Készült: 2021.05.08.12:21:52 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

29. ülésnap (2002.10.30.), 164. felszólalás
Felszólaló Keller László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:14


Felszólalások:  Előző  164  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt kuratóriumi Elnök Asszony! Elnök Úr! Én magam két kérdéskörrel szeretnék igazából foglalkozni. Az egyik az a polémia, ami itt szinte minden megszólalásban elhangzott, hogy most büntetni kívánja-e a jelenlegi kormányoldal a Hungária Közalapítványt, a Duna Televízió Rt.-t azzal, hogy két évre vonatkozó beszámolóját nem kívánja elfogadni. A másik kérdéskör pedig a gazdálkodással, pénzügyi helyzettel függ össze.

Itt többen úgy fogalmaztak, hogy ne politikai döntést hozzunk arról, hogy most elfogadjuk-e a beszámolókat, a kétéves beszámolót, hanem szakmailag közelítsük meg a kérdést. Nos, tisztelt Ház, én úgy ítélem meg, végighallgatva a vitát, hogy itt igazából valóban nem a kuratórium és a kuratórium elnöksége felelős azért, hogy ez a helyzet kialakult, mert egy politikai döntést hoztak itt a jelenlegi ellenzéki pártok, akkori kormánypártok, akik eldöntötték azt, hogy a kuratórium elnöksége nem lehet teljes. Ez egy politikai döntés volt, és valóban, a felelősség az akkori kormánypártok képviselőit terheli ezért a helyzetért.

De miután megszületett ez a döntés, azért mégiscsak szakmai indoka is van annak, hogy most két évre vonatkozóan nemet mondunk. A költségvetési bizottságban elég részletesen foglalkoztunk - akkor még én magam is tagja voltam a költségvetési bizottságnak - a Duna Televízió gazdálkodásával, pénzügyi helyzetével. Ezt azért hozom szóba, mert szeretném világossá tenni a jelenlegi ellenzéki képviselők előtt azt, hogy a döntésünknek szakmai tartalma és szakmai oka van. Mert ha teljes kuratóriumi elnökséggel működött volna a közalapítvány az elmúlt években, akkor valószínű, hogy az a nehéz helyzet a mostani kormánypárti képviselők számára nem adódott volna, vagy sokkal jobban feloldható lett volna, ami például a forgótőke-juttatás körüli probléma mentén alakult ki.

Emlékeztetnék mindenkit arra a júniusi költségvetési bizottsági ülésre, amikor is több anyagot tárgyaltunk, több anyag érkezett be a költségvetési bizottsághoz, és megjelölték ezekben az anyagokban, hogy bizonyos forgótőke-juttatásra lenne szükség. Az egyik anyagban 1,5 milliárdot, a másik anyagban 2 milliárdot, a harmadik anyagban 3 milliárdot jelöltek meg. Ezt már akkor, a bizottsági ülésen elmondtam. Tehát én azt gondolom, hogy ha a politikai döntése nem lett volna az akkori kormányoldalnak az, hogy ne vehessünk részt a kuratórium elnökségének a munkájában, akkor az esélyünk meglett volna arra, hogy világos képet kapjunk arról, hogy most akkor milyen mértékű tőkejuttatásra is szorul a Duna Televízió Rt. ahhoz, hogy megfelelő módon tudjon gazdálkodni. De e tekintetben szakmai válasznak tekintem azt, amit vezérszónokként Kósa Ferenc képviselőtársam mondott, amikor is arra utalt, hogy ez a csonka kuratórium bizony milyen módon lehetetlenítette el azt a vezetőt, aki mellett egyébként a nagyon kiváló díjat megkapta a Duna Televízió.

A gazdasági életben ismert az elmaradt haszon intézménye és a lényege. Kulturális értelemben is felfoghatjuk azt, hogy ha mi tudtuk volna befolyásolni a kuratórium elnökségének a munkáját azáltal, hogy részt veszünk a munkában, akkor elképzelhető, hogy egyfajta elmaradt haszonnal most nem kellene szembesülni kulturális értelemben, és nem pénzügyi értelemben. De azt mondom, hogy ha időben kiegészítésre kerülhetett volna a kuratórium elnöksége, akkor nem biztos, hogy terhelte volna a Duna Televízió Rt. költségvetését az a személyi kiadás, amire Pető Iván képviselőtársam utalt, amit egyébként a költségvetési bizottsági ülésen én magam is szóvá tettem. Lehet ezt úgy is felfogni, hogy felesleges költségvetési kiadása jelentkezett a televíziónak akkor, amikor - Pető Iván úgy jellemezte - ejtőernyősöket alkalmaztak. Igaz, hogy vigyáztak arra, hogy azért ez szakmai fellazítást ne jelentsen.

De azért én úgy is felfoghatom a kérdést, hogy túl azon, hogy felesleges költségvetési kihatást eredményezett, adott esetben még azt a szakmai munkát, amit mindenki nagyra értékelt az itt megszólaló képviselők közül, tekinthetem úgy, hogy a szakmai munka szempontjából ártalmas volt, vagy éppen a szakmaiságot föllazította. Mert nyilván azok a Duna Televíziónál hosszú ideje dolgozó, nagyon felkészült személyek, akik azt látták, hogy ott mindenféle szélsőjobboldali nézeteket más televízióban erősen hangoztató személyek, amelyek egyébként a közszolgálatiságtól meglehetősen idegenek, megjelennek a Duna Televíziónál, és szívják a Duna Televízió pénzét, ezt bizony az ottani kollégák nem biztos, hogy megfelelő módon tudták értékelni és tolerálni, még akkor is, ha elviselték.

 

 

(17.00)

 

(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

 

De szakmai oldalról megközelítve a kérdést, azt gondolom, hogy indokolt lett volna a kuratórium kiegészítése a tekintetben is, hogy adott esetben a költségelemek között az akkori ellenzéki politikusok jobban el tudtak volna igazodni azáltal, hogy a kuratóriumi elnökségben ott van a megfelelő képviseletük, és akkor nem költségvetési bizottságban kellett volna elemezni bizonyos költségvetési tételeket abban a vonatkozásban, hogy a nehéz anyagi helyzetben, mondjuk, a bérezések aránya vajon megfelelő-e, ugyanúgy méri-e a beosztottat a Duna Televízió, mint adott esetben a vezetőt. Tehát ezeket megspórolhattuk volna, ha közvetlenül van lehetőségünk a kuratóriumi elnökségben nagyobb rátekintéssel lenni a Duna Televízió Rt. működésére.

Mindezt azért tartottam szükségesnek elmondani, mert ebből is világosan leszűrhető az, hogy itt nem egyszerű politikai döntést hoztunk, hanem szakmailag is az indokolt, hogy annak az esztendőnek, amit csonka kuratóriumi elnökség irányított, a beszámolójára nemet mondjunk.

 

 

(A jegyzői székben dr. Világosi Gábort Béki Gabriella váltja fel.)

 

A másik kérdés az ÁSZ-vizsgálattal is összefügg és a különböző költségvetési juttatásokkal kapcsolatos. Én is szeretném leszögezni, hogy a Duna Televíziónak az elmúlt évek során fokozatosan javuló pénzügyi-gazdasági beszámolójával találhattuk magunkat szembe, és úgy értékelem, hogy mára valóban egy nagyon átlátható beszámolót képes az Országgyűlés elé vagy a költségvetési bizottság elé terjeszteni a részvénytársaság vezetése. Össze sem lehet hasonlítani azt az információhalmazt, amit a Duna Televízió Rt. beszámolója nyújt a Magyar Televízió beszámolójával szemben. Való igaz, ez nagyon dicséretes dolog. Ettől függetlenül azonban úgy gondolom, hogy az Állami Számvevőszéknek az általunk kezdeményezett vizsgálata, különös tekintettel arra, amit én a forgótőke-juttatással kapcsolatban is mondtam, attól még indokolt és szükséges, és mindamellett - az én legjobb tudomásom szerint - nincs ellenére az Állami Számvevőszék vezetésének sem. Tehát ettől, azt gondolom, nem kell félteni a Duna Televízió Rt.-t, hiszen így legalább feloldódik az a dilemma, hogy mekkora mértékű forgótőke-juttatásra van szüksége a Duna Televíziónak. Ez a kezdeményezés egyébként azt is világosan mutatja, hogy szándékunkban áll a megfelelő költségvetési forrásokat a Duna Televízió működéséhez biztosítani.

Itt szeretnék Vígh Ilona kérésére visszatérni, aki azt mondta, reméli, hogy majd itt a jogosult költségvetési forrásokat biztosítani fogja az Országgyűlés. Bár akkor gondolkodott volna ilyen felelősségteljesen, amikor kormányon voltak - erre már többen utaltak -, ugyanis az akkori kormánypártok akadályozták meg rendszeresen azt, hogy közvetlenül, átlátható módon, nem az Illyés Közalapítványon keresztül, hanem átlátható módon, tőkejuttatáshoz (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) jusson a Duna Televízió Rt.

Elnök úr, köszönöm a szót - lejárt az idő. Köszönöm szépen.

 




Felszólalások:  Előző  164  Következő    Ülésnap adatai