Készült: 2021.03.07.06:33:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

164. ülésnap (2020.11.09.), 191. felszólalás
Felszólaló Hajdu László (DK)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:53


Felszólalások:  Előző  191  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A rendszerváltást követően itt, e Házban, e padsorokban a szabadon választott Országgyűlés képviselői között több évtized után olyanok ülhettek újra, akiket a választópolgárok szabad akaratuk, szimpátiájuk és politikai értékrendjük alapján tüntettek ki bizalmukkal.Engedjék meg, hogy az első, 1990-94-es ciklusra megválasztott országgyűlési képviselők közül most az ’56-os forradalom és szabadságharc egyik hőséről, a Szabad Demokraták Szövetsége frakciójában helyet foglaló Mécs Imréről szóljak néhány szót, aki egyéni győztesként Budapest akkor 23. számú országgyűlési választókerületében, Rákospalotán, Pestújhelyen és Újpalotán, azaz a XV. kerületben képviselte a törvényhozást.

A most 87 éves, ám ma is aktív exképviselő, az egykori bátor szabadságharcos élete nem volt sima menetelés. 1951-ben érettségizett a budapesti Eötvös József Gimnáziumban, majd felvételt nyert a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karára. A forradalom során részt vett a Nemzetőrség szervezésében, később szerepet vállalt az egyetemek, a munkáscsoportok és a felkelő csapatok maradványainak részvételével szervezett ellenállásban. 1957 júniusában letartóztatták, és a forradalomban betöltött szerepéért előbb halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1958-ban a népköztársaság megdöntésére irányuló kísérletéért ismét halálra ítélték, ám az ítéletet Kodály Zoltán közbenjárására életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták. 1963-ban az általános amnesztia keretében szabadult. Három évig rendőri felügyelet alatt állt, tíz évig politikai jogvesztés sújtotta. Szabadulása után a Híradástechnikai Szövetkezetben helyezkedett el, majd diplomája megszerzését követően az Óra és Műszer Szövetkezet tanácsadó mérnöke, később a Ganz Kapcsoló- és Készülékgyártó Kft. fejlesztőmérnöke volt. Elismert szakember, az elektronika különböző területein 32 szabadalommal, és mintegy 60 tudományos cikket is publikált folyóiratokban.

1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd a Szabad Demokraták Szövetsége alapító tagja lett. 1990 és 2010 között húsz éven át kisebb megszakításokkal parlamenti képviselő. A parlament honvédelmi állandó bizottságának és a nemzetbiztonsági különbizottságának tagja, alelnöke volt. 2010 óta civil mozgalmak szervezője és résztvevője. Egykori választókerületével a mai napig élénk a kapcsolata, de a kerület önkormányzata sem felejtette őt el: november 3-án, a rendszerváltás 30. évfordulóján és az ’56-os forradalom 64. évfordulója alkalmából a forradalom és szabadságharc során betöltött kiemelkedő szerepéért, a rendszerváltás során tanúsított meghatározó tevékenységéért díszpolgárrá avattuk.

Tisztelt Ház! Mécs Imre kezdeményezte, hogy örökláng égjen a Kossuth téren, a Parlament előtt az ’56-os hősök és áldozatok emlékére, és ott találjuk Nagy Imre Vértanúk téri szobra felállításának kezdeményezői között is. Ott volt 1992. október 23-án is, amikor harcostársát, Göncz Árpád köztársasági elnököt ünnepi megemlékezése közben szélsőjobboldali suhancok kifütyülték. Úgy gondolta, ez, a forradalom emlékének meggyalázása nem történhet meg többet. Tévedett.

Meg kellett élnie a Kossuth téri örökláng eltávolítását, és ott kellett lennie a Nagy Imre-szobor búcsúztatásánál is. És ma sem érti, miért kellett a mártír miniszterelnök emlékét száműzni a Parlament közeléből, és miért nem éghet az örökláng a Kossuth téren az egykori sortűz áldozatai, a felkelők, a szabadságharcosok, a tiltakozó bátor és elégedetlen civilek emlékére. Nem csoda. Sokan nem értjük. Köszönöm szépen. (Varju László tapsol.)




Felszólalások:  Előző  191  Következő    Ülésnap adatai