Készült: 2024.04.25.05:45:23 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

316. ülésnap (2013.10.25.), 194. felszólalás
Felszólaló Prof. Iván László (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:48


Felszólalások:  Előző  194  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

PROF. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Forgattam a költségvetést, nem értek hozzá, mert ez egy óriási szellemi termék, amihez specialitás kell. Tapasztalataim, a nyolcvan év tapasztalata és a szakmaiságom hozzásegített, hogy mégiscsak értékelni tudjam. Úgy fogalmaztam meg magamban, hogy ez a költségvetés - különösen a nyugdíjakkal és nyugdíjalappal kapcsolatos fejezete - a reménykedés és a remény költségvetése. Ezt azért mondom, mert nem az van benne, hogy holnapután vagy öt év múlva pontosan az következik be. Mi a statisztikákra támaszkodunk, a statisztikák pedig mindig olyanok, mint a gyerek keze ügyében a kalapács: mindig talál vele kalapálnivalót. És ezt nem én mondom, hanem egy kiváló statisztikustól hallottam.

2012-ben úgy alakítottuk a nyugdíjrendszert, hogy csak és kizárólag megfelelő szolgálati idővel rendelkező idős embernek biztosítson ellátást a nyugdíjalapból. Egyúttal megszüntettük az 1998. január 1-je óta létező több mint 3 millió munkavállaló magán-nyugdíjpénztári rendszerét. Kontinensünkön egyébként egyre több állam foglalkozik a kizárólag állami alapból finanszírozható nyugdíjrendszer átalakításával. 2010 óta a nyugdíjak minden esztendőben legalább a pénzromlás mértékével és év közben is visszamenőleges hatállyal megemelésre kerültek. Ezt az ellenzéki pártok is tudják bizonyítani és tapasztalták. Legutóbb 2013. január 1-jével 5,2 százalékos nyugdíjemelésre került sor - ezt oly sokszor elmondtuk már -, amely több mint a duplája az idei esztendő első háromnegyed évében bekövetkezett pénzromlásnak. Tehát a kormány nemcsak megőrzi a nyugdíjak vásárlóértékét, hanem meg is emeli azt, legalábbis ez a törekvése.

A 2014-es büdzsében pontosan nevesítésre kerül a 2014. január 1-jétől esedékes nyugdíjemelés mértéke. A törvényjavaslatban a nyugdíjemelésnél irányadó mértéket határozta meg a kormány. A reálérték-megőrzés érdekében a 2014-ben tervezett fogyasztói árszínvonal 2,4 százalékos növekedésével azonos mértékű nyugdíjemelést biztosít. A nyugdíjak emelésének és kifizetésének fedezetét a foglalkoztatottság növekedése, a bruttó keresettömeg 4,8 százalékos növekedésének hatása, a szociális hozzájárulási adó nyugdíj-biztosítási alapot megillető része, 2014-ben a járulékalap 26 százaléka és a változatlan mértékű 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulék teremti meg. A nyugdíjjárulék kifizetése alá tartozó jövedelem összegének 2014-ben sincs felső határa - ez nagyon fontos dolog -, tehát nincs az úgynevezett járulékplafon, így a megfizetett járulék a teljes járulékalap után fizetendő. Az állam a társadalombiztosítási nyugellátások kifizetését akkor is biztosítja - hangsúlyozom -, ha a Nyugdíj-biztosítási Alap kiadásai meghaladják a bevételeket.

Az állami nyugdíjak kifizetését és a reálérték biztosítását a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény garantálja. Az időskori ellátást biztosító nyugdíjalap 2014. évi költségvetésének kiadásai közül az öregségi nyugdíj-előirányzat a legnagyobb, amely 2405 milliárd forintot tesz ki, tehát az összkiadások 81 százalékát, ami az előző évi eredeti tervet 4,1 százalékkal haladja meg. Ezen belül a törvényjavaslat 2,4 százalékos inflációkövető nyugdíjemelésből fennmaradó része az újonnan nyugdíjba vonulók magasabb nyugdíjának és a nyugdíjasok számának növekedéséből adódik.

Hangsúlyozni szeretném, hogy az öregségi nyugdíj-előirányzat tervezése megalapozott volt. A szolgálatfüggő ellátások 2014. évi előirányzata 161,9 milliárd forint. Ezen a területen a legnagyobb az emelkedés, 21,1 százalék, a 2013. évi törvényi előirányzathoz képest. Ennek indoka, hogy 2013-ban a várható teljesítés közel 30 milliárd forinttal haladja meg az eredeti tervet. A hozzátartozói nyugdíjak 2012-13. évi teljesülése tendenciájában azt mutatja, hogy az eredeti törvényi előirányzatot nem meríti ki, nem haladja meg, ezért 2014-re a tervezett kiadás 380,5 milliárd forint, ami a 2013. évi várható kiadást 1,1 százalékkal meghaladja.

(15.10)

Összességében megállapíthatjuk, hogy a kiadások előirányzatai megalapozott számításokra épülnek. A Nyugdíj-biztosítási Alap 2014. évi tervezett bevétele 2964,6 milliárd forint, ami 2 százalékkal alacsonyabb, mint az idei várható bevételek összege. A csökkenés egyik oka, hogy a 2014. évben már nem lesz költségvetési támogatása a Nyugdíj-biztosítási Alapnak. Másrészt viszont a költségvetési törvényjavaslat előírja, hogy a szociális hozzájárulási adó 3,7 százaléka áttételre kerül az Egészségbiztosítási Alaphoz.

A 2014. évi költségvetési törvény nyugdíjbiztosítás szempontjából is kiegyensúlyozott javaslat, mert minden feltételében biztosítja a kiadások forrásoldalát, megteremtve annak feltételét, hogy 2014-ben is az ellátások vásárlóértéke megmaradjon, és megőrizhesse a nyugdíjasok fogyasztói érdekeit, folyamatosan biztosítsa az ellátások reálértékét. Ezért mondtam, hogy a remény költségvetése, különösen a nyugdíjasság, az idősödés vonatkozásában olyan tervezett program, amelyhez természetesen a megvalósítás fogja a visszajelzést megadni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  194  Következő    Ülésnap adatai