Készült: 2020.06.07.06:02:46 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
276 2 2013.05.13. 4:27  1-4

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Május 9-én ünnepeltük az Európa-napot. Mindnyájan tudjuk, hogy Robert Schuman 1950. május 9-én adta azt a nyilatkozatot, amely végső soron az Európai Unió alapját képezi. Ebben egyetlen gondolat volt: az Európai Szén- és Acélközösség létrehozásának szükségessége, amit azért élt át ez a kiváló politikus, mert elzász-lotaringiai lévén naponta tapasztalta Franciaország és Németország ütközőzónájának a sajátosságait, és a hosszú távú béke biztosítékaként gondolta el az Európai Szén- és Acélközösséget. De nemcsak a konkrét mondanivaló jelent meg ebben a megnyilatkozásban, hanem mögötte volt egy gondolat, ami nem más, mint az egységes Európa víziója. Ez is Schuman személyiségéből fakadt, hiszen ő mélyen hívő emberként a keresztény emberkép képviselője volt.

Mi köze a kettőnek egymáshoz? Az ember képessége, hogy túllépjen önmagán, és a másik szempontját figyelembe vegye: ez nemcsak lehetőség, hanem kötelezettség is számára, és ezt Schuman komolyan vette, de ha az ember képes erre, akkor bizonyára a nemzetek is képesek, vagyis egyszerre lehet megélni a schumani gondolat szerint a nemzeti és az európai identitást. Ennek a kettőnek egyensúlyban kell lennie. Ő a hagyományos európai értékeket képviselte, amiben megjelenik a mai megfogalmazás szerint az európai alapérték mint a személy méltósága, a szabadság, a demokrácia és a többi.

A Schuman által képviselt európai gondolatot mi is valljuk. Nyugodtan kimondhatom, hogy a frakciószövetség minden tagja képviseli ezt, és hozzátehetjük nyugodtan azt is, hogy szeretjük ezt az Európát. Mégis miért van az, hogy Európa mai vezetőinek egy része és a brüsszeli bürokraták mintha eltávolodtak volna ettől a schumani gondolattól? Vegyünk egy példát, hogy hogyan értelmezzük mi és ők Európa alapértékeit, mondjuk, a szabadságot. Mi azt gondoljuk, hogy szabadon választjuk az élet feltétlen tiszteletét, nem pedig olyan törekvéseket támogatunk, mint az eutanázia. Mi a szabad személyiség helyett nem a függőséget, például a drogliberalizációt választjuk; az egészséges társadalom alapkövének a családot tartjuk, és nem különböző alternatív együttéléseket. Tehát lényeges különbség van a két szemlélet között, és talán abból adódik a Magyarország elleni támadások jelentős része, hogy ez a fajta különbség jelenik meg egyes európai vezetők és a Magyarországon immár három éve gyakorolt út között.

Kétségtelen, hogy egy dekadens világnézetből extrém magatartás következik, és az is tény, hogy azok, akik ezt megélik, a másság tiszteletét hirdetik, de mégis nehezen viselik el a tőlük különbözőket. Ez az igazi oka a Magyarországot ért támadásoknak is; persze a gazdasági és a politikai okot sem felejtjük el.

Még egyszer szeretném kimondani és világossá tenni, hogy mi Európa pártján vagyunk, az európai hagyományok és alapértékek schumani értelmezése mellett.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban. - Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
282 2 2013.05.27. 5:03  1-4

DR. HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tegnap, május utolsó vasárnapján ünnepeltük a gyermekeket, és ugyancsak tegnap tartottuk a magyar hősök emléknapját.

A gyermek számunkra, minden család és az egész nemzet számára is féltett kincs. Bárcsak több gyermek születne Magyarországon és bárcsak minden szülő felelősen nevelné a gyermekét! Még nagyon sokat kell tennünk annak érdekében, hogy gyermekszerető társadalommá váljunk, nemcsak az ünnepnapokon, hanem minden hétköznapon is.

A magyar hősök emlékünnepének hosszú története van. Ha megengedik, idézném azt az 1917-es VIII. törvénycikket, amely először hívta fel erre a figyelmet. "Őrizze meg a késő utókor hálás kegyelettel azok áldott emlékezetét, akik életükkel adóztak a veszélyben forgó haza védelmében. Minden község anyagi erejének megfelelő méltó emlékként örökítse meg mindazoknak a nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel."

Már az első világháború évében született ez a törvénycikk, de később a trianoni sokkból felébredve a nemzet az 1924-es XIV. törvényben a május utolsó vasárnapját jelölte meg, akkor még nemzeti ünnepként.

Természetesen a kommunizmus éveiben szó sem lehetett ünneplésről, de 2001-ben a magyar törvényhozás megerősítette ezt, és újból kijelölte május utolsó vasárnapját a magyar hősök emléknapjának.

Gondoljunk arra, hogy a családban akkor nagy a kohéziós erő, ha a családtagok egymás felé tudnak fordulni. De nemcsak az élő családtagok, hanem az eltávozott nemzedék tagjai felé is, az ő emléküket is őrizve, a tetteiket megemlítve valóban egy családi emlékezetet, hagyományt tudnak építeni, és ez erősíti a közösséget. Valami hasonló a helyzet a nemzettel is.

Amikor tegnap egy helyi rendezvényen vettem részt magam is, úgy éreztem, hogy két hívószó van, amit meg kell említeni. Az egyik a hazaszeretet, a másik a bátorság. A hazaszeretet, ami mindenki előtt nyilvánvaló, hiszen a szülőföld szeretetét jelenti, és azok szeretetét, akik ott élnek, a honfitársainkét. A nemzet egészéhez való tartozást jelenti.

A bátorság egy kicsit bonyolultabb dolog, nem mindenkinek adódik lehetősége, hogy életét áldozza a harcban a hazáért, de az igazság kimondása megint csak bátorságot jelent. Gondoljanak arra, hogy senki nem mentett fel minket az igazság kimondásának kötelezettsége alól. Vannak olyan korok, mint a mai is, amikor úgy tűnik, a dolgok kimozdultak a helyükről, és a normális emberi életnek, a normális magatartásnak a megnevezése, kimondása már sokszor önmagában is bátorság. Ha megnézzük azokat a küzdelmeket, amelyek az Unió és Magyarország között vannak, ott is az igazság kimondása miatt keletkezik sokszor kritika.

Kapcsolódik itt most egymáshoz a két ünnep, aminek látszólag első pillanatra nincs köze egymáshoz. De ha belegondolunk, hogy a fiataljainkat, a gyerekeinket arra kell nevelni, hogy a hazaszeretet ismét megjelenjen az ő tudatukban és ezen keresztül az egész nemzet tudatában, és a bátorság mint egy komoly erény szintén az ő nevelésüknek része legyen, akkor, azt hiszem, nem nehéz ezt a két ünnepet kapcsolni egymáshoz. A hazaszeretetnek, a hősökre való emlékezésnek az ünnepét és a gyermekeink, a féltett gyermekeink nevelésének gondolatát.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
285 10 2013.06.03. 5:03  9-12

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hétvégén az ország sok településén megrendezték a trianoni békediktátum 93. évfordulójára való emlékezést, illetve egyúttal megünnepelték a nemzeti összetartozás napját is. Az a kérdés, hogy hogyan változott az emlékezés tartalma és szellemisége a 2010-ben elfogadott törvény után. Ez a törvény - ha egy mondatban akarom összefoglalni - enyhíteni tudta a trianoni elcsatolás fájdalmát és a 2004. december 5-ei kitaszítás bűnét.

Milyen is volt az az ország a háború előtt? - hiszen a háború rombolását nem lehet figyelembe venni ebből a szempontból. Tehát milyen is volt 1914-ben? Egy működő, sikeres ország ezeréves történelmi hagyományokkal, kiforrott közjogi renddel, működő közigazgatással, erős gazdasággal és társadalmi békével. A győztesek jogait persze - amióta a világ világ - csak saját maguk korlátozhatják, Trianonban nem volt önuralom. A tényeket ismerjük.

Számunkra most fontos az, hogy közvetlenül utána és napjainkban is mi történik. A talpra állás korát érdemes egy pillanatra szemügyre venni: 10-15 év múlva ez az ország talpra állt, köszönhető néhány nagy formátumú államférfinak, a nemzeti tudat megerősödésének és az összefogásnak. A helyzetet ugyan nem vették ők tudomásul, de kezelni voltak képesek. Sikeres országgá vált a megcsonkított Magyarország, mert élt a nemzeti összetartozás gondolata, ami összefogást eredményezett.

A második világháború után is jött egy olyan korszak, amikor képes volt az ország talpra állni, és ezt is a magyar nemzetnek, a magyar embereknek köszönhetjük még akkor is, ha a kommunisták kisajátították ezt maguknak. Aztán jött a sok évtizedes hallgatás az internacionalizmus nevében, és '90-ben újból kitört a döbbenet, az elkeseredés, a düh az emberekből, és ezt fokozta a szégyen, amit minden anyaországbeli ember érzett 2004. december 5. miatt, amikor Magyarország miniszterelnöke megtagadta a nemzeti összetartozást. 2010-ben megszületett a törvény, ezzel kezet nyújtottunk a határon túli magyaroknak. Ma ez a lelkület határozza meg a trianoni megemlékezéseket.

De gondolnunk kell arra is, hogy a határon belül is sikeres országot kell építenünk, ahogy az előttünk járt nemzedék is megtette azt a '30-as években. Az átjárható határok fölött is öntudatos nemzetet kell építenünk, és aki ezt teszi, az gyógyítja igazán a trianoni sebeket. És még valamit engedjenek meg: úgy gondolom, ha valaki nem teszi meg a maga feladatát itthon és átnyúlva a határokon túl, az nem hitelesen búsong és dühöng ilyenkor a visszaemlékezés pillanatában.

(13.30)

Ne búsongjon a magyarok fogyásán az, aki vállalhatott volna gyermeket, de nem tette meg. Ne búsongjon a magyar gazdaság állapotán az, aki vásárolhatna magyar terméket, de nem teszi ezt. És ne búsongjon az a helyzetünkön, aki itthon költhetné el a pénzét, de nem ezt teszi. A magyar nemzeti összetartozás gondolata és az összefogás cselekedetei azok, amiknek tudatában lehet csak hitelesen visszaemlékezni Trianonra. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
287 6 2013.06.10. 2:05  1-10

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előző felszólalásban dicséretet kaptak azok a civilek és hivatásosok, akik a gátakon dolgoztak, de a képviselő úr kampánymondata mellett elfeledkezett arról, hogy ezt a munkát szervezni és vezetni is kellett, ezért ugyanez az elismerés illeti azoknak a vezetőknek a munkáját, akik képesek voltak egy olyan logisztikai hátteret teremteni, ami elsősorban a katasztrófavédelem feladata volt, és képesek voltak azt az összehangolást megvalósítani, amiben a miniszterelnök úr személyesen vezette a munkát. Ez inkább dicséretet, mint kritikát érdemel.

Ki kell mondanunk azt, hogy a veszélyhelyzet szereplői eddig jól vizsgáztak, jól vizsgáztak a vezetők, a hivatásosok és természetesen az önkéntesek is. Egy soha nem látott ár következett be és egy soha nem látott szervezettség az ellene való védekezésben.

Mint egyéni képviselő is ma délelőtt a terepen voltam, és Nagymaros, Kismaros községben láttam azt a munkát, amit az előkészítés szervezettsége után a végrehajtás és a gátak védelme jelent. És ebben a munkában már csak a hivatásosok vesznek részt, kellő szigorral persze, elhárítva minden kíváncsiskodót - nagy munkába került a képviselőnek is, hogy a közelébe férkőzhetett. De jelenthetem azt, hogy a Dunakanyar bal partján minden rendben van, és jól folyik a védekezés.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
287 18 2013.06.10. 4:36  17-20

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy mielőtt még a civilek részvételéről a védelemben szólnék néhány szót, pár általános érvényű, illetve a hivatásosakra vonatkozó megjegyzést is tegyek. A legnagyobb tanulsága ennek a védelemnek a nemzeti egység létrejötte. A második a szervezettség, amihez társult a fegyelmezettség, és nyugodtan kimondhatjuk, egyfajta nyugodt, sőt időnként derűs hangulat is a védekezés és annak előkészítése során.

Engedjék meg, hogy egy kicsit szubjektív legyen olyan szempontból, hogy saját tapasztalatomat mondjam most el, ami, úgy gondolom, általános érvényű. A hivatásosok együttműködéséről, ahogy utaltam már rá az előbb is, annyit lehet mondani, hogy a logisztikai háttér tökéletes biztosítása a katasztrófavédelem feladata volt, a vízügyesek jelentették a szakmai tudást és jártasságot, a tűzoltók, rendőrök pedig a gátak védelmét, sőt, ahogy kiderült, nemcsak a gátak, hanem az elhagyott lakóházak hatékony védelmét is. És ha Pest megyéről néhány mondatot mondhatnék, azt kellett látnom, hogy lokalizálták a vízbetöréseket, hogy az éjfélig tartó tetőzés most már 10-12 centiméterrel visszahúzódott. Például Verőcén történt olyan, hogy a jól megépített gátaktól függetlenül szinte a föld alól tört elő a víz egy buzgárban. Ilyen váratlan eseteket is jól ki tudtak védeni, jól tudtak védekezni ellene.

Mi is történt a civilek körében, hiszen ez is egyértelműen tapasztalható volt. Először a helyi lakosok hangulatáról talán annyit mondhatnék, hogy a kilakoltatások kezdetén némi értetlenség volt, de végül is mindenki megértette azt, hogy az életvédelem szempontjából ez fontos, nem lehet helyben latolgatni a házak védelmi képességét a vízzel szemben. Tehát indokolt volt a kilakoltatás. Az önkéntesek között érdemes volt felfigyelni a határon túli magyarokra, a büntetés-végrehajtási intézmények lakóira, és bizony el kell mondani, hogy a pártok képviselői is jelen voltak. Ez egy szép együttműködés volt.

Ha megengedik, most néhány szót arról, ami tulajdonképpen a civil összefogáshoz tartozik. Akkor, amikor a veszélyhelyzet kihirdetésére sor került, egy olyan szervezet létrehozása is megtörtént, amely szervezet a karitatív tanácsból nőtt ki, és a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács nevet viseli. Ennek feladata, hogy összehangolja a karitatív szervezetek munkáját, amely szervezetek segítették a gátakon dolgozókat. Létrejött a nemzeti összefogás vonala, amelyen azok, akik nem tudnak részt venni ebben a védelemben, legalább adományaikkal ezen a vonalon keresztül hozzájárulhattak éppen a civil szervezetek tevékenységéhez. És, mint ahogy hallottuk is a híradásokból, a jelenlegi feladatok mellett majd az újjáépítés során is felhasználják ezeket a tételeket.

Úgy gondolom, hogy az a nagy eredmény, amit eddig elértünk, és reményeim szerint a későbbi védekezésben is elérünk, ami független a tragédiától és annak kivédésétől, az a mellékhatása, az a nemzeti egység, összefogás és együttműködés, ami megvalósult hivatásosok és civilek között.

Mindenkinek köszönet ezért. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(13.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
290 6 2013.06.17. 3:10  1-12

HARRACH PÉTER (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Mindnyájan tudjuk, hogy a középszerű emberek átlagos megoldásai hosszú magyarázatot igényelnek. A rendkívüli emberek kiváló munkáját olyan röviden lehet jellemezni, ahogy a miniszterelnök úr is tette.

Néhány mondatot engedjenek meg, hogy erre reagáljak. Miniszterelnök úr összefogást, szervezettséget, szakértelmet említett mint hármas követelmény, hadd tegyek hozzá még egyet: az elkötelezettséget, ami elsősorban az önkénteseknél jelent meg, lelkiismeretességnek és lelkesültségnek megjelenítése. Valóban, emberéletben és vagyonban nem esett olyan mértékű kár - a vagyonra gondolok -, ami eshetett volna a védekezés nélkül.

(13.20)

Az állam, az önkormányzat, a hatóság és az önkéntes polgárok összefogása hozta meg ezt az eredményt. És ha különböztetni kell a különböző szereplők között, akkor azt kell mondanunk, hogy a katasztrófavédelem a szervezettséget és a háttérszolgálatot kiválóan biztosította, a vízügyesek pedig egyértelműen a szakértelmükkel járultak hozzá ehhez az eredményhez.

Még két szempontot engedjenek meg, hogy megemlítsek. A védekezésről és annak különböző megelőző módjáról is volt szó az előbbi felszólalásban. Én a mobilgátak szerepét említeném, ami Szentendrénél jól vizsgázott, de a Duna bal partján, Nagymaros és Sződliget térségében előrehaladott előkészületi állapotok vannak, illetve félkész állapotban vannak ezek a gátak, és Vácott is nemsokára felépül. Tehát úgy néz ki, hogy a védekezésnek ez a módja sikeres volt.

Én nem szeretnék a gátépítés sajátos kérdéséhez hozzászólni, de azért Passau példája azt mutatja, nem biztos, hogy azok a megoldások jók, amiről az előbb hallottunk képviselőtársam felszólalásában.

Még annyit hozzátennék, hogy az adakozók részben telefonon, részben közvetlenül igen komoly mértékben járultak hozzá a karitatív szervezetek tevékenységéhez, hiszen 600 ezer fölött van az adakozó telefonhívók száma, és az az összeg, ami máris összegyűlt, 350 millió forint. Azt hiszem, hogy nemcsak a gátakon dolgozó polgárok érdemelnek dicséretet, hanem azok is, akiknek ez a lehetőségük volt meg, és ezzel járultak hozzá a közös baj elhárításához.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
292 4 2013.06.21. 5:08  4-6

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Akkor, amikor mi is részvétünket fejezzük ki az elhunyt volt magyar miniszterelnök családjának, folytatva azokat a problémákat, amikkel ma találkozunk, meg kell említenünk néhány európai kérdést.

Elsősorban az utóbbi napok eseményeivel kapcsolatban nyugodtan kijelenthetjük, hogy Reding asszony nem szereti a magyarokat. Ennek több tanúbizonyságát is adta, többek között, amikor a magyar igazságszolgáltatás elfogulatlanságát vonta kétségbe vagy a magyarországi demokrácia hiányosságairól beszélt.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Miért tette ezt? Erre ad választ a Magyar Nemzet leleplező cikke, amely egy titkos rendezvényről, a Bilderberg-konferencián elhangzottakról szól. Ez természetesen nem bizonyítható, de nem jelenti azt, hogy nem történt meg.

Maga a biztos asszony is megszólalt negyvennyolc óra után. Ez persze az embernek eszébe juttat egy eseményt, méghozzá Hruscsov elvtársnak azt a megjegyzését, hogy mától kezdve minden másképpen volt. Nem szeretnék ítéletet mondani és bizonyítani ennek a bizonyíthatóságáról, viszont nagyon jól beleillik az eddig elhangzottakba.

Miről szól ez a cikk? Arról, hogy a biztos asszony a '14-es választások eredményeinek hitelességét kívánja kétségbe vonni; arról szól, hogy vannak magyar partnerei, akik ebben segítségére lesznek, és ezek a magyar partnerek részben civil szervezetek képviselői, akik koholt vádakkal fognak (Zaj. - Az elnök csenget.) előállni, részben pedig Bajnai Gordon, aki arról fog szólni, hogy Magyarországon bizony a félelem légköre uralkodik, és ez a szavazófülkékben is megjelenik. Aki hallgatja Bajnai Gordon vagy szegény Gyurcsány Ferenc beszédeit (Szórványos derültség. - Moraj az MSZP soraiban.), az azt is hallhatja, hogy ez megvalósult, mindketten a magyarországi félelem légköréről szólnak, egyik kissé visszafogottabban, a másik önmagát is meghazudtoló hevességgel. (A Jobbik-frakció képviselői folyamatosan megérkeznek az ülésterembe.)

Vajon beleillik ez mindabba, ami elhangzott a Magyar Nemzet cikke szerint ezen a bizonyos konferencián? Igen, egyértelmű, hiszen az ott elhangzottak megvalósulásáról szól.

Ha ez valóban így történt, akkor ez támadás Európa ellen, Magyarország ellen és a demokrácia ellen. Európa ellen, hiszen mindannyian azt az Európát szeretjük és azt az Európát szeretnénk látni, amit Schuman és társai alapítottak, és amely a kereszténydemokrata elvek alapján épült fel, tehát tiszteletben tartva a másik személyi méltóságát, a demokrácia, a szabadság, a szolidaritás, szubszidiaritás értékeit, s nem pedig egy olyan Európát, amelynek képviselői megcsúfolják ezeket az értékeket. Támadás Magyarország ellen is, hiszen egy szuverén ország választási eredményeinek értelmezése során annak hitelességét vonja kétségbe, méghozzá olyan eszközökkel, amelyek megbocsáthatatlanok. De támadás a demokrácia ellen is, hiszen nem az emberek véleményét fogadja el, hanem ezt felülbírálva valami egészen mást. Éppen ezért, függetlenül attól, hogy bizonyítható-e ez az állítás, ami megjelent a Magyar Nemzetben, annak igazságtartalma és a környezetbe való illesztése egyértelművé teszi, hogy Magyarország ellen megjelennek rosszindulatú kezdeményezések. Ez ellen tiltakozunk - mi egy másik Európában gondolkodunk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
295 11 2013.07.04. 4:23  3-15

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az utóbbi két felszólalás egyike heves védelmet jelentett a szuverén Magyarország elleni európai baloldali támadás mellett, hiszen ők voltak sugalmazói, a hazai baloldal, ennek a nemzetközi támadásnak; a másik egy egyértelműen euroszkeptikus álláspontot képvisel. Talán nem veszik tőlem rossz néven, ha én kereszténydemokrataként egyiket sem tudom elfogadni. Én a mellett az Európa mellett teszem le a voksomat, amelyet kereszténydemokraták alapítottak, Adenauer, Schuman, de Gasperi és a többiek.

Mit mondanak erről az érintettek? Mielőtt még ezt idézném, engedjenek meg egy megállapítást. Úgy látjuk, hogy az európai baloldal letért arról az útról, amit az alapítók hagyományos és tartós értékrendje alapozott meg. És az az út, amire rátértek, a '68-as megmozdulások idejétmúlt, dekadens és kaotikus világát idézi. (Dr. Józsa István: Orbán Viktor.) És ha már a kettő között különbséget kell tenni, talán érdemes Adenauer egy sajátos megjegyzését idehozni, ami az egyetemes értékekről szól és az örökérvényűségről. Azt mondja, hogy a tízparancsolat azért olyan egyértelmű, mert nem konferencián döntöttek róla.

És mit mondanak az alapító atyák a demokráciáról és Európáról? Schuman így szólt: "Európát nem lehet valamely közös szerkezet kialakításával integrálni. Mindenekelőtt a tényleges szolidaritás megteremtésére van szükség." Beszél a kereszténydemokrácia felfogásáról, amely az ember egyenlőségét fajra, színre, osztályra és foglalkoztatásra tekintet nélkül hirdeti, és elismeri a munka méltóságát. És hozzáteszem: a nép döntésének tiszteletben tartását. Még egy mondatot hadd idézzek tőle: "Európa feladata, hogy új utat nyisson meg civilizációnk sokszínűsége elfogadása révén, amely sokszínűségben mindenki tisztelettel fordul a másik felé."

(15.10)

Ez az európai döntés nem a tisztelet megnyilvánulása volt. Az is tény, hogy emögött valóban gazdasági, politikai és ideológiai okok vannak. A gazdasági ok nyilvánvalóan azoknak a cégeknek az érdeksérelmét jelenti, amelyek azután a kormányukon és képviselőiken keresztül támadják Magyarországot. A politikai cél egyértelműen a nép politikai akaratát megtestesítő kétharmad elleni támadást jelenti, és az ideológia, az, amiről az előbb beszéltem, két világ és két út ütközéséről szól.

Végül engedjék meg, hogy a libanoni szerződésből... - a lisszaboni szerződésből (Derültség, zaj az MSZP soraiban.) idézzek. Látom, kedves barátaim, a lényegre figyelnek (Zaj az MSZP soraiban. - Az elnök csenget.), a lényeg pedig így szól... Ez egy színvonal! Az az eljárás, ahogyan a nemzeti parlamentek az Európai Unió tevékenységei vonatkozásában kormányuk felett ellenőrzést gyakorolnak, az egyes tagállamok saját alkotmányos szervezetére és gyakorlatára tartozik, azzal az óhajjal, hogy ösztönözzék a nemzeti parlamentek nagyobb mértékű részvételét az Európai Unió tevékenységében. Erről van szó ma. Egy olyan határozatot fogadunk el, amely megvalósítja, hogy egy nemzeti parlament az Európai Unió tevékenységében részt vegyen. Mindenkit kérek, hogy szavazza meg ezt a határozatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
296 6 2013.07.05. 5:25  5-8

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mozgalmas félévet zártunk, és ha kezünkbe vesszük azt a listát, amit a magyar parlament ez alatt a fél év alatt elfogadott, a döntések listáját, akkor bizony elég komoly mennyiséget látunk. Ennek az áttekintésére nem elég öt perc, ezért engedjék meg, hogy inkább arról tegyek említést és azt próbáljam bizonyítani, hogy egy egységes szemlélet, biztos és hiteles ember- és társadalomkép alapján végeztük a törvényalkotó munkánkat.

Persze, érdemes áttekinteni azt is, hogy milyen politikai környezetben, milyen hatások alatt. Éppen a tegnap esti vitára is utalhatnék, amikor az Európai Parlament törvénysértő döntéséről volt szó, és arról a magyar reakcióról, ami ezt követte. Itt külön érdemes kiemelni annak a pártnak a képviselőit, akik bizony, mondjuk ki, hazaáruló módon megszavazták ezt a döntést.

Tehát milyen is az a politikai környezet, ahol nekünk azokat a döntéseket kell meghozni, amik egy új út építéséhez szükségesek? Ezen a politikai palettán a Fidesz-KDNP-szövetség a többséget képviselve egy olyan eszmerendszer birtokában hozza meg a döntéseit, amelynek az alapjai visszanyúlnak még a rendszerváltás kezdetére is, amikor az MDF, a Kisgazdapárt és a kereszténydemokraták képviselték azt a politikai erőt, amelynek közös kulturális gyökerei vannak, és amely egy olyan szociológiai hátteret biztosít, ami ma is létezik és tulajdonképpen a szövetség legbiztosabb támaszát jelenti. Ez az erő, amely eszmeileg elkötelezett, találkozott a Fidesz profizmusával és karizmatikus vezetőjével, és így alkotja ezt az erős szövetséget.

De itt vannak a szocialisták, akik egy markáns ellenzéki erőt jelenítenek meg, és akik a rendszerváltás elejére visszatekintve sajnos már nem tudhatják a tagjaik között azokat, akikben még volt nemzeti érzés. Irányt váltott ez a párt, amit a tegnapi vita is nagyon jól mutatott. És itt vannak azok az SZDSZ utódját jelentő erők, akiknek szélsőséges megnyilatkozásai a Gyurcsány-féle formációban találhatók, annak durván egyház- és nemzetellenes törekvéseiben, illetve a bizonyos értelemben szerencsés tisztuláson átment LMP-ben. Lehet persze a nemzeti gondolatot a keresztény kontroll nélkül is képviselni, és talán nem veszik rossz néven jobbikos képviselőtársaim, ha ez rájuk vonatkozik.

Milyen eszmei alapon álltunk mi akkor, amikor a döntéseinket meghoztuk? Hosszú lenne azt az ember- és társadalomképet elemezni, amely ezt az alapot jelenti, de egyetlen példán talán lehet érzékeltetni. Az egyik legfontosabb döntésünk a Ptk. elfogadása volt. Hosszú éveken keresztül előkészített és végül nagy vitákon átment döntésről van szó. Itt elsősorban a családkép jelentett sokaknak problémát, többek között az ombudsmannak és az Alkotmánybíróságnak is. Egy olyan pillanatban vagyunk, amikor a melegfelvonulás kapcsán érdemes erről a képről beszélni. Szeretném leszögezni, hogy ezt a problémát mint a magánélet területén hozott szabad döntést tiszteletben tartjuk, de nem kívánunk egy olyan, minket homofóbiával vádoló, valójában heterofób törekvésnek az elismerőjévé lenni, amely egy ideológiai alapon álló kérdést visz az utcára. Mi a családot - és ez jelenik meg az alkotmányban is - egy férfi és nő tartós és kizárólagos kapcsolatára épülő, gyermeket nevelő közösségnek tartjuk. Ez volt az, amit példaként említenem kellett, hogy milyen eszmei alapon hoztuk meg a döntéseinket.

Sajnos, az idő véget ért. Köszönöm szépen mindenkinek azt a részvételt, amit ebben a félévben, ebben a döntésben megtett. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
297 2 2013.08.26. 4:23  1-2

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elnök úr megemlékezett a képviselőről, engedjék meg, hogy én Keresztes Sándorról, a KDNP tiszteletbeli elnökéről szóljak néhány szót.

Hosszú és tartalmas élete volt, aminek két terepe volt: a család és a közélet. Nyolc gyermeket nevelt, de nemcsak felnevelte őket, hanem biztosította azt a nyugodt légkört, amiben felnőhettek, illetve ami egy magas szintű képzettség lehetőségét adta meg.

Közéleti szerepe összefonódott a keresztényszociális mozgalmakkal, illetve az azokból kinőtt párttal. Ezt az ívet nemcsak az ő élete, hanem a magyar kereszténydemokrácia története is rajzolja.

Három korszaka volt a tevékenységének. Az első az egyetemi évek Kolozsvárott, amikor bekapcsolódott három mozgalom életébe: a KALOT, az EMSZO és a Hivatásszervezet mint keresztényszociális mozgalmak voltak az ő első tevékenységének a terepei. Ezek a mozgalmak a Rerum novarum és a Quadragesimo anno szellemében elsősorban a társadalmi igazságosság megvalósításáért küzdöttek. Radikális társadalmi reformokat, átalakulást fogalmaztak meg, és a kisemberek felemelését célozták. Az egyik a vidéki ifjúságért, a másik a városi munkásfiatalokért, és a Hivatásszervezet kvázi szakszervezetként érdekképviseletet végzett. Ebbe a munkába kapcsolódott bele a fiatal Keresztes Sándor. Ezeknek a mozgalmaknak az eszményei a szakmájában jól képzett, kultúra iránt érdeklődő, nemzeti gondolkodású hívő fiatalok voltak.

A második korszakban a mozgalmakból kinőtt párt, a Demokrata Néppárt adta azt a területet, ahol Keresztes Sándor dolgozott. Alapító tag és képviselő volt. Tudjuk azt, hogy a Rákosi-diktatúra erősödésével ennek a pártnak is választania kellett: vagy együttműködik, vagy pedig vállalja, hogy minden képviselőjét megfosztják mandátumától. Volt, aki börtönbe került, volt, aki emigrációba kényszerült, és volt, aki folyamatos zaklatásnak lett kitéve, de egyikük sem lett áruló. Hogy mi következett Keresztes Sándor életében? Többek között megpályázott egy fűtői állást, és akkor az állásinterjúknál nem volt akadály, ha valakinek magasabb végzettsége volt, tehát a túlképzést Rákosi Mátyás nem tartotta hibának, nagyon sokan dolgoztak alacsonyabb szintű munkákban.

(13.30)

A kádári évtizedekben is foglalkozott közéleti kérdésekkel, tartotta az erdélyi kapcsolatokat - egy kis epizód, hogy Márton Áront ő hozta össze Illyés Gyulával -, de sok más hasonló tevékenységet is végzett. A harmadik időszak a párt újjászervezése volt. A KDNP első elnökeként, majd vatikáni nagykövetként folytatta a munkáját, de ebben a pozíciójában is Erdélyért küzdött, többek között az ő érdeme, hogy a gyulafehérvári püspökség érseki rangra emelkedett, és így az erdélyi magyar katolikusság első számú képviselőjévé vált.

Ha egy mondatban szeretnénk Keresztes Sándor életútját jellemezni, akkor azt mondhatnánk, hogy egyéni életében a családszeretet, közéletében a társadalmi igazságosság, az egyházáért és hazájáért vívott küzdelem volt életcélja, és ezt élte meg.

Keresztes Sándor sokaknak segített és senkinek nem ártott. Nyugodjék békében! (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
299 18 2013.09.09. 5:07  17-26

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én a miniszterelnök úr beszédéhez kívánok hozzászólni. Az előbb olyasmit hallottunk, hogy igaz, hogy mi okoztuk a problémát, de most keveselljük a megoldást. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Ez valahogy furcsán hangzott. (Taps a kormánypárti oldalon.)

A miniszterelnök úr beszélt a rezsicsökkentésről, a devizahitelesek megmentéséről, és ezt Magyarország függetlenségével hozta kapcsolatba. Egyetértve ezzel, szeretnék egy másik szempontot kiemelni, végső soron világnézeti pártként és keresztényszociális eszméket valló pártként úgy gondolom, hogy a társadalmi igazságosság szempontját kell kihangsúlyozni. Ugyanis a társadalomra nehezedő terhek arányos elosztásáról van szó mindkét esetben. Gondoljunk arra, hogy azok, akik az extraprofitot zsebre teszik, akár bankok, akár szolgáltatók, akár multinacionális cégek, mégiscsak sokkal kevesebb terhet vállaltak át, mint a magyar emberek. Ezt helyre kell tenni. Hiszen a dolgok, úgy tűnik, kimozdultak a helyükről, a világ rendje megingott. A mi feladatunk az, hogy most ezeket helyre tegyük, és a társadalmi igazságosságot érvényesülni hagyjuk.

Amikor a devizahitelesek megsegítéséről van szó, akkor mi szeretnénk hozzátenni még egy szempontot: azt, hogy mindezt a családok megerősítésével tudjuk megtenni. Két olyan kérdés van, amiben eddig is és ezután is szeretnénk erőteljesen nemcsak részt venni, hanem erőteljesen szorgalmazni a megoldását. Az egyik az adókedvezmény kiterjesztése, aminek kezdeményezése már megtörtént néhány hónappal ezelőtt, és úgy tűnik, hogy a két frakció együttes ülésén ez már pontot ért el, megkapta a támogatást. Fontos szempont az, hogy azok a családok, a kis jövedelmű családok, amelyek az adókedvezménnyel nem tudtak teljes mértékben élni, most újabb lehetőséget kapjanak ehhez. Ez rövidesen a parlament elé kerülő kérdés lesz.

A másik kérdésben, a családi csődvédelemben viszont szeretnénk az egyes tárcák erőteljesebb közreműködését kérni, mert úgy tűnik, egy kissé lelassult ennek a folyamatnak a menete a jelenlegi szakaszban. (Dr. Józsa István: Három éve javasoltuk.) Azt szeretnénk, ha ez még ősszel a parlament elé kerülne, és végső megoldásként szintén a devizahitelesek és általában az eladósodott magyar családoknak jelentene segítséget.

A miniszterelnök úr még egy másik körről is beszélt, ami elsősorban a gazdaságot és a különböző, ezzel összefüggő társadalmi kérdéseket érinti. Valóban nagy teljesítmény az, hogy részben a túlzottdeficit-eljárástól tudtunk megszabadulni a pénzügyi fegyelem segítségével, részben pedig az IMF-adósság idő előtti visszafizetése is idetartozik. Ennek eredménye végső soron az, hogy a gazdasági növekedés megindulhat, a fizetések valóban emelkednek. Itt szeretném kiemelni azt, hogy a pedagógusbér-emelés nem csupán egy egyszeri, ötletszerű béremelést jelent, hanem egy életpályamodellt, ami az egész rendszer átszervezésének egyik eleme.

És ha már rendszerről van szó, akkor hadd emeljem ki azt, hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy mindaz, ami három év alatt történt, tulajdonképpen nem az egyes területeken történő rendezett világ megteremtése, hanem egy összefüggő, egységes rendszer része. Hiszen a rendszerváltás kezdete óta sok minden elmaradt, és egy olyan társadalmat, ezen belül egy olyan működő gazdaságot kellett megteremteni, amely egy egységes gondolkodást feltételez. És megint csak azt tudom mondani, hogy az ország minden ügyében, a társadalom minden kérdésében rendezett világot kell teremtenünk, és azok az intézkedések, amikről itt szó esett, ebbe az irányba mutatnak, és ennek folytatását nemcsak javasoljuk, de kezdeményezzük is.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(13.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
302 10 2013.09.16. 2:06  1-12

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy én ne gazdasági, szervezési és egyéb kérdésekkel foglalkozzak, hanem inkább élményszerűen mondjam el azt, ami a Duna bal partján a saját választókerületemben tapasztalható volt. Ha röviden kellene jellemezni az ott folyt munkát, akkor azt kell mondanunk, hogy szervezettség, hatékonyság, eredményesség és összefogás volt jellemző a védekezésre. Szervezettség, hiszen a kormány és a kormányzati szervek a helyükön voltak, időben és nagy energiával láttak neki a munkához. Eredményes volt, hiszen ahogy többször elhangzott, nem esett kár sem emberéletben, sem olyan mértékű anyagi kár nem volt, ami már kivédhető lett volna (sic!).

Az összefogás egyértelmű, s azt hiszem, akkor is kiderült és a gátakon is látni lehetett, hogy nem csupán a hivatásosok, hanem az önkéntesek is jól dolgoztak. Azt azonban hozzá kell tennem, hogy nem a civil világ dolga a kezdeményezés, hanem mindenkinek a helyén kell lenni és a szervezők által megadott helyen fejteni ki az energiáikat. A polgármesterek, a köztisztviselők is ott voltak a gátakon és szépen dolgoztak, sőt mivel a választókerületemben van egy sajátos bentlakásos intézmény Márianosztrán, azt láttam, hogy ennek az intézménynek a lakói is nagy lelkesedéssel és energiával dolgoztak. Úgy látszik, hogy az edzőtermeknek megvolt a hatása, és ennek az eredményét a gátakon tudták érvényesíteni. Meg is kérdeztem tőlük, hogy hol jobb a levegő, hát azt mondták, hogy a Duna-parton nyilván. Tehát egy nagy összefogás részesei voltunk és ez szép élmény volt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
306 10 2013.09.30. 4:28  9-12

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy kampánykérdésről szeretnék ma szólni, de nem mehetek el szó nélkül egy másik jelenség mellett, a szobordöntögetésre gondolok. Ez a baloldali kampány eddigi mélypontja. Az alpári stílussal és az embertelen magatartással, úgy gondolom, hogy Bajnai Gordon nagy szívességet tett baloldali riválisainak is.

A baloldal egyik célcsoportját alkotják azok a nők, akik érzékenyek az egyenjogúságra. Ehhez el kell hitetniük, hogy a kormánypártiak nőgyűlölők, sőt tahó nőgyűlölők. Ezért indítottak offenzívát az ultrafeministák, és ezért bújt ki a felvett jó modor álarca mögül az a férfi, aki ezt az álarcot még akkor is megőrizte, amikor pénzéhsége miatt családokat tett tönkre. Ő is tahózni kezdett. Legszebb példája azonban a csúsztatásnak egy olyan jelenség, amelynek szenvedője egyik képviselőtársunk volt. Arról a közismert tényről beszélt, hogy a hajléktalan férfiak többsége a válás miatt kerül az utcára. E szociológiai tény puszta említése is megszólaltatta a nőgyűlölők kórusát.

A kampányhazugságokkal szemben nem érdemes értelmes érveket felsorakoztatni, mert ez nem szokott hatni. Most mégis teszek egy kísérletet. Kereszténydemokrataként a keresztény tanításra hivatkozom, amelynek központi témája az emberi személy méltósága, a nő és férfi egyaránt osztozik ebben. A kereszténység azokban az időkben is képviselte ezt a tanítást, amikor a világ másképpen gondolkodott a nőkről. A szentírás az ember méltóságát annak istenképiségéből eredezteti. Ennél nagyobb motivációt az emberi jogok, benne a nők jogainak tiszteletére és elismerésére egyetlen jogvédő szervezet sem tud nyújtani. Mi a nőket tiszteljük, az egyenjogúság elismerése mellett azonban a különbözőséget is valljuk, és ez csak erősíti a tiszteletünket. A különbözőség többek között az anyaságban jelenik meg. Tiszteletünk mellett engedjék meg nekünk, hogy az anyákat kiemelten tiszteljük. Az anyaság ugyanis meggyőződésünk szerint a nő önmegvalósításának legbiztosabb útja.

Néhány szót megérdemelnek azok az intézkedések is, amelyek az elmúlt években az anyák érdekében történtek. Ismét háromévessé tettük a gyest. Bevezettük a családi adókedvezményt, és ennek a kiszélesítésére most kerül sor. A gyermeknevelésből visszatérő nők munkaerő-piaci helyzetét javítottuk. Szóba került a rugalmas gyed kérdése is. Arról nem is beszélve, hogy az eladósodott családok megsegítésére milyen intézkedéseket tettünk. Úgy érzem, ez a néhány példa is mutatja azt, hogy jó úton járunk, de ezen az úton tovább kell menni, és megvannak a terveink, reményeink szerint a lehetőségeink is, hogy ezt az utat folytassuk.

Végül is azt tudom befejezésképpen mondani, hogy a nők jogait nemcsak elismerjük és tiszteljük, hanem az anyák jogait és lehetőségeit kiemelten tiszteljük és megvalósítjuk, és ez megalapozottabb annál, mint amit a baloldal a maga sajátos kampánystílusában mondani tud.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(13.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
308 10 2013.10.07. 5:06  9-12

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ma sok szó esett már az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került családokról. Most én is erről szeretnék szólni néhány szót, de inkább a felelősség oldaláról megközelítve ezt a kérdést, részben az állam felelősségéről, másrészt pedig, ami ezt ki kell hogy egészítse, a tehetős állampolgárok felelősségéről.

Mit tett a kormány a rászoruló családok érdekében? Ismét mondom, sok szó esett a devizahitelesek megsegítéséről, hiszen ott nem csupán a végtörlesztésről, hanem a mindenkit, a legnehezebb helyzetbe kerülteket is érintő árfolyamgátról van szó, 170 ezer szerződés megkötéséről, ami 39 százalékát jelenti az összes szerződésnek. Ez a devizakölcsön-állomány 45 százaléka. Az az adat is elhangzott, hogy 16,5 milliárd forint kamat megfizetése alól mentesültek az érintettek. A Nemzeti Eszközkezelő működése is beindult, július végéig 7300 ingatlanfelajánlást fogadott be a Nemzeti Eszközkezelő. Ez 33 ezer ember lakhatását érinti. De nem fejeződött be ez az intézkedéssor, rövidesen várható ennek a folytatása.

Itt kell említést tennünk a rászorulók segítése kapcsán a családi adókedvezményről, ami három év alatt összesen 550 milliárd forint többletjövedelmet jelentett a családoknak. Ennek folytatásaként most a KDNP javaslatára kiterjesztettük az igénybevétel lehetőségét, ez újabb 53 milliárd forintot jelent.

Kevés szó esik arról, hogy az uzsorások karmaiban lévő elszegényedett családokat hogyan sikerült megmenteni, vagy legalábbis segítséget nyújtani nekik. A kormány szigorította az uzsora-bűncselekmény büntetési tételét a Btk.-ban három évről öt évre, és azt az üzletszerűséget is kivette ebből a szövegből, amely kizárólagossá tette a büntetés lehetőségét.

Szólnunk kell a közmunkaprogramról. A kisjövedelműek támogatása közel 300 ezer embert érint. A sokat vitatott hajléktalankérdésben is 27,5 százalékkal bővült a szállások száma. Az Erzsébet-program szintén a legszegényebbeket támogatja, nem csupán az üdülési lehetőségekkel, hanem a tényleges üdüléssel, az Erzsébet-táborokban történő részvétellel.

Furcsa talán itt említeni, de a bajba jutott emberek segítését jelenti az árvízi védekezés is. Várhatóan 30 milliárd forint fölötti ez az összeg, még akkor is, ha az Unió nem támogatja ezt. A minimálbérről szintén sok szó esett. Hadd tegyem hozzá, hogy a kisjövedelműek adózása ügyében némi csúsztatást érzek az MSZP-nél, hiszen hozzá kellett volna tenni, hogy a gyermekteleneknek van adózási kötelezettségük, mert a gyermekek utáni adókedvezmény gyakorlatilag adómentessé teszi a kisjövedelműeket.

Említettem, hogy az állam felelőssége mellett legalább ilyen fontos a társadalom, a tehetősek felelőssége. Az egészséges társadalom a szolidaritásra épül, ami megvan a katasztrófák idején, azt hiszem, mindnyájan tapasztaltuk ezt. Viszont fel lehet ébreszteni békeidőben is, és ez már valóban a tehetősek felelőssége. Talán szerénytelenségnek látszik, gondolkodtam is, hogy megemlítsem-e, de példának hadd mondjam el, a közeljövőben a saját körzetemben teszek egy kezdeményezést, ami a hólabdaeffektus során talán beindít valamit. Néhány településen a saját jövedelmemből egy nagyobb összeget juttatok a segítségre szoruló családoknak azzal a feltétellel, hogy a helyi társadalom tehetősei legalább ennyit hozzátesznek úgy együtt, és ez, ha máskor nem, karácsonykor jelent juttatást a rászorulóknak.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
310 22 2013.10.14. 4:20  21-24

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt héten távozott körünkből Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke, az a kereszténydemokrata politikus, aki saját hazájában több mint 13 éven keresztül volt miniszterelnök, majd 1992-től az Európai Néppárt elnöke. Mind a nemzeti politikában, mind az európai politikában nagyot alkotott az alatt a fél évszázad alatt, amíg politikai pályája tartott. Minket természetesen elsősorban az európai újraegyesítés érdekében kifejtett tevékenysége érdekel és persze az, hogy Magyarország barátja volt.

Mit is jelent az, hogy ő hiteles európai politikus volt? Nagyon nehéz öt perc alatt azokat az értékeket megnevezni, amelyek érdekében ő küzdött, de ha azt mondjuk, hogy ugyanazok voltak, mint az alapító atyák értékei és értékrendje, akkor közel járunk az igazsághoz, mégis megpróbálom öt mondatban ezt összefoglalni. Az emberi személy méltósága minden politikai döntésnek az alapja kell hogy legyen, az soha nem sérülhet. A társadalom működőképességét szolgálja a szolidaritás elve, és az, hogy a politika és a társadalom különböző szintjei megkapják a mozgásterüket, a szubszidiaritás elvéből fakad. De van még két fogalom, amit meg kell említenünk, hogy egy kereszténydemokrata politikus hitelességét igazoljuk, az egyik a közjó. Ha valaki a politikában szükséges egyéni ambíciót a közjó fölé helyezi, akkor bizony sérül és hiteltelenné válik a mozgása, ha viszont ezt megtartja, azzal a hitelességét bizonyítja. És végül a társadalmi igazságosságot kell említeni, ami azt jelenti, hogy mindenki, a leginkább segítségre szorulók is megkapják azt, ami nekik jár.

Martens mindig a normális és tisztességes politikai magatartást választotta, és ez olyan magaslat, amelyhez nem érnek fel azok, akik nihilista és dekadens magatartásukkal fertőzik az európai közéletet, vagy akik országuk ellen jelentéseket sugallnak, netán az aljas kampányeszközöket csupán technikának nevezik, de említhetném azt a Facebook-bejegyzést is, ami egy bukott miniszterelnök tollából fakadt, konkrétan a kereszténység és szabadság összehasonlítása nemcsak ostobaság, de tájékozatlanság is. Martens Magyarország barátja volt. Itt egy-két eseményre hadd utaljak. Nekünk, KDNP-seknek fontos volt 1989 szeptembere, amit az akkori József Attila Gimnáziumban alakuló KDNP ülésén Martens mondott, ezekkel biztatott minket, és jelenlétével pedig hitelesítette a KDNP újraindulását. Hiszen díszvendég volt ezen a rendezvényen, majd 2006. október 23-án bátorította immár a Fidesz-KDNP szövetséget, de volt olyan üzenete, amely éppen a 2014-es választásokra vonatkozott, mondván, ne térhessenek vissza a sötét idők.

Bizony, a hitelességhez sokszor az őszinte szókimondás is szükséges. Martens példát adott életével, politikai stílusával, magatartásával arra, hogy milyennek is kell lennie egy hiteles politikusnak. Nyugodjék békében! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
322 10 2013.11.11. 4:46  9-12

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt héten döntött a kormány a gyed extráról. Ennek lényegéről és hatásáról szeretnék néhány mondatot szólni, de ha megengedik, előtte a három és fél év családpolitikai intézkedéseiről.

Azt az intézményt kívánta védeni és erősíteni a kormány, amely biztonságot és védelmet ad gyermeknek és felnőttnek egyaránt. Az egyénnek és a társadalomnak szüksége van erre a közösségre. Ez a közösség pedig sajnos korunkban meglehetősen sérülékeny. Ez részben a fogyasztói környezetből adódik, hiszen általában a közösségeknek nem kedvez ez a környezet, mert a legjobb fogyasztó a magányos ember. Ha megnézzük a KSH adatait, azt látjuk, hogy nőtt az egyszemélyes háztartások száma. De ebben a sérülékenységben mint okot kereshetjük azt a téves és divatos ideológiát is, amely számára a különböző alternatív együttélések fontosabbak, mint a család.

Azok a családpolitikai intézkedések, amelyek három és fél év alatt történtek, választ adnak a különböző élethelyzetekre. Először általában a gyermeknevelés biztonságát kellett erősíteni, ezért vezettük be a családi, gyermekek után járó adókedvezményt, és ezért terjesztettük azt ki végül is a legszegényebb és nagy családot nevelő szülőkre.

Egy másik sajátos élethelyzet az, amikor a mama otthon kíván maradni a gyerekkel. Első intézkedésünk volt a családpolitikai kérdések között a gyes három évre való visszaállítása, a gyed összegének egyharmaddal történő emelése, illetve most a gyed extra bevezetése, ami azt jelenti, hogy a következő gyermeket bátrabban lehet vállalni, hiszen mindkét gyermek után kap gyedet vagy gyest a mama.

Egy egészen sajátos élethelyzet és talán a legnagyobb kihívás a családpolitika számára a munka és a család összeegyeztetése. Gondoljunk arra, hogy már piaci viszonyok között is kötelezővé tettük a szülő kérésére a gyermek hároméves koráig a részmunkaidős foglalkoztatást, a járulékmentességet a munka világába visszatérő anyáknak, növeltük a bölcsődei férőhelyek számát, a családi napközik számát és férőhelyét, de ismét csak egy jelentős változást hozott a gyed extra bevezetése. Ha az egy évnél idősebb gyermek szülei visszatérnek a munka világába, akkor a munkabér mellett a megnövekedett család költségeinek a fedezésére tovább kapja a gyedet vagy a gyest.

Természetesen érdemes megemlíteni egy mondat erejéig a családokon való segítésnek egy másik módját is, a nehéz helyzetbe került családoknak a devizahitelesek megmentését célzó intézkedést, illetve a rezsicsökkentést is.

Milyen hatása van a gyed extrának? Egyrészt növeli a gyermeknevelés biztonságát, mert a munka mellett is megkapja megnövekedett költségeinek a fedezetét. Másrészt könnyebben vállalják a következő gyermeket, hiszen nem egy, hanem két gyedet vagy gyest kap a szülő a két gyermek után. És ne hagyjuk ki a felsőoktatási intézményben tanuló fiatalokat sem, akik így gyermekvállalás esetén anyagi támogatást kapnak. A családtámogatás általában, így a gyed extra is az élet és a gyermek szeretetéről szól, és a jövő esélyének megteremtéséről.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
328 16 2013.11.25. 4:23  15-18

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! (Nagy zaj az MSZP és a kormánypártok padsoraiban.) Egyetlen megjegyzést hadd tegyek én is az adórendszerről. Az családbarát. És amikor az elnök úr az egykulcsos adó hatását elemezte, akkor kifelejtette a gyermekek utáni adókedvezmény korrekciós hatását. Pedig ez is az igazság része.

A kampány elkezdődött. Ezt nem az előbbi beszédre mondtam, bár lehet, hogy erre is lehetett volna. Nem hivatalosan, de valójában az MSZP szombaton kampányüzemmódba kapcsolt, és a bizonytalanok szavazataira számít.

(13.40)

Ez így rendjén is van, hiszen a kampány előbb-utóbb a hatalom megszerzésére irányul, bár itt most rögtön ki kell mondanom azt - és ez a mondanivalóm lényege -, hogy a hatalom csupán eszköz, semmiképpen nem cél. A cél valami egészen más, a magyar emberek és az ország jövőjének a biztosítása, annak érdekében történő cselekvés. Sajnos azonban a jelek azt mutatják, hogy van Magyarországon olyan politikai erő, amelyik a hatalmat tekinti céljának, annak megszerzését.

Mindenképpen fel kell tennünk két kérdést a kampánnyal kapcsolatban: hogyan kampányol egy politikai erő, és mi a célja a megszerzett hatalommal? Normális esetben a különböző teljesítmények felmutatása és összehasonítása lehet a kampány célja. A jelen helyzetben nyilvánvaló, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormány teljesítményének a felmutatása biztos vereséghez vezetne, ezért a baloldal kampánystratégiája az, hogy lejáratással és démonizálással próbálja tönkretenni az ellenfelét. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Óóó!)

Mondjunk egy példát! A bajai videó a lejáratás eszköze volt, a szobordöntés pedig a démonizálásnak az eszköze, hiszen azt üzente, hogy azt az embert le lehet dönteni, az megérdemli, s a többi. De sokat mond a kampány jellegéről és céljáról az az esemény, amit mindegyik politikai erő valamiképpen kampányindítónak szánt, és ez október 23-a volt. Hasonlítsuk össze! Az egyik oldalon egy több százezres, békés, derűs, fegyelmezett tömeg hallgatott egy beszédet (Moraj az MSZP padsoraiban.), amely beszéd '56-ról szólt (Dr. Józsa István: Katonai háttérrel.), eszméinek és követőinek a felvállalásáról, és megrajzolt egy olyan jövőképet, amely emelkedett és felelős volt. Mi volt a másik oldalon? Kiabáló tömeg, civakodó szónokok, és a másik oldal gyalázása; és ez a civakodás ma is folytatódik. Nem tudok ellenállni a kísértésnek, hogy ne idézzem az egyik gyöngyszemét: mentálisan zakkant bolsevik milliárdosról beszél valaki, a saját pártjának volt elnökére gondolva.

Feltehetjük a költői kérdést: vajon mit kezdene a baloldal a hatalommal, hogyan tudnának egységesen irányt szabni egy országnak azok, akik most is csak civakodni tudnak a hatalom megszerzéséért? Még egyszer hadd mondjam ki a legfontosabb igazságot: a hatalom nem öncél, a hatalom eszköz, azért van, hogy politikai céljainkat meg tudjuk valósítani, ez a cél pedig nem lehet más, mint a magyar emberek és Magyarország jövőjének biztosítása.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
331 12 2013.12.02. 2:04  1-12

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egyetlen halvány kifogást hallottunk, a kötelező jellegre vonatkozóan. Azt gondolom, hogy amikor a gyerekek neveléséről van szó, akkor általánosan elfogadott társadalmi normákra való nevelésről is szó van, ez pedig egy elmagányosodó társadalomban az önzéssel szemben, a másokért vállalt felelősséggel együtt gyakorlatilag egy közösségépítési eszközként jelenik meg, és ezért is fontos.

Feltehetjük a kérdést, hogy vajon kik a nyertesei ennek a pozitív intézkedésnek. Az ápoltak, a gondozottak, általában a rászorulók mindenképpen, hiszen a szociális tevékenységet hivatásszerűen végzők túlterheltsége miatt szükség van az önkéntesekre. Rögtön hozzátenném, hogy az önkéntesség ebben az esetben természetesen nem a döntés szabadságát jelenti, hanem a munkának és a beágyazottságnak a természetes voltát, tehát nem a professzionális, hanem az önkéntes munkát. De nyertese ennek az intézkedésnek maga az intézmény is, amelyben a gondozott, ápolt ellátást kap, hiszen ebben az intézményben könnyítik meg az önkéntesek a hivatásosok munkáját.

Végül is az össztársadalom leginkább nyertese ennek, hiszen egy olyan elvet érvényesít, amely a szolidaritás megvalósítását szolgálja, ez pedig a társadalmat összetartó egyik legfontosabb elv. A leginkább azonban maguk az önkéntesek a nyertesei ennek, hiszen az ő személyiségük alakul, fejlődik úgy, hogy a másokért vállalt felelősség beépül az életükbe.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
338 2 2013.12.17. 4:35  1-4

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Illő, hogy most, a karácsony előtti utolsó ülésnapon néhány szót szóljunk, egyrészt a köszöntés szavait, másrészt próbáljuk azt az üzenetet megfogalmazni, ami nekünk szól ebből az ünnepből. Én is és képviselőtársaim, mindnyájan kívánunk minden jelen lévő és jelen nem lévő képviselőtársunknak, illetve azoknak, akik a médián keresztül kapcsolódnak be ülésünkbe, áldott ünnepeket és boldog új évet.

De ezen túl a karácsonyi üzenet egyszerű megfogalmazása is szükséges. Ez pedig nem fogalmazható meg másképpen jól, mint ahogy a karácsonyi ének kifejezi: dicsőség Istennek, békesség az embernek. Mit jelent ez a béke mint üzenet? Nyilvánvalóan elsősorban a belső békét, ami nagyon fontos nekünk, hiszen azt jelenti, hogy az ember mint ember a helyén van. De az emberek közötti békéről is szó van, és ezt naponta tapasztaljuk, ennek hiányát is néha. Bár vegyük észre a jó jeleket! Egy szubjektív megjegyzést itt engedjenek meg: úgy érzem, hogy például a közlekedésben ma már sokkal békésebbek vagyunk, mint hajdanán voltunk. Persze, vannak erőszakos fickók, de hát ez mindenhol van.

Ami a legfontosabb ma számunkra, az a társadalmi béke; a társadalmi béke, ami a társadalmi csoportok közötti békét jelenti, de a politikai erők közötti politikai békét is. Két történelmi eseményre hadd hivatkozzak, ami egyfajta társadalmi békekötés volt: a bethleni konszolidáció idejére, amikor egy olyan ellenzékkel tudott a kormányerő békét kötni, amely felismerte a nemzeti érdekeket, és képviselte az alapvető emberi értékeket is; de gondolhatunk egy rossz békére is, a kádári békekötésre, amikor az emberektől elvette alapvető jogukat, a személyes szabadságot, és cserébe adott valamit, foglalkoztatást, lakhatást, egy relatív biztonságot.

Ma két területen szükséges megkötnünk a békét: az egyiket a társadalom tagjai között, a másikat pedig, ahogy említettem, a politikai erők között. Nyilván nem a kampány időszakában kell ezt megtenni, hiszen ez arra alkalmatlan. De gondoljunk arra, hogy egyrészt a társadalmi béke megkötése részben megtörtént. Legalábbis elindultunk annak útján, hiszen azokat a nagy feszültségeket a parlamenti többség és a kormány kezdte kezelni, amelyek feszítik a társadalmat. Gondoljanak csak a foglalkoztatás növelésére, elsősorban a közfoglalkoztatással, gondoljunk a devizahitelesek gondjainak enyhítésére vagy a rezsiköltségek csökkentésére. Mindez a társadalmi csoportok közötti békét is szolgálja.

A politikai béke pedig, úgy érzem, megint csak egy szubjektív vélemény, talán a következő ciklusban valamelyest megköthető. Hiszen most megtörténtek azok a nagy változások, amelyek feszültséget okoztak. A gyakorlat a következő időszakra vár, és akkor talán egy olyan ellenzékkel, amely felismeri a nemzeti érdekeket, és képes képviselni az alapvető emberi értékeket, lehet valamiféle békét kötni. Még egyszer, mindenkinek békés, boldog karácsonyt kívánok és boldog új évet.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
339 10 2014.02.03. 8:14  1-21

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Három kampánybeszédet hallottunk. Az egyik egy egyértelműen negatív kampányba illő beszéd volt, ami gyakorlatilag a miniszterelnök mondanivalójához nem kapcsolódott. A másik kissé indulatosra sikerült, a harmadik pedig tele volt csúsztatással. Én természetesen megpróbálok a miniszterelnök úr szavaihoz kapcsolódni, ahhoz, amelyben az elmúlt év, részben az elmúlt 4 év teendőiről, törvényhozó és kormányzati munkájáról szólt, de ha megengedik, azért egy mondatot arról a provokációról, ami az elején elhangzott. A provokáció mindig a gyengék eszköze, és ez egy elég primitív és kulturálatlan eszköz volt.

Szó volt a miniszterelnök úr szavaiban arról az európai pénzügyi együttműködésről, ami végül is 60 százalékot juttat a gazdaság fejlesztésére. Ez megalapoz sok mindent, megalapozza azokat a társadalompolitikai intézkedéseket, amelyek számunkra, kereszténydemokraták számára fontosak. Természetesen örülünk annak is, hogy a nemzeti vagyon visszaszerzése folyamatban van, gondolok a Főgáz állami, illetve fővárosi tulajdonlására. Öröm számunkra a tanuszodák, a tornatermek építése és a külpolitikában a visegrádi négyek együttműködése, de talán a legfontosabb a befektetések növelése és ezzel a munkahelyek teremtése.

Engedjék meg, hogy azokat a beszédben elhangzott gondolatokat emeljem ki, amelyek a családpolitikával kapcsolatosak, és itt visszautalnék az elmúlt 4 évre, csak címszavakban említeném meg azt, ami történt. A gyes 3 éves időtartamának visszaállítása, a gyed összegének egyharmadával emelése, a nők 40 éves szolgálati idő utáni nyugdíjjogosultsága, a munka törvénykönyvében vállalt kötelezettség, miszerint a részmunkaidőben alkalmazott, gyermeke 3 éves életévének betöltéséig dolgozó munkavállalót részmunkaidőben köteles alkalmazni a munkáltató. Szólhatnék az Erzsébet-programról, amely a legrászorulóbbakat segítette, vagy a családi napközik férőhelyének számának emeléséről, de természetesen a legfontosabb a rezsicsökkentés, amiről majd egy-két szót én is szeretnék szólni. Régi kezdeményezés volt a családi adókedvezmény, amelynek kiszélesítése is most történt meg, és ezzel újabb 53 milliárd forint maradt a családoknál. Nem beszéltünk ugyan most a gyed-extráról, de ez megint csak egy olyan családpolitikai eszköz, amit feltétlenül érdemes megemlíteni, hiszen azt a nagyon fontos célt, ami a család és a munka összeegyeztetése, ez jelentősen segítette.

A rezsicsökkentés, ahogy említettem, az egyik legfontosabb kérdés a családok életében. Ez számunkra nem csupán a versenyképesség növekedését jelenti, hanem az igazságosság érvényesülését is, hiszen akkor, amikor a szolgáltatók igazságtalanul nagy jövedelmet tehettek zsebre, akkor ugyanúgy az igazságosság ellen szólt, hogy a fogyasztók, a családok költségei mérhetetlenül magasak voltak. Egészében véve ez is része annak, ami a 4 éves munkában történt, egy rendezett világ kialakítása az élet minden területén.

Ha megengedik, akkor kiemelnék éppen a családok miatt egy kérdést, a nyugdíj kérdését, hiszen most csak érintőlegesen került ugyan szó erről, de szerintem rendkívül fontos. Tekintsünk vissza egy kissé! A rendszerváltás kezdetén, az első kormányzati ciklusban 8 százalékkal csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke, hiszen egy nagy gazdasági átalakulásban nehéz volt megtartani ezt az értéket. A Horn-kormány idején már 12 százalékkal csökkent ez az érték, és akkor következett az első polgári kormány, amely 4 év alatt nem csökkentette, hanem 20 százalékkal emelte a nyugdíjak értékét, és ezt követően az első csökkenés 2007-ben kezdődött el, akkor, amikor még az európai válságnak nyoma sem volt. Most, ebben a ciklusban azt ígértük, hogy megőrizzük a nyugdíjak vásárlóértékét. Ezt nemcsak megtettük, hanem növeltük azt. Úgy gondolom, ez a rövid kis visszapillantás is mutatja azt, hogy akkor, amikor a családok helyzete a kormány és a parlament számára fontos, akkor ebben a 40 évet dolgozott nők éppúgy benne vannak, mint a nyugdíjasok, és a gyermekek nevelésére fordított költség adómentessé tétele szintén. Tehát a kormányzat több szinten minden családtagnak biztosította azt, hogy jobb megélhetése legyen.

És most egy rövid megjegyzés erejéig a paksi kérdésre hadd térjek rá. Az volt a kifogás több párt részéről is, hogy a kormány nem készítette elő ezt a megegyezést. Tudjuk, hogy a szakértői előkészítés után az év elejétől, januártól már az együttműködési megállapodásra az orosz féllel készültek. Azt is tudjuk, mivel 2032-től csökken a megtermelt áram mennyisége, ezért szükséges és minden felelősen gondolkozó magyar politikus szerint szükséges a két blokk megépítése.

(14.10)

Így gondolták ezt annak idején, amikor a döntés felelősségét kellett volna viselniük, a mai ellenzéki pártok is. Ezért volt furcsa számomra a tegnapi tüntetés, ahol ha nem is nagy tömegeket, de néhány kiabáló embert sikerült összehozni.

Azt is tudjuk, hogy az Euratommal kötött szerződést Brüsszel támogatta. Azt is tudjuk, hogy ez az építés a hazai munkahelyteremtésre is jó hatással lehet, hiszen 10 ezerre teszik azoknak a munkahelyeknek a számát, ami ekkor megszületik. (Zaj.)

Úgy gondolom, hogy felelős döntést hozott (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a kormány, és bízom benne, hogy a parlament ezt támogatni fogja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
342 2 2014.02.13. 5:16  1-4

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kicsi az esélye annak, hogy ebben a ciklusban ilyen összetételben találkozunk. Az ilyen összetétel persze úgy értendő, hogy a teljes parlament, de szép kihívás üres székeknek beszélni egy képviselő számára, úgyhogy nekem ez egy kellemes pillanat.

Négy év munkáját kell értékelnünk, és ha megengedik, akkor először a politikai osztályról szólnék, önmagunkról, a parlamentnek arról a bátor döntéséről, amit azok a képviselők is meghoztak, akiknek az útja másfelé fog vezetni, tehát arról, hogy a parlament a következő ciklusban kisebb létszámú lesz, hogy az önkormányzatokban dolgozók már ott fognak és nem itt dolgozni. Mivel minden négy év egy új kihívás, egy új lehetőség, új kezdés a mi szakmánkban, ez most különösen érvényes, hiszen sokan nem itt fogják folytatni a munkájukat, de ez még inkább alkalmat ad arra, hogy visszatekintsünk az elmúlt négy évre.

És ha ezen a szubjektív bevezetőn túl az objektív tényekről is beszélni kell, akkor mindenekelőtt azt kell elmondanunk, hogy ez a parlamenti többség és a kormányzat nemcsak bátor döntéseket hozott meg, hanem volt jövőképe, és ezek a döntések ebbe a jövőképbe illeszkedtek. Természetesen rögtön az alaptörvénnyel kell kezdenünk, hiszen ebben - a saját kifejezésével élve - olyan szövetségről van szó, amelyet az elmúlt időszak, a jelen és a jövő magyarjai kötöttek egymással, tehát visszatekint a múltba a gyökereinkhez, a jelen értékeiről beszél, és ugyanakkor a felelősségünkről a jövő nemzedék és országunk iránt.

(Osztolykán Ágnes elfoglalja a jegyzői széket.)

Ha egy mondatban kellene ennek a négy évnek a tevékenységét összefoglalni, akkor azt kellene mondanunk, hogy rendezett világot teremtettünk minden területen, hiszen amit megörököltünk, az egy rendezetlen, kusza világ volt. Ez a rendezettség elsősorban arra irányult, hogy a közösségeinkről olyan törvényeket hozzunk, amelyek megteremtik ennek a lehetőségét. Gondoljunk csak arra, hogy a családokról, a családok védelméről szóló törvény és magában az alkotmányban szereplő definíció a házasság és család intézményét védi és behatárolja. Egy mondattal kénytelen vagyok utalni arra az uniós döntésre, ami ezzel szembement, és ami nem a természet rendjét követi.

De nemcsak a családokat mint közösségeket védték ezek a törvények, hanem a nemzet egészéről is szóltak. Gondoljanak csak a ciklus elején meghozott törvényekre, elsősorban a határon túli magyarokra gondolok. De egy másik közösség, az egyházak világát is rendezte az a törvény, ami véget vetett a bizniszegyházak rendezetlen tevékenységének. Meg kell említenünk, hogy a közigazgatás területén is rendezett és a polgárok érdekeit szolgáló világot teremtettünk. A nyugdíjrendszer területén is rendet sikerült teremtenünk azzal, hogy az állami nyugdíjrendszert fenyegető kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszert megszüntettük, és így biztosítottuk a hosszú távú fennmaradását ennek a rendszernek.

Az oktatásügy területén véleményem szerint a legfontosabb a Nemzeti alaptantervnek a megszületése, de az egységes színvonalt biztosító állami fenntartás is fontos. Magam is látom a saját körzetem kisiskoláiban, hogy ez mit jelentett számukra. A szociális területen is nagy lépést tettünk előre, hiszen a nyolc év elrontott szociálpolitikája helyett azt az irányt vettük fel ismét, ami egyszer már jónak bizonyult, hogy munkával próbálunk támogatást adni azoknak, akik rászorulnak. A középosztály megerősítése mellett a leginkább rászorulóknak nyújtott segítség is fontos volt ebben az időszakban. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Végtelenül hosszú ideig lehetne folytatni. Egy mondat még idekívánkozik: az az út, amin elindultunk, helyes, ezt kell folytatni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)