Készült: 2019.10.19.10:55:24 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

204. ülésnap (2001.05.07.), 233. felszólalás
Felszólaló Halász János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Társadalmi szervezetek bizottság
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 14:20


Felszólalások:  Előző  233  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HALÁSZ JÁNOS, a társadalmi szervezetek bizottságának alelnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A társadalmi szervezetek bizottsága már tavaly elkezdte a 2001. évi költségvetési támogatás elosztásával kapcsolatos munkát: pályázatot írtunk ki. Ez a pályázati kiírás megjelent a költségvetési törvényt tartalmazó Magyar Közlönyben, és megjelent az úgynevezett nonprofit lapokban, azokban az újságokban, ahol az egyesületeknek, alapítványoknak szokottan kiírt különböző pályázatok megjelennek. Sőt, ezen túl minden olyan szervezetnek - több mint 2 ezer volt ilyen -, amely pályázott 2000 elején, az előző évben, azoknak elküldtük a pályázati kiírás szövegét és a pályázati adatlapot is. Tehát széles körű lehetőség volt arra, hogy a civil szervezetek pályázhassanak, részt vehessenek ebben az eljárásban.

Egyesületek és közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú alapítványok nyújthatták be pályázatukat működési költségek biztosítására. Alapvetően az adminisztrációs költségek, a tagsággal való kapcsolattartás költségei, irodafenntartási költségek tartoznak ebbe a körbe.

Január 28-áig kellett beadniuk a szervezeteknek ezt a pályázatot. Ezt követően igen rövid idő alatt a társadalmi szervezetek bizottsága, munkatársai és a szakértők elkészítették az első értékelő munkákat. Alapos munka volt ez, ezért azt gondolom, hogy komoly köszönet illeti azokat, akik ebben részt vettek, és ezért ezen a fórumon is fontosnak tartom a bizottság nevében is elmondani, hogy köszönjük a munkatársak segítségét, hiszen első körben fontos volt megvizsgálni minél előbb azt, hogy mely pályázatok formai hibásak, hiszen voltak formai követelmények, amelyeknek a pályázóknak eleget kellett tenniük. Ha a formai követelményeknek eleget tett egy pályázó, utána kezdődhetett a tartalmi bírálat. Tehát először fontos volt ez a szűrő.

Több mint 3 ezer pályázat érkezett. Talán ebből is lehet érezni, hogy nem kicsi ez a munka. Minden pályázatot vizsgált legalább két szakértő. Az, hogy ez a 3 ezer pályázat sok vagy kevés, megközelítés kérdése is. Nyilván a munka elvégzése szempontjából ez sok, de Magyarországon körülbelül 60 ezer civil szervezet, egyesület, alapítvány létezik, ehhez képest a 3 ezer, azt gondolom, nem túl sok, ezért mondom azt, hogy megközelítés kérdése a dolog. Mindenképpen jelzi ez a szám azt, hogy évről évre emelkedik a pályázók száma. Az előző évben, 2000-ben kicsivel több mint 2 ezer darab pályázat érkezett, most már több mint 3 ezer. Ez, azt gondolom, jó jel.

A bizottság olyan módszert használt az elosztás során a döntés meghozatalához, amelyet már kipróbált az előző két évben, és ez a módszer bevált: albizottságokat hoztunk létre, mégpedig a különböző témák szerint, aszerint, hogy tevékenysége alapján besorolhatta magát a szervezet vagy egészségügyi-szociális pályázóként, vagy ifjúsági-oktatási szervezetként, vagy környezetvédelmi-természetvédelmi szervezetként, vagy kulturális-tudományos tevékenységet végző szervezetként, és volt egy egyéb kategória is. Ez volt az az öt albizottság, amelyben folyt a munka.

Az albizottságok összetétele paritásos volt, egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselő vett benne részt szavazati joggal, és az albizottságok munkáját szakértők segítették, minden albizottságban két szakértő vett részt - az öt albizottságot tekintve ez összesen tíz szakértő -, és a szakértőket szintén paritásos alapon jelölte a bizottság, azaz öt szakértőt az ellenzéki pártok és öt szakértőt a kormánypártok. Felhívom a figyelmet: paritásos volt ez a jelölés is. A szakértők nem feltétlenül - és azt gondolom, ez a helyes - pártszempontokat képviseltek, sőt ezek a nonprofit szféra előtt is ismert, a mi munkánkban is már több éve részt vevő szakértők voltak, olyanok, akik a szakmai értékelést végezték. Emellett természetesen voltak a különböző frakciók által delegált szakértők is, akik a munkában részt vettek, így vált ez az értékelés teljessé.

A bizottságunk április elején döntött a működési támogatások elosztásáról, és a döntése során alapvetően az albizottságokban meghozott döntést hagyta jóvá, néhány ponton ezen változtatott, de a nyertes pályázatok tekintetében a többség az albizottságokban kialakult vélemény szerint kapott a bizottságban is támogatást, illetve aki nem kapott, nem kapott.

Az albizottságok bizonyos keretek mentén hozhatták meg döntésüket - nyilván így volt értelme ennek a munkának -, és az, hogy a rendelkezésre álló 348,1 millió forintból melyik albizottság hány forintot oszthat el, az az alapján dőlt el, hogy melyik albizottságban hány, formailag, tartalmilag is értékelhető pályázat érkezett.

 

 

(22.00)

 

Nem más szempontok szerint született ez a döntés, hanem aszerint, hogy teszem azt, összesen hány környezetvédelmi, természetvédelmi szervezet pályázott, és ez az összes értékelhető pályázaton belül mekkora arányt képvisel. Eszerint a 348,1 millió forint megfelelő arányos része került az albizottsághoz, és arra tett javaslatot az albizottság, hogy ez az összeg hogy osztódjon el az adott témájú szervezetek között.

Ez egy vitatható módszer, de nem találtunk jobbat és igazságosabbat. Nyilván lehet ezen gondolkodni, a bizottság már nagyon sokat vitatkozott a korábbi években is ezen, de végül tavaly és az idén is ezt a módszert választottuk, és a bizottság döntő többsége ezt a módszert tartotta elfogadhatónak; mint ahogy a korábbi éveknek megfelelő szempontok szerint hoztuk meg a döntésünket. Itt alapvető fontosságú volt az, hogy egy-egy pályázó szervezet milyen társadalmi hasznossággal bír. Nagyon fontos szempont volt az is, hiszen ez egy pályázat, hogy ki milyen pályázatot nyújtott be, az tartalmilag milyen elemeket mutat fel, amelyek szerint egyik vagy másik pályázót kell jobban vagy kevésbé jobban támogatni. Illetve nagyon fontos volt, hogy melyik pályázó milyen költségvetést nyújtott be, mekkora támogatást kér ez a költségvetés, mennyire van összhangban a pályázat tartalmi részével. És nagyon fontos volt a szakértői vizsgálatok és a bizottság döntése során az is, hogy ki milyen módon indokolta ezen összeg felhasználását.

Ezek a szempontok voltak tehát a tartalmi bírálás szempontjai. Örömmel mondom azt, hogy az április eleji bizottsági alapdöntést a bizottságunk egyhangúlag fogadta el, és bizottsági határozati javaslatként kivételes, sürgős tárgyalást kérve nyújtotta be a Háznak. Itt, a parlamentben három héttel ezelőtt a tisztelt Ház több mint 95 százalékos többséggel fogadta el mind a kivételes, mind a sürgős eljárásra való indítványunkat. Ez, azt gondolom, nagyon fontos lépés volt, és talán még fontosabb ebben az, hogy most már harmadik évben történt ez így. Azt gondolom, mindenkit, aki ebben közreműködött, köszönet illet, és egyfajta felelősségérzetet is jelez mindnyájunk, mind kormánypárti, mind ellenzéki képviselők részéről.

Természetesen az ilyen eljárás során is érkezhetnek módosító indítványok, csak más a tárgyalás rendje, hiszen kivételes az eljárás. Most is voltak módosító indítványok. Közel ötven érkezett, és a bizottságunk, mind pedig a kijelölt bizottság, a költségvetési bizottság ezeket megtárgyalta. A módosító indítványok szükségességét talán az is indokolja, hogy az indítványok döntő részét mind a társadalmi szervezetek bizottsága, mind a költségvetési bizottság elfogadta. Ezek között voltak kormánypárti és voltak ellenzéki módosító javaslatok is, mint ahogy a néhány elutasított módosító javaslat között is volt kormánypárti és volt ellenzéki is.

A költségvetési bizottság, ahogy említettem, hasonlóan foglalt állást a módosító indítványokról, mint ahogy a társadalmi szervezetek bizottsága, és ebben a témában is alapos tartalmi vita folyt a költségvetési bizottságban. Nyilván a bizottsági előadó erről beszámol.

Az előttünk álló javaslat tehát ilyen vitaszakaszakon ment át, és két része van ennek, egy szöveges és egy olyan melléklet része, amiben a támogatások, illetve a kedvezményezett szervezetek nevei szerepelnek. Ha megengedik, a szöveges részből ki szeretném emelni azt, hogy ettől az évtől kezdve az a szervezet, amely legfeljebb 800 ezer forintos támogatást kap, egy összegben megkaphatja a döntésünket követően a Kincstártól ezt a támogatást. Aki ennél magasabb támogatást kap, az két egyenlő részletben, a másodikat augusztus végéig megkapva részesülhet ebből a támogatásból.

Fontos eleme a szöveges résznek, hogy szerepel benne, milyen határidőkig, milyen módon kell elszámolnia a szervezeteknek. Ez nem volt mindig így, most már hosszú évek óta persze így van, és ezt fontos követnünk. Mint ahogy nagyon fontos ebben az egész folyamatban az, hogy évről évre az Állami Számvevőszék az itt kedvezményezett szervezetek bizonyos csoportját vizsgálja, és vizsgálja azt, hogy ezt a támogatást milyen módon, milyen célokra használják fel. Az állandó bizottságunk előtt az ÁSZ erről be is számol. Azt gondolom, ily módon jól megteremtődött a pénzfelhasználás ellenőrzésének egyik formája.

A javaslat melléklete tartalmazza, ahogy említettem, a kedvezményezett szervezetek nevét és az összegeket. Több mint 1600 szervezet kap támogatást. Azt hiszem, ez is fontos eredmény. Tavaly körülbelül 1100 szervezet kapott támogatást. Tehát azzal együtt, hogy a pályázók száma emelkedett, a kedvezményezettek száma is emelkedett, és most is körülbelül az összes pályázó fele támogatást kap. Itt 50 ezer és körülbelül 1 millió 300 ezer forint között oszlanak meg a támogatások, átlagban körülbelül 200 ezer forintot kap egy szervezet. Azt gondolom, hogy ez egy átlagos nagyságú szervezetnél alkalmas arra, hogy az ő éves működési költségét minimális szinten, de biztosítsa.

Azt gondolom, a legnagyobb eredmény az, hogy a bizottságunk második lépésben is több mint 90 százalékos többséggel támogatta a módosító indítványokkal kapcsolatos előterjesztéseket. Azt gondolom, minden remény megvan arra, hogy itt, a tisztelt Házban a mai vita után, holnap megint olyan döntés szülessen, mint az előző években, az előző két évben, amikor is a parlament döntő többsége támogatta ezt az előterjesztést. Azt hiszem, ez bizonyítja, hogy az itt ülő kormánypárti és ellenzéki politikusok is megfelelő felelősségérzettel bírnak a civil szféra iránt, és ezt a határozati javaslatot támogatva tudják is ezt bizonyítani.

Mindenkinek köszönöm, aki akár kormánypárti, akár ellenzéki oldalról támogatólag áll ehhez a javaslathoz.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  233  Következő    Ülésnap adatai