Készült: 2020.07.13.01:59:34 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

140. ülésnap (2011.11.23.), 8. felszólalás
Felszólaló Cseresnyés Péter (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Oktatási, tudományos bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 4:41


Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CSERESNYÉS PÉTER, az oktatási, tudományos és kutatási bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A oktatási, tudományos és kutatási bizottság 2011. november 21-én tárgyalta a szakképzésről szóló T/4919. számú törvénytervezetet. A bizottságban folytatott vita során a hozzászólók több alkalommal megerősítették, hogy fontos szabályozásról van szó, amelynek a szakképzésben már régóta meglevő nehézségek megoldása a feladata. Kiemelték az egységes követelményrendszer fontosságát, amit hangsúlyoz a törvénytervezet, s ezt a tervezet előnyeként értékelték.

Elhangzott, hogy a törvénytervezet új alapokra helyezi a szakképzést, azonban hangsúlyozták: a meglevő adottságokat nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ilyen meglévő adottság, amelyet számításba kellett venni és kell venni az előkészítő munka során, az országszerte elég vegyes képet mutató és nem egységes eredményességet produkáló tiszkrendszer. Vannak olyan térségi központok, amelyek jól működnek, s vannak, amelyek működéséről komoly kritikát lehet megfogalmazni.

A hozzászólók hangsúlyozták, hogy annak ellenére, hogy nem mindenhol váltak be a tiszkek, fenn kell tartani őket, a létrehozásukat lehetővé tevő pályázatok előírásainak megfelelően. Így tehát a szakképzés koordinációja, irányítása csak ezen intézmények hathatós, minőséget produkáló közreműködésével történhet meg.

Előnye ennek a rendszernek az a tény, hogy a tiszkek segítségével nagyobb rálátással lehet a szakképzést irányítani. Keretén belül mind a tanulói oldalról, mind a piac részéről jelentkező igényeket jól össze lehet hangolni. Így a jó koordinációhoz, a kialakítandó új utat járó szakképzéshez meg kell találni azokat a jól működő tiszkeket, amelyek példáján elindulva a szakemberképzést jobban lehet igazítani a piaci elvárásokhoz.

Bár a hozzászólásokban többször előkerült a duális képzés fogalma, valamint a német modell említése, a törvénytervezetből kiviláglik és el is hangzott, hogy inkább egy speciális magyar modell rajzolódik ki előttünk. A képzési idő tekintetében lehetőségként továbbra is megmaradna a 3 évig képzett szakmák köre, azonban a megfelelő szabályozott keretek között működtetésének fontosságát is hangsúlyozták a hozzászólók. Többen felhívták a figyelmet annak veszélyére, ha a hároméves képzést általánossá akarná tenni valamiféle szándék, ugyanis alapos tudást csak megfelelő mennyiségű ráfordított idővel lehet szerezni, így nagy veszélyeket tartalmazna, hordozna ez magában.

(8.50)

Jól átgondoltan kell tehát meghatározni a 3 és 4 éves oktatást igénylő szakmák körét, nehogy abba a hibába essünk, hogy a gazdaságba kikerülő fiatal nem rendelkezik megfelelő képzettséggel, és ennek az legyen az oka, hogy a rendszer rosszul ítélte meg a szakma oktatására fordítandó időt.

Fontos eleme a törvénytervezetnek az a tény, hogy stratégiai célként fogalmazza meg: a diákok a valódi gazdaság keretei között szerezzék meg szakmai és az ahhoz kapcsolódó általános ismereteiket. Hangsúlyozták a hozzászólók, hogy az átmenet viszont nem történhet meg egyik napról a másikra. A képzésnek iskolai tanműhelyekből valóságos gazdasági környezetbe történő átvezetése csak egy hosszabb folyamat eredménye lehet.

A hozzászólók felhívták a figyelmet arra, hogy a vizsgákon szükség lenne a kérdező tanárokra, jegyzőre és egyáltalán nem biztos, hogy szerencsés csak egy külsős tagokból álló bizottságra bízni a vizsgáztatást.

Az iskola mellett a szakképzés másik fontos résztvevője a vállalkozói réteg, azok a gazdasági életben működő vállalkozások, amelyek a leendő szakmunkásokat képezik, vagy képesek azok képzésére. Nagyobb mértékben kell bevonni őket így a képzésbe, a képzési rendszerbe, és megfelelő adatszolgáltatás segítségével adatokat kell szerezni tőlük ahhoz, hogy a jövendőben történő tervezéseket segítő adatbázis jöjjön létre, amely tartalmazza a frissen a munkaerőpiacra lépő szakemberek szakmai útját. Ezzel tulajdonképpen a képzés tervezhetőségét tudjuk segíteni.

A vita végén a bizottság 14 igen, 4 nem szavazattal a törvénytervezetet általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai