Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VADAI ÁGNES, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Győrffy Balázs, Font Sándor, Jakab István képviselőtársaim benyújtották T/3637. számon az egyes törvényeknek az az agrárgazdaság versenyképességével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatukat. Tehát magáról a konkrét törvényjavaslatról beszélnénk. Való igaz, képviselőtársaim, az én szakterületem nem az agrárium, az én szakterületem a rendvédelem, a honvédelem és a nemzetbiztonság, és egészen biztosan nem tudok olyan szépen megtekinteni, mint az előző miniszter, és biztosan nem értek annyira a Darányi Ignác-tervhez, a lovasközponthoz, Tápiószentmártonhoz vagy éppen 45 millió forinthoz, mint Czerván képviselő úr, aki a Fidesz vezérszónoka volt. Picit talán többet olvashattam hibrid hadviselésről, mint képviselő úr, mégsem vitatnám el az ön jogát, hogy legközelebb, ha a Magyar Honvédségről vitatkozunk éjszaka, akkor jöjjön be. Már csak azért is, mert én azt gondolom, hogy minél többen beszélünk az agrárium kérdéséről, annál többféle szempontot tudunk megvilágítani. Ráadásul talán abban nincsen közöttünk vita, hogy az agrárium nemcsak az agráriumban dolgozók ügye, nemcsak az agráriummal foglalkozó fideszes országgyűlési képviselők ügye, hanem mindannyiunk ügye. Vagy azért, mert onnan jövünk, vagy azért, mert vannak, akik ott élnek, vagy azért, mert mondjuk, olyan almát eszünk, ami vidékről származik. Úgyhogy igaza van, képviselő úr, köszönöm szépen a közös agrárpolitikára vonatkozó nagyon színvonalas előadását, bár az én megjegyzésem nem erre vonatkozott, hanem arra, hogy hogy nagyon jó lenne, ha lenne környezetvédelmi minisztérium, és ebbéli aggodalmamat fejeztem ki, de még egyszer mondom, elismerem, lovasközpontban ön sokkal jobb, és nyilván a tárca államtitkáraként sokkal nagyobb befolyással bírt a Darányi Ignác-tervre, mint jómagam.

Ha a törvényjavaslatot nézzük, amiről már Varga képviselő úr beszélt, hogy ez az agrárgazdaság versenyképességével foglalkozik, akkor azért itt világossá kell tenni, hogy itt annak az agráriumnak a versenyképességéről beszélünk, amelyről 2018 májusában a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal korábbi elnöke, a jelenlegi Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója a következőt mondta, hogy nevezetesen a támogatások tartják életben, ami nélkül ez működésképtelen lenne. Gyuricza Csaba egy eseményen arra utalt, hogy az ágazat kibocsátása évente 2600 milliárd forint, míg az összes támogatás 600 milliárd forint. A szakember egyébként riasztónak nevezte, hogy 1990 óta világszinten 70 százalékkal nőtt a mezőgazdasági kibocsátás, Magyarországon ez 30 százalékkal csökkent.

És mivel én képes vagyok a tanulásra és mások véleményének az elolvasására, a nap.hu portálon található, „Pályázatfüggővé vált a hazai fejlesztéspolitika” címmel megjelent cikkből szeretnék idézni: „A kiindulóponttal  hogy a magyar mezőgazdaságnak létfontosságúak az uniós források  többen is egyetértettek. Szólláth Tibor, a NAK Hajdú-Bihar megyei elnöke szerint az EU-s támogatások adják az agrárium stabilitását, míg egy mezőgazdasági vállalkozás ügyvezető igazgatója egy másik szemszögből nézve ezt úgy fogalmazta meg, hogy a hazai agrárvállalkozások 30 százaléka  köztük például a saját vállalkozása  lenne képes talpon maradni a piacon közösségi és nemzeti támogatás nélkül.”

És ezeket azért idézem, mert ennek a törvényjavaslatnak a címe, és Varga képviselő úr utalt erre, nem más, mint nyilván a magyar agrárgazdaság versenyképességével összefüggő egyes törvények módosítása.

A következő mondatok is elhangzottak az expón: „A hazai fejlesztéspolitika túlságosan pályázatfüggővé vált: olyan irányú fejlesztésekbe fognak a cégek, amelyeket a pályázati kiírások lehetővé tesznek és amikre forrást biztosítanak, holott éppen a hazai és nemzetközi piac diktálta irányt kellene követni és ennek megfelelően támogatási jogcímeket kialakítani.”

Ezeket az idézeteket azért hoztam ide, képviselőtársaim, mert bár valóban nagyon fontos, technikai értelemben kiemelkedő, szakmailag meghaladott fogalmak módosításáról, kivezetéséről, értelmezési és jogalkalmazást segítő pontosításokról meg szakmai fogalmakról szól a rendelkezés; egy kivételével természetesen, a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló módosítások, amit egyértelműen elutasítunk, mert semmilyen módon nem kívánunk részt venni egy politikai alapon szerveződő álönkormányzati szervezetnek bármilyen szintű támogatásában, akik nyilván nem képviselik a gazdák összérdekét, de erről már erről előzetesen vitatkoztunk.

Mi nagyon tudnánk támogatni a törvényjavaslatot és a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarát is, ha ez valóban egy politikailag független, gazdálkodó, támogató szerv lenne, és egy ilyen irányú módosítás lett volna a javaslatban, de alapvetően azt láttuk, hogy tényleg, bár salátatörvény  ugyan nem nagy terjedelmű salátatörvény, de legalább mezőgazdasághoz illik , alapvetően nem olyan kérdésekkel foglakozik a törvényjavaslat, ami a magyar mezőgazdaság versenyképességére irányul, versenyképességének növelésére irányulna. Az meg világosan látszik, a jelenlegi Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója, de akár a NAK-okon belül is világosan látják, hogy az európai uniós pénzek nélkül a magyar mezőgazdaság versenyképessége, egyáltalán a magyar vállalkozások fenntartása szinte lehetetlen lenne.

Mivel szó esett az elmúlt órákban az agráriummal foglalkozó szakemberek fontosságáról, és önök nagyon feddően beszéltek arról, hogy a DK-nak jómagam lennék az agrárpolitikusa  amit én nem vennék magamra, merthogy világossá tettem, hogy nem vagyok agrárpolitikus, csak foglalkozni szeretnék ezzel a témával, mert szerintem fontos a jövő szempontjából , nézzük csak meg, hogy a törvény címe és a benyújtók között milyen viszony van, mert szerintem ez egy fontos kérdés.

(15.00)

Hiszen az, hogy akik benyújtják ezeket a törvényjavaslatokat, hogyan viszonyulnak a versenyképességhez, az agrárium versenyképességéhez, kiemelkedően fontos.

Az egyik benyújtó Jakab István képviselőtársam, akiről tudjuk, hogy a Magosz elnöke. Ő alapvetően azzal vált ismertté, hogy annak idején abban a bizonyos 8 évben  ami már sok-sok évvel ezelőtt volt, tehát több mint 8 évvel ezelőtt volt, de ezt önök is tudják  a földtörvény és a Nemzeti Földalapról szóló törvény tervezett módosítása ellen 14 megyében 24 helyszínen 650 traktorral, több mint 1100 emberrel tiltakozott, és ő volt az, aki Dabason tartott egy gyújtó hangú beszédet annak érdekében, hogy mit követelnek az akkori agrárvezetéstől. Ami nagyon szép, ugye, régi szép idők… (Font Sándor közbeszól.)

Csakhogy, amikor a magyar mezőgazdaság versenyképességéről van szó, akkor egyetlenegy szót nem hallottunk arról, hogy a VP beruházási támogatások elbírálási ideje miért másfél év. Miért nem ez szerepel ebben a törvényjavaslatban? Miért nem azzal foglalkozunk, vagy foglalkoztak a kormánypárti képviselők, ha már benyújtottak egy ilyen törvényjavaslatot, hogy ezt a kérdést szabályozzuk, hogy inkább ezzel tegyük versenyképessé a magyar gazdaságot? Hiszen azt több alkalommal is elismerték nekem írásban és szóban is, hogy bizony a beruházási támogatási értékelési idő akár másfél évet is elérhet. Másfél év, az egy iszonyatos hosszú idő a mezőgazdaságban!

Font Sándor képviselő úr szintén hosszú-hosszú évek óta foglalkozik a mezőgazdaság dolgával a Mezőgazdasági bizottság elnökeként. Sajnos azon a bizottsági ülésen nem tudtam részt venni, de szorgalmasan elolvastam a jegyzőkönyvet, mert azért ez is segít a megértésben, ugyan a hangulatot nem adja vissza, de biztos izgalmas lehetett az a bizottsági ülés is; ott azt olvastam akkor, amikor az agrártámogatási kifizetések helyzetéről tárgyalt a bizottság, hogy egy ilyen kedélyes kis kaszinó alakult ki, beszélgettek. Ugyanezt tapasztaltam a héten a Mezőgazdasági bizottság Kertészeti albizottsága ülésén, ahol szintén elismerték, hogy hát szomorú, de bizony másfél év, amíg elbírálnak egyes támogatásokat a kertészeten belül.

Hölgyeim és Uraim! Én nem értek az agráriumhoz. Önök biztosan jobban ki tudják számolni, hogy másfél év alatt hányszor nő ki a sárgarépa meg a zöldség. Ehhez önök biztosan jobban értenek, mint én, ez tény és való. Tehát nem értek ehhez a témához, csak vásárolni szoktam sárgarépát, és valóban otthon nem termelek sem kis területen, sem nagy területen. Ezért azért mondom, mert ha a magyar agrárgazdaság versenyképességével kapcsolatosan törvényt akarunk módosítani, akkor ezt a kérdést kell fölvetni.

Győrffy képviselő úrnak már jeleztem korábban is, hiszen ő ugyan országgyűlési képviselőként ül itt, de éppen ebben a törvényjavaslatban is egy agrárkamarai módosítás szerepel, tehát nyilvánvalóan elég érdekes és fura helyzet áll elő akkor, amikor az agrárkamarán belül megfogalmaznak valami igényt, akkor hirtelen nagyon gyorsan meg tudnak hozni egy törvényt anélkül, hogy ebben valóban egyeztetés lenne, egymás között leülnek akár a Fidesz-frakcióban, vagy gondolom, a Fidesznek is van agrármunkacsoportja, ott szépen megbeszélik, és eldöntik, hogy ebből csinálnak egy törvényt, majd idehozzák az Országgyűlés elé, államtitkár úrral közösen elbábozzák, hogy ezt a kormány mennyire támogatja. Sokkal egyszerűbb lenne, ha most már valamennyi ilyen törvényt egyszerűen odaadnák az agrárkamarának, aztán majd ők megírogatják, hátha akkor a helyesírási hibákra is jobban figyelnek. Ugyanakkor az agrárkamara akkor, amikor arról kell beszélni, hogy mi a helyzet a magyar gazdákkal, mi a helyzet a magyar agrárgazdaság versenyképességével, akkor, bocsásson meg, de én nem emlékszem, hogy önök szóltak volna a 400 napos határidőknél, nem voltak akkor ott, nem hallottam, hogy az agrár- és az élelmiszer-gazdaság szereplői összérdekének kérdésében megszólaltak volna.

Ezek azért nagyon lényeges dolgok, mert olyan személyek nyújtották be ezt a javaslatot, és nyilván olyan személyek fognak bennünket kioktatni agrárgazdaságról…  várom, mert sejtem, hogy ez következik, és el fogják mondani, hogy nyilván én, vagy azért, mert ellenzéki vagyok, vagy azért, mert nő vagyok, vagy azért, mert nincs akkora tudásom, mint nekik, ehhez a dologhoz én nem értek, én azért azt hiszem, hogy akinek van egy pici józan paraszti esze, és nyilván nem megtekintéssel foglalkozik vagy Tápiószentmártonon lovas oktatási központtal, akkor az pontosan tudja, hogy a 400 napos elbírálási idő nem tartható, az a magyar agráriumnak nemhogy növelné a versenyképességét, hanem folyamatosan csökkenti. Megjegyzem, az agrárkamara kis dolgozatában olvastam tegnap a Kertészeti albizottság ülésén, hogy bizony-bizony a kertészeti ágazatnál az elbírálási időnek is köszönhetően  és sok minden másnak, nyilván  az látszik, hogy a magyar kertészeti ágazat versenyképessége folyamatosan csökken, annak a fenntartása szinte lehetetlen, nemhogy növelni lehessen ezt.

Éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, én azt hiszem, hogy önök lehet, hogy jó szándékúak voltak a törvényjavaslat tartalmát illetően  ezt még csak el sem vitatom , de hogy egészen biztosan óriást tévedtek a törvényjavaslat címével, az tuti. Ezek az apró javaslatok, amelyek  még egyszer mondom  biztos van olyan állampolgár, akinek az életét alapvetően befolyásolják, az agrárkamarai dolgok nyilvánvalóan Győrffy képviselő úr életét alapvetően befolyásolják, de a magyar agrárium versenyképességét nem növelik.

Úgyhogy én azt javasolom, hogy vagy adjanak ennek a törvényjavaslatnak új címet, vagy vonják vissza az egész törvényjavaslatot, és üljünk le valóban, kezdjünk el arról beszélgetni, amit Jakab képviselő úr is említett: a digitalizáció, az éghajlati változások, az oktatási változások, ahol a mennyiségi probléma mellett a minőségi kérdésekről kell beszélni. Tegnap bizottsági ülésen elhangzott például az agrár-munkavállalók tekintetében, hogy most már nem pusztán mennyiségi problémával néz szembe a magyar mezőgazdaság, nevezetesen, hogy kevés az ember, hanem minőségi problémával is szembenézünk. Ha ezekről a kérdésekről akarnak beszélgetni az agrárgazdaság versenyképességével kapcsolatosan, a magyar agrárgazdaság versenyképességével kapcsolatosan, szerintem erre van sok fórum, van vitanap, Mezőgazdasági bizottság, bármilyen fórum.

De én azt hiszem, hogy ebben a formában ezt a törvényt, ahogy önök ezt így benyújtották, komolyan venni nem lehet. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)