Készült: 2024.03.28.09:16:52 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

117. ülésnap (2015.11.17.), 14. felszólalás
Felszólaló L. Simon László (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:19


Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

L. SIMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. „Ne feledjük el, hogy az a szent terület, melyet mi hazánknak nevezünk, Közép-Európában, Európa belvárosában fekszik, és ha mi magyarok csak egy kisebb műveltségű állam zsúpfedeles házában akarnánk élni, akkor ilyen ház számára nagyon korán túlságosan drágává válnék Európának ebben a belvárosában a házhely. Lebontanák szegény zsúpfedeles házunkat, és más szerencsésebb nemzetek építenének itt modern palotát. Valójában lét vagy nemlét kérdéséről van itt szó.” (A Jobbik frakciója kivonul az ülésteremből.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! E gondolatokat éppen 140 évvel ezelőtt gróf Klebelsberg Kunó vetette papírra az 1920-as években. Mi, Székesfehérváron és Fejér megyében élők valamennyien büszkék vagyunk arra, hogy ugyan gróf Klebelsberg Kunó Arad vármegyében, Magyarpécskán született 1875. november 13-án, de ezer szállal kötődött Fejér megyéhez. Középiskolai tanulmányait a székesfehérvári ciszterci gimnáziumban folytatta, és munkásságának eredményeképpen számos érték született meg mind Székesfehérváron, mind az egész megyében.

E tiszteletünk jeléül születésének kerek 140. évfordulóján, a múlt héten pénteken Kápolnásnyéken avattuk Tessely Zoltán képviselőtársam jelenlétében mellszobrát, amit a nagyszámú közönségnek Rétvári Bence államtitkár úr adott át. Két nappal később a pusztaszabolcsi római katolikus plébánia vadonatúj, gyönyörű ólomüveg ablakait áldotta meg Spányi Antal megyés püspök atya. A nagyszámú pusztaszabolcsi és távolabbról érkezett közönség nagyon örült annak a csodálatos ólomüveg ablakegyüttesnek, amelyet Szinte Gábor és Domokos László művészeknek köszönhetünk. Ezen ólomüveg ablakok egyikén is megjelenik a megye nagy-nagy kultúrpolitikus személyiségének portréja, Klebelsberg Kunó ábrá­zolása.

De mi is kötődik ehhez a nagyszerű emberhez, akinek kultuszát építenünk kell, és akiről itt a Házban is rendszeresen kell szólnunk, hiszen 40 év szocialista-kommunista diktatúrája ki akarta törölni az ő személyiségét és emlékét a magyar kultúrtörténetből. Többek között az oktatás intézményrendszerére országos programot dolgozott ki. Megreformálta a tanítóképzést, új szakokat hívott életre a felsőoktatásban, több ezer népiskolát létesített az analfa­bé­tizmus felszámolására, vidéki egyetemeket hozott létre. Nevéhez fűződik egyebek között a hazai felsőoktatás áttűnő fejlesztése.

Politikusi életpályája óriási volt. Ugyan hivatalnokként kezdte 1898-ban Bánffy Dezső akkor miniszterelnök meghívására, de hamarosan politikai megbízatást is kapott. 1914-ben Tisza István miniszterelnök kabinetjében a vallás- és közoktatásügyi minisztérium adminisztratív államtitkára lett, ’16-ban Tisza István maga mellé vette a miniszterelnökség politikai államtitkárának. Majd később, 1916-ot követően, amikor országgyűlési képviselő is lett, a Bethlen-kormányban kapott megbízatást. ’21-ben belügyminiszter lett, majd ’22-től vallás- és közoktatásügyi miniszter lett. Az azt követő szűk évtizedben Magyarország kulturális újjászervezését végezte el a trianoni trauma után.

Kidolgozta országunk népiskolai hálózatának kiépítési programját. Az 1926-ban elfogadott törvény rendelkezett az elemi iskolák egy új típusáról, az érdekeltségi népiskola megteremtéséről. Három év alatt 5 ezer tanyasi és kisfalusi tantermet épített Magyarországon. 1922-ben létrehozta a Magyar Országos Gyűjteményegyetemet, amely hosszú évtizedekre, mindmáig hatóan meghatározta a magyar közművelődési és közgyűjteményi rendszer jövőjét. 1923-ban életre hívta a Napkelet című irodalmi folyóiratot, amelynek főszerkesztője Tormay Cécile lett. Pécsett, Szegeden és Debrecenben egyetemi építkezéseket indított, klinikákat hozott létre, kutatóintézeteket alapított.

Kulturális létesítményeinek létrehozását az 1920-as években kezdi, ’28-ra már 1500 népkönyvtárat létesített, 1929-ben megnyílt a római Collegium Hungaricum, és Magyarországon 17 mezőgazdasági népiskolát és sok elemi népiskolát is épített. 1930-ban a Margitszigeten ő avatta föl az általa kezdeményezett és építtetett Nemzeti Sportuszodát.

(9.40)

Ez az óriási életmű még nagyon sok elemmel kiegészíthető lenne. Azt gondolom, egy olyan politikus elődünkről van szó, akire büszkének kell lennünk, akinek a 140. születésnapján arról is kell szólnunk, hogy az ő példáját követve kell a mai nehéz helyzetben is Magyarország kulturális identitását formálnunk. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)




Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai