Készült: 2019.10.20.14:56:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

232. ülésnap (2001.10.17.), 228. felszólalás
Felszólaló Halász János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 11:53


Felszólalások:  Előző  228  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Koltai Ildikó képviselő asszonnyal együtt benyújtott törvényjavaslatunk az úgynevezett 1 plusz 1 százalékos törvény módosítását célozza. Ez a törvény 1996-ban született meg, egy fontos javaslat, és ennek nyomán vezetődött be Magyarországon a civil finanszírozás. A civil finanszírozás elve mellett szól ez a törvény. Ezt a törvényt azóta többször módosították, de az alapelgondolása megmaradt: az adózók rendelkezhetnek az adójuk 1 százalékáról.

Természetesen sok vita folyt korábban is arról, hogy ezt milyen formában és mely szervezetek javára lehet megtenni, és vita folyt arról, hogy mi van azzal az összeggel, amit nem ajánlanak fel szervezeteknek. Az elmúlt évek módosításai során nagyon sokat javult ez a törvény, az élet gyakorlatához igazította az Országgyűlés, és talán örömmel mondhatjuk, hogy az esetek majd' mindegyikében - mint ahogy az alaptörvény elfogadásakor is történt - széles támogatást kaptak ezek a javaslatok a tisztelt Háztól.

Legutóbb egy olyan javaslat született ez ügyben, amely a célba nem ért 1 százalékokat, a szervezeteknek felajánlott, de általuk nem kért vagy nem megkapható összegeket is eljuttatja egy parlamenti csatornán keresztül az egyesületekhez, alapítványokhoz, ez egyébként évről évre körülbelül - a tapasztalati számok ezt mutatják - 300 millió forint, ami egy jelentős összeg a magyar civil szféra támogatását tekintve. Ez tehát egy újabb pillér, amely most már, az idén felállt és szolgálni tudja a magyar egyesületi, alapítványi világot.

A magyar egyesületi, alapítványi világ, a nonprofit szféra, a közhasznú szervezetek világa fejlődött, folyamatosan fejlődött '96-ig és azután is, és ennek a fejlődésnek volt olyan része, kísérője, amely a civil szervezetekkel kapcsolatos jogi kérdésekben nyilvánult meg; fejlődtek a jogszabályok is, újabb és újabb olyan törvényjavaslatok készültek, amelyek az egyesületi, alapítványi világ működését segítették. 1997-ben fogadta el a tisztelt Ház a közhasznú szervezetekről szóló törvényt, ez az a törvény, amely bevezette a kiemelkedően közhasznú szervezeti és a közhasznú szervezeti kategóriát, egyúttal pedig azon szervezeti kategóriát is, amely azokat a szervezeteket tartalmazza, amelyek ebbe a két csoportba nem tartoznak.

Mondhatjuk, hogy ez a törvény is jól hasznosult a bevezetés óta, hisz a magyar civil világ jelentős része, körülbelül 20 ezer szervezet kért és döntő többsége kapott is ilyen minősítéseket, illetve az újonnan létrejövő szervezetek is egyre inkább élnek ezzel a lehetőséggel. Nyilvánvaló, hogy egy 1996-ban született törvény, ez az 1 százalékos, majdan 1 plusz 1 százalékos törvény nem vehette még figyelembe a '97-ben elfogadott, közhasznú szervezetekről szóló törvényben meglévő rendelkezéseket.

Mit mondott ki alapvetően az 1 százalékos törvény, mit válaszolt arra a kérdésre, hogy kik kaphatnak ilyen támogatást? Azt válaszolta, hogy azon egyesületek, alapítványok, amelyek legalább három éve megkezdték a tevékenységüket, három naptári évre gondolt a jogalkotó. Egy kivételt tett a szervezeti típusok között: a közalapítványokra azt mondta, hogy az ő esetükben egy év, egyéves működés is elégséges ahhoz, hogy kedvezményezettjei lehessenek a törvénynek. De közben a közhasznú és kiemelkedően közhasznú kategória bevezetésével egy új helyzet állt elő. A mi javaslatunk éppen azt célozza, hogy a két törvény ilyen módon összhangba kerüljön.

Azt mondjuk és azt javasoljuk, hogy azon szervezetek, amelyek kiemelkedően közhasznú minősítéssel és ehhez megfelelő igazolásokkal is rendelkeznek, már egyéves működés után kedvezményezettjei lehessenek az 1 százalékos törvénynek. Azt is javasoljuk, hogy a közhasznú minősítéssel rendelkezők kétéves várakozási idő után kaphassák meg a felajánlásokat. Mindazon szervezetre pedig, amely ezen minősítésekkel nem rendelkezik, természetesen az a hároméves várakozási idő maradna érvényben, amely a törvény alapelképzelésében is szerepelt. Azt gondoljuk, hogy így összhangba hozzuk a két törvényt.

Azért tartjuk ezt fontosnak, mert minden általános, érdemi dolog ezt indokolja, hiszen egy közhasznú alapítvány akkor válhat kiemelkedően közhasznúvá, ha államilag, törvényben előírt feladatot vállal át, és szerződéssel is rendelkezik erről valamilyen állami szervezettel, a gyakorlatban ezek döntően önkormányzattól átvállalt feladatok és önkormányzattal kötött ellátási szerződések a civil szervezetek részéről. Egy közalapítvány - amely már '96-ban is megkapta az egyéves lehetőséget - pedig olyan alapítvány, amelyet állami szervezet, önkormányzat, a kormány, az Országgyűlés hoz létre olyan célra, amely törvényben előírt kötelezettség. Ugyanúgy törvényben előírt kötelezettség ellátása a feladata egy közalapítványnak, mint adott esetben egy kiemelkedően közhasznú szervezetnek, egyesületnek vagy alapítványnak.

A tevékenységrendszer tehát mindenképpen indokolja azt, hogy ezt az egységesítést meglépjük. Az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy nagyon fontos lenne ez, és nyilván, ha meglépünk egy ilyet, akkor a közhasznú kategóriára - tehát nem a kiemelkedően közhasznú, hanem a közhasznú - szervezeti kategóriára is gondolnunk kell. Mi úgy látjuk, hogy a tényleges kétéves működés az ő esetükben is elégséges ahhoz, hogy ne legyenek olyan aggályaink, hogy valaki csak azért alakít egy ilyen szervezetet, mert 1 százalékos adományt akar gyűjteni. Az elmúlt négy év tapasztalati számai is azt mutatják, hogy az ilyen szervezetek száma gyakorlatilag elenyésző.

Törvényjavaslatunk ezen alapgondolaton túl foglalkozik a nyilvánosság kérdésével is, ami általában is nagyon fontos ennél a törvénynél és ezen törvény működésében. Fontos, mert adóról, adótitkokról van szó, és egy nagyon érdekes ellentmondás is van ebben a törvényben: míg azt mondja, hogy annak a szervezetnek, amely ilyen felajánlásokat kap, a felhasználást követő év októberéig nyilvánosságra kell hoznia, mennyi volt ez az összeg és mire használta azt, addig az APEH jelenleg nem adhat felvilágosítást magától, a szervezet felhatalmazása nélkül arról, hogy egy adott szervezet összesen mekkora felajánlást kapott.

Mi azt szeretnénk elérni, hogy az APEH már a felajánlások évében, az év végén nyilvánosságra hozhassa azt, hogy egy szervezetnek hány forintot ajánlottak fel összesen - nyilván nem azt, hogy személyesen ki mennyit, hanem a mindösszesent. Ez azért lenne fontos véleményünk szerint, mert segítené az adózók tájékozódását ezen a területen. Jelenleg ez nem tehető meg azonnal, hiszen ezt az adatot az adótitok védi; ezzel a törvénymódosítással, azt gondolom, segítenénk, és nem sértenénk semmit, sőt javítanánk az adózók információhoz jutását.

Javaslatunk elkészült, benyújtottuk, visszavontuk, mert volt benne néhány olyan érdemi módosítandó dolog, ami fontos volt, ezért szeptember elején egy új változat került a tisztelt Ház elé. Közben folyt egy ombudsmani vizsgálat is, amelyről készült egy jelentés; az állampolgári jogok országgyűlési biztosa jelentést készített az szja 1 százaléka feletti rendelkezés tárgyában, ez egy szeptember 24-ei dátumú javaslat. Örömmel mondom, hogy ebben az ombudsmani anyagban az egyik fő megállapítás éppen az, ami a mi törvénymódosítási javaslatunk alapgondolata, azaz a kiemelkedően közhasznú szervezetek és a közalapítványok közötti indokolatlan különbségtételre utal ez az anyag. Természetesen más megállapítások is vannak benne, és bízom benne, hogy ezeket - akár a részletes vita során - módosító indítványokkal be lehet építeni a törvénymódosításunkba.

A javaslatunkat egyébként úgy készítettük el, hogy több civil szervezet, szövetség, úgynevezett ernyőszervezet részére elküldtük a magunk első munkaváltozatát.

 

 

(23.00)

 

Kaptunk tőlük javaslatokat, azokat beépítettük az anyagunkba. Voltak olyan bizottsági ülések, ahol az így elkészült javaslatokat a többi párt képviselőinek is átadtuk. Ugyan szövegszerű eredményt, szövegszerű választ nem kaptunk, de a nyilatkozatokban annak idején - tavasz végén - több párt, így a Szocialista Párt is azt mondta, támogatja ezt a javaslatot.

Munkánk során azzal együtt, hogy az ernyőszervezeteket megkerestük és véleményüket kértük, még legalább 200-300 szervezetnek - amelyek nagyobb hatókörű szervezetek - elküldtük a mostani javaslatot, 30-40 választ már kaptunk, és várjuk a további javaslatokat is, hiszen csak a civil szervezetek véleményével egyezően érdemes ezt a törvényt módosítanunk. Örömmel mondom, hogy eddig minden egyes visszajelzés pozitív volt a törvény alapgondolatát illetően. Nagyon sok értékes egyéb jelzés is érkezett.

Előterjesztőként is bízom abban, hogy mind az így érkezett felvetéseket, illetve itt a mostani vagy a törvény vitájának további szakaszában elhangzó véleményeket figyelembe tudjuk venni, és a törvény olyan módosítása történik meg, ami újra tovább tudja segíteni a magyar civil szférát.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

 




Felszólalások:  Előző  228  Következő    Ülésnap adatai