Készült: 2020.03.30.00:26:26 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
22 106 2006.10.17. 5:10  23-133

DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Buzás Péter vagyok, a Csongrád megyei 7. számú egyéni választókerület képviselője, Makót, a hagyma fővárosát, Makót, Európa ezüstérmes virágos városát és a környező 16 települést képviselem itt önök között.

A következőkben hadd mondjam azt el, hogy rendkívüli módon örülök annak, hogy első hozzászólásomat egy ilyen témához mondhatom el, mint az Új Magyarország fejlesztési terv. Egy picit másként látom ennek a tervnek a dolgát, megvalósulásának lehetőségét, mint sok más polgármester kollégám a túloldal padsoraiból. Nézzük sorban, hogy miért!

Én is úgy gondolom, hogy az a 8000 milliárd forint, amire már többen utaltak ma felszólalásukban, az országunk történetében egyszeri és megismételhetetlen. Egyszeri, mert eddig még nem volt rá példa, megismételhetetlen pedig azért, mert a 2013-20-as uniós tervezési ciklusban, pénzügyi tervezési időszakban az újonnan csatlakozott országok és vélhetően a mostani fejlesztések hatására is változó GDP-növekedésünk miatt még egyszer ekkora forrásunk nem lesz.

Nézzük meg, hogy Makó és térsége szempontjából, ennek az 52 ezer embernek a szempontjából mit jelent ez a terv, és miért látom én optimistábban ezt az ügyet, mint kollégáim a másik oldalról. Azért, mert miniszterelnök úr is utalt rá felvezetőjében: az M43-as autópálya ennek a fejlesztésnek köszönhetően eléri Makót, ami, mint tudjuk, szükségszerűen a gazdasági fellendülést hozza magával. Tudjuk azt is, hogy ez a gazdasági fellendülés rögtön hozza a befektetőt, hozza a külföldi tőkét, bár engedjék meg, tisztelt hölgyeim és uraim, hadd mondjam el, hogy nekem, makóinak Makó és térsége vállalkozói a legfontosabbak.

Tehát én ezen fejlesztés általános gazdaságfejlesztési hatásának örülök, ugyanis meggyőződésem, hogy azzal a pályázati lehetőséggel, azzal a pályázati lehetőségköteggel élve, ami a vállalkozásoknak fog rendelkezésére állni, bízom benne, hogy minél több makói vállalkozó fog élni, ennek eredményeként az ő vállalkozásaik stabilizálódnak, munkahelyet teremtenek, bővül a foglalkoztatás, jobban élünk egy kicsit abban a térségben, egy picit több lesz a jövedelem. Ezért nagyon fontosnak tartom azt, hogy a helyi vállalkozások helyzetbe hozása érdekében minél többen rá tudjanak mozdulni nálunk ezekre a fejlesztésekre.

Örülök annak is, hogy szintén foglalkoztatásbővülés miatt azok a vállalkozások, akik esetleg az 50 százalékos támogatottsággal nem tudnak élni, azok csökkent kamatozású vagy netán kamatmentes hitelkonstrukciójú fejlesztéseket kaphatnak vállalkozásaik stabilizálására. Tehát én ezt tartom az első és legfontosabb dolognak.

Hadd mondjam el, hogy önkormányzati szempontból azt hiszem, hogy az eddigi előcsatlakozási alapok, SAPARD, PHARE... - ebben a rendszerben megtanultunk pályázni, településeinken az országban, Makó térségében is nagyon sok helyen utcák, terek, épületek megújult állapota jelzi azt, hogy sikeresen pályáztunk, pont úgy, mint a dél-alföldi régióban sok más település. Hadd mondjam el, hogy a 2007-13-as időszakban, 2007-es pénzügyi kezdéssel Makó és közvetlen térségének öt települése egy 17 milliárdos szennyvízprojektet valósít meg, ami Makónak - és egyenként a településeknek is - története legnagyobb beruházása, legnagyobb fejlesztése.

(15.10)

Úgy hiszem, hogy ez fontos és példaértékű, mert nekünk jut majd egy uniós szintű szennyvízellátás, a Magyar Köztársaság kormánya pedig teljesíti a Brüsszelnél vállalt szerződéses kötelezettséget. Én ezt például partnerségnek is el tudom képzelni.

De emellett hadd mondjam el, hogy azok a fejlesztési célok, amelyeket a térség településeivel együtt Makón meg kívánunk valósítani, például a fürdőfejlesztés, egyben egy új ágazat, a turizmus fejlődését is maga után húzza, ami megint csak pici munkahelyteremtéssel, foglalkoztatásbővüléssel jár. Itt örültem nagyon Lamperth Mónika miniszter asszony azon kijelentésének, amit más anyagban is olvastam, hogy ez a bizonyos uniós pályázati alap maradni fog. Nagyon fontos ez, mert azoknak a településeknek, kistérségeknek, mint amilyen például a makói is, lényeges, hogy tudjanak pályázni, és a hiányzó önerő ebből az alapból egységes elvrendszer mentén pótolható legyen. Bízom benne, hogy tudunk élni tehát ezekkel a lehetőségekkel, és abban is bízom, hogy a dél-alföldi régió operatív programjából azok a kistelepülések is nagyon sok fejlesztést tudnak megvalósítani, amelyek eddig az uniós előcsatlakozási pályázatok révén már sikeresek voltak.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én tehát arra hívom önöket, hogy fogjunk össze először a régióban, utána itt a parlamentben, és csináljuk együtt ezt végig.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
35 123 2006.11.20. 2:13  122-129

DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszony! Kedves Képviselőtársak! A címe a rövid eszmefuttatásomnak, gondolatmenetemnek az, hogy mennyit ér az összefogás. Ezt én abból az aspektusból szeretném megközelíteni, mennyit ér az összefogás akkor, ha ez egy kistérségi összefogás. Nálunk Makó 26 ezer lakosú, a térség 16 településén él másik 26 ezer ember, és úgy alakult, hogy 2003. december 17-én mi már megalakítottuk a többcélú társulást, és azt követően mind működési, mind fejlesztési szempontból elég sok eredményt tudhatunk magunk mögött. Megmondom őszintén, hogy ennek egyfajta történeti oka eredetileg is volt. A célunk az, hogy a kistérségi szolgáltatások színvonala emelkedjen, hatékonyabbá váljon, optimálisabb legyen a szolgáltatás helyszíne is és annak színvonala is.

Úgy gondolom, az a tény, hogy elsőként indultunk ebben az ügyben, és a normatívához képest összességében eddig mintegy plusz 400 millió forintot tudhat magáénak a térség - ehhez tegyem hozzá azt, hogy 90 milliót beletesznek a térség települései is -, ez azért azt eredményezi, hogy ma már nemcsak a makói gyerekek esetében jellemző az úszásoktatás, hanem a falubélieknél is. A falubélieknél is a gyógytestnevelés és a logopédiai oktatás a helyére került. Az akkori Belügyminisztérium, mai Önkormányzati Minisztérium pályázati kiírásának köszönhetően beindulhatott az iskolabuszjárat. És például olyan feladatellátás is megjelenik minden községben, ami eddig csak egy Makó nagyságú településen volt lehetséges, ez pedig a családok átmeneti otthonának az ügye.

(16.00)

De ha a területfejlesztési összefogásról beszélünk, akkor ott is a térség településeinek felében ennek köszönhetően gyulladhatott ki először a vezetékes gáz.

Az én kérdésem az, hogy a későbbiekben ez az összefogás eredményezheti-e azt, hogy egyrészt működési normatívára módosító indítványokkal többletforrást érjünk el (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), illetve hogy az EU-önerőalap, szintén módosító indítványoknak köszönhetően, a hátrányos helyzetű településeknek később is maradjon.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
35 127 2006.11.20. 1:03  122-129

DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a válasz-gondolatmenetet. Hadd tegyem hozzá, hogy képviselőtársaim, polgármester kollégáim közül többen foglalkozunk már azzal a gondolattal, az önkormányzati bizottságban erről szót váltottunk, hogy a kistérségi működés javítása érdekében módosító indítványokkal teszünk javaslatot arra, hogy a kistelepüléseken az önkormányzati szolgáltatás színvonala a kormány eredeti szándékának és az ottani lakosság érdekében tovább tudjon javulni.

Ami ezt a bizonyos EU-önerőalapot illeti, személyesen én is be fogok adni egy olyan módosító indítványt, melyben az lesz a kérésünk, hogy ne csak a leghátrányosabb helyzetű, hanem a hátrányos helyzetű kistérség is részesedhessen ebből a forrásból, és ne kössük az önhiki intézményéhez, mert akkor rendkívül szűk lesz a keret, és a területfejlesztési alapcélt ilyen módon is el tudjuk érni, amely a felzárkózást jelenti. Én ebben szeretném a tárca, a kormány segítségét kérni - bízom benne, hogy képviselőtársaimét is meg fogom kapni.

Köszönöm. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 47 2006.11.27. 2:43  46-51

DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az iskolatejprogramot jelenleg szabályozó rendelet értelmében a támogatás igénylői azok az óvodát, iskolát fenntartó önkormányzatok lehetnek, amelyeknek a működési területén ezek az intézmények kifejtik munkájukat. Támogatni viszont csak akkor lehet ezeket a fenntartókat, ha a rendeletnek megfelelően a kérelmező olyan regisztrált, tejfeldolgozással foglalkozó vállalkozással köt szerződést, amely az Európai Unió tagországaiba is szállítási joggal rendelkezik.

A makói kistérségben több mint háromezer tanuló közül közel ezer olyan gyerek van, aki nem tud részese lenni ennek az iskolatej-akciónak, és ennek alapvetően kettő oka van. Az egyik ok az, hogy amikor az FVM-rendelet - amely ezt a kérdést szabályozza - címzettjeként a települési önkormányzat szerződést köt ezekkel a szállítókkal, akkor ezek akkora volumenű szállítók, hogy kisebb településekre vagy egyáltalán nem szállítanak ki tejet, mondjuk, kétszáz adag alatt, vagy semmiképpen nem azon az áron, ami ebbe a normatívába beleférhet.

A másik problémánk az, hogy Makó térségében éppúgy, mint az ország számos kistérségében, vannak tagintézmények, történetesen van egy székhely település, amelynek a tagintézménye egy hatszáz lakosú településen működik. A hatszáz lakosú település 100 százalékos támogatottságra jogosult, ugyanakkor mivel ezek a gyerekek makóinak számítanak, csak 25 százalékos támogatást kaphatnak. Ez is akadálya és oka annak, hogy ez az ezer gyerek kiesik jelen pillanatban ebből a rendszerből.

Megkérdezem tehát az államtitkár urat, van-e lehetőség arra, hogy rendeletmódosítással egy bizonyos településnagyság alatt - ez legyen, mondjuk, ötezer lakos - lehetősége legyen a helyi önkormányzatnak a normatíva lehívása mellett igénybe venni az iskolatejet mint lehetőséget a kereskedelem más ágából. Ez az egyik kérdés.

A másik kérdés pedig az, hogy van-e mód a szabályozás akként történő módosítására, hogy ha a tagintézmény kedvezőbb támogatásra jogosult - jelen esetben Nagyér, Apátfalva vagy bármelyik másik település 25 százalékos önerő mellett tudná ezt igénybe venni -, akkor legyen erre lehetőség, és ne legyen ez gátja az iskolatej lehetőségének.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 51 2006.11.27. 1:10  46-51

DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Államtitkár Úr! Örülök annak, hogy a tárcához ez az információ nemcsak most, hanem korábban több csatornából is eljutott. Délelőtt személyesen is beszéltem Veszprém 6. számú választókerületének képviselőjével, aki elmondta, hogy nekik ez ugyanilyen gond, ő is készült azonnali kérdésre.

Arról van szó, hogy mi Makón ehhez a bizonyos egy pohár tejhez, kakaóhoz makói forrásból egy kiflit is hozzá szoktunk tenni, pontosan azért, mert hozzáértők azt mondják, hogy van jó pár olyan gyerek ebből az ezer főből - akiről én beszéltem az előbb -, akinek lehet, hogy aznap ez az első étel a gyomrában. Azt gondolom, ennek a súlyánál, a bekerülési összegénél, a forintnál sokkal nagyobb jelentősége van e miatt az ügy miatt, amit most említettem.

Elfogadom a választ, tekintettel arra, hogy azt mutatja, hogy a tárca meg kívánja ezt oldani, bízom benne, hogy ez már a következő szabályozásnál így lehet, és a makói kistérség többcélú társulását mint modellt felajánlom. Annak idején a Belügyminisztérium keretében a többcélú együttműködésben a makói kistérség mintahelyként szerepelt. Szívesen állunk rendelkezésre.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
43 56 2006.12.12. 6:05  21-323

DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Én a költségvetési vita kapcsán több módosító indítványt nyújtottam be. Engedjék meg, hogy most azok egyikével, azzal a módosító indítványommal foglalkozzam, ahhoz kérjem az önök segítségét és a kormány segítségét, amelyik az EU-önerőalapra történő pályázás lehetőségét adja meg az önkormányzatoknak.

Én mint kezdő képviselő, hiszek abban, úgy gondolom, ez valahogy így lesz, hogy van egy költségvetés, amelynek a kereteit már jóváhagytuk. Ennek a költségvetésnek minden részletét azok, akik ezt megtervezik, nem biztos, hogy pontosan be tudják szabályozni. És ebben a vitában lehet olyan javaslatokat tenni, amikkel azt jobbá tudjuk tenni.

Én úgy gondolom, hogy annak a 10,1 milliárdos előirányzatnak az elosztását, ami a helyi önkormányzatokat segíti abban, hogy majd pályázni tudjanak arra az Unióból érkező milliárdtömegre, egy picit finomítani, egy picit hangolni kellene. Mire gondolok itt? Arról van szó, hogy jön ez a 8 ezer milliárd forint. Hallottuk már többször, tudjuk, de hadd mondjam ki, hogy ennek az elsődleges, másodlagos és harmadlagos legfontosabb célja, szempontja a gazdaság fejlesztése, a foglalkoztatás bővítése - mi otthon úgy mondjuk ezt, hogy munkahelyteremtés.

Ahogy az országban ez így van, ez ugyanígy van Csongrád megye 7. számú választókerületében, Makón is, amelynek én a képviselője vagyok. Otthon én is ezt szoktam mondani, hogy nagyon nem mindegy nekünk, a makói kistérségnek, hogy ezzel hogyan tudunk élni. És első, második, harmadik szempont az, hogy a helyi vállalkozók minél több támogatáshoz tudjanak jutni.

(11.10)

Nagyon fontos az, hogy megtalálják azt a terméket, ami piacképes, meg tudják határozni maguknak azt a fejlesztési célt, amit meg akarnak valósítani. És ehhez megkaphatják egy pályázat eredményeként a 40-60 százalékos támogatást - vegyük ezt 50 százaléknak átlagosan -, így ugyanabból az egységnyi összegből vagy kétszer akkora fejlesztést tud megcsinálni egy vállalkozó, vagy felébe kerül neki az eredeti cél megvalósítása.

Úgy gondolom tehát, hogy ha az országban legfontosabb a gazdaság fellendítése, márpedig ez nem kérdés, hogy az, annak a továbberősítése, akkor egy olyan kistérségben, mint a miénk, szintén ez a legfontosabb. És az önkormányzatoknak a térség tizenhat településén és a térségközpontban, Makón szintén az kell legyen a feladata, hogy azokkal a fejlesztésekkel foglalkozzon kiemelten, amely járulékosan ezeket a célokat szolgálja. Gondolok itt a különböző turizmus típusú fejlesztésekre, olyan beruházásokra, elhangzott itt az elején a kerékpárút, pihenők, olyan célterületek fejlesztése, amely a privát tőkének nemigen feladata, viszont a turizmusfejlesztéssel egy önkormányzati beruházás révén a helyi gazdaság fellendítése érdekében tudunk tenni, és nem keveset.

Emellett ennek a 8000 milliárdnak köszönhetően azért remélhetőleg szebbé válik hazánk, szebbé válik Magyarország, és én makóiként azt gondolom, hogy szebbé válik egy kicsit Makó is, szebbé válnak a Makó térségi települések is. A regionális operatív program mozgástere ezt biztosítja.

A módosító indítványom lényege az lenne, hogy ebben kérünk segítséget. Miért mondom ezt? Mert nekünk van egy működési szempontból hozzávetőlegesen - a különböző években eltérő - egy 4-4,2 milliárdos olyan költségvetésünk, amely a normatívából átadott pénzeszközökből áll - saját bevétel egy részét is ide fordítva -, és emellett hozzávetőlegesen egy ilyen 150-100 millió forintos az a fejlesztési önerő, amivel rendelkezünk. Ahhoz, hogy ezeket a megálmodott, gazdaságot fejlesztő, munkahelyet létesítő, turizmust célzó beruházásainkat megcsináljuk, amit a privát szféra már nem tud megvalósítani, illetve megszépítsük a környezetünket, meg kell hogy valósítsuk azokat a fejlesztési célokat, amitől szebb lesz ez a város.

A költségvetést mindig elnevezzük valamiről, most a tervezés évének hívjuk. Úgy gondolom, hogy ez az időszak még a jövő év elejére átnyúlik, azt gondolom, akkorra jelennek meg mind az ágazati operatív programok, mind a regionális operatív programnak azok a pályázatai, amivel élni tudunk. És ahhoz, hogy azokat a célokat meg tudjuk valósítani, ami a helyi lakosság ellátása, közérzete, a település megélhetősége szempontjából rendkívül fontos, nagyon lényeges az, hogy ez a bizonyos EU-önerőalap a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott településeken kívül, mint amit már megcélozott, a területfejlesztési szempontból a leghátrányosabb helyzetű és hátrányos helyzetű településeknek az önhikis állapot nélkül is a 10,1 milliárd terhére álljon rendelkezésére. Így tehát, azt gondolom, hogy az önkormányzati fejlesztéseknél ezzel a szabályozásfinomítással a rángatást szüntetjük meg, nem húzunk éles határokat a különböző besorolások között, és ennek eredményeként mi is meg tudjuk valósítani azokat a fejlesztési célokat, amit nagyon fontosnak gondolunk.

Kérem tehát képviselőtársaimat, azzal, hogy nem tesszük kötelezővé az önhikis állapot tényét, tegyük lehetővé, hogy a területfejlesztés szempontjából nagyon fontos azon elv, amely a felzárkóztatást segíti elő, az is meg tudjon valósulni.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
59 160 2007.03.26. 2:05  159-162

DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Asszony! Az önkormányzatok munkáját az önkormányzati törvény szabályozza, ebből kifolyólag itt a Házban valamennyien tudjuk, hogy az alapvető feladatainkon kívül, tehát a városüzemeltetésen, városműködtetésen kívül egy nagyon fontos terület városainknak, településeinknek a fejlesztése - persze, emellett még sok minden más dologgal is kell foglalkoznunk: munkahelyteremtéssel, gazdaságfejlesztéssel, amit az Ötv. nem is említ -, nagyon nem mindegy, hogy mennyi pénzünk jut ezekre a bizonyos fejlesztésekre.

Nos, eddig a Magyar Köztársaság kormányának az állami fejlesztések támogatása a helyi fejlesztéspolitikának mindig meghatározó része volt. Az elmúlt időszakban példaként hadd hozzam azokat a decentralizált önkormányzati forrásokat, amelyekre különböző települések, kistérségek pályázhattak.

(17.00)

Ezek a források mindig az uniós forrásoktól független pénzeszközök voltak, és ebből nagyon sok fejlesztést tudtunk megvalósítani mi ott Makón és a térségben; például olyan fontos dolgot, mint a síkosságmentesítés különböző dologi feltétele, vagy épp a tanyagondnoki hálózat vagy az önkormányzati intézményeknél a rokkantak feljárásának a biztosítása. Úgy gondolom, hogy nagyon fontosak például a kistelepüléseinknél: Ferencszállás, Klárafalva, Királyhegyes, Kövegy esetében a gáz ebből a forrásból lobbant lángra, vagy például környezetvédelmi beruházást sikerült Kiszombornál megvalósítani.

Tisztelettel szeretném kérdezni a miniszter asszonyt, hogy a Magyar Köztársaság kormánya a 2007. évben milyen pályázati kiírásokkal, milyen hasonló lehetőségekkel kíván segíteni az önkormányzatok fejlesztési lehetőségein.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 96 2007.04.16. 2:06  95-102

DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Engedjék meg, hogy a makói kistérség képviselőjeként a 43-as út jelenével és jövőjével foglalkozzak nagyon rövid ideig.

Örültünk annak, amikor az M5-ös autópálya elérte Szegedet, még jobban örültünk, amikor az országhatárt is elérte, de a legnagyobb siker az volt, amikor az M43-as autópálya első 3,1 kilométere megépülhetett. Szintén jó érzés volt tudomásul venni azt, hiszen nekünk is van erdélyi testvérvárosunk, hogy ez év január 1-jétől Románia és Bulgária tagja az Uniónak. De az már kevésbé jó nekünk - és itt engedjék meg, hadd mondjam el, hogy mi a jelenlegi helyzet -, hogy ez a két tény, tehát az autópálya Szegedre érkezte és ennek a két országnak az uniós csatlakozása a szakma által nem várt és nem jósolt módon begerjesztette a 43-as út forgalmát. Az elmúlt év első negyedéve és az idei év első negyedéve között a személygépkocsi- és személyforgalom 1,4-szeresére, a teherforgalom 2,3-szeresére nőtt.

(15.40)

Ez azt jelenti, hogy a 43-as út, amely leviszi most ezt a forgalmat, Szegedet, Szőreget, Kiszombort, Ferencszállást, Klárafalvát, Makót, Apátfalvát, Magyarcsanádot és Nagylakot lávaként szeli ketté.

Szintén jó hír az, hogy január végén az 1004-es kormányhatározat kijelölte a megépítendő autópályákat. Eközött szerepel az M43-as autópálya. Tisztelt Miniszter Úr! Azt szeretném kérdezni, hogy 2007-es kezdés szerepel ebben a kormányhatározatban, fontos lenne tudni - ott négy szakaszra van bontva -, mikor lesznek átadva ezek a szakaszok; mikor kezdődik el a területek megvásárlása; mikor kezdődik a lőszermentesítés, régészeti feltárás; mikor remélhetjük, hogy ez a 43-as autópálya ezt a bizonyos lávát, amely most településeinket kettészeli, megszünteti. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 100 2007.04.16. 1:01  95-102

DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Tisztelt Miniszter Úr! Nehéz helyzetbe kerültem. A 2009-es dátum, ami a munkák folytatását illeti, az rendkívül távolinak tűnik. Ez a bizonyos forgalom, amely jelenleg érinti Makót és a térség településeit, és az a tény, hogy ezek a kamionok másfél percenként szelik keresztül városunkat - gond van azzal, hogy átengedjük-e egyik oldalról a másik oldalra iskolába a gyerekünket -, így, megmondom őszintén, elég távolinak tűnik ez az időpont.

Tisztelettel hadd ajánljam fel azt a segítséget, amit annak idején Botka László úrnak, Szeged polgármesterének is felajánlottam, hogy a területszerzéshez kötődő, esetleg azt kísérő kisajátítási eljárásokban helyismeretet, megyei kapcsolatokat latba vetve hátha tudunk ezen az időponton javítani, előrébb hozni. Kérem arra, hogy keressük azt a megoldást, hogy időben hogyan tudjuk korábbra hozni ennek a munkának a kivitelezését, ezáltal a végső határidőt is, pontosan azért, hogy ez a forgalom minél hamarabb kikerüljön a településeinkről. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
72 38 2007.05.16. 14:50  29-41

DR. BUZÁS PÉTER, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Miniszter Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és uraim! Engedjék meg, hogy a szocialista frakció gondolatmenetét hadd mondjam el ezzel a témával kapcsolatban. Rögtön szeretném hozzáfűzni azt, hogy én személy szerint a Csongrád megyei 7. számú választókerület képviselője vagyok, Makó polgármestere, és így a Makó és térsége többcélú társulás elnöke is.

(12.10)

Nem tudok elszakadni attól a ténytől, engedjék meg, hadd kezdjem mondandóm egy Makón született, Erdei Ferenc nevű szociológus gondolatával, aki azt írta, hogy "a településhálózat történetileg kialakult állapota objektív törvényszerűségeket követ, és a tudatos tervezés is csak ehhez kötve érvényesül".

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt gondolom, hogy érdemes az egész ügy tárgyalásánál Erdeinek ezt a gondolatmenetét egy kicsit szemüvegkeretként elfogadnunk, magunk előtt tartanunk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy elmondjam azt, én hogyan látom ennek a bizonyos államreformnak, annak részét képező közigazgatási reformnak a jelenlegi helyzetét a helyi, kistérségi szintről nézve. Úgy gondolom, hogy ha ma minősíteni kell azt a helyzetet, ami a többcélú társulások működését illeti, akkor nyugodt lélekkel megállapíthatjuk azt, hogy a kormány jó úton jár akkor, amikor a közigazgatási reform részeként a helyi szintet, a térségi együttműködéseket erősíti.

Ennek alapvető okaként hadd hozzam fel azt, hogy történetileg a jóval korábbi időszakokban is a helyi közigazgatásnak ezen a szintjén működött valamilyen típusú igazgatási szervezet. Legutoljára a rendszerváltás előtt, 1984 az az időpont, amikor a klasszikus értelemben vett járások megszűntek. Ezt követte a városkörnyékiség, a városkörnyékiség után a rendszerváltástól az első négy esztendőben különböző spontán típusú együttműködések kezdtek kialakulni.

A '94-es kormányzati időszak kezdetétől van személy szerint rálátásom például a makói kistérség működésére. Akkor minden kormányzati igény nélkül Makó és a térség települései úgy döntöttek, hogy egy polgármesteri fórumot alakítanak, ennek a polgármesteri fórumnak a keretében minden olyan kérdésről szót váltottunk, amelyek Makó városa és a térség települései szempontjából fontosak voltak. Ennek volt érdek-képviseleti motívuma, de elsősorban a különböző önkormányzathoz kötődő feladatellátás szerepelt azok között a témák között, amelyeket megbeszéltünk.

Nagyon komoly löketet adott, nagyon komoly erővel bírt a területfejlesztési törvény megjelenése. A területfejlesztési törvény megjelenését követően az országban nagyon gyorsan létrejöttek területfejlesztési céllal azok az együttműködések, amelyek helyben a kistérségi társulásokat fogták egybe. Szervezeti keretként ez egy 1994-es KSH-közleményhez kötődik, amely még 138 statisztikai kistérséget határozott meg. A területfejlesztési típusú kistérségi kialakulásnál döntő mértékben követték a kistérségek ezt a területi leképződést, de voltak esetek, amikor ettől eltértek.

Hallottunk ma már egyszer egy utalást arra, hogy összesen a 168 kistérségből 93-ra tehető annak a száma, ahol szerencsés a területi lehatárolás és szerencsés a településszerkezet. Itt arra gondolok, hogy például a makói kistérség - ez egy 50 ezres kistérség, 25 300 lakosa van Makónak és közel másik 25 ezer lakosa van a térségbeli településeknek -, tehát egy 50 ezres kistérség 17 települése területi szempontból, lakosságmegoszlás szempontjából, a települések nagysága szempontjából is szerencsés szerkezetet tükröz.

Nos, a statisztikai lehatárolás abból a szempontból volt fontos, és fontos ma is, hogy az ország területe teljes egészében lefedett legyen. A '96. évi területfejlesztési törvény eredményeként tehát létrejöttek ezek a társulások, és azt követően a következő évektől a területfejlesztési forrásokra történő pályázás, abban történő együttműködés, különböző fejlesztési célok közös meghatározása volt az a döntő erő, ami erőt adott ennek a folyamatnak.

Úgy ítélem meg, hogy ebben az ügyben a 2004. évi CVII. törvény mérföldkő. Mérföldkő azért, mert ezt a bizonyos helyi településeket összefogó kistérségi együttműködést nemcsak a területfejlesztés szempontjából, hanem az önkormányzati feladatellátás oldaláról is megközelítette, illetve ezzel párhuzamosan szép lassan elindult a szakma a hatósági jogkörök kistérségi szintű telepítése irányába is.

Akkor, amikor miniszter asszony úgy fogalmazott, hogy ez sikertörténet, megmondom őszintén, ezt én is úgy értelmezem, hogy a meglévő körülményeink között, a meglévő anyagi helyzetünk mellett mindenképpen sikertörténet, mert akkor, ha ez a bizonyos térségi együttműködés azt az alapvető célt szolgálja, amely a térségi feladatellátás minőségjavítását eredményezi, akkor ez többletforrást jelent. Márpedig szükségszerűen az kell hogy legyen a célja egy-egy kistérség minden szereplőjének, hogy a forrásmaximalizáció megtörténjen, mert ennek köszönhetően léphet be az ellátási színvonal javulása. Ez az önkormányzati feladatellátásnál mindenképpen igaz, de azt kell mondanom, hogy akkor, amikor különböző fejlesztési célokban működünk együtt, akár turisztikai területen, akár a településfejlesztés valamilyen más ágánál - a gazdaságfejlesztésre is gondolok itt -, akkor, amikor mondjuk, ismét makói példából kiindulva, fejlesztjük a makói ipari parkot, akkor az ebbe az ipari parkba betelepülő vállalkozó nemcsak makói, hanem a térség településeiből bejövő munkaerőt is foglalkoztat. Ennek is volt köszönhető az, hogy a térség településeivel együtt pályáztunk ennek az ipari parknak a fejlesztésére.

Sok-sok ilyen konkrét, a valós települési, kistérségi közös érdekek mentén történő együttműködési elem az, ami tartalmat adhat ezeknek az együttműködéseknek.

Úgy hiszem, hogy itt van még valami, ami rendkívül fontos. Lehet, hogy a mi helyzetünk ezzel, hogy 50 ezer főt, 16 települést fog össze, a településnagyság 25 ezer, a következő legnagyobb település 4600 fős, öt mikrotérségünk van, ez szerencsés településszerkezetnek mondható. De azt is hadd tegyem hozzá, ehhez nagyon fontos, hogy a térség szereplői, tehát mind a térségközpont polgármestere, mind a települések polgármesterei, sőt hadd tegyem hozzá, testületeinek szemlélete az legyen, hogy egyrészt lássák be a térségi együttműködés lényegét, annak értelmét, konkrét hozadékát a saját településükre vonatkozóan, és azt követően ennek megfelelően hozzák meg a döntésüket.

A mi viszonyaink között ez úgy működik, hogy Makón a makói testület úgy látja, hogy Makó önmagában, 25 ezer ember hangja önmagában sokkal rövidebb távra hallatszik el, mint ha kiegészül a térség 16 települése másik 25 ezer emberének a hangjával. Azok a konkrét példák, mint például az, hogy mintahelye lehetett a makói térség ennek a bizonyos többcélú társulási törvény előkészítésének, ez hozhatta azt, hogy ezzel szembesültek a községek.

Hadd mondjam el, hogy például még nem megítélt dolog, de a térség szennyvízellátása szempontjából van egy olyan 17 milliárdos projekt, amely a Makó város körüli gyűrűt, az 50 ezer lakosból 42 ezer lakosegyenértéket fog össze egy 17 milliárdos szennyvízprojektben.

Ez mind Makó városának, mind a térség településeinek egyenként a történetének legnagyobb projektje, és tipikusan például ebben a projektben is tetten érhető a kölcsönös előnyök ügye.

Mit jelent itt a kölcsönös előny? Jelenti azt, hogy Makó a maga 25 ezer lakosával nem jutott volna abba a helyzetbe, hogy meg tudja oldani a szennyvízgondját, viszont a térség települései, amelyek ehhez csatlakoznak, 4600 lakostól 2 ezerig van a lakosságszám egy-egy településen, ők se pályázhattak volna külön-külön. Viszont együtt, egy rendszerben mind szakmailag, mind pedig pályázati hatékonyság, eredményesség szempontjából, ha úgy tetszik, sikeres ez az együttműködés.

Tehát akkor, amikor térségi együttműködésről beszélünk, nagyon fontos arra is odafigyelni, hogy míg az egy általános kategória a területfejlesztési, önkormányzati feladatellátás tekintetében, hogy például az oktatásban együttműködünk, annak is meg kell nézni a konkrét mélységeit, de ha csak általánosságban beszélünk a területfejlesztési együttműködésről, és nincsenek olyan példák, ahol mondjuk, a különböző önerők kiszámolásánál önmérsékletet tanúsít esetleg a város a községek relációjában, tehát ha ezt nem éljük meg, akkor emögött nincs valóságos erő.

Valóságos erő akkor lehet, ha azt a szemléletet követik az ország különböző területein lévő kistérségek és elsősorban a térségközpont települések, hogy a saját szemléletük alakulásával tudják maguk köré integrálni a térség szereplőit.

(12.20)

Én tehát ezért gondolom mérföldkőnek ezt a bizonyos, 2004. évi CVII. törvényt, mert a területfejlesztésen kívül az önkormányzati feladatellátást és a hatósági területet is megmozgatta. Hatósági ügyben nagyon kevésre utalnék. Egyelőre az építéshatósági jogkörök azok, amelyek éppen most vannak napirenden, ezen túlmenően a gyámhatósági jogkör az, amely még szintén szóba jöhet.

Ne felejtsük el, hogy ez a kérdés, ez a témakör kőkeményen szakmai alapokon kell hogy nyugodjon. A területfejlesztés olyan terület, amely egyből a pályázat megnyerését követően, a beruházás megvalósítása során pénzről szól. Egy-egy ilyen pályázat egy-két év alatt, három év alatt termőre fordul. Önkormányzati feladatellátásban már hosszabb idő kell ahhoz, hogy az együttműködésnek legyen valós eredménye, mint például nálunk az, hogy kiegészítő normatíva nélkül is térségi úszásoktatást szerveztünk meg együtt. A hatósági munkavégzés, tehát a harmadik sík területén pedig kutatóintézet, szakemberek nagyon hosszú távú föltáró, előkészítő munkája, nagyon komoly egyeztetési sorozat után lehet oda eljutni, hogy ebben esetleg valamilyen típusú norma megalkotására kerülhessen sor.

Én ahhoz a gondolatmenethez kanyarodnék vissza most a törvénymódosítás kapcsán, hogy látva, hallva, olvasva azt az anyagot, ami ehhez a törvénymódosításhoz az előkészítés szakaszában elkészült, olvasva arról a vitáról, amit ezt megelőzte, hallva azt, hogy az önkormányzati érdekszövetségekkel történő egyeztetés során általuk ez elfogadásra került, én ebben azt látom, hogy ez az egész folyamat az államreform részét képező - az államigazgatási reformnak egy nagyon fontos szelete a helyi önkormányzati szintet összefogó társulási, kistérségi együttműködés - olyan területe ma a magyar közigazgatásnak, amelyik szerintem talán a legjobban rendben van, és azon az úton van, abba az irányba hatnak az ebbe invesztált normatívakiegészítések, illetve a területfejlesztési együttműködés révén a pályázati lehetőségek, hogy ennek a jövője is a helyi térségi szereplők, az ottani lakosság boldogulása érdekében hatékonyan tud működni.

Én tehát ezért érzem mérföldkőnek ezt a törvényt, és ezért érzem nagyon fontosnak négyévente azt a módosítást, amit most tárgyalunk, mert hiszem azt, hogy nem egy-két ciklus alatt, hanem hosszabb idő alatt Erdei Ferencnek, mondjuk, a város-megye koncepciója, a valós gravitációra épülő kistérségi együttműködések egymásmellettiségének köszönhetően, ennek összefogásából létrejöhet egy olyan közigazgatási szint - esetleg testületi értelemben is -, amit régiónak hívunk, és akkor valóban a feladatellátás decentralizációja kormányzati szintről is még hatékonyabban megtörténhet.

Ahhoz, hogy a kistérségi szinten minél közelebb jussunk ehhez, ehhez a négyévente ilyen típusú megmérettetések alkalmával, mint a mostani, fontos az, hogy a többi szereplő az országnak azon a területén, ahol nem ez a 93 szerencsés helyzet adódott, mint abból egy a makói kistérségben, hanem ahol kétpólusú egy-egy kistérség, vagy más feszültségek tarkítják ezt a területet, vagy éppen nagyon sok a szereplő, nagyon nagy a terület, egy-egy ilyen átalakulásnál mindenképpen az kellene, hogy egy-egy potenciális térségközpont lássa be, ismerje föl annak a lehetőségét, hogy a valós gravitáció mentén hogyan tudja létrehozni azt a kistérséget - mondjuk, akár a soproni, akár a másik területen, Zalában, ahol 80-90 település van egy kistérségben -, ami ezeknek a szempontoknak a mentén hosszú távon együttműködésre képes.

Én tehát - mivel ez az anyag szakmailag jól átgondolt, és nekünk, helyi szereplőknek a mai anyagi mozgástér mellett mindhárom szakmai célt illetően korrekt jövőkép lehetőségét vetíti elő - mindenképp javaslom, hogy ezt a törvényt fogadjuk el, a későbbiekben pedig menjünk tovább azon az úton, ami ennek köszönhetően a helyi lakosság számára érzékelhetővé teszi a saját életkörülményeinek e területen is a javulását.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
75 78 2007.05.23. 2:14  59-91

DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Parlament! Hölgyeim és Uraim! Rövid reflexióm elsősorban Ivanics képviselőtársam és Kovács Zoltán polgármester kollégám gondolatmenetéhez kötődik. Hadd mondjam el, hogy én úgy látom, ez a térségi átsorolás kőkeményen szakmai logika mentén történt most is és négy évvel ezt megelőzően is. Azzal szeretném alátámasztani, hogy ha belegondolnak a képviselőtársaim abba, hogy a kistérségi szint - történt már rá utalás Ivanics úr részéről - valahol azt a közigazgatási egységet fogja át, amelyet korábban járásnak neveztek, ma messze nem erről beszélünk, de ezeknek a darabszáma valamikor 135 volt, ha jól emlékszem. Most 168 kistérségnél tartunk. Én szakmailag mindenképp megalapozottnak tartom a tárcának azt az álláspontját, hogy osztódással szaporodva ez ne érje el - ciklusonként nyolc-tíz szaporodással, mondjuk - a valamikori járások dupláját, mert akkor azt a funkciót nem tudja megvalósítani, és azt a célt nem érjük el, ami egy területfejlesztési... - de emellett ne felejtsük el, hogy önkormányzati szolgáltatásról is szó van itt, és tegyük hozzá azt, hogy államigazgatási hatáskörgyakorlásról is beszélnünk kell.

Két perc nem elég arra, hogy elmondjam, de megkísérlem legalább a vázát elmondani. Ha van ilyen törekvés, mondjuk, Sopron környékén, nem ismerem a helyzetet igazán, akkor az lenne a megoldása, mint másutt sok helyt teszik, tesszük mi például Makón, hogy megpróbálunk egy olyan egységet létrehozni, amely valós gravitáció mentén akkora lélekszámot fog át, hogy mint kistérség legyen életképes és működőképes, mert hogyha ez nem sikerül, akkor 8-10 ezer lélekszámot magában foglal akár 10-12 település, az mikrotérségi feladatellátásban tud csak közreműködni. Tehát én azt tenném, hogy megpróbálnék összehozni egy akkora kistérséget, amely működőképes, mert így tudunk a 70-80 ezres kistérségen segíteni.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 306 2007.10.01. 4:43  299-308

DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársam! Engedjék meg, hogy nagyon röviden egy bevezető gondolatmenet után három kapcsolódó módosító javaslatomat indokoljam.

A tisztelet hangján hadd mondjam, hogy a képviselőtársaimmal ellentétben ennek a törvénynek az előkészítését másként ítélem meg. Azt gondolom, hogy alapvetően jó célt szolgál, az alkotmánybírósági döntésnek megfelelően próbálja helyretenni azokat a folyamatokat, amelyek még egy ilyen polgári demokráciában is igencsak szükségesek. Gondoljunk például azokra a helyzetekre, amikor egy önkormányzat kíván megvalósítani valamilyen fejlesztési célt, és a tulajdonossal nem tud szót érteni. Nálunk van egy ilyen konkrét példa: egy fürdőfejlesztés kapcsán sokszoros megkeresésünk mellett nem sikerült az adott állampolgárral megegyeznünk, éveken keresztül ment a dolog, már három éve húzódik, és csak a legvégén, a legutolsó esetben nyúltunk a kisajátítás eszközéhez, ráadásul akként, hogy a többszörös szerződéskötési kísérlet sem lett sikeres.

Úgyhogy azt gondolom, komoly előrelépés az, hogy a törvényerejű rendelethez képest most a parlament törvényben fogja ezt a kérdést szabályozni, és úgy hiszem, hogy sokan mások is gondolják így, mert vélhetően ezért van ennyi módosító és kapcsolódó módosító indítvány a dologhoz.

Akkor a tárgyra térve, az első konkrét javaslatom a T/3328/37. számon benyújtott módosító javaslathoz kapcsolódik. Itt arról van szó, hogy a kapcsolódó módosító javaslatomban a 4. § (1) bekezdés c) pontjában meglévő terület-, településrendezés céljából és a kérelemben megjelölt építmény után az "építési telek" kettő szóból álló kifejezés hozzátűzését javaslom annak érdekében, hogy mindazok a települések, ahol esetleg a piacgazdaság még nem tart abban a stádiumban, hogy vállalkozói alapon minden fejlesztés megoldódjon, így akár építési telek kialakítása, akár ipari telek kialakítása okán ez szükséges lehet. Ez tehát az első kapcsolódó módosító javaslatom.

A másik a 3328/47. számon benyújtott módosító javaslathoz kapcsolódik, és ez a törvényjavaslat 7. § (2) bekezdését akként javasolja módosítani, hogy a bekezdés szövegéből "az erdőterület megosztásához való hozzájárulása, valamint" szöveg elhagyását javaslom, ugyanis a dolog arról szól, hogy erdőterület érintése esetén kötelező az erdőhatóság véleményét kikérni, az erdészeti hatóság pedig a hatályos földtörvény szerint esetleg nyomvonal-módosításra is késztetheti az útépítőket, egy útépítés előkészítését.

(20.50)

Ez aránytalan költségnövekedéssel járhat, és gyorsforgalmi út, autópálya építése esetén méltánytalan lenne.

A harmadik kapcsolódó módosító indítványom a 3328/51. számú módosító javaslathoz kötődik, kapcsolódik. Itt szintén útügyben szólalok meg. Arról van szó, hogy ez a törvényjavaslat úgy rendezi, hogy melyek azok a tulajdonelemek, amelyek nem képezhetik kisajátítás tárgyát. Ebben az esetben a 36. § (3) bekezdése így kezdődik: nem lehet tulajdonba adni az ingatlant, ha... - és az a) pontja legelejére a következő szöveget javaslom beemelni, hogy a 4. § (1) da) pontja kivételével, és innen menne tovább a szöveg.

Arról van szó, hogy önkormányzati törzsvagyonba tartozik egy út, és ha az út tulajdonosa megmakacsolja magát, akkor elvileg megáll egy autópálya-építés. Azt gondolom, hogy egy-egy ilyen fejlesztés súlyossága, fontossága ennek az ügynek a mérlegelését tartja szükségesnek. Elmondtam a bizottsági ülésen is, most is hozzáteszem, hogy ha ez a szövegszerkezetbe pontosan ekként nem építhető be, szívesen partner vagyok abban is, hogy tartalmilag fogadjuk el ezeket a javaslatokat, és a kisajátítási törvény elfogadását követően ezek az elemek ne akadályozzák azt a célt, ami egyébként az egész törvényben nézetem szerint jól van meghatározva.

Köszönöm szépen a szót.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
102 80-82 2007.10.27. 8:53  1-171

DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Asszony! Államtitkár Urak! Államtitkár Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Hadd kezdjem azzal a mondandómat, hogy ez a költségvetés össze lett állítva, és amikor a miniszter elmondta az expozéját, de egyébként a bizottsági ülésen is elhangzott, utaltak már rá itt kormánypárti képviselőtársaim is, hogy ez a költségvetés egy olyan költségvetés, amelyik korrektül a makrogazdasági mutatókból indul ki, és olyan költségvetés, amelyik a konvergenciaprogram megvalósítása mentén lett megfogalmazva. Az igaz, hogy ezt a programot a túloldal nem szavazta meg, de az is igaz, hogy amikor mi azt megszavaztuk, akkor annak azzal a céljával, hogy legyen egy egyensúly, az egyensúly eredményeként legyen egy stabil gazdaság. És hadd mondjuk egy költségvetési vita kapcsán azt is ki, hogy ennek a végén fogadható legyen, mondjuk, az a 8 ezer milliárd, amiről nagyon sokat beszéltünk már, majd ennek köszönhetően - történt az ellenzéki padsorokban is erre utalás - még nekünk, de később gyerekeinknek jobb legyen ebben az országban egy kicsit, ezt alapozza meg ez a költségvetés. Ha ez így van, akkor persze, hogy igazak azok a mutatók, hogy ami a működésre vonatkozik, akkor annak nem vagyunk bővében.

Engedjék meg, képviselőtársaim, hogy egy kicsit makói polgármesterként, a térség országgyűlési képviselőjeként egy kicsit önkormányzati oldalról közelítsem meg a kérdést, mondjuk akként, hogy egypár szót mondok a működésről, és utána azért mondanék egy-két gondolatmenetet is, hogy fejlesztésügyben én hogy látom a kérdést. Akkor menjünk sorban!

Azt szoktam mondani, bizottsági ülésen is elmondtam, itt is kimondom - bár most módosul bennem a dolog -, hogy én 14. éve vagyok polgármester, és 14 év alatt azt éltem meg, hogy évről évre az önkormányzatok működéshez kötődő támogatási összege fokozatosan csökkent, és ehhez az évek során hozzászoktunk. Hadd tegyem hozzá, hogy ez így volt akkor is, tisztelt képviselőtársaim, amikor önök voltak kormányon. Ez azt eredményezte, hogy szép fokozatosan meg kellett keresnünk egyrészt azt a bevételnövelő, kiadáscsökkentő döntési sort, aminek az eredményeként egy-egy olyan város működtetését - de a térségben rengeteg kistelepülés ugyanezt csinálta - egyre nehezebb körülmények közt, de tudtuk csinálni.

Miért gondoljuk azt, hogy akkor, amikor egy ilyen költségvetés előtt állunk, mint a mostani, tehát hogy tartjuk a konvergenciaprogram követelményeit, akkor majd ki lehet engedni azt a féket, ami a működésnél jelenleg bent van. Nem gondolom, hogy ennek realitása lenne, úgyhogy a 2008-as esztendő olyan lesz, mint amilyennek a bizottsági ülésen megbeszéltük, nem lesz könnyű; ezzel valamennyien tisztában vagyunk. Ez azt jelenti, hogy meg kell keresni nekünk is, a túloldalon lévő kollegáimnak is azokat a hipertartalékokat, amik még megvannak, mert nem gondolom, hogy az úgy lenne, ahogy sokan megfogalmazzák, hogy na, most akkor önkormányzatok tömege a csődbe, mert akkor ez megtörténhetett volna már egy éve, öt éve, hét éve, kilenc évvel ezelőtt is, mert ezek a szövegek akkor is elhangzottak. Tehát én úgy gondolom, a korrekt megállapítás az, hogy működési szempontból nem vagyunk a bőség kosara közelében, meg kell keresni azt a mozgásteret, amit még megtalálunk, és bízzunk abban, hogy át tudunk ezen billenni, mondjuk, a következő esztendőkben.

Amit szeretnék működésben még kihangsúlyozni, hogy a kormánynak az az álláspontja, az a koncepciója, ami a többcélú társulások irányában történő finanszírozás-, támogatásemelkedést hozta az elmúlt időszakban, az most is reálértékén megmarad, és a kormány emögül nem lépett ki. Itt, hogyha kérhetek valamit a kormány jelen lévő pénzügyminisztériumi államtitkárától, azt én úgy fogalmaznám meg, hogy ha odakerül a sor, hogy túl leszünk ezen az esztendőn, vagy esetleg a következő évben, a következő két évben nő egy picit a mozgástér, akkor gondolkozzanak azon, hogy a többcélú társulás normatívanövekményét egy kicsit dinamikusabban lenne célszerű emelni, mondjuk, más önkormányzati területek normatívájához képest, egyrészt azért, mert ez volt az eredeti kormánycél, másrészt azért, mert hadd utaljak most én vissza a Horn-kormányra. Emlékezzünk arra, hogy akkor, amikor a Horn-kormány '96-ban a területfejlesztési törvényt megfogalmazta, akkor 30 milliárdot tettek bele, és 30 milliárd alatt, ennek a hatására egy év alatt az összes ilyen akkori területfejlesztési társulás megalakult. A mostani költségvetés szűk 20 milliárdot, 19,6-ot tartalmaz többcélú normatívanövekményként. Tehát én azt szeretném, hogyha szép lassan haladnánk majd, amikor erre lesz lehetőség, a 30 irányába, mert ez a kistelepüléseknek egy további működésjavítását tudná hozni.

Van még olyan konkrét javaslatom, amit javaslok megfontolásra. Most például a lakáshoz jutás feltételeinek javítása előirányzat kiesik, ezzel azért helyi szinten nagyon sok feladatot meg tudtunk oldani. Én javaslom megfontolni azt is, hogy értem a célt, amikor a jelzőrendszeres normatívának a csökkentése megtörtént, de valahol ennek egy finomhangolását jó lenne megcsinálni, mert ahol az önkormányzatok végzik ezt a feladatot, ott ez érzékenyebben érint bennünket.

Hadd szóljak még egy-két mondatot, bár az időm rendesen telik le, a fejlesztésekről is. Arról van szó, hogy én nem gondolnám, hogy úgy lenne, ahogy a képviselőtársam legyintget, mert itt hallottam olyan észrevételt a túloldal padsoraiból, hogy vagyonfelélés s a többi. MDF-es képviselőtársam mondta ezt. Én megértem, ha valaki ilyen általános szöveget - mondják mások ezt lózungnak - ereszt el itt a parlamentben, de nem kellene. Én hadd mondjam el, hogy Makónak 22 milliárd a vagyonértéke, 14. éve vagyok itt, az utóbbi 8 évben évi 800 millió usque 1 milliárd 200 milliós beruházást aktiváltunk. Ez azt jelenti, ha leátlagolom 1 milliárdra, akkor évi 5 százalékos vagyonnövekedés, ciklusonként közel 20 százalékos vagyonnövekedés. A községekben, az én térségemben nem tapasztaltam a vagyonfelélést. Akkor, amikor itt általános szövegként jön a vagyonfelélés, akkor nem... - támasszátok már alá, kedves képviselőtársaim, konkrétumokkal, tényekkel! Én várom a kétperces reakciót, de számokkal várom a kétperces reakciót. (Font Sándor: A szocialista polgármesterek elvitték az összes beruházási összeget! Erről van szó! - Dr. Lamperth Mónika: Ez szemen szedett hazugság! - Font Sándor: Ez nem hazugság, ez tényhelyzet. - Zaj. - Az elnök megkocogtatja a csengőt.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Buzás Péter képviselő urat illeti a szó.

DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Jó, reflexió, mert azért azt is mondjuk már ki, mert ez fontos. Az vészhelyzet, hogy az uniós támogatásokhoz 10 milliárdról 15-re emelkedik az, amit EU-s önerőalapnak hívnak? (Közbeszólások: Nem vészhelyzet, hanem tényhelyzet. Még rosszul is hall.) Az vészhelyzet, hogy én is kérem a kormányzatot, tegye lehetővé, hogy rászorultsági alapon a kistelepülések is kaphassanak ezekből a fejlesztésekből? Hát amiért a működésnél spórolunk, annak az a lényege, az ad nekünk erőt, hogy a fejlesztéshez megkapjuk a pályázati támogatásokat, könyörgöm! És akkor erről beszélünk, hogy vészhelyzet? Nem!

Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd mondjam el búcsú gondolatmenetként, hogy a kötvénykibocsátás ügyénél megint csak nem értem a vészharangkongatást. Nekünk most van szándékunkban kötvényt kibocsátani, de működésre most sem fogunk kötvényt kibocsátani. Én azt gondolom, ha a meglévő beruházás hitelt vált ki, akkor korrekt a dolog, ha jövőbeli fejlesztést akarunk abból megvalósítani, korrekt, de nem hinném, hogy felelős önkormányzati vezető és testület az, aki kötvényt működésre fordít.

Tehát én mindent összevetve ezek miatt az okok miatt fogom az idei költségvetést megszavazni, mert megkeressük azokat a tartalékok, amik még esetleg vannak a rendszerünkben, és én nagyon fontosnak tartom azt, hogy kötvény kibocsátása mellett a most sokszorosan rendelkezésünkre álló fejlesztési forrással Makó és a térség települései is minél jobban tudjanak élni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
118 110 2007.12.10. 2:01  109-116

DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Ház! A 43-as út jelen pillanatban a megyeszékhelytől az országhatárig lávaként szeli ketté valamennyiünk települését. Újságban is írták, Makón én is mondtam már ilyet, hogy egyre inkább ott tartunk, hogy nem mindegy, hogy a 43-asnak melyik oldalára születik valaki, mert nagyon komoly gondot jelent egyik oldalról átjutni a másik oldalra.

Lehetne részletezni azokat az adatokat, hogy környezetszennyezéssel hol tartunk, rezgéssel hol tartunk. Volt egy makói nyugdíjas mérnökember, aki megrendelte, ő is bemérette ezt. Az Atikövife legutolsó, egy hónappal ezelőtti mérései azt mutatják, hogy ezek az értékek, mind a rezgés-, mind a környezetszennyezési adatok a jogszabályban előírt határértéknek még éjszaka is lényegesen fölötte vannak.

Valamennyien tudjuk, hogy ezt a problémát a M43-as autópálya megépítése fogja megoldani. Botka László polgármester kollégám, akinek városát, megyeszékhelyünket ugyanúgy érinti ez a probléma, a múlt héten hasonló kérdésre azt a választ kapta, hogy az előkészítés jelenleg abban a stádiumban van, hogy nemsoká kiküldésre kerülnek a pályázatok Brüsszelbe, utána lehet lobbizni, és ez a munka elkezdődik, majd 2010-re befejeződik.

Helyben mi Szegedtől Deszken keresztül, Ferencszálláson, Klárafalván, Makón, Apátfalván, Magyarcsanádon át Nagylakig valamennyien több olyan lépést megtettünk - sokszor a Közútkezelő Kht.-val közösen -, ami segíti a 43-as út két oldalán a megélhetőségünket, segíti azt, hogy ki tudjuk várni ezt a bizonyos időpontot.

Kérdezem tehát, hogy a tárca milyen segítséget kíván adni a 43-as jelenlegi állapotának a megváltoztatása ügyében. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
118 114 2007.12.10. 1:07  109-116

DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Köszönöm szépen, államtitkár úr. Valóban biztató és ténykérdés az, hogy a 43-as menti polgármester kollégáimmal együtt egy konzultáció lesz december 18-án Makón. Egy percben nem tudom részletezni, hogy mik azok az intézkedések, amik konkrétan kellenének, én a tárcától azt szeretném kérni, hogy amiben ott megegyezünk, a lehető leggyorsabban kerüljön megvalósításra.

Egy makói nyomdász fiatalember hívott fel engem, és ecsetelte azt, hogy a nyomvályúnak csak a legdurvább elemei kerültek eddig lemaratásra, nem jelenthet végleges megoldást a nyomvályúk lemarása, de nagyon sok helyen, ahol a nyomvályú nem érte el azt a méretet, hogy ezzel a bizonyos lemarató eszközzel rámehessenek, ehhez nem tudtak hozzányúlni. Most jön a téli időszak, a jeges, csúszós úttestek nagyon komoly bajt jelentenek. A pályázatokon túl én arra számítok 18-án, hogy többletforrások is állnak elsősorban télen és jövőre rendelkezésre. Bízzunk benne, hogy az eddigi segítség tovább folytatódik!

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
129 193 2008.03.10. 4:45  192-196

DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hadd mondjam el, hogy úgy gondolom, nekünk ebben az országban ez a törvény több szempontból rendkívül fontos. Engedjék meg, képviselőtársaim, hadd mondjam el, hogy nekünk Makón, a makói kistérségben élő embereknek ez azért rendkívül fontos, különösen e törvény 35. §-a, mert nem mindegy, hogy a gázszolgáltatás hogyan történik, nem mindegy, hogy ezt az energiahordozót hogyan tudjuk használni, hasznosítani, és az sem mindegy, hogy azok az ügyek, amelyek ennek a szolgáltatói körnek a működéséhez kötődnek, a különböző lerendezendő ügyfélszolgálati problémák hogy kerülnek helyre, hogy lehet őket megoldani.

Az volt a tapasztalatunk, hogy 2005-ben a nagyszolgáltatók - mind az elektromos, mind a gázszolgáltató - megszüntették a különböző kisvárosokban meglévő ügyfélszolgálataikat, és csak a nagyon nagy, az 50 ezernél nagyobb, 80-100 ezres területi egységeket részesítették ügyfélszolgálati irodában. Igazuk van a szolgáltatóknak abban, hogy ma, a XXI. században nagyszerű az a számítógépes rendszer, amellyel az átlag mai állampolgár el tudja őket érni, és elég gyorsan meg lehet oldani gondjukat, problémájukat. Ugyanakkor általában az a jellemző, hogy a kisebb településeken - Makó városa valamivel több mint 25 ezer lakosú, körülötte másik 16 településen él másik 25 ezer állampolgár - a településszerkezet olyan, hogy a 400-600 lakosú településtől a 4 ezerig minden megtalálható közöttük, nos, ezeken a településeken elöregedő a korstruktúra, és azt kell mondanom, hogy itt már az internetes ügyintézés édesanyáinknál, édesapáinknál egy kicsit nehezebben megy.

Az volt a tapasztalatom, hogy amikor megkerestük a szolgáltatókat, nagyon nehezen voltak partnerek abban, hogy segítségükre legyünk a választópolgároknak gondjaik megoldásában, és elég markáns tárgyalásokra volt szükség ahhoz, hogy később az önkormányzat együttműködésével, konkrét anyagi hozzájárulásával együtt heti egy napban ez az ügyfélszolgálat visszaálljon.

Nagyon örülök annak, hogy a tisztelt Ház az elmúlt esztendőben már az akkori szolgáltatói törvényben megoldotta ezt a problémát, ott már kötelezve lett a szolgáltató, hogy 50 ezer lakosonként egy ügyfélszolgálatot köteles fenntartani. Nagyon üdvözlöm, szerintem nemcsak a makói kistérség idősebb állampolgárai, hanem az ország valamennyi hasonló korú, hasonló problémával küszködő állampolgára nevében a törvény 35. §-át, amely jelen esetben az itteni, mostani törvény hatálya alá tartozó szolgáltatónak is kötelezővé teszi, hogy valamekkora területi egységenként, mondjuk, kistérségenként álljon rendelkezésre egy ügyfélszolgálat. Úgy hiszem, hogy erre a rendelkezésre átmeneti jelleggel még akkor is szükség van, ha meggyőződésem, hogy hosszú távon az internet, a számítógépes ügyintézés jelenti a jövőt. De addig, amíg mindenki számára ez nem válik evidenciává, azt gondolom, hogy fontos ez a jogintézmény, amelyet a törvény így lehetővé tesz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én ebből a pici kis szegletből kiindulva ajánlom minden képviselőtársam figyelmébe, hogy szavazzuk meg ezt a törvényt, mert vélhetően a dolog többi szakmai része is rendben van. Egy biztos, hogy a figyelmes jogszabály-előkészítésnek köszönhetően ügyfélszolgálati szempontból állampolgárbarát ez a bizonyos törvény a 35. §-a révén.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 90 2008.11.18. 8:38  19-301

DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az a helyzet, hogy kétségtelen tény, rám is hatnak azok a gondolatmenetek, amik itt elhangzanak. Hasonlóan Klárihoz, két és fél éve vagyok képviselő, és tanulságos volt hallgatni ezt a polémiát.

(Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Visszatérve a témánkra, azért annyit hadd mondjak el, hogy meglep, milyen sokan milyen sok véleményt el tudnak mondani a felszínről. Pedig a probléma lényege a mélységben - például a költségvetés mélységében - van. Úgy hiszem, az a baj, ami most minket körülvesz, minden országban, Európában - sőt a tengeren túl is - kormányoktól, kormány színétől független.

Elég sok bírálat elhangzott itt, de hadd mondjam el, hogy azt olvasom, azt hallom más országbeli elemzőktől is, hogy ahogy a magyar kormány reagált erre a pénzügyi válságra és gazdasági recesszióra - mert sok mindenki sokféleképp használta ezeket a fogalmakat, én úgy tudom, hogy jelenleg körülbelül ebben a stádiumban vagyunk -, nos, az gyors volt, szakszerű volt és példaértékű volt. Igen, az, hogy milyen állapotban van egy ország gazdasági állapota, azt tudjuk valamennyien, és azt próbálta a felszínen pedzegetni - vélhetően - ez az előző vita. Tehát ezek az intézkedések ilyenek voltak. Gyorsak, szakszerűek és példaértékűek.

Menjünk tovább! Költségvetés. Költségvetésügyben, hát nem tudom, lehet egy költségvetésnek nagyon sok hibáját emlegetni, és biztos, hogy a jelenlegi költségvetésben vannak is ilyenek, de úgy hiszem, talán az ellenzéki oldalon ülő képviselőtársaim sem felejtik azt el, hogy azért egy költségvetésnek is van mozgástere. Volt ez akkor is, amikor nem szocialista kisebbségi, volt akkor is, amikor nem szociálliberális, de volt akkor is, amikor - hogy mondjam - a Fidesz-kormány volt. Hát akkor sem volt korlátlan az a mozgástér, ami adott.

Ha most a költségvetésről beszélünk, akkor a jelenlegi, jövő évi költségvetésünk korlátrendszere ez által a gazdasági recesszióval kísért pénzügyi válság által meghatározott, mondhatnánk úgy, determinált. Ezzel együtt úgy gondolom, mindenképp azok közé tartozom, akik azért drukkolunk, amilyen mértékben képességeinktől telik - magamra értem ezt elsősorban -, dolgozunk azért, hogy legyen ennek az országnak jövőre költségvetése. Mert a másik alternatíva lehet, hogy bizonyos helyeken politikai sikert, örömöt okoz, de az jelenthetne aztán igazán nagy problémát talán ennek az országnak.

A költségvetés mélysége. A költségvetés egyik szeletéhez szeretnék hozzászólni a 641. számú módosító indítványom kapcsán. Arról van szó, hogy pontosabban két elemről fogok beszélni, az egyik a többcélú társulások, kistérségi együttműködések, azok finanszírozása, majd egy viszonylag partikulárisabb problémáról, egy regionális problémáról, a balti alapszintről.

A költségvetés minden esztendőben növekvő mértékben tartalmaz normatívakiegészítést a többcélú társulások számára, a jövő évi költségvetés is tartalmaz ilyet. A kistérségi társulások ügyét onnan indítom, hogy a rendszerváltást követően mindegyik kormány, amikor megalakult, valamekkora mértékű államreform-kísérletet tett. Most ez a kormány szintén tett egy államreform-kísérletet, és ennek egy maradandó eleme azért ma is itt van, ez a kistérségi társulások ügye.

Az, hogy egy államszervezet hogyan épül fel, a dekoncentrált szervek hatásköreiket hol, hogyan, miként gyakorolják, és hogy a helyben élő állampolgárok az államigazgatási szolgáltatásokat hol, hogyan vehetik igénybe, ez - azt gondolom - a XXI. században, Európában, nálunk nagyon nem mindegy. Ebben a kistérségeknek nagyon fontos szerepe van. Fontos szerepe van abban is, hogy a helyi életet, annak különböző elemeit - kultúrát, sportot, szociális ellátást - hogyan tudják szervezni, segíteni.

(10.40)

Ennek a költségvetésnek, a mindenkori költségvetésnek nagyon pici szelete, mintegy 25-28 milliárd forint az a forrás, ami ezeknek a működését segíti. A költségvetés harmadik alternatívája, harmadik átdolgozott variációja egy 3,5 milliárdos, 3,6 milliárdos normatívacsökkenését hozza ezeknek a társulásoknak, ezeknek az együttműködéseknek.

Úgy gondolom, hogy mivel az államreformnak ez az eleme, ez a szegmense megvalósult, sikeres, területi lefedettsége országosan teljes körű és az a kevés szolgáltatás, amiben az együttműködésre alapozottan sikerült előrébb lépni, megőrzésre érdemes. Én tehát azt gondolom, hogy azoknak a módosító indítványoknak és esetleg beadandó kapcsolódó módosítóknak - elnézést kérek a Házszabály hivatkozott passzusának szóba hozataláért - az elfogadását ajánlom képviselőtársaim figyelmébe annak érdekében, hogy a végeken ez az eddig - még egyszer hangsúlyozom - megvalósult és sikeres államreformelem továbbmehessen. Nem gondolom, hogy az országos költségvetésben a 3,6 milliárd forint akkora problémát jelent, hogy ezt ne tudnánk megoldani. Úgy tudom, hogy a módosító indítványok ezt tartalmában lefedik, és úgy tudom, hogy a kormányzat is támogatja ezt.

A következő gondolatmenet pedig az, hogy van egy partikuláris problémánk ott a Dél-Alföldön. Arról van szó, hogy elég mély fekvésű az a terület, és ha a Kárpát-medencébe belegondolok, minden folyó odaigyekszik hozzánk. Az ország legmélyebben fekvő települése, legmélyebb pontja Tiszasziget mellett található, és az ország legmélyebb átlagmagasságú városai is a Dél-Alföldön találhatók, ezért a mindenkori költségvetés harmadik esztendeje ezeknek a térségközponti kisvárosoknak a belvízrendezéséhez kíván, szokott segítséget nyújtani.

Ez azért rendkívül fontos, mert a klímaváltozás eredményeként volt arra példa, hogy nálunk, Makón egy óra hossza alatt 76 milliméter csapadék esett. Most a legutolsó alkalommal 5 óra hossza alatt esett 50 milliméter csapadék, ami azt jelenti, hogy egy hagyományos, mély fekvésű, vízszintes városszerkezetben az a csapadékvíz-elvezető keresztmetszet, ami a 100 éves átlag alapján kialakításra került, nem képes ezt a vizet elvezetni, emiatt melléképületeket, házakat önt el - igaz, hogy csak fél napra, egy napra - a víz, vagy rövid időre, de mégiscsak elönti.

Ez a program, amely a balti alapszint átlagmagassága alatti települések csapadékvíz-elvezetését segítette, lehetőséget adott arra, hogy változó mértékű, de mindenképpen e problémát megoldani képes beruházásokat tudjunk megvalósítani. Azt szeretném a figyelmébe ajánlani a Pénzügyminisztérium államtitkárának, hogy a jövő évi költségvetésben 500 millió forint van erre tervezve, keressük azt, hogy hogy lehetne egy picit ezen emelni. Korábban évente ez 1,5 milliárdos tarifa volt. Szeretnénk, ha a gazdasági helyzet miatt visszalépve nem az 500-ig, hanem az 1 milliárdig lépnénk vissza.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A költségvetéshez ennyit szerettem volna elmondani. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 96 2008.11.18. 2:03  19-301

DR. BUZÁS PÉTER (MSZP) (Dr. Hargitai János felé): Kedves Képviselőtársam! Hadd ajánljam föl azt, hogy esetleg a folyosón erről hosszabban beszéljünk. A két perc nem teszi lehetővé, hogy azokat az elemeket, amiket szóba hoztál a kistérségek ügyében, cáfoljam.

Ami a válságkezelés ügyét illeti, ebben nem vagyok szakember, csak amit hallottam, olvastam, arra hagyatkozom, és fogadom el azt, hogy gyors, szakszerű és kiváló színvonalú volt. Egy konkrétumot azért hadd mondjak: a 25 milliárd dolláros hitelkeret egy kicsit önmagáért beszél, ami a presztízsoldalt illeti.

Kistérségügyben: '94 óta vagyok Makón polgármester. Ott hoztuk létre elsők között azt a térségi együttműködést, amit még nem társulásnak hívtak. Később, akkor, amikor ez a modell kialakult, akkor a hat modellkísérlet egyik helyszíne volt Makó. Makón született az az Erdei Ferenc, akikről még ma is a Szociológiai Társaság díját róla elnevezve adják ki minden esztendőben; az az Erdei Ferenc, aki a város és vidékéről írt, az az Erdei Ferenc, aki azt mondta, hogy a város nem létezhet a vidék nélkül, a vidék a városa nélkül.

Akkor, amikor kistérségről beszélek, és ezt az államreform részeként, annak összefüggésében mondom el, akkor én is ebben a bizonyos NUTS IV.-III.-II.-I. kategóriákban gondolkodom.

(10.50)

Úgy hiszem, egy leendő államstruktúra központi, esetleg regionális, ha marad a megye, akkor megyei szintje mellett a kistérségi szint az, amelyik legközelebb van az emberekhez, és ahol - hogyan mondjam - a legkisebb befektetéssel a legtöbb eredményt tudunk elérni.

Egyébként pedig az az egy gondolatmenet stimmel, hogy igen, a kormányzati szereplőkkel, képviselőtársaimmal együtt azon dolgozunk, hogy ez a 3,6 milliárd döntő mértékben visszakerüljön erre a helyszínre.

Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
183 46 2008.12.02. 10:36  21-161

DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A jövő évi költségvetés részletes vitájánál első gondolatmenetként, fölvezetésként engedje meg, elnök úr, engedjék meg képviselőtársaim, hogy egy kevés kis információt hadd osszak meg önökkel, hadd mondjam el azt a gondolatmenetet, miszerint én úgy gondolom, hogy egy olyan helyzetben, mint amilyenben most vagyunk, az azért ténykérdés, hogy egy pénzügyi válság és egy gazdasági recesszió közepén a jövő esztendő előtt állva úgy hiszem, teljesen világos, hogy a harmadik átdolgozott költségvetés ezt a bizonyos pénzügyi válságot és gazdasági recessziót kezelni próbáló költségvetés lesz.

Mi az, ami miatt úgy gondolom, hogy ez így van? Az előző polémiát nem egy az egyben folytatva hadd hozzak szóba két pozitív példát! Az egyik pozitív példa az, hogy a költségvetés döntő mértékben az intézményrendszer működését segíti elő, de emellett azért a fejlesztések is fontosak mind a költségvetés, mind pedig a helyi önkormányzatok szempontjából. Ez a költségvetés tartalmaz 17,6 milliárd forint előirányzatot arra, hogy azok az önkormányzatok, amelyeknek a pénzügyi helyzete, állapota kevésbé jó - tehát hátrányos helyzetűek, halmozottan hátrányos helyzetűek -, különböző önkormányzati fejlesztéseknél az önerőre pályázhassanak. Mit jelent ez, kedves képviselőtársaim? Azt jelenti, hogy ez a 17,6 milliárd, mondjuk, egy önkormányzati beruházáshoz szükséges önerő - Makó esetében például - 5 százalékát tudja tartalmazni, ily módon tehát ez helyi forrással kiegészülve duplázódik, az akkor már 35 milliárd, és ez egy átlagos 10 százalékos önerőigényű uniós fejlesztésnél azt jelenti, hogy csak a következő esztendőben mintegy 350 milliárdos fejlesztés megvalósítását teszi lehetővé. Innen lehetne még tovább számolni, hogy kétéves akciótervben ennek a duplája, s az hét esztendő alatt mennyi, és hogy fogja ez elősegíteni a 6000 milliárd uniós forrásnak az önkormányzati szférában történő megvalósulását.

Emellett - mivel az ország jövő évi költségvetéséről beszélünk - nem kell mondanom senkinek, hogy ez magában rejti mindazt, amit gazdaságélénkítésben ennek tudni kell. Igen, munkahelyek megtartását, igen, valamilyen mértékben munkahelyek fejlesztését, és emellett jelent egy csomó olyan különböző típusú és szintű helyi infrastruktúra-fejlesztést, ami a települések életének - hogy is mondjam csak? - jobbá és szebbé tételét jelenti. Én például nagyon bízom abban, hogy Makón ez jelent egy nagyon komoly fürdőfejlesztést, aminek köszönhetően egy új iparág, a turizmus honosodik meg, ha már egyszer a hagyományos termékünk - amitől Európa-hírűek lettünk -, a hagyma egy picit visszaszorulóban van.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! A hozzászólásom következő elemeként hadd beszéljek arról, amiről a részletes vitában illő beszélni. Arról van szó, hogy milyen módosító indítványokkal szeretnénk ezt a költségvetést jobbá tenni valamennyiünk szempontjából egy kicsit. Engedjék meg a jelenlévők, hogy még egyszer utaljak rá - a múlt alkalommal is utaltam rá, akkor volt olyan képviselőtársam, akinek ez nem tetszett -, hogy a kormányzat ebben a ciklusban is, mint ahogy minden ciklusban minden kormányzat, megkísérel valamekkora reformot - ha a léptéke megfelelő nagyságú, akkor államreformot - megvalósítani. Igen, ez a kormányzat is megkísérelt egy ilyent, és igen, már egy korábbi időszakban elindított olyan folyamatot, amelyik a térségi együttműködést öleli föl, s ezt ebben a ciklusban is - az én fölfogásom szerint - az államreform részeként ez a kormányzat továbbvitte.

Igen, jelenleg ott tartunk, hogy mintegy évi 28 milliárdnak megfelelő összeg segítségével valamennyi kistérségben megalakult a többcélú társulás, működik, és igen, arról van szó, hogy azok a térségközpont-települések, kisvárosok, mint például Makó, a köré holdudvarként hozzá társuló különböző kisebb településekkel együttműködve a közigazgatási szolgáltatás különböző szeleteit úgy tudják megvalósítani, hogy az az adott helyen, az adott kistelepülésen a minőség javítását is eredményezi. Ez tehát éves szinten mintegy 28 milliárd forintba kerül, és ennek köszönhető az, hogy a belső ellenőrzésben, a mozgókönyvtár-szolgáltatásban, az oktatásban, az egészségügyi ellátásban, az orvosi ügyeletben, a területfejlesztésben - tehát nagyon sok területen - a térség településeivel együtt tudunk mozdulni. Igen, mi Makón, a Makó és térség települései úgy gondoljuk, hogy egy 25 ezres kisváros hangja nem hallatszik olyan messzire, mintha a körülötte másik tizenhat település 25 ezer lakója is hozzátársul.

Lamperth Mónika képviselőtársammal azért nyújtottunk be és nyújtunk be most is egy átdolgozott módosító indítványt, hogy a hármas költségvetési átdolgozás, tehát a mostani alternatíva kapja vissza azt a 3 milliárd forint körüli összeget, ami a hármas alternatívában nem áll a többcélú társulások rendelkezésére, és ennek köszönhetően legalább nominálértékben a tavalyi normatívák legyenek adottak.

Tisztelt Parlament! Hölgyeim és Uraim! Amikor elmondtam a múltkori gondolatmenetem, akkor az SZDSZ-frakciónak az szimpatikus volt, tetszett, és ők is úgy gondolták, az, hogy a kistérségekben kialakul a térségi együttműködés, értéke ennek az országnak. Bízom benne, hogy most is így gondolják, sőt hadd kérjem meg - ha ez nem bántó - fideszes képviselőtársaimat, hogy ők is szavazzák meg a mi módosító indítványunkat, mert könnyen lehet, hogy ezzel fideszes vezetésű kistérségeknek, kistelepüléseknek, önkormányzatoknak fognak segíteni.

(10.00)

Tisztelt Parlament! Harmadik gondolatmenetként engedjék meg a jelenlévők, hogy szót emeljek egy olyan ügy mellett - ez a belvízelvezetés ügye -, ami nem az egész ország ügye, nem minden kistérségnek az ügye, de ott nálunk, a dél-alföldi régióban nagyon komoly probléma. Utaltam már rá, most szintén megteszem, hogy a folyók a Kárpát-medencében folynak össze, és jönnek le délre, ott Makó térségében és a többi - Békés, Szolnok, Jász-Nagykun - területeken nagyon sokszor olyan problémákat okoznak, ami egy-egy időszakban kezelhetetlen egy-egy olyan település számára, mint például Makó.

Sokszor védelmi bizottsági ülésen ilyen prompt, hirtelen intézkedéseket hozunk, akkor a vis maior keret segít is. Ebben az ügyben, megmondom őszintén, ennek a bizonyos klímaváltozásnak és az időjárás-változásnak az a szelete, hogy képes mondjuk, egy óra hossza alatt 50 milliméter eső, másik alkalommal másfél óra alatt 72 milliméter eső leesni, és egy pillanat alatt síkvízzé változtatni egy adott város területét, merthogy nem képes a belvízelvezető rendszer elvinni az óriási belvizet, ez akkor prompt védelmi bizottsági feladatot ad.

Nagyon hosszú ideje védelmi bizottságokban hozunk olyan döntéseket, hogy békeidőben kellene ezeket a feladatokat megoldani. Hála istennek, ebben a ciklusban a költségvetés tartalmazott egy olyan előirányzatot, amely kilenc ilyen térségközpont-településnek segített abban, hogy az ilyen típusú feladatait megoldja. Én úgy gondolom, hogy az egész dél-alföldi régióban vagy azon a területen, ahol ilyen problémák vannak, e feladatot mindenütt meg kellene oldani, és azt gondolom, hogy erre a különböző pályázati rendszerek közötti koordinációra, együttműködésre is szükség van. Hála istennek, a regionális operatív programban is van erre forrás, sőt az Új Magyarország vidékfejlesztési programban is van erre forrás. Ezért örülök annak, hogy a kormányzat a költségvetésben még pluszforrást biztosított idáig erre a célra, mert békeidőben feleannyiba kerül, és olyan feladatot, olyan problémát tudunk megoldani, ami bent a mentett területen nagyon komoly, egy-egy családnak a házát, melléképületét, vagyonértékét jelenti, hogy megmenekülhet.

Ha az együttműködés kialakul a többi pályázati rendszerrel, akkor egy következő lépésként mód lesz arra, hogy a külső társulati csatornákat is rendbe téve, a külső mezőgazdasági területeket is megóvjuk azoktól a bajoktól, amiket a klímaváltozás és annak köszönhetően a csapadék problémája okoz.

Tisztelt Parlament! Azt kérem valamennyiünktől, hogy az ilyen típusú döntést, nevezetesen ezt a bizonyos balti alapszintes döntést is segítsék majd a döntéshozatalkor annak érdekében, hogy előbb-utóbb végére érjünk ennek a problémának, és akkor elmondhatjuk, hogy egy feladatot megvalósítottunk.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
183 60 2008.12.02. 2:11  21-161

DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt a helyzet, hogy természetesen valamilyen mértékben Bebes képviselőtársamnak igaza van. Én is úgy gondolom, hogy az a pénz, ami az önkormányzatoknak rendelkezésre áll, az kevés. Ami a falvaknak önkormányzati forrás van ebben a költségvetésben, nagyon kevés. Ami Makónak van, az is nagyon kevés. Ami a te megyédnek van, az is nagyon kevés. Tehát ebben egyetértünk.

Én másik oldalról közelítem meg a kérdést. Otthon lakossági fórumokon azt szoktam mondani, hogy otthon egy családban többé-kevésbé annyi pénzt költünk el, amennyi bejön. Ha ennél többet költünk, akkor azt valahonnan kölcsön kell kérni. Először innen, utána onnan, aztán amonnan.

A társulás nélküli nagyobb településeknél, mint Makó, a normatíva sehol nem fedezi le a feladatellátását, önkormányzati forrást kell beletenni. A többcélú társulás akkor, amikor ez az államreform részeként megvalósult, pont azt tudta, hogy a kisebb települések helyett - nem a nagyok helyett, nem Makó helyett meg a térségközpont, tíz-, húsz-, harmincezres városok helyett -, a kicsik helyett betette ennek a pénznek egy döntő részét, azért, hogy működni tudjon a rendszer. Ez most 28 milliárd forint, ha visszakerül a Horn Gábor képviselőtársam által emlegetett 3 milliárd is, amit Lamperth Mónika képviselő asszonnyal együtt adunk be.

Emlékezzünk vissza egy picit, hogy a Horn-kormány alatt, amikor a területfejlesztés intézményrendszere útjára indult, akkor 30 milliárdot tett bele az akkori kormányzat, és egy év alatt létrejöttek a területfejlesztési társulások. Én, amikor Lamperth Mónika miniszter asszony irányításával létrejöttek a többcélú társulások - ez 15 milliárddal indult -, gratuláltam neki, azt mondtam, hogy feleannyiból megcsinálta, mint ahogy a területfejlesztés történt. Most 28 milliárdnál tartunk.

Igen, én is úgy gondolom, hogy ezt a pénzt jó lenne most megőrizni. Végül is ez nem a Kánaán költségvetése, hanem a pénzügyi válságé, és akkor már nagyot léptünk előre, mert nem mindenütt tudjuk megőrizni ezeket a pozíciókat. Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
184 242 2008.12.08. 0:02  233-253

DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): (Hangosítás nélkül:) A módosító indítványt visszavonom.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
194 128 2009.03.09. 2:11  127-134

DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Arról van szó, hogy a magyar önkormányzati rendszerben az önkormányzatok működését alapvetően az önkormányzati törvény és más ágazati törvények határozzák meg. Ez teszi helyre a kötelező és önként vállalt feladatok rendszerét is.

Arról van szó, hogy az önkormányzat különböző tevékenységei során rengeteg olyan feladatot végez, amely a hétköznapi életünkben nem minősül napos oldalnak. Úgy hiszem, hogy településeink fejlesztése, főtereink rendbetétele, a különböző intézményeink, iskoláink, óvodáink, bölcsődéink felújítása, bővítése a napos oldalak közé tartozik. Tudjuk, hogy a 2008-13-as időszakban az ilyen típusú fejlesztésekre is a különböző operatív programoknak köszönhetően a korábbi időszakhoz képest lényegesen nagyobb források jutnak. A kisebb fejlesztéseknek elsősorban a regionális operatív programok jelentenek mozgásteret, a nagyobb városoknak, megyei jogú városoknak és a kiemelt öt nagyvárosnak - például Szegednek - az ágazati operatív programok is elég dinamikusan a rendelkezésükre állnak. Olvashatjuk a sajtóban, láthatjuk a médiában, hogy útjára indultak azok a fejlesztések most már, amelyek eredményeként megszépülnek településeink.

Ahhoz, hogy az önkormányzatok ezzel a feladattal meg tudjanak birkózni, a 2007-13-as időszakban a korábbihoz képest egy kicsit dinamikusabb mértékű önerőt kell az önkormányzatoknak produkálniuk, viszont az önkormányzatok nem erre vannak felkészülve, hanem az önkormányzatok a természetes bevételi forrásrendszerük alapján az eddigi fejlesztésekre vannak felkészülve. Ezért hívta életre a kormányzat az EU-önerőalapot.

Tisztelt Miniszter Úr! Szeretném megkérdezni, hogy a kormányzat, a tárca mivel tud segíteni elsősorban a szegényebb településeknek, hogy pályázataik sikeresek legyenek. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
194 132 2009.03.09. 1:15  127-134

DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Köszönöm szépen a választ. Említette, hogy a későbbiekben a különböző kedvező változásokról kíván beszélni. Ha Szegedről a 43-as úton elindulunk Nagylak irányába, akkor az gyakorlatilag a makói kistérséget szeli ketté. A makói hátrányos helyzetű kistérség. A mikrotérség-központi települések hál' istennek sikeresek voltak az iskolapályázatban, a kerékpárút-pályázatban, az útépítési és csatornapályázatokban. A regionális operatív program nem az abszolút pici településeknek, de a mikrotérség-központoknak nagyon szép mozgásteret adott. Kollégáim biztosan jelentkezni fognak erre a pályázatra.

Tisztelettel érdeklődöm, hogy milyen típusú ágazati fejlesztésekhez kaphatjuk ezeket a támogatásokat, illetve a fejlettségi foktól függően milyen összeghez lehet hozzájutni. S várjuk kedvező válaszát abból a szempontból is, hogy ezek a fejlesztések összességében volumenében akkorák, hogy a gazdaságra is kedvező kihatással lesznek, és a gazdaságfejlesztésre is lesz elég keretünk.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
228 106 2009.10.07. 11:15  1-335

DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a mondandómat azzal kezdjem, hogy azok közé a képviselők közé tartozom, aki hisz a szemének és hisz a fülének. Igen, hiszek a szememnek és hiszek a fülemnek akkor, amikor arról olvasok vagy arról hallok, hogy válság van. Amikor azt hallom, hogy nálunk válság van, és utána azt hallom, hogy Németországban, Angliában, sőt az Egyesült Államokban is válság van, és ennek a hatását mi sem kerülhettük ki, sőt hadd mondjam, nem is a legstabilabb országként kerültünk ebbe a helyzetbe, akkor azt gondolom, ez ellen teljesen ésszerű, ha egy adott kormányzat, a mögötte lévő parlamenti többséggel megpróbál tenni valamit.

Igen, tisztelt jelenlévők, akkor, amikor én Makó és térsége országgyűlési képviselőjeként megélem azt, hogy a helyi legnagyobb foglalkoztató, amely ezer főt foglalkoztat, e válság következtében először 650 főre hozza le a létszámát, hál' istennek most már ismét 800-on van ez a létszám, tehát szép lassan jön felfelé, nos, amikor megélem azt, hogy ott bevezetik az egy nappal rövidebb munkahetet, bevezetik a hatórás munkaidőt, akkor igen, el kell hinnem, hogy válság van. Igen, ha válság van, és van egy olyan kormány, amely a válságkezelést határozta meg feladatául, akkor megmondom őszintén, a kormányt támogató országgyűlési képviselőként nem lepődöm meg azon, hogy olyan költségvetést terjeszt be a parlament elé, amely megpróbálja ezt a válságot kezelni. Igen, én úgy gondolom, hogy ez Magyarország érdeke, úgy gondolom, hogy ez a nemzet érdeke, és azt gondolom, hogy ez ennek részeként Makó és térsége lakosságának is az érdeke.

Nem értek egyet azokkal a hozzászólókkal, akik néha dramatikusan, esetleg alkalmanként, szerintem nem is biztos, hogy a parlamentbe illő hangnemben, szóvá teszik azt, hogy miért van így, miért van úgy. Most például személyesen hallottam olyan megközelítést, hogy fűnyíró így, fűnyíró úgy. A szakkifejezést nem tudta a képviselőtársam, hogy a fűnyíró padját, asztalát lehet állítani különböző magasságokra; a fűnyírónál az asztalt hívják úgy, amit különböző magasságra lehet állítani - segítek ebben neki.

Hadd mondjam el, hogy nemcsak nézetem szerint nem így van, hanem összességében nem így van. Mert ha arról tudok beszélni, hogy például ha csökken a GDP, ha kevesebb az a pénz, ami elosztható, ennek megfelelően a tárcák költségvetése, az ágazatok költségvetése ilyen-olyan-amolyan arányban csökken, aztán vannak olyan tárcák, tárcához tartozó költségvetési fejezetek, amelyek nem csökkennek, és emellett arról tudunk beszélni, hogy de nő például a közbiztonságra adható forintösszeg, vagy nő az "Út a munkához" - hogy most számomra, makói polgármester számára a két legfontosabb elemet emeljem ki -, akkor azt kell mondanom, hogy ne haragudjatok, képviselőtársaim, ez a legfontosabb motívum, ami amellett szól, hogy ez azért nem fűnyíróelv hanem annak a kormánynak, amely ezzel a költségvetéssel szeretné kezelni ezt a kialakult helyzetet, szeretné kezelni a válságot, olyan felelősségteljes lépése, javaslata, amit el kell fogadni, és megmondom őszintén, bizonyos elemek megvalósulása esetén meg is kell szavazni.

A közbiztonság ügyében hadd mondjam el, hogy hál' istennek, jön a kormányzati segítség, ugyanis mi több hónappal az itteni döntést megelőzően Makón úgy döntöttünk, hogy az önkormányzatnál meglévő összes fejlesztési forrás 10 százalékát a helyi közbiztonság állapotának javítására, az emberek közbiztonságérzetét megváltoztató különböző fejlesztésekre és képzésre fogjuk fordítani. Igen, összeállítottunk egy 46 milliós programot, amiből például most az első esztendőben 41, jövőre további 29 térfigyelő kamerát fogunk elhelyezni. Emellett, mint említettem, képzéseket indítottunk. Meggyőződésem az, hogy ha tudunk élni, mondjuk, a településőr-pályázattal, a két vonulat együttműködésének köszönhetően, mindez rendőrségi koordináció mellett, érzékelhető változást fog hozni Makó közbiztonságában.

Menjünk tovább egy lépéssel, jussunk el az "Út a munkához" programhoz! Igen, képviselőtársaim, akkor, amikor én ennek az előkészítését éltem meg, akkor még csak éreztem azt, hogy ennek vélhetően jó a célja. Amikor megszavaztuk, még bennem is voltak aggályok. Most viszont azt kell mondjam, mérhetetlen módon örülök annak, hogy a költségvetés 13 milliárd többletforrást tartalmaz ehhez. Lehet, hogy ez ennél még a közmunkával együtt egy kicsit több is lesz. Nos, tehát azért örültem neki, mert Makón a 245 közmunkásból most már 40-en vannak olyanok, akik eddig 500 folyóméter járdalapot raktak újjá, és a felméréseink szerint 6,5 kilométer járdát fognak a közmunkások megjavítani akként, hogy felszedjük a járdalapokat, új tükröt képezünk, homokot terítünk alá, marosi homokot - ugye, Makón vagyunk -, ehhez képest mesterember tízfőnként egy jut, és szépen az utca két végén elkezdve, összefelé haladva végzik ezt a munkát.

De hadd mondjam el, hogy amikor kint voltam Királyhegyesen - nem messze van tőlünk, Makótól, egy 800 lakosú település -, ott a polgármester, amikor megköszönte az ottani 30 közmunkás munkáját, aki az "Út a munkához" program részeseként dolgozott, akkor felsorolta, hogy ők két kilométer olyan belvízcsatornát takarítottak ki, amely évtizedek óta nem volt kitakarítva, nem volt hozzányúlva, és ugyancsak ilyen járdakarbantartásról számolt be ő is.

(A kistérségben több olyan település van, aki példaértékűen tudta...)

Czapi/Világosi-Móring-/(Dr. Buzás Péter)/pa

(12.00)

A kistérségben több olyan település van, amely példaértékűen tudta kihasználni ezt az "Út a munkához" programot a település csinosítása, az út, a járda állapotainak megváltoztatása érdekében. Ilyen például Apátfalva, Csanádpalota, Kiszombor, de hadd ne soroljam tovább.

Lépjünk egyet még tovább! Ha megnézzük a költségvetés fejezeteit - általános vitánál tartunk, ugye -, akkor azt látjuk, hogy a következő esztendőben meglévő bajaink mellett azért a fejlesztések, a 2007-13-as időszak fejlesztései Magyarországon tovább folytatódnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Parlament! Közel 1000 milliárd az a jövő évi fejlesztési ütem, ami ennek a fejlesztésnek köszönhetően ebben az országban meg fog épülni. Sok oldalról megközelíthetjük ezt a dolgot. Megközelíthetjük akként, hogy 600 milliárd fölötti az, ami konkrét támogatás Brüsszelből. Megközelíthetjük akként, hogy ennek kevesebb, mint harmada az, ami nekünk a befizetésünk, tehát háromszorosan térül meg. De megközelíthetjük akként is, hogy a meglévő bajaink, problémáink mellett olyan helyeken, mint Makó és térsége, a különböző általános iskolák tekintetében, fürdőfejlesztésben, autópálya-építésben, belvízcsatorna-, járdaépítésben ezek a fejlesztések jelentik azt, amibe mi, önkormányzati vezetők kapaszkodni tudunk, és a kisebb fejlesztésekkel helyi vállalkozóknak még munkát is tudunk biztosítani.

Tisztelt Jelenlévők! Hölgyeim és Uraim! Emellett én is úgy gondolom, hogy vannak ennek a költségvetés-tervezetnek olyan elemei, amelyeket még most itt, a parlamenti költségvetési vitában pontosítanunk szükséges. Igen, én is azok mellett vagyok, akik örülnek annak, amit közvetlenül most itt a fülem hallatára például Lamperth képviselő asszony is mondott. Nagyon fontosnak tartom én is azt, hogy a gyermekétkeztetés maradjon azon értékeink között, amit ne változtassunk meg, és amire hosszabb távon legyünk büszkék.

Közvetlenül képviselő asszony hozzászólása után elhangzott egy viszonylag hosszabb lélegzetű, nagyobb horderejű, a szociális állapotainkat, szociális szolgáltató rendszerünket negatív módon minősítő gondolatsor ebben a Házban. Tisztelt Ház! Kedves Jelenlévők! Én makói polgármesterként, a térség országgyűlési képviselőjeként nem tudok nemzetközi összehasonlító adatokat mondani. De azt el tudom mondani, hogy van egy Martinsicuro nevű testvérvárosunk. Martinsicuro Olaszországban van, abban az országban, amely az Unió alapító tagja, a római szerződés tagja. Onnan jegyzői delegáció volt két éve Makón, és ők szakemberekként körbenézték a makói szociális ellátórendszert, és ők mondták a makói jegyzőnek, hogy nekik, az Unió alapító tagjának van mit tanulni Magyarországtól, van mit tanulni tőlünk, ami a szociális ellátórendszerünket illeti.

Tisztelt Jelenlévők! Hölgyeim és Uraim! Nagyon fontosnak tartom még a parlamenti vitában elérni azt, hogy ennek a kormányzati ciklusnak meggyőződésem szerint tagadhatatlan és megfogható előnye az a kistérségi szabályozás, ami az előző kormányzati ciklusban bevezetésre került, majd most ebben az időszakban több ponton megerősítésre kerül. Én úgy gondolom, hogy példaértékű lesz az, ha sikerül elérnünk, hogy a kistérségi normatíva szinten maradjon, mert ezzel az elmúlt két kormányzati ciklus államreformjának majdnem az egyetlen megvalósult eleme kerül akként megőrzésre, hogy a kormány is melléteszi a voksát.

Tisztelt Jelenlévők! Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy a költségvetéshez kötődően mondjak aggályos gondolatmenetet is. Igen, úgy gondolom, hogy a tömegközlekedésből ki kell venni a forrásokat, viszont azt gondolom, hogy itt még van olyan típusú egyeztetésre szükség, hogy az a bizonyos utaztatási lehetőség, az a bizonyos - hogy is mondjam - lakossági utazáshoz való jog tényleg sérülés nélkül tudjon érvényesülni. Emellett úgy gondolom, hogy tisztelettel kérni fogjuk majd a frakcióban is - teszem most a hozzászólásomban is - a kormányzatot arra, hogy az EU-önerőalap pótlására kidolgozott eszközrendszere minél hamarabb készüljön el, mert a különböző, hátrányos helyzetű települések esetében nagyon fontos az, hogy az uniós fejlesztéseknél az önerő rendelkezésre álljon az ő számukra is.

Tisztelt Jelenlévők! Hölgyeim és Uraim! Az előző gondolatmenetek miatt gondolom én ezt a költségvetést az ország érdekét szolgáló költségvetésnek. Az előzőekben elmondottak miatt gondolom azt, állítom, hogy ez nem fűnyíróelvű, hanem differenciáltan, a lehetőségek mérlegelésével összeállított, olyan költségvetés, ami még ki is tudott egy-két fontos dolgot emelni. Mindent összevetve úgy hiszem, hogy a létező, meglévő mai magyar önkormányzatok és a mindenkori kormányzat között költségvetési elosztás kapcsán mindig van egy ellentét, mindig van egy antagonizmus. Viszont azt gondolom, hogy minden magyar önkormányzat ennek az országnak a része, és minden magyar önkormányzatnak dolga az, hogy a működő kormánnyal szemben lojális is legyen. Mi ilyenek leszünk.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
228 122 2009.10.07. 2:08  1-335

DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Kedves Képviselőtársaim! Úgy látom, többé-kevésbé jó helyt ülünk a hozzászólások alapján.

Megmondom őszintén, hogy én Domokos képviselőtársam gondolatmenetéhez kötődően azt tudom elmondani, hogy vele ellentétben Lamperth Mónikával, Szabó képviselőtársammal és polgármester-kollégámmal tudok egyetérteni.

Igen, szépen sorban: első a kistérségi ügy. Megértem Domokos képviselő urat, hogy megyei közgyűlési elnökként ezt az ügyet másként látja. Én a megyéről nem mondok most semmit, viszont a kistérség ügyében hadd mondjam el, hogy igen, meggyőződésem az, hogy az a normatíva, ami egy kistérség mikrotérségeit alkotó településekre a kistérségi együttműködésnek köszönhetően odamegy, számottevően segíti az iskolák helybenmaradását és az ottani oktatási színvonal javulását.

Amikor Kiszomborra bejárnak a ferencszállási, klárafalvi gyerekek, vagy amikor egy apátfalvi iskolába Nagylakról meg a szomszédos településről, Magyarcsanádról bejárnak a gyerekek, akkor ez azt a célt szolgálja, hogy egy kistérségben ne a térségközpont, Makó legyen az egyetlen, hanem mikrotérségekben igényes oktatás történhessen. Létszámügyben majd beszélünk még erről egy keveset, a két perc erre nem lesz elég. Azt mindenképp meg kell mondanom, hogy előfordulhat, hogy egy-két fő miatt szükséges ez a szabályozás.

A munkahelyteremtésre rövid reflexiót annyit hadd mondjak, hogy én is úgy gondolom, ahogy már itt is elhangzott, hogy ez a 90 ezer munkahely, köztük az "Út a munkába", nem oldja meg a munkahely problémáját. De hadd mondjam el, hogy azok a fejlesztések, mint például az autópálya-építés az M43-asnál, az viszont igen, mert a makói ipari parkban már megjelent az első török befektető, tárgyalunk európaival (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és hál' istennek érdeklődnek a kínaiak is irántunk.

Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 14 2009.11.10. 11:11  13-287

DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A költségvetés általános vitájában szóba hoztam, és engedjék meg, hogy most megismételjem azt, hogy én azok közé a parlamenti képviselők közé tartozom, aki hisz a szemének és hisz a fülének.

Arról van szó, hogy ha én azt olvasom a lapokban és azt látom a televízióban, azt hallom a különböző rádiókból, hogy válság van Amerikában, azt hallom, hogy válság van Angliában, Németországban, és ha megélem azt, hogy otthon nálunk az egyik ezerfős cég a létszámát lecsökkenti 650 főre, akkor elhiszem azt, hogy válság van. Hála istennek, ez a cég a létszámát most már visszafejlesztette időközben, neki beindult a termelése. Nemrég beszéltem vele: most éppen elérte a régi létszámot, sőt túl is haladta azt.

Nos, akkor, ha a világon válság van, úgy gondolom, hogy mindannyiunk számára érthető kell hogy legyen, hogy az minket sem kerülhet el. Ehhez képest akkor, amikor a Magyar Köztársaság kormánya összeállította a költségvetést és beterjesztette a parlament elé, akkor, megmondom őszintén, most, a választás éve előtt számomra is érthető, hogy ez a költségvetés nem választási költségvetés, hanem egy olyan felelősségteljes költségvetés, amely fölvállalja ennek a válságnak a kezelését valamennyiünk érdekében. Úgy gondolom, hogy ez most minden patetizmus nélkül az ország érdeke, és úgy gondolom Makó és térsége országgyűlési képviselőjeként, hogy ez Makónak és Makó térsége lakosságának is az érdeke.

Akkor is a mi érdekünk ez, ha ez a költségvetés nagyon sok helyen visszalép. Akkor is, ha összességében 7,5 százalékkal kevesebb a forrás, mint az elmúlt esztendőben, és akkor is, ha ez minket, önkormányzatokat is ilyen módon ér. Sokan mondták, hogy ez a költségvetés fűnyíróelv szerint csökkenti a tarifákat. Tisztelt Jelenlévők! Hölgyeim és Uraim! Hadd mondjam el, hogy ez több ok és több szempont miatt nem igaz. Kettőt szeretnék csak kiemelni most: az egyik a közbiztonság ügye, a másik az "Út a munkához" program.

Kedves Jelenlévők! Ugye, tudjuk valamennyien, hogy a közbiztonságra mintegy 23 milliárddal jut több a következő esztendőben, és az egész közbiztonsági rendszerben ez nagyon kicsi, viszont hadd mondjam el, hogy amit a kormány lehetővé tett már az idén, arra Makó térsége is rácsatlakozott. Igen, mi is pályáztunk a településőri pályázaton, és a három mezőőr mellett, ha minden igaz hat településőr kezdheti el nemsokára munkáját Makó városában.

Hadd hozzam szóba, hogy Makó város közössége úgy döntött, hogy azt a fejlesztési forrást, amit mi évente az uniós pályázatok önerejeként használunk föl, nos, annak a 10 százalékát a helyi közbiztonság javítására, az állampolgárok, a makói lakosok közbiztonságérzetének javítására kívánjuk fordítani. Ennek köszönhetően úgy döntöttünk, hogy bekamerázzuk Makót. 41 kamerát helyezünk el nemsoká ebben a kisvárosban. Emellett különböző előadásokkal, ismeretterjesztéssel szeretnénk segíteni az idősebbeknek, sőt mozgásérzékelő beszerzésében is segítséget adunk. Ha tehát megjelenik a kormányzat segítségével a településőr-háló, emellé Makó hozzáteszi a saját erejét, nekem meggyőződésem, hogy jövő tavasszal érzékelhető változás lesz az emberek közbiztonságérzetében.

De hadd hozzam szóba azt a másik ügyet, ami megint csak cáfolja azt a bizonyos fűnyírólogikát. Hadd hozzam szóba azt, hogy több jut, hála istennek, az "Út a munkához" programra is. Az előbb arról beszéltem, hogy a közbiztonságérzet javítása miért fontos a makói lakosoknak, makói embereknek. Nos, hadd hozzam szóba, hogy Makó környékén van 16 település, de az ország minden kistérségében a kistérségek így épülnek föl, ott is vannak térségközpontvárosok, és vannak ott is községek. Szerintem az ottani községekre is igaz, amit mondok, hogy az "Út a munkához" program lehetőségével, hál istennek, az önkormányzatok nagyon jól tudnak élni.

Úgy látom, hogy a kisebb településeken még nagyobb a siker, mint a nagyobb helyeken. Mert nálunk, hogy 245 ilyen dolgozóval mit kezdünk, azzal nehezebb dicsekedni, bár nekünk is megvannak a magunk eredményei. De azt kell mondanom, hogy a kisebb településeken, ahol 25-30 ottani lakosnak adnak az "Út a munkához" program részeként feladatot, munkát, ott nagyon sok olyan helyi ügy kerül lerendezésre, amelyre korábban nem volt lehetőség.

(8.40)

Kreatív kollégáimnak köszönhetően lehetne sorolni a települések valamennyijét, de most már nemcsak járdaépítésről, a csatorna kitakarításáról hallok, hanem hallom azt, hogy különböző karbantartási, felújítási munkákba is besegítenek ezek az ottani lakosok, festenek, takarítanak s a többi. Úgy gondolom, hogy amikor ez a program útjára indult, nem volt - vagy nehezen volt - remélhető, hogy ennek ekkora lesz a hozadéka.

Tisztelt Jelenlévők! Hölgyeim és Uraim! Igen, ez a költségvetés minket, önkormányzatokat is oly módon érint, hogy kevesebb forrás jut nekünk az elkövetkezendő esztendőben, mint jutott az idei évben. Igen, úgy gondolom, hogy ha a kormányzat odafigyel azokra a részletekre, amelyek az eddig elért eredmények megőrzését jelentik, akkor ezt egy kicsit könnyebb lesz nekünk is tudomásul venni.

Mire gondolok? Arra gondolok, hogy most a részletes vita kapcsán megkérem mind az államtitkár urat, mind pedig a képviselőtársaimat, segítsenek abban, hogy egy olyan értéket, mint a térségi együttműködés, a többcélú kistérségi társulás és ennek részeként jelen lévő, kistelepüléseken helyben hagyott alsó fokú oktatás, nos, ennek az oktatásnak a kistérségi támogatás formájában megjelenő normatívája tudjon megmaradni a következő esztendőben. Erre képviselői módosító indítvány került beadásra, vélhetően bizottságiként folytatja életét ez a bizonyos módosító indítvány. Nos, annak érdekében, hogy Makó térségében a mikrotérségközponthoz ilyen kis bolygóként gravitáló kisebb településeken a helyi oktatás helyben maradhasson, nagyon fontos, hogy ez a normatíva megmaradjon nekünk.

Ugyanúgy hadd mondjam el a kedves jelenlévőknek, hogy fontosnak gondolom azt, ami a dél-alföldi régióban nagyon sok települést érint. Évek óta van egy olyan, a belvízelvezető rendszer rendbetételét célzó program, amelynek eredményeként különböző mértékű sikerekről számolhatunk be azokon a helyeken, ahol a települések a balti alapszint 85 métere alatt vannak. Arról van szó, hogy ha belegondolunk abba, hogy a Tisza, Körös vízgyűjtőjébe Szolnoktól lefelé az ország legmélyebb pontján kapunk egy hirtelen zuhét, egy hirtelen esőzést, akkor a települések központja pillanatok alatt úszik. Kapott Makó is egy 76 milliméteres esőt, az egész város úszott. Ahhoz, hogy ezeket a mostani klímaviszonyok miatti hirtelen zuhatagokat tudja kezelni egy-egy ilyen kisváros, szükséges a belvízelvezető rendszer, a csapadékelvezető rendszer mederelemmel történő burkolata. A különböző évek költségvetésében különböző előirányzatok szerepeltek erre. Most képviselői módosító indítványban útjára indítottuk ismét ezt a feladatot. Kérem tisztelettel az államtitkár urat, a képviselőtársaimat, hogy bizottsági módosítóval teremtsük meg annak a lehetőségét, hogy ezek a térségközpont-települések, ahol ez az árvíz eltalál bennünket, a későbbiekben se a víz martalékai legyenek.

Tisztelt Jelenlévők! Hölgyeim és Uraim! Hadd mondjam el zárógondolatként hozzászólásomban, hogy a meglévő problémáink, bajaink, megoldandó pénzügyi feladataink mellett legyünk annak is tudatában, hogy jönnek az uniós fejlesztések. Megmondom őszintén, hogy én a költségvetési előkészítő munka felelősségteljességét, szakmaiságát azokban az egyeztetésekben megélem, a képviselői indítványok útjának a figyelemmel kísérése során megélem, és örömmel tölt el az, hogy azt tapasztalom, a szakmaiság eredményeként a lehető legtöbb eredményünket meg tudjuk óvni. Itt most szeretném ráirányítani a kormányzat, a tisztelt államtitkár úr figyelmét arra, hogy ezeknél a fejlesztéseknél nagyon-nagyon fontos az önerő biztosítása.

Igen, a következő esztendőben mintegy ezermilliárd forint értékű fejlesztés valósul meg ebben az országban, tehát meglesznek, megvannak a bajaink, meglesznek a működési problémáink országosan, Makón, a kisebb településeken, mindenütt; ezzel együtt egy eddig nem tapasztalható óriási fejlesztésnek lehetünk részesei mind a térségközpontokban, mind a kisebb településeken. Például Makó azt éli meg, hogy az eddigiekhez képest öt-hatszoros fejlesztési forrás áll lehetőségre. Ez azt jelenti, hogy öt-hatszoros önerőt kell biztosítani. Most képzeljünk el kisebb településeket, hátrányos helyzetűeket, halmozottan hátrányos helyzetűeket. Nos, az ő esetükben arról van szó, hogy ezeknek az önerőknek a biztosítása itt - még akkor is, ha ez 15-20 százalék - nagyon komoly pénzösszeget igényel.

Tisztelt Parlament! Tisztelt Államtitkár Úr! Abban kérek segítséget, hogy az eddig kiválóan működő EU-s önerőalap, amelynek a mostani költségvetésben úgy alakult a sorsa, hogy a támogatásokban kerül odaítélésre majd ez a bizonyos önerő-kiegészítés, nos, a kettő között van egy szakadék. Ennek a szakadéknak az áthidalására találjunk valami olyan megoldást, hogy a jelenleg folyamatban lévő pályázatok se kerüljenek emiatt meghiúsulásra, vagy a jelenleg folyamatban lévő döntéseknél, amíg ez a bizonyos önerő-korrekció az NFÜ részéről nem történik meg, addig a kormányzati oldalról a támogatás tudjon megmaradni ezeknek a fejlesztéseknek a folyamatossága érdekében.

Tisztelt Jelenlévők! Hölgyeim és Uraim! Ezek azok a motívumok, amelyek miatt én, Makó polgármestere, Csongrád megye 7. számú egyéni választókerületének képviselője korrektnek, szakmailag alaposnak, az ország, ennek részeként Makó érdekeit szolgáló költségvetésnek gondolom ezt a mostani költségvetést, és ez az, ami miatt én a képviselőtársaimmal meg tudom szavazni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 18 2009.11.10. 2:05  13-287

DR. BUZÁS PÉTER (MSZP): Kedves Képviselőtársam! Én otthon, amikor be szoktam számolni arról, hogy a parlamentben milyen munka folyik, akkor az ilyen típusú hozzászólások kapcsán szoktam azt mondani, hogy nem biztos, hogy méltó a Ház falai közé, és egyet tudok tenni, hogy én nem ezt teszem. Tehát engedje meg, hogy két percben ezen túlmenően - mivel én képviselőtársamhoz hasonlóan nem vagyok polihisztor - csak amihez értek, ahhoz mondjak egypár gondolatot, ez az önkormányzatiság, kistelepülés, annak fejlesztése, szociális része.

Nyitásként azért annyit hadd mondjak, hogy én emlékszem arra, hogy Bajnai Gordon miniszterelnök úr talán fél évvel ezelőtt mondta, hogy az Unión belül harmadikak vagyunk az uniós források odaítélésében és a csatlakozó tíz ország közül pedig az elsők. Még akkor is, ha nagyon kevés az a pályázat, amiben eddig eredményt tudtunk elérni, még akkor is, ha nagyon lassú ütemben haladnak ezek a pályázatok, azt kell mondanom, hogy hála istennek, vannak, hála istennek, haladnak...

Kistelepülés, pályázat. Kedves Képviselőtársam! Makó és térsége 50 ezer ember, 17 önkormányzat. Nagyon sok kistelepülés is nyert, és eddig még egyetlenegy pályázat sem került visszaadásra azért, mert nem tudták fizetni az önerőt. Hadd segítsek abban, lehet, hogy nem tudja képviselőtársam, amit én szóba hoztam itt befejező gondolatmenetként, hogy az EU-s önerőalapnak pont az a lényege, hogy ha egy kistelepülés nyer iskolafejlesztésre, és hála istennek, a mi térségünkben nyert több település iskolafejlesztésre, oda fizetni kell 10 százalék önerőt, az EU-s önerőalap abból 5 százalékot megad. Ez annyit jelent, hogy 5 százalékért lehet egy iskolafelújítást csinálni. Hadd tegyem hozzá, hogy például a térség egyik településén, Magyarcsanádon korábban adtak át 60 millióért olyan óvodát, amibe az ottani településnek, mivel hátrányos helyzetű kistérségben hátrányos helyzetű település, összesen 1 százalék önerőt kellett adni.

Ami pedig a szociális állapotot illeti, higgye el, hogy a polgármester kollégáinak is van lelke, az apparátusnak is, és odafigyelünk arra, hogy tudjanak tüzelni az idősek.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 83 2010.02.22. 2:03  82-89

BUZÁS PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Urak! Kedves Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! Az az igazság, hogy én ezt az azonnali kérdést megpróbálom egy kicsit másabb hangszerelésben elmondani, mint ahogy ez eddig elhangzott. Igen, arról van szó, hogy én is tudatában vagyok annak, hogy ez a költségvetés nem a bőség, nem a Kánaán költségvetése, ezt mi, önkormányzatok érezzük. Igen, mi, önkormányzati vezetők ilyenkor kapaszkodunk abba, hogy mi az, amiért érdemes csinálni azt, amit teszünk, és mi a fejlesztésekbe kapaszkodunk. Hál' istennek ennek a költségvetésnek, ennek a szemléletnek köszönhetően jönnek az uniós források az országba, jön az a bizonyos 8000 milliárd egyik megközelítésben, amiről a ciklus eleje óta beszélünk, és hál' istennek erre a különböző pályázatokkal mi, vidéki önkormányzatok is rá tudunk pályázni.

Mi Makó térségében ennek most azt a részét éljük meg, amikor a korábbi időszakhoz képest négyszer-ötször annyi fejlesztési forrás jön hozzánk, mint eddig érkezett. Ez a négyszeres-ötszörös fejlesztési forrás nemcsak Makó városába, hanem a térség településeire is érkezik. De ahhoz, hogy ezt a forrást, pláne a kisebb települések igénybe vegyék, ahhoz nagyon fontos az a jogintézmény, amit EU Önerő Alapnak hívnak, amivel a kisebb településeket segíti abban a kormányzat, hogy az önerőt le tudják tenni, és ők is tudjanak fejleszteni. Ennek köszönhető az, hogy a makói kistérségben soha ennyi településközpont, soha ennyi templom nem újult meg, mint ebben a ciklusban, és ennek köszönhető az, hogy az az óriási fejlesztési forrás, ami minket eltalál, az autópályának, fürdőfejlesztésnek, sok másnak köszönhetően, ez nemcsak a térségközponté, hanem a kisebb településeké is.

Tisztelt Államtitkár Úr! Azt szeretném megkérdezni, hogy folytatja-e a kormány ezt a gyakorlatot annak érdekében, hogy a későbbiekben is tudjunk örülni ezeknek a fejlesztéseknek. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 87 2010.02.22. 0:54  82-89

BUZÁS PÉTER (MSZP): Tisztelt Államtitkár Úr! Igen, alá tudom támasztani, és a makói kistérségben 17 település van, mi úgy vagyunk, hogy a település lakosságának a fele Makón él, a másik fele pedig a 16 településen. A 16 településből nyertese ennek az ügynek 10 település: Makó mellett Kiszombor, Apátfalva, Magyarcsanád, Maroslele, Földeák, Csanádpalota is nyert eddig, sőt Pitvaros is részesülhetett ebben a bizonyos EU önerő alapos támogatásban.

Azt szeretném megkérdezni, hogy mivel minden település fejlesztési célja más és más, egy városban sok minden előfordul, ebben az esztendőben mik azok a kiemelt célok, amire ezek a települések pályázni tudnak.

(16.10)

Nagyon fontos tudni azt tehát, hogy azok a települések azokban a fejlesztésekben, amelyek nekik a legfontosabbak, valamennyi támogatást kapnak-e a kormányzattól.