé válhattunk volna, de kicsinyes érdekek miatt nem sikerült a kiegyezést elérni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai