Készült: 2020.09.25.06:21:08 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

231. ülésnap (2001.10.16.), 42. felszólalás
Felszólaló Dr. Braun Márton (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 17:31


Felszólalások:  Előző  42  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BRAUN MÁRTON, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Elnök Asszony! Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Az Európai Parlament közel tíz évig tartó előkészítés után fogadta el a villamosenergia-piac megnyitását szabályozó irányelvet. Mi a Magyar Országgyűlésben a 2000. év tavasza óta dolgozunk azon, hogy egy olyan villamosenergia-törvényt alkossunk, amely a legjobban megfelel a hazai sajátosságoknak, s egyidejűleg az Európai Unió elvárásaival is összhangban áll.

Az elmúlt másfél év során lefolytatott szakmai viták, az ismételt szakmai, tudományos, politikai és érdek-képviseleti egyeztetések lehetővé tették, hogy kiérleltebb, árnyaltabban fogalmazott, a villamosenergia-ellátás és az iparág biztonságos működését megalapozó törvényjavaslat kerüljön a tisztelt Ház elé.

Tisztelt Országgyűlés! A villamos energiáról szóló törvényjavaslat céljai és elvei nem változtak. A fogyasztói érdekek érvényre juttatása, a verseny fokozatos bevezetése, az átláthatóbb piaci együttműködés és a környezetvédelem erősítése képezte a 2000-ben benyújtott törvényjavaslat alapját is. A jelen javaslat azonban az ellátás biztonságának erősítése, illetve a fogyasztók védelme érdekében kiegészült néhány fontos elemmel.

Nem vitás, hogy az energetika mindig is szociálisan érzékeny terület volt. A polgári kormány közérdeknek tekinti azt, hogy mindenki részesülhessen villamosenergia-ellátásban. Ennek elismeréseképpen jelenti ki a javaslat, hogy a rászoruló fogyasztók számára speciális feltételek között kell villamosenergia-ellátást biztosítani. Ez a hatályos szabályozáshoz képest újdonságnak számít.

Fontos, hogy törvényi szinten kerülnek rögzítésre a szociális villamosenergia-ellátás alapvető szabályai. Az a természetes személy fogyasztó, aki nem képes megfizetni az alapvető szolgáltatást sem, szociális ellátásban részesülhet. A korábban az úgynevezett szociális tarifa alkalmazása körében előforduló visszaélések elkerülése érdekében a javaslat kimondja, hogy a fogyasztó csak az általa lakott ingatlan fenntartásához kaphat segítséget. Ezzel a javaslat kizárja a körből a rászoruló fogyasztókhoz hasonlóan alacsony fogyasztással rendelkező garázs- és üdülőtulajdonosokat, akik az ilyen típusú ellátásra nyilvánvalóan nem feltétlenül szorulnak rá.

A XXI. század Magyarországán a villamos energiához jutás a mindennapi emberi lét alapfeltétele. Ezért a Fidesz-Magyar Polgári Párt parlamenti frakciója támogatja a szociális villamosenergia-ellátás megjelenését a törvényben.

Megerősítésre kerül az ellátás biztonságának követelménye; éppen a miniszter úr említette a negatív tapasztalatokkal járó kaliforniai példát. A verseny nem cél, hanem a fogyasztók jövőbeli hatékony és biztonságos ellátásának egyik eszköze. A néhány országban bekövetkezett kedvezőtlen tapasztalatok azonban megmutatták, hogy ebben a speciális alapellátást nyújtó iparágban szükség lehet a piaci mechanizmusok korrekciójára. Ez a törvényjavaslat több szinten szabályozza az ellátás biztonságának megőrzését.

A műszaki jellegű zavarhelyzetek mellett foglalkozik az árak figyelemmel kísérésével és kordában tartásával, valamint a szükséges termelői és hálózati kapacitások megteremtésével. Az állam megfelelő eszközöket és felhatalmazást kap arra, hogy szükség esetén a fogyasztók érdekében közbelépjen és megelőzze, illetve felszámolja az esetleges zavarokat.

A biztonság mellett a villamosenergia-ellátás másik fontos követelménye a minőség. A szolgáltatás színvonalának javítása érdekében a Magyar Energia Hivatal valamennyi villamosenergia-ipari vállalkozás esetében megállapítja a minimális minőségi követelményeket, amelyek kikényszerítésére a hivatal megfelelő eszközöket kap.

A Fidesz vezette kormány mindig fontos célként jelölte meg a környezetvédelmi követelményeket. Ezzel összhangban a Széchenyi-terv keretében 2010-ig szóló energiatakarékossági program került elfogadásra, amely a tavalyi évben megközelítőleg 1 milliárd forint értékben támogatta az energiahatékonyság növelését eredményező lakossági, önkormányzati és egyéb beruházásokat.

A környezetkímélő energiaforrások felhasználásának támogatása szintén fontos szempont. A megújuló és hulladékból nyert energiaforrások köztudottan drágábbak, mint a hagyományosak, azonban az ily módon történő villamosenergia-termelés elősegítése mindannyiunk közös érdeke. Magyarországon a megújuló és hulladékból nyert energiaforrások aránya az össz-energiafelhasználásban 3-3,5 százalékra tehető. Az energiapolitikai célok között ennek közel duplázása szerepel, a közeljövőben 6 százalék fölé szeretnénk emelni ennek az energiaforrásnak az arányát. Ezek nemcsak üres szavak, hiszen éppen ebben az évben került átadásra a jelentős kormányzati támogatást élvező kulcsi szélerőmű is.

A törvényjavaslat a környezetvédelmi célkitűzés végrehajtását segíti elő azzal, hogy közvetlen támogatás nyújtását teszi kötelezővé a megújuló vagy hulladékból nyert energiát felhasználó erőművek létesítéséhez és működéséhez, továbbá kötelezővé teszi az itt termelt villamos energia átvételét.

A törvényjavaslat - a preambulumban is jelzett módon - a fogyasztók védelmét és biztonságos villamosenergia-ellátását tekinti a legfontosabbnak. A fogyasztóvédelemről külön törvény és más, alsóbb szintű jogszabályok rendelkeznek részletesen. Ennek ellenére a javaslat fontosnak tartotta kiemelni a Magyar Energia Hivatalnak mint a villamosenergia-ipari fogyasztók védelmét ellátó társaságnak az ezzel kapcsolatos feladatait. Ezen felül a javaslat a fogyasztói érdekképviseleteket és a fogyasztóvédelmi szervezeteket is kedvező helyzetbe kívánja hozni az információáramlás útvonalának meghatározásával és az egyeztetési lehetőségek biztosításával. A törvényjavaslat célja, hogy biztosítsa a fogyasztók ellátásáért folyó tisztességes versenyt.

 

 

(10.20)

 

A piacnyitást végrehajtó országok tapasztalata igazolta azt, hogy több, egymástól független vállalat piaci jelenléte szükséges a hatékony verseny megteremtéséhez. A privatizációt követően megkezdődött Magyarországon a vállalatok és az egy érdekeltségi körbe tartozók koncentrációja, illetve a befektetői csoportok tevékenységének kiszélesítése. A törvény az eddig megszerzett tulajdon tiszteletben tartásával ennek a folyamatnak vet gátat a maximális lehetséges piaci részesedések megállapításával.

Tisztelt Ház! A kisfogyasztók érdekeinek védelmére a jövőben is szükség van. Ezért a közüzemi ellátásban alkalmazott árakat továbbra is a gazdasági miniszter állapítja meg. A javaslat a biztonságos villamosenergia-ellátás szem előtt tartásával a korábbinál kedvezőbb feltételeket állapít meg a közüzemi fogyasztók számára is. Fő szabályként lehetővé teszi, hogy a szolgáltatási feltételekben a közüzemi szolgáltató és a közüzemi fogyasztó egymással megállapodjon. Megállapodás hiányában az árhatóság által megállapított hatósági díjjal, a jogszabályban részletesen meghatározott általános szerződési feltételekkel köteles a közüzemi szolgáltató a szerződést megkötni. A törvényjavaslat ezzel lehetőséget biztosít arra, hogy a közüzemi fogyasztó igénye szerinti szerződést kössön, ugyanakkor fogyasztóvédelmi okokból fenntartja azt a lehetőséget, hogy valamennyi fogyasztó legalább az általános szerződési feltételnek megfelelő villamosenergia-ellátásban részesüljön. Ezzel összhangban a törvény akkor is kötelezi a közüzemi szolgáltatót a közüzemi szolgáltatási szerződés megkötésére általános szerződési feltételek mellett, ha az egyedi szerződés tekintetében a fogyasztóval nem jött létre megállapodás.

 

(Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

 

A jelenlegi javaslat a Magyar Energia Hivatal jogállását a 2000-ben benyújtott változathoz képest jelentősen megerősíti. A nemzetközi elvárások és tapasztalatok, valamint az Országgyűlés 24/2000. számú határozatában megfogalmazott követelmények figyelembevételével megteremtődnek a hivatal független működésének garanciái. A hivatal feladatkörének meghatározása, önálló gazdálkodása, vezetőjének jogállása, köztisztviselőinek szakmai függetlensége biztosítják a hivatal tényleges független működését. A hivatal feladata, hogy a fogyasztók védelme mellett az iparág és a szolgáltatás színvonalának felügyeletén keresztül biztosítsa a hatékony verseny kialakulását és működését.

A villamosenergia-piac a tervek szerint 2003. január 1-jétől nyílik meg. Első lépésben a legnagyobb fogyasztók kerülnek ebbe körbe. Fontos változás szintén a 2000. évi javaslathoz képest, hogy megteremtődik annak a lehetősége, hogy a több telephellyel rendelkező fogyasztók is erre a versenypiacra léphessenek. Ez azt jelenti, hogy a több intézményt, iskolát, kórházat, egyéb intézményeket működtető önkormányzatok, a MÁV-hoz hasonlóan több telephellyel rendelkező vállalatok is képesek lesznek arra, hogy feljogosított fogyasztóként piacra léphessenek.

Tisztelt Ház! A szabályozás előkészítése során a kormány áttekintette a piac megnyitásával járó nemzetgazdasági hatásokat, és a villamosenergia-piac működési modellje hosszú időn keresztül az interneten keresztül is hozzáférhető volt. A modell lényeges elemeit a villamosenergia-törvényjavaslattal egyidejűleg benyújtott energiapolitikai jelentés is tartalmazza. A jelentés megállapítja, hogy az Országgyűlés által 1993-ban elfogadott elvek ma is érvényesek, számba veszi a lehetséges piacnyitási forgatókönyveket, valamint az energiaigény és kapacitások jövőbeni alakulását. A jelentés alapján megállapítható, hogy a megfelelő kapacitások a jövőben is rendelkezésre állnak, energiahiánytól nem kell tartanunk.

Felhívom tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra, hogy ez a dokumentum tartalmazza a villamosenergia-piac pénzügyi modelljét is. Többek között meghatározza az átállási költségek fogalmát, átállási költségnek lehet tekinteni azokat a veszteségeket, amelyek az MVM Rt.-nél a hosszú távú szerződések újratárgyalásából következnek. A jelentés elmondja, hogy a kormány 2003-as piacnyitási szándékát figyelembe véve, az átállási költségek legvalószínűbb nagyságrendje összesen 48 milliárd forint. Ez a költség 2003-2010 között jelenik majd meg, és ez az érték messze alatta marad a villamosenergia-szektor éves forgalmának. Az import mértékét, valamint az átállási költségek nagyságát a kormány a villamos energia határon keresztül történő szállításának szabályozásával jelentősen befolyásolhatja.

Tisztelt Ház! A hátralévő percekben szeretnék beszélni az előttünk fekvő törvényjavaslat néhány jellemzőjéről. A törvényjavaslat keret jelleggel határozza meg a villamosenergia-ipar működésének főbb szabályait és a piac résztvevőinek alapvető jogait és kötelezettségeit. A villamosenergia-ipar szabályozása tekintetében nemzetközi hagyomány a keret jellegű törvényi szintű szabályozás. Ez több okkal is magyarázható: részint az ágazatra jellemző nagy számú, technikai jellegű részletszabállyal, másrészt a piac fejlődéséhez való rugalmas alkalmazkodás igénye indokolja, hogy a legfőbb törvény-, jogszabályalkotó szervezet, a Magyar Országgyűlés keretszabályban szabályozza ezt a fontos törvényt. A keret jellegű törvényt számos alsóbb szintű jogszabály egészíti ki, amelyekkel biztosítható a villamosenergia-piac működéséhez való pontos alkalmazkodás.

Az 1994. évi villamosenergia-törvény megoldását követve a jelenlegi törvényjavaslat is több ponton felhatalmazást ad a kormány, illetve az érintett miniszterek részére a részletszabályok megalkotására. Az alsóbb szintű jogszabályok szabályozási tárgyköre is azonos az 1994. évi törvény alapján megalkotott jogszabályokéval, sok esetben a hatályos rendeleteket csak szűk körben kell pontosítani az új törvénnyel való összhang megteremtése érdekében. Természetesen néhány új jogszabály is szükségessé válik, így meg kell alkotni a piacnyitásról és az átállási költségekről szóló rendeletet, továbbá a megújuló energiaforrásokról kell rendeletet alkotni, és a szociálisan rászoruló fogyasztók támogatásáról szóló jogszabályt is meg kell alkotni.

A törvényjavaslat bizottsági vitáján több kérdés merült fel az előző kormány által kötött privatizációs szerződések és a törvényjavaslat összefüggéseiről. Szeretném megerősíteni az ott elhangzottakat, miszerint a javaslat közvetlenül semmilyen módon nem szól bele a korábbi szerződéses megállapodások végrehajtásába. Ez a törvény egyszerűen új játékszabályokat határoz meg, olyan játékszabályokat egyébként, amelyekkel a hazai piacon szereplő befektetők az anyaországukban egyébként is kénytelenek együtt élni. Hangsúlyozni kell, hogy a befektetőkkel kötött privatizációs szerződésekben vállalt kötelezettségek további teljesítését a törvényjavaslat nem gátolja, sőt elősegíti a végrehajtásukat.

Tisztelt Ház! A piacnyitás, a verseny az európai tapasztalatok szerint a kínálati piacot erősítette, ezáltal az árak csökkenéséhez vezetett. Az európai irányelv átvétele tehát nem csupán jogharmonizációs feladat, hanem mint a miniszter úr is mondta, jól felfogott gazdasági érdeke az országnak. Nem szabad természetesen elhallgatni, hogy az árak csökkenése Magyarországon rövid távon nem várható, hiszen az itthoni árak a nyugat-európai árakhoz képest még mindig alacsonyabbak. Az árakat pedig természetesen ugyanazok a költségtényezők határozzák meg kint is, mint nálunk. Ezenfelül az európai uniós országokban a piacnyitás időszakában túlkapacitások voltak, amelyek kihasználásával jelentős árcsökkentést lehetett elérni. A hatékony működésre való ösztönzésen keresztül azonban Magyarországon is érvényesülhetnek a kedvező árhatások, reálisan várható, hogy a verseny az áremelkedési kényszer mérséklése irányába hat.

A mai monopoljogokkal és emellett szigorú ellátási kötelezettségekkel jellemezhető energiaszektort hatékonnyá és eredményessé egy lépcsőzetes folyamattal lehet átformálni. Első lépés a piacorientált gazdaságpolitika elfogadása, ezt követi a jogszabályi keretek megteremtése, a tarifák módosítása és a szerkezetátalakítás. Szükséges a versenyképes nagykereskedelmi piac megteremtése és a versenypiaci szemlélet kialakítása az energetikai vállalatoknál. Ezt követheti az energiaipar privatizációja és végül a versenypiac megvalósítása, a piac megnyitása. Nehéz helyzetben van a kormány, tisztelt Országgyűlés, amikor a végcélt, a piac megnyitását akarja megvalósítani, hiszen Magyarországon az utolsó előtti lépés, a privatizáció gyakorlatilag már lezajlott, azonban az alsó lépcsőfokokat csak most kezdjük kiépíteni.

 

(10.30)

 

Tisztelt Képviselőtársaim! A villamos energiáról szóló törvénnyel az energiaszektor alaptörvényét alkotjuk meg, azt a keretet, amely reményeink szerint hosszú távon megalapozhatja a magyar energiapolitikát. A jelen előterjesztés előkészítése széles körű szakmai és érdek-képviseleti egyeztetéssel történt, melynek során a törvényjavaslat és a hatástanulmányok a minisztérium honlapján keresztül hozzáférhetőek voltak. Az érintett érdek-képviseleti szervezetek és villamosenergia-vállalkozások észrevételeinek alapos mérlegelésével alakult ki a végleges javaslat. Ez a törvényjavaslat alkalmas arra, hogy megalapozza az iparág jövőbeli működését, ezért a Fidesz-frakció elfogadásra javasolja.

Tisztelt Ház! Beszédemet azzal kezdtem, hogy az Európai Parlament közel tízéves előkészítést követően fogadta el a villamosenergia-piac megnyitását célzó irányelvet. Természetes az, hogy az előttünk álló jogharmonizációs feladat az átlagosnál is nagyobb körültekintést, széles körű társadalmi és szakmai egyeztetést kíván. Véleményem szerint a villamos energiáról szóló T/5100. számú törvényjavaslat alkalmas arra, hogy elfogadását követően a biztonságos villamosenergia-ellátás jövőjét hosszú távon megalapozza.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  42  Következő    Ülésnap adatai