Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

GYŐRFFY BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar föld legyen azé, aki megműveli, azaz legyen a magyar gazdáké. Felszólalásomat egy konklúzióval nyitnám: a mai vitanapra semmi szükség nem lenne, ha az ellenzéki képviselők is ezt vallanák, és belátnák, hogy az állami földek értékesítése a magyar gazdák érdekeit és a magyar termőföld védelmét szolgálja. Ezzel szemben ők a spekulánsoknak és a külföldieknek akarják átjátszani a termőföldvagyont.

A Magosz és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara több tényezőt is figyelembe véve kezdeményezte néhány hónappal ezelőtt, hogy a kormányzat fontolja meg az állami tulajdonban lévő földterületek értékesítésének lehetőségét, mindezt úgy, hogy a hatályos jogszabályok betartásával, kedvező finanszírozással, az átláthatóság teljes biztosítása mellett történjen. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a gazdák földhöz szeretnének jutni, azt szeretnék, hogy a saját kezükben legyen a föld, mivel ez jelenti számukra a biztonságot, és a gazdaságukat csak így tudják stabilan tervezni.

Itt fontos megemlíteni a generációváltás kérdését, amely a hazai és az európai agrárium előtt álló egyik legnagyobb kihívás. A 2010-es általános mezőgazdasági összeírás szerint a gazdaságvezetők kétharmada 55 évnél idősebb, közülük minden második 65 éven felüli. 2000-ben egy 35 év alatti gazdálkodóra három 65 év feletti jutott, 2010-ben ez már meghaladta a négyet. Hazánkban jóval kevesebb fiatal kezd gazdálkodásba, mint ahányan az idősebb korosztályból felhagyni készülnek a tevékenységükkel. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy 2000 és 2010 között sokkal több fiatal hagyta abba a gazdálkodást, mint ahány idős ember. Ezekben a kedvezőtlen folyamatokban jelentős szerepet játszik az, hogy a fiatal gazdálkodók jelenleg nehezen vagy egyáltalán nem tudnak hosszú távra tervezni, ugyanis a bérleti rendszer nem jelent számukra garanciát.

A második tényező: hazánknak elemi érdeke a kis- és közepes családi gazdaságok megerősítése, a 2020 utáni időszakban ugyanis várhatóan kevesebb támogatáshoz jutnak a gazdálkodók, ráadásul nehezebb feltételek mellett. Ezért sorsdöntő, hogy a mostani uniós ciklusban mennyire sikerül javítani a magyar termelők versenyképességét, hiszen igazán csak a magyar termelők eredményes gazdálkodása tudja garantálni azt, hogy a magyar termőföld hosszú távon is magyar tulajdonban maradjon, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a mezőgazdaságban hosszú távú beruházások történjenek, amelyek biztonságosan csak saját tulajdonú földön lehetségesek.

A harmadik: az Európai Unió által a földtörvény miatt indított kötelezettségszegési eljárás. Az EU részéről jól látható az az egyes hazai ellenzéki pártok által is támogatott törekvés, hogy felpuhítsák a földtörvényt azért, hogy jogi személyeknek és külföldi állampolgároknak minél egyszerűbben tudjanak termőföldet juttatni. Nem kell messze mennünk, hogy megvizsgáljuk, mivel járna ez a folyamat: Romániában a becslések szerint már 700-800 ezer hektár termőföld van külföldiek kezén, és az első tíz legnagyobb romániai földbirtokos között libanoni, holland, osztrák és portugál magánszemélyeket is találunk. A külföldi kézben lévő nagyüzemek jellemzően nem munkaintenzív ágazatokban tevékenykednek, ezért nem adnak munkát a falvakban élőknek, ennek következtében a vidéki lakosság elvándorol, a falvak elnéptelenednek, de lássunk kiskapukat, ezeket kihasználva Lengyelországban és Szlovákiában is óriási földterületekhez jutottak külföldiek. Az állami földeket tehát a jelenlegi földtörvény hatálya alatt kell a magyar gazdák számára értékesíteni.

A negyedik pedig az, hogy az állam, lássuk be, nem használja ezeket a területeket, hanem bérbe adja a tulajdonában lévő termőföldet, így kis túlzással spekulánsként jelenik meg a földpiacon, emellett a bérleti díjakkal forrást von ki minden évben a gazdaságból, a mezőgazdaságból. Továbbá nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az állami földek értékesítése segíti az osztatlan közös tulajdon felszámolását.

Nézzük a tényeket, tisztelt képviselőtársaim! 350-380 ezer hektár, korábban a földművesek tulajdonában lévő, államosítással vagy más programokkal az állam tulajdonába került termőföldeket értékesítünk a magyar gazdáknak. Ez az összes állami föld mintegy 20 százaléka, a teljes magyarországi mezőgazdasági művelési ágú termőföldnek pedig körülbelül 6 százaléka. Az értékesítésre váró földterületek 50 ezer helyrajzi számon szerepelnek a földnyilvántartásban, ebből 40 ezer parcella 10 hektárnál, 30 ezer parcella 3 hektárnál kisebb terület. Ezeket már meglévő termőföldekhez érdemes hozzávásárolni. Jellemzően szántókról, legelőkről van szó, természetvédelmi területeket és erdőket nem érint ez a program.

Bizonyos földterületek természetesen hosszú távon is állami tulajdonban maradnak, a kormány október végéig kijelöli azokat a területeket, amelyeken mintagazdaságok tudnak működni. A 3 hektár alatti területek esetében, az eddig megszokottak szerint, nyilvános hirdetéseken keresztül történik az értékesítés. Mintegy 5 ezer, 3 hektárnál kisebb ingatlan esetében a Nemzeti Földalap már megkötötte a szerződéseket. Volt olyan terület, amelyre tíznél is többen jelentkeztek; ez jól mutatja, hogy mekkora az igény a gazdatársadalom részéről a program iránt.

3 hektár fölött nyilvános árverésekre kerül sor. Az árveréseken a helyi piaci ár plusz 10 százalék a minimális kikiáltási ár, a liciten pedig az ár csökkentésére nincsen lehetőség. Ennek az az oka, hogy felelősen kell gazdálkodni az állami vagyonnal akkor is egyébként, ha a kis- és közepes családi gazdaságok versenyképességének növelése érdekében történik az értékesítés. Egy sor garanciális elem van a jogszabályban azért, hogy elejét vegyük a spekulációnak, a befektetési célú földvásárlásnak, a földtulajdon felhalmozásának, és valóban azokat részesítsük előnyben, akik a földet művelik, és abból akarnak megélni.

Ezért felfoghatatlan az, hogy az ellenzéki padsorokból állandóan mutyit kiáltanak. Igaz, a témával kapcsolatos ellenzéki nyilatkozatokból egyértelműen kiviláglik, hogy nemcsak a program célkitűzéseit nem tudják vagy nem akarják megérteni, hanem a jogszabály értelmezése is komoly gondot okoz. Politikai hovatartozástól függően azzal riogatnak, hogy egy szűk és politikailag jól behatárolható klientúra kapja meg az állami földeket, vagy hogy a nagybirtokosokat hozzuk helyzetbe, vagy hogy fiktív lakcímre bejelentkezett nyakkendős parasztok vásárolják meg az állami földeket.

A kormányzat jogi és birtokpolitikai garanciát is beépített a rendszerbe: kizárólag három éve helyben lakó, magyar állampolgárságú földműves vehet részt az árverésen, ők jelenleg mintegy 100 ezren vannak; jogi személyek, külföldiek és nem helyben élők nem tudnak licitálni. És azt se felejtsük el, hogy a hatályban lévő földforgalmi törvény alapján legfeljebb 300 hektár termőföld lehet egy természetes személy tulajdonában, tehát aki rendelkezik 250 hektárral, az legfeljebb 50 hektárral bővítheti a birtokát.

Gyakran szerepel az is a vádak között, hogy mi most egy jól felépített koncepció befejező lépéseként a korábbi földpályázat nyerteseinek tulajdonába adjuk a földet. A jelenlegi bérlők legnagyobb része azon­ban nem tud majd vásárolni, mert az állami föl­de­ket kétharmad-háromnegyed részben társas vállalkozások bérlik, ők azonban nem szerezhetnek földtulajdont. Magánszemélyek esetében a földforgalmi törvény szerinti földhasználatra alapított elővásárlási jog csak akkor áll fenn, ha a gazdálkodó az adásvétel pillanatában legalább három éve az adott terület jogszerű földhasználója, márpedig a „Földet a gazdáknak” programban legtöbben 2013-ban és 2014-ben léptek birtokba. A „Földet a gazdáknak” prog­ramban földet szerző gazdálkodók közül 762-nek lesz módja most a föld megpályázására, ez pedig az összes kiírt területnek alig több mint 4 százaléka, ezenfelül pedig a liciten megajánlott árat is meg kell majd adnia a mostani bérlőnek.

(14.50)

Az államot a szerződés megkötésétől számított 20 évig visszavásárlási jog illeti meg, melynek biztosítására 20 éves elidegenítési és terhelési tilalom lép életbe. A visszavásárlási jogot, illetve az elidegenítési és terhelési tilalmat az adásvételi szerződésben is rögzíteni kell, be kell jegyeztetni az állam javára a tulajdoni lapra. Ezek a biztosítékok kizárják azt, hogy valaki befektetési céllal vásároljon földet, vagy hogy a nagyüzemek strómanokon keresztül földhöz jussanak. Ehhez ugyanis a nagybirtokosoknak az ország több száz településén olyan gazdákat kellene beszervezniük, akik egyáltalán hajlanak erre a gazemberségre, és akik már legalább három éve helyben laknak. Emellett annyira meg kell bízniuk bennük, hogy odaadnak nekik milliókat, tízmilliókat a licithez, 20 évig pedig egy teljesen idegen ember tulajdonában lenne a birtok, és egyáltalán nem lehet tudni, hogy miként kerül majd a tényleges vásárló nevére. Valóban életszerű ez, tisztelt hölgyeim és uraim?

Tisztelt Ház! Meggyőződésünk, hogy a nemzet érdekeit az szolgálja a legjobban, ha a föld a gazdálkodók tulajdonába kerül, és ezáltal megerősödnek a vidék gerincét alkotó kis- és közepes családi gazdaságok. Az ellenzéki pártoknak azonban, úgy tűnik, más az érdekük. A szocialisták ‑ ugyanúgy, ahogy a kormányzásuk alatt tették ‑ még ma is a spekulánsok és a nagybirtokosok érdekeit képviselik, és kitartanak csúfos kudarcot vallott agrárpolitikájuk mellett.

Tisztelt szocialista Képviselők! Önöknek 2002-2010 között megvolt a lehetőségük arra, hogy igazolják agrárpolitikájuk helyességét, nyolcéves kormányzásuk alatt azonban nem tettek mást, mint azt, hogy megalapozatlan, szakmaiatlan döntésekkel tönkretették a magyar mezőgazdaságot, szétverték a magyar vidéket. Az állatállomány drasztikusan visszaesett, csökkent a kisüzemek aránya, egyre kevesebb embernek adott megélhetést az agrárium. Ezzel szemben a Fidesz kormányra kerülése óta folyamatosan emelkedik és rekordokat dönt a mezőgazdaság kibocsátása és az agrárexport. A bruttó hozzáadott érték volumene 2010-2014 között több mint másfélszeresére növekedett, és közel 10 százalékkal nőtt a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Bővültek a beruházások, megállt az állatállomány csökkenése, sőt, a legtöbb állatfaj esetében jelentősen nőtt a létszám. Az új földforgalmi törvény révén elindult annak a birtokpolitikai célkitűzésnek a teljesülése, hogy a kis- és közepes családi gazdaságok aránya 80 százalék, míg a nagybirtoké maximum 20 százalék legyen. 2010-ben a gazdák az ország mintegy 5 millió hektáros művelhető területének 50 százalékán dolgoztak. A terület 45 százalékán nagyüzemi társaságok gazdálkodtak, a fennmaradó 5 százalék pedig egyéb, például önkormányzati, állami vagy szövetkezeti tulajdonban volt. 2014-re a gazdák javára változott meg ez az arány. A cégek részesedése csökkent, és így a földhasználat arányában 12 százalékos különbség alakult ki a kicsik javára, a korábbi 5 százalékkal szemben.

Tisztelt szocialista Képviselők! Ha valakiket meg lehet vádolni azzal, hogy a klientúrának osztották szét az állami földet, akkor azok önök. A generációváltást pedig önök úgy szolgálták, hogy a földért életjáradékot adtak, hogy még véletlenül se vigye tovább senki a gazdaságot. A nyilatkozataikból úgy tűnik, hogy önöktől még a visszaállamosítás sem állna távol, ehhez legalább komoly tapasztalattal rendelkeznek.

Önök, tisztelt képviselőtársaim, ha tehetnék, minden lelkifurdalás nélkül a társas vállalkozások és a külföldiek kezére játszanák a magyar földvagyont. Ebben számíthatnak a Demokratikus Koalícióra is, amelynek egyébként „Európai Magyarországot!” című programjában szerepel, hogy olyan új szabályozásra van szükség, amely megengedi a gazdasági társaságok, illetve nagyüzemek földszerzését. Ez nagyon jól mutatja, hogy a két párt ideológiája mennyire közel áll egymáshoz. Az pedig, hogy a magát kisgazdapártinak valló Jobbik és LMP is támadja a magyar gazdák földszerzését, a kis- és családi gazdaságok megerősítését, egyszerűen magyarázhatatlan.

Valljanak színt, tisztelt képviselőtársaim, hogy milyen érdekek mentén fogalmazzák meg az álláspontjukat! Miként lehet az, hogy a nemzeti irányultságú Jobbik azzal a fő indokkal támadta meg az Alkotmánybíróság előtt a földértékesítési eljárásokra vonatkozó jogszabály-módosításokat, hogy azokon csak magyar állampolgárok vehetnek részt? Önök állítólag kormányzásra készülnek, és az általam is történelmileg nagyra becsült, ámde sok tekintetben idejemúlt Szent Korona-tant tekintenék a magyar alkotmány alapjának. Álljanak ki a gazdák elé, és mondják a szemükbe, hogy ezen elv alapján az összes hazai termőföldet államosítani akarják! Hiszen ebben erről van szó, pont ugyanúgy egyébként, ahogy legfőbb politikai ellenfelük, a szélsőbal azt a XX. század közepén megtette. Ami pedig az LMP-t illeti, Sallai R. Benedek, a párt agrárpolitikusa kimondta: politikusként nem, de gazdálkodóként egyetért a termőföld-értékesítéssel. Azt gondolom, ez nagyon jól jellemzi az LMP politikáját.

Tisztelt Ház! Az államnak nem az a feladata, hogy gazdálkodjon. Az államnak az a feladata, hogy megteremtse azokat a feltételeket, hogy a dolgozni vágyó emberek boldoguljanak és sikeresek legyenek. A magyar föld a helyben lakó magyar gazdáknál van a legjobb helyen ‑ ehhez semmi kétség nem fér. Aki mást mond, az szembemegy a nemzet érdekeivel. Mi folytatjuk a magyar gazdákért vívott harcot.

Egyetlen cél lebeg a szemünk előtt, mégpedig az, hogy megvédjük a magyar gazdák érdekeit és a magyar termőföldet. Köszönöm, hogy megtiszteltek a figyelmükkel. (Taps a kormánypártok soraiban.)