Felszólalás adatai

DR. HARGITAI JÁNOS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az emberi jogi bizottság az előttünk lévő törvénymódosítási javaslatot támogatta, és nyilvánvalóan érzékelte azt - ami egyébként az indokolásból is teljesen világosan kitűnik -, hogy két alkotmányosan védett alapjog összeütközéséről van szó, amikor ezt a kérdéskört boncolgatjuk, illetve összeütközhet ez a két alkotmányosan védett alapjog.

(15.10)

Az egyik ilyen alapjog a sajtószabadság és az ezzel összefüggő véleménynyilvánítás szabadsága, ami egy szigorúan védett alkotmányos alapjog. Ennek kapcsán hadd jegyezzem meg már itt, hogy egy alkotmánybírósági döntésre hivatkozom, amikor azt mondja az Alkotmánybíróság, hogy ez egy olyan komolyan védett jog, hogy még akkor is védi, ha nincs igazságtartalma annak az adott állításnak. Ebből felfogásunk szerint nem az következik, hogy egy másik alapjogot is korlátozni lehetne ezzel az alkotmánybírósági állítással, indokolással, mert ez gyakran elhangzik, és a bizottsági vitában is szóba került.

Tehát a másik alapjog, ami legalább ilyen fontos vagy még fontosabb, az emberi méltósághoz való jog és az ember jó hírnévhez való joga. Mi azt gondoljuk, hogy az alkotmány és a magyar jogrend nem egyszerűen csak a véleménynyilvánítás szabadságát védi, hanem ezen belül egy kommunikációs folyamatot véd. Ez a kommunikációs folyamat csak akkor lehet védett és akkor lesz igazi kommunikáció, ha a két alapjog közül az egyik nem tudja, mondjuk, legyőzni a másikat. Felfogásunk szerint ehhez erősíteni kell az emberi méltóságot mint alapjogot és annak a jogvédelmét.

A Ptk. eddig is lehetőséget adott arra, hogy hamis tényközlés vagy a tények hamis színben való feltüntetése esetén nyilvánvalóan lehetett sajtó-helyreigazítási pert kezdeményezni, de felfogásunk szerint ez kevés. Osztjuk az előterjesztőknek azon álláspontját, hogy ilyenfajta sérelem érheti az embert akkor is, ha nincs hamis tényközlésről vagy tények hamis színben való feltüntetéséről szó, hanem egyszerűen azon az értékítéleten keresztül, amit az a sajtótermék megfogalmaz, sérül az embernek az emberi méltósághoz és a jó hírnévhez való joga.

Ezért mi, az emberi jogi bizottság többségi képviselői, a kormánypárti képviselők azon véleményünknek adtunk hangot, hogy az a kommunikációs folyamat, amire utaltam, akkor lenne társadalmilag sikeresebb, és kívánatos, hogy ez sikeres legyen, ha ezt a jogvédelmet kiegészítjük az előterjesztésben szereplő lehetőséggel, és a törvény módosítása után, ha erre a tisztelt Ház lehetőséget teremt, akkor vélemények közlése esetén is, ha ez sérti az emberi méltóságot, a jó hírnévhez való jogot, megnyílna a jogorvoslat lehetősége.

Mi a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartottuk és támogatandónak véljük. Köszönöm. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)