Készült: 2020.09.21.02:50:49 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

199. ülésnap (2001.03.30.), 91. felszólalás
Felszólaló Dr. Braun Márton (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:12


Felszólalások:  Előző  91  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Az önök által javasolt első részhez a következő észrevételeket tenném. Az MFB általános jogállásával foglalkozó I. fejezethez Lasztovicza képviselő úrral benyújtott módosító indítványunk arra irányul, hogy kivegye a bank tevékenységei közül a kiegészítő szolgáltatási tevékenységet, így annak fenntartása a törvény szövegében nem indokolt, ugyanis nem végez ilyen tevékenységet a bank. Az általános vitában már beszéltünk erről, és nem vitatta senki.

Az MFB feladataival és tevékenységi körével foglalkozó II. fejezethez 21 módosító indítvány érkezett. Néhány ezek közül kiemelve: Göndör képviselő úr és társai javasolják azt, hogy a bank feladatai közé kerüljön be az, hogy sajátos eszközeivel segítse elő a magyar gazdaság modernizációját. Mivel ez a sajátos eszköz nem definiálható a törvény értelmező rendelkezése hiányában, így annak elvetését javaslom. Hasonló indokok alapján javasoljuk Lasztovicza képviselőtársammal a "modernizáció" és az "élénkítés" kifejezések, valamint hasonlóan Kovács Tibor és társaihoz a "korszerű kihelyezés" kivételét a szövegből.

Az MFB Rt. középtávú stratégiájának elkészítése és az éves üzleti tervek kidolgozása kapcsán értelemszerűen részt vesz az állami erőforrások egy része kihelyezésének megtervezésében, de ezzel nem vonhatja el az államigazgatási szervek felelősségét és hatáskörét, mivel ezeket a tulajdonosi jogokat gyakorolva hagyhatja jóvá, ezért nem javaslom a megtervezés kifejezés kivételét a törvény szövegéből.

Kovács Tibor és társai a javaslat 2. § d) pontjának törlését javasolják, amivel szintén nem értek egyet, hiszen az MFB a hatályos hitelintézeti törvény 212. § d) pontja alapján jelenleg is szerepet vállal az elkülönített állami pénzalapok és célelőirányzatok kezeléséhez kapcsolódó lebonyolítói tevékenységben.

A javaslat az MFB által ellátandó feladatot a hatályos szabályozáshoz képest tovább pontosítja, részletezi. A javaslat szabályozási koncepciója az, hogy az MFB kizárólag a 2. §-ban meghatározott feladatokat láthatja el, de ezeket a feladatokat nem egyedül az MFB végezheti. A feladatmeghatározás tehát nem jelent monopolhelyzetet az MFB számára, ezért nem indokolt a 6. és a 46. módosító javaslat elfogadása.

Boldvai képviselő úr módosítása logikus. Az MFB fiókhálózat hiányában valóban nem alkalmas arra, hogy betétgyűjtést végezzen a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók körében, mégis a követelésérvényesítés vagy a követelésvásárlás kapcsán betét vagy óvadéki betét elhelyezése válhat szükségessé, ami kiterjedhet az előbbi, említett ügyfélkörre is. Emiatt a lehetőség fenntartása a törvényben indokolt.

Már korábban vitát váltott ki a pénzforgalmi számlavezetés mint új tevékenységi kör megjelenése. Arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a következőkre legyenek figyelemmel ezzel kapcsolatban. Egyrészt a javaslat szövege a pénzforgalmi számlavezetés lehetőségét a 2. § b) pontjában megjelölt feladathoz vagy állami fejlesztésekhez, azok kezeléséhez kapcsolódó feladatok körében engedi meg. Másrészt bármely kereskedelmi bank mint finanszírozó jogosan kérheti azt az ügyfelétől, hogy legalább a hitelből megvalósuló tevékenység számlaforgalmát a banknál vezetett számlán bonyolítsa, hiszen leginkább így tudja szemmel követni a hitelcélok megvalósulását. Úgy vélem, hogy ezt a lehetőséget az MFB-nek is meg kell engedni, tehát az ennek megszüntetésére irányuló módosító javaslatok elvetését javaslom.

Boldvai képviselő úr az ajánlás 23. pontjában az alapszabályban meghatározott és a felügyelet által engedélyezett kör megjelölést javasolja a bank befektetési és szolgáltatási tevékenységének meghatározásához. A javaslat 23. § (1) bekezdése szerint az MFB Rt. a törvény hatálybalépését követő 90 napon belül köteles módosítani az alapító okiratát, valamint a szervezeti és működési szabályzatát.

A (2) bekezdés szerint az alapító okirat módosítását a jelenlegi törvényi rendelkezéseknek megfelelően a felügyelet engedélyezi, így a képviselő úr által kezdeményezett módosítás véleményem szerint nem szükséges.

Az ajánlás 24. pontja: a befektetési tevékenységek között a portfóliókezelés elhagyását, illetve korlátozását javasolják képviselőtársaink, arra tekintettel és arra az esetre, ha a vagyon a felszámolási eljárás vagy a jelzálogjog érvényesítése során kerül az MFB-hez. A módosítás szerint ez az ÁPV Rt. feladata.

A portfóliókezelés az értékpapírtörvény szerint befektetési szolgáltatási tevékenység. Az értékpapírtörvény meghatározza, hogy a befektetési vállalkozásokon kívül milyen más szervezet folytathat befektetési szolgáltatási tevékenységet. Ez a meghatározás nem vonatkozik az ÁPV Rt.-re, tehát az ÁPV Rt. nem végezhet ilyen tevékenységet.

A módosító javaslat azért is hibás, mert a portfóliószerződések alapján a befektetési szolgáltató egyedi szerződés alapján az ügyfél tulajdonában álló értékpapírokkal, befektetési eszközökkel végez piaci műveletet. Tehát a módosító javaslat formailag is nehezen értelmezhető.

Az ajánlás 26. pontjában a képviselő úr többek között az árfolyam-garancia eltörlését kezdeményezi. Ezzel a javaslattal szintén nem tudok egyetérteni, hiszen egy külföldi, úgynevezett devizahitel esetében az árfolyam mint kockázati tényező - valljuk be őszintén - fennáll, és a hitelnyújtó bankok általában erre a kockázatra biztosítani szeretnék magukat. Tehát azt hiszem, indokolt, hogy egy olyan hitelhez, amely egyébként is tartalmaz állami garanciát, megadjuk az államilag garantált árfolyamkockázatot is.

Lasztovicza képviselőtársam javaslata, miszerint a bank tőkéjéről történő tulajdonosi döntést meg kell hogy előzze egy beszámoló a kormány számára, teljesen indokolt, ezt támogatom.

 

 

(13.20)

 

Zárójelben meg kell jegyeznem ugyanakkor azt is, hogy feltételezem, hogy a miniszter úr, aki a felügyeletet látja el, ezt külön normaszöveg nélkül is meg fogja tenni.

Ugyanakkor nem tartom indokoltnak, hogy a tőke feletti rendelkezés lehetőségét kivegyük a szövegből. Erre egyébként is lehetősége van a tulajdonosnak, és a dolog a hitelintézeti törvény szerint nem is példa nélküli esemény a bankvilágban. Hogy ez a jogosultság mégis külön megjelenítésre kerül a javaslat normaszövegében, az indokolható a bank speciális feladataival és költségvetési kapcsolataival.

Köszönöm szépen.

 




Felszólalások:  Előző  91  Következő    Ülésnap adatai