Felszólalás adatai

Az Országgyűlés őszi ülésszakának 33. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Földesi Gyula és Nyakó István jegyző urak lesznek a segítségemre.

Tisztelt Ház! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szekeres Imre képviselő úr, az MSZP részéről: "Jövőre csak rosszabb lesz" címmel.

DR. SZEKERES IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az év vége általában a mérlegkészítés ideje. Úgy gondolom, hogy ideje végiggondolni Magyarország kormányának, az őket támogató országgyűlési képviselőknek, hogy mi mindent tettek azért, hogy ma Magyarországon sajnos rosszabbul élnek az emberek, mint két és fél éve, amikor Orbán Viktor megalakította a kormányát. Ideje bevallani, hogy a jogállam, az állampolgári jogok, vagyis a demokrácia korlátozása mellett önök sajnos érdemben lerontották a magyar gazdaság teljesítményét, jövedelemtermelő képességét. Magyarország gazdasága recesszióba került.

Nézzük a tényeket! Az első tény az, hogy másfél éve csökken a gazdaság. 2014-re sem fogja elérni még a válság előtti szintet sem; annál 6 százalékkal lesz kisebb.

A második tény, hogy a vállalatok beruházásai még az amortizációt sem fedezik, így nemhogy lehetőség lenne a gazdasági növekedésre, hanem hosszú évekre előre ez a lehetőség eltűnik.

A harmadik tény, hogy nincs fogyasztás, mert nincs jövedelem az állampolgároknál.

S végül a negyedik tény, hogy az állami költségvetés egyre alacsonyabb szinten fedezi az alapvető oktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatásokat.

Sok-sok oka van ennek a kedvezőtlen fordulatnak. Az egyik ezek közül az, hogy önök az államadósság megújításának a lehető legdrágább útját választották. Ez egyébként több mint hiba, ez bűnnek számít a gazdaságirányításban.

Önök egyébként azt mondják, hogy minden baj forrása a magas államadósság, ez azonban súlyos tévedés. Az Orbán-kormány sikertelenségének oka ugyanis nem az államadósság mértéke, hanem a saját alkalmatlanságuk, hiszen 2010-ben nagyjából ugyanilyen arányú államadósság mellett is a gazdaság fenntarthatóan növekvő pályán volt. Ráadásul az önök kormányzása alatt több mint 1000 milliárd forinttal nőtt az államadósság nominális összege, és ami még fontosabb, az évi törlesztőrészlet 3,7-ről 4,5 százalékra.

Tisztelt Országgyűlés! Nem a szocialista kormányok miatt vezetnek be önök minden korábbinál nagyobb megszorításokat. Azért kell lemondaniuk a tanároknak a béremelésről, azért kell csökkenteni a szociális kiadásokat, azért kell várni hosszabb ideig egy-egy orvosi műtétre, azért nem járhatnak egyetemre a fiatalok, mert az önök kormánya feleslegesen mindenkivel konfliktusba keveredett, hogy egy szűk réteg számára adóelőnyöket biztosítson. Fordított Robin Hoodként azoknak adtak, akik erre nem szorultak rá, s onnan vettek el, ahol nagy volt és nagy a szükség.

Ennek az árát fizetjük meg most, és sajnos, mint ahogy ma kiderült a költségvetési bizottság ülésén, jövőre ez még csak rosszabb lesz. Rosszabb lesz elsősorban azért, mert a ma önök által beterjesztett költségvetés brutális megszorításokról szól. Közel 1000 milliárd forintot vonnak ki az egészségügyi, az oktatási, a nyugdíj- és szociális ellátásból.

Másodszor: mert jövőre több adót fog fizetni mindenki, mint a kormányváltáskor.

Harmadszor pedig azért, mert romlani fog Magyarország versenyképessége. Emlékeznek még rá? Önök azt mondták, hogy Európa legversenyképesebb adórendszerét hozzák létre. Ehhez képest minden mutatóban romlott Magyarország esélye.

S végül a negyedik: sajnos kiderült ma az is, hogy a recesszió folytatódik. Önök terjesztették be azt, hogy most már szó sincs 1,5 százalékos növekedésről, hanem ez kevesebb mint 1 százalék lesz. Önök terjesztették be, hogy az infláció nem 4,2, hanem ennél jóval magasabb, 5,2 százalék lesz. Önök terjesztették be, hogy a beruházások tovább esnek, több mint 1 százalékkal. (Wittner Mária: Hogy nem szakad le a mennyezet!) Vagyis még kevesebben végeznek majd értékteremtő munkát, a reáljövedelmek csökkennek, és még többen élnek majd a létminimum alatt. Sőt, az is kiderült a mai tervezetből, hogy a munkanélküliség tovább nő, 10,8 százalék lesz.

Mindezeknek persze az a következménye, hogy sajnos jövőre is elkerülik a befektetések, a beruházások Magyarországot, és tovább folytatódik a fiatalok kivándorlása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen a helyzeten változtatni kell, és szerintünk, az MSZP szerint van mód és lehetőség a változtatásra, mert Magyarország többre képes annál, hogy csak egyszerűen továbbevickéljünk a mai úton. Gyűlölködés helyett együttműködésre, bezárkózás helyett nyitottságra, vádaskodás és magyarázatkeresés helyett cselekvésre van szükség az élet minden területén.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: A kormány nevében Szatmáry Kristóf államtitkár úr fog válaszolni.

(12.10)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársam! Talán túl egyszerű lenne az ön által elmondottakra egyszer azt mondani, hogy alapvetően másként látjuk a világot. Talán az is túlságosan közhely lenne, hogy egy régi mondás szerint az optimista és a pesszimista között az a különbség, hogy valaki félig tele vagy félig üresnek látja az adott poharat. Még azt is elfogadnám, ha nem önök mondanák azt, hogy az elmúlt két és fél év túl kevés idő volt, gyorsabban kellett volna az emberek számára érezhetőbbé tenni a változást. De azt gondolom, az ön által elmondottak és a mi álláspontunk között az az alapvető különbség, hogy önök leértékelik az elmúlt két-két és fél évben a magyar emberek által hozott áldozatot azért, hogy ezt az országot kivezessék abból a válságból, amiben benne volt.

Ha a számok tekintetében akarnék válaszolni az ön által elmondottakra, akkor felsorolhatnék és fel is sorolok itt pár olyan dolgot, amiben azért nehéz vitatkozni, mert statisztikai adatok talán - az Eurostat és a magyar KSH által is - mindannyiunk számára mérvadóak, még akkor is persze, ha tudjuk, hogy az egyes emberek a saját életükben nem mindig így érzik.

De ha arra a kérdésre válaszolunk, hogy a reálkeresetek nőttek-e 2010 óta, akkor ha szerény mértékben is, de nőttek; nőttek akkor, amikor Görögországban, Portugáliában - akikkel egy szinten voltunk két éve - 12 és 8 százalékkal csökkentek a reálbérek. Ha azt kérdezzük, hogy a családi adókedvezmények nőttek-e, akkor a válaszunk az, hogy igen, jelentős mértékben, húsz év után először drasztikusan a kettő és három gyermeket nevelő családok terhei jelentősen csökkentek. Ha azt kérdezzük, hogy a nyugdíjak reálértéke megmaradt-e ebben a viharos gazdasági helyzetben - amiben Európa jó néhány országában nem maradt meg -, akkor Magyarországon igenis megmaradt a nyugdíjak reálértéke. Ha azt kérdezzük, hogy a személyi jövedelemadó csökkent-e, akkor igen, csökkent. Ha azt kérdezzük, hogy a kis- és középvállalkozások terhei az elmúlt két évben csökkentek-e, akkor erre az a válasz egyértelműen, hogy csökkentek. Ha a foglalkoztatási szintet nézzük, akkor ugyancsak azt kell mondani, hogy ha szerény mértékben is, de elmozdult az ország onnan, hogy ma már növekednek a munkahelyek, és elsősorban a versenyszférában.

Ha a költségvetési egyensúly oldaláról nézzük az elmúlt két évet, akkor azt kell mondani, hogy nyolc év után, 2004 után először az elmúlt három évben sikerült - az európai normákat betartva - 3 százalék alatti költségvetési hiányt produkálni. Ha az államadósságot nézzük, akkor igen, hosszú idő után először sikerült csökkenteni az államadósságot.

Persze lehet, hogy ez - mint említettem - az egyes emberek szintjén nem mindig így érződik és nem mindig így látszik. Persze ez azért is fontos, hogy kimondjuk: tudjuk azt, hogy van tennivaló. De ha azt kell mérlegre tennünk, hogy a szándék tekintetében - ami azt gondolom, talán fontosabb a számoknál - miket lehet elmondani az elmúlt két évről és miket lehet a jövőről mondani, akkor azt kell mondanom, hogy ellentétbe lehet állítani a rezsiköltségek befagyasztását a nemzeti vagyon elherdálásával; a banki különadót a tizenharmadik havi bér eltörlésével; a végtörlesztés lehetőségének megadását az ország eladósításával; a munkahelyvédelmi akcióterv beindítását vagy a családi adókedvezmények eltörlését. Azt gondolom, ezek olyan példák, amelyeket nemcsak önnek, de minden magyar választópolgárnak is mérlegelnie kell, és ha ezeket mérlegre teszi, akkor azt tudjuk mondani közösen, hogy igenis megérte, és nem volt más út Magyarország számára az elmúlt két-két és fél évben, mint ezen végigmenni, még akkor is, ha nehézségek voltak.

És ha a jövőről beszélünk, akkor hadd mondjam azt kategorikusan, hogy amit ön nem olvas ki a 2013. évi költségvetésből, azt mindenki más kiolvassa, vagyis azt, hogy nem lesz rosszabb: a következő költségvetési évben növekedés előtt állunk, bízunk abban, hogy azokat a számokat esetleg felül is tudjuk múlni, amelyek a költségvetésben vannak, de mindenképpen az az év lehet a 2013. év, amikor az a várva várt növekedés elindul.

Összességében azt tudom mondani, hogy ha a jövőről beszélünk, akkor az a nagy különbség, hogy nehéz helyzetben is az emberek mellé állni, akár különböző szektorok érdekeivel szembemenve a rezsiköltségekben, vagy elrontani mindent, és megfutamodni. Azt gondolom, az emberek tudják a választ.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai