Készült: 2019.12.15.06:26:12 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

14. ülésnap (2018.06.28.), 48. felszólalás
Felszólaló Szászfalvi László (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:53


Felszólalások:  Előző  48  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mindenkori költségvetés a mindenkori kormányzat értékeit is megjeleníti, célokat, értékválasztást, világképet, világlátást, társadalomképet. Azt gondolom, hogy így van ez a mostani, a 2019-es költségvetési javaslattal is, amelyről azt mondhatjuk el, hogy a magyarság költségvetése, kiegyensúlyozott és biztonságos növekedést szolgáló költségvetés, amelynek a középpontjában a magyar családok, a biztonság, a növekedés, a munkahelyteremtés és a közösségeink további megerősítése áll. Én két fontos területről szeretnék beszélni, amely a KDNP számára különösen is fontos: hogyan áll a nemzetpolitika és az egyházak támogatása a jövő évi költségvetési javaslatban, amely előttünk fekszik?

Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetpolitikával kapcsolatosan röviden és összefoglalóan azt mondhatjuk el, hogy 2010 után a nemzetpolitikában vagy a nemzetpolitikában is paradigmaváltás történt. Ha a költségvetés oldaláról nézzük a nemzetpolitika támogatását, akkor azt mondhatjuk el, úgy összegezhetünk, hogy az elmúlt nyolc esztendő alatt a nemzetpolitikára szánt költségvetési támogatás megtízszereződött. Azt gondolom, hogy ez magába foglalja a nemzeti kormány elkötelezettségét, a nemzeti kormány hozzáállását az egységes magyar nemzethez és ezen belül természetesen a külhoni magyar nemzeti közösségeinkhez. Az elmúlt nyolc esztendőben és a megtízszereződött költségvetési támogatásban rendkívül sok kulturális program, oktatási program, egyházi program, intézményfejlesztési program, közösségépítési program és civil program valósult meg vagy van éppen megvalósulás alatt.

Szeretnék kiemelni különösképpen is néhány ilyen programot. Elhangzott már az előzőekben a Határtalanul!-program, amely talán mondhatom azt, hogy egy mindannyiunk által támogatott program. A következő esztendei költségvetésben már 5,6 milliárd forintot szánunk majd a Határtalanul!-program megvalósulására, amely azt gondolom, rendkívül fontos annak érdekében, hogy a felnövekvő generációk, az anyaországban élő magyar fiatalok minél intenzívebben és minél több helyre tudjanak eljutni a külhoni magyar közösségekhez.

Szeretném kiemelni még a Kőrösi Csoma Sándor-programot, amely öt évvel ezelőtt indult el. A diaszpóramagyarságot támogató és felkaroló programról van szó.

47 ösztöndíjassal kezdtük el ezt a programot, és tavaly már 21 országban 115 pályázó tudott ebben a programban részt venni azzal a céllal, hogy a külhoni magyarság kulturális, nyelvi identitását erősítse és kiterjessze a magyar nyelvű oktatást, erősítse a diaszpóra és az anyaország magyarsága közti kapcsolatokat.

(13.00)

A harmadik ilyen kiemelt program, amelyről néhány szót szeretnék ejteni, a 2015 tavaszán a Kárpát-medencei szórványmagyarságot segítő program, a Petőfi Sándor-program, amely az egykori Monarchia területére terjed ki, tehát érinti az egykori Monarchia mai érintett országait, Romániát, Ukrajnát, Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát, Szlovákiát, Csehországot, Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Dél-Lengyelországot. Ezekben az országokban magyar szervezetek, egyházak, oktatási intézmények határozták meg azokat a területeket, ahol a legnagyobb hasznukra lehetnek ezek az ösztöndíjasaink, alapvetően természetesen azzal a céllal, hogy megerősítsük a szórványterületeken fogyásban lévő magyarság identitását, és segítsük a már meglévő kinti magyar közösségeinket.

Szeretném megemlíteni még azt is, hogy az elmúlt esztendők során nem pusztán oktatási, kulturális, közösségfejlesztési vagy egyházi programok területén, hanem a régóta óhajtott gazdaságfejlesztési programok is meg tudtak indulni. Ez több mint egy 50 milliárd forintos gazdaságfejlesztési program, amely részben a Vajdaságban, részben Kárpátalján és a Székelyföldön indult el. Azt gondoljuk, az elkövetkezendő esztendőkben ez tovább bővülhet és tovább tud erősödni és kiteljesedni.

Megemlíteném még azt is, hogy a nemzetpolitika területén újraindítottuk a MÁÉRT-ot, a Magyar Állandó Értekezletet, létrehoztuk a Diaszpóra Tanácsot, megerősítettük, kiterjesztettük a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, és mindezt úgy tettük, ahogyan említettem már, hogy megtízszereztük a költségvetési forrásokat.

A következő évi költségvetési javaslatban szeretnék még néhány szót szánni a Bethlen Gábor Alap működésére és annak a forrásaira. Összegzésképpen azt mondhatjuk el, hogy a következő esztendőben mintegy 1,9 milliárd forinttal fog növekedni az a költségvetési előirányzat, amelyből a BGA, a Bethlen Gábor Alap tud működni. A növekményt a határon túli stratégiai egyetemi oktatásra fordított plusz 1 milliárd forint, illetve a kárpátaljai természetes személyek támogatására fordított növekmény teszi ki.

Szeretnék néhány részletet is ismertetni. Az oktatási-nevelési támogatásokra 5,8 milliárd forint a tervezett kiadás, a kárpátaljai természetes személyek támogatására 1 milliárd 392 millió forint, a nyílt pályázatokra tervezett keretösszeg 1 milliárd 565 millió forint, a nemzeti jelentőségű intézmények támogatására tervezett összeg  a részletek ismertetése nélkül  900 milliárd 550 millió forint, és egyéb támogatásokra összesen 8 milliárd 366 millió forinttal fog rendelkezni és gazdálkodni a Bethlen Gábor Alap.

Ez magában foglalja a kulturális, oktatási, szociális, ifjúságsegítő és egyházi intézmények támogatását, nemzetpolitikai közösségmegerősítő és regionális érdekvédelmi szempontból. E keret terhére meghívásos pályázatok, valamint egyedi kérelmek alapján történik a támogatások megítélése. Továbbra is kiemelt, támogatandó cél a magyar nyelvű oktatási programok támogatása, különösen a szórványkollégiumok területén, a kulturális programok és rendezvények támogatása, valamint a határon túli regionális hatáskörű magyar nyelvű média támogatása.

Ezzel a következő esztendőben tehát a Bethlen Gábor Alap összesen 28 milliárd forinttal tud gazdálkodni, amely a nemzetpolitikai célok megvalósítását fogja szolgálni.

A másik terület, amelyről röviden szólni kívánok, az egyházak támogatása. Mindannyian jól tudjuk azt, hogy az Alaptörvényben megfogalmazottak szerint az egyházak nemzetmegtartó, nemzetfenntartó erőt jelentettek az elmúlt évszázadok során és jelentenek ma is a magyar nemzet életében. Az egyházak hosszú évszázadok óta a magyar embereket, a magyar családokat, a magyar közösségeket, a magyar társadalmat szolgálták és szolgálják ma is. Oktatási, szociális, kulturális, egészségügyi területen olyan közszolgálatot végeznek, amely, azt gondolom, nélkülözhetetlen a magyar társadalom számára, nélkülözhetetlen a magyar nemzet megmaradása és a magyar nemzet jövendője számára.

Ezen túlmenően az egyházak, különösen a határon túli területeket szeretném említeni, a külhoni magyar közösségeket, ahol a kulturális örökségvédelem területén is óriási szolgálatot, feladatot látnak el. Szeretném természetesen aláhúzni azt, hogy a külhoni magyar közösségekben, különösen a diaszpórában, a szórványterületeken a szó legszorosabb értelmében az egyházak, az egyházaink nemzetmegtartó erőként vannak jelen. Ezért tartjuk rendkívül fontosnak az egyházak, egyházi közösségek és egyházi intézmények támogatását továbbra is.

Szeretném jelezni, hogy 2010 óta  az elmúlt 8 esztendőben  jelentős mértékben növekedett az egyházak támogatása, hiszen 2010-ben összesen 23,5 milliárd forintos támogatásban részesültek az egyházaink. Ebben az esztendőben ez 59,9 milliárd forintra emelkedett, és az előttünk fekvő költségvetésitörvény-javaslatban, a jövő évi költségvetési javaslatban 71,3 milliárd forintra fog növekedni ez a támogatás, amely természetesen magában foglalja az egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatását, a hittanoktatás támogatását, az egyházi alapintézmény-működési támogatást, az úgynevezett járadékfinanszírozást, az ötezer lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékát, a külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek támogatását, az egyházi épített örökség védelmét és egyéb beruházások támogatását.

És amiben különösen növekszik a következő évben a költségvetési forrás, az egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatása, valamint ezen túlmenően a határon túli egyházi intézmények fejlesztésének a támogatása, az egyházi hitéleti támogatás kiegészítése, egyházi személyek eszközellátásának a támogatása és ezen túlmenően sok kiemelt célú egyházi, kulturális örökségvédelmi programnak, projektnek vagy a megkezdése, vagy pedig a folyamatban lévő beruházások támogatása.

Mindezek alapján, tisztelt képviselőtársaim, a Kereszténydemokrata Néppárt támogatja a 2019. évi költségvetésitörvény-javaslat elfogadását, és ezt kérjük a többi képviselőtársunktól is, hogy támogassák ennek a költségvetési javaslatnak az elfogadását. Nagyon szépen köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  48  Következő    Ülésnap adatai